Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
Szovjetunió Amatőr operatársulat Alekszej Kunov, az amatőr opera rendezője, karmestere és művészeti vezetője. (Fotó: APN—KS— I. Zotin felv.) Szovjet Távol-Keleten, a Volga menti Amurban nincs operaszínház. A város operakedvelői azonban mégis rendszeresen járhatnak operába. Igaz, a kultúrotthon művészei valamennyien amatőrök. Van közöttük tanár, főkönyvelő, orvos, mérnök, munkás és háziasszony. Az amatőr operatársulat 1962-ben alakult. Leoncaval- lo Bajazzók című operájával mutatkoztak be. Az amatőr operatársulat egy év múlva már részt vett a szakszervezet által rendezett országos amatőr operatársulatok versenyén, ahol kitüntető oklevelet kapott. Ugyanebben az évben a társulat megkapta a „népi operaszínház” kitüntető elnevezést. Fennállása óta az együttes tíz operát vitt színre, közöttük Verdi Rigolettóját, Csajkovszkij Jevgenyin Anyegin, jét és Rahmanyinov Alekó- ját. A több mint 80 opera- előadást 30 ezren tekintették meg. Minden egyes operabemutató a v:' kulturális életének jelentős eredményé, vé vált. A társulat repertoárjában az operákon kívül a klasszikus és szovjet operettek részletei és koncertprogra- is szerepelnek. A művészek gyakran adnak önálló koncerteket s fellépnek Habarovszkban, Vlagyivosztokban és a Szovjetunói más városaiban is. Jugoszlávia Á zvorniki timföldgyár A jugoszláviai Zvornik- ban üzembe helyezték a „BIRAC” timföldgyárat. A nagyüzem arról a partizánosztagról kapta nevét, amely a városban és környékén harcolt a második világháború idején a fasiszta megszállók ellen. A Bosznia- Hercegovina Köztársaságban létesített gyár szovjet— jugoszláv együttműködés eredménye. A gyár teljes kapacitással, ■ évente az alumínium- gyártáshoz szükséges 600 ezer tonna timföldet termel majd. Ez nemcsak e köztársaság, hanem az egész jugoszláv gazdaság számára is nagy fejlődést jelent. A legkorszerűbb technikai eredmények felhasználásával létesített üzemet az óriási bauxitlelőhelyek mellé telepítették. A tervek és a. berendezések egyaránt szovjet intézetekben, illetve üzemekben készültek. Leningrádból és Penzából, Szverdlovszkból és Kramatorszkból, Volgog- rádból és Dzerzsinszből bonyolult gépek és gépi berendezések érkeztek, és több kilométer hosszú gyártóvonalakba sorakoztak itt, ahol a bauxitból a fehér timföld születik. A gyártás technológiája a legmodernebb. Az egész termelés zárt ciklusban folyik. A melléktermékek speciális tárolókba kerülnek, így a gyár egyáltalán nem károsítja a környezetet. Csehszlovákia Pozsony harminc éue Harminc évvel ezelőtt Pozsonynak 140 ezernél alig több lakosa volt. Ma csupán a Duna bal partján fekvő Petrzalka városnegyedben, ahol korszerű városrész épül ki, majdnem ugyanennyien élnek. A szocialista építés harminc éve alatt a Szlovák Szocialista Köztársaság fővá. rosának jellegét erősen megváltoztatta. A régi és elavult gyárakat korszerű üzemek váltották fel — amilyen például a Slovnaft petrolkémiai kombinát, a Szlovák Ipari Üveggyár, a rádiókészülékeket gyártó Tesla Vállalat üzemei, az optikai műszereket gyártó Meopta stb. Pozsony ma Szlovákia össztermelésében 11 százalékkal vesz részt, s a nemzetgazdaság számára többek között nyers motorolajat, gépkocsibenzint, fűtőolajat, műanyagokat, polipropilén fonalat, növényvédő szereket, transzformátorokat, rádiókészülékeket, mérő- és optikai műszereket, kábelt és huzalt, műszaki üveget és gumit termel. A jelenleg több mint 350 ezer lakost számláló fővárosban összpontosul a négymilliós Szlovákia tudományos-műszaki potenciáljának 44 százaléka, s iskoláiban 25 ezer diák tanul. Pozsony igen nagy fejlődésen ment át az ötödik öt- ■ éves terv időszakában (1971 —1975). Ipari termelésének növekedésével együtt kiépültek új lakótelepei, amelyek 24 ezer embernek adnak otthont. Az 1945 óta számított teljes lakásnövekményeknek ez majdnem 80 százaléka. Ebben az ötéves tervben fejeztek itt be több országos jelentőségű beruházást is, mint például a Szlovák Műszaki Főiskola építészeti karának épületét, a 3700 diákot befogadó főiskolai kollégiumvárost, s egy korszerű televíziós központot. A város egyik nevezetessége lett a Szlovák Nemzeti Felkelés nevet viselő új híd, amely a Duna két partját köti össze. A szlovák főváros továbbépítését szolgáló beruházások értéke a hatodik ötéves tervidőszakban (1976—1980) 60 százalékkal felülmúlja az előző ötéves tervét. Többek között 27 ezer új lakás épül, egy új kórház a II. kerületben, továbbá fertőző betegekeit ellátó osztály és rendelő- intézet a III. kerületben, s több új egészségügyi központ. A kultúrát és a gyerekeket két új művelődési ház, 1500 bölcsődei és 3250 óvodai férőhely szolgálja majd. Újjáépül a vápps közlekedési hálózata és új közutak is épülnek, KNDK Fellett építőanyag-ipar HÁZI ÜZNÉZŐBEN Bulgária A naptevékenység vizsgálata Az 1979-es év az aktív naptevékenység éve. Arra számítanak, hogy az úgynevezett Wolf-szám, amely a napfolttevékenységek számát jellemzi, a maximum idején eléri a 150-et, sőt, a 170-et is. A maximum ideje alatt megnövekvő napsugárzás és az elektronok, protonok jelentős áramlatai a földet elérve egy sor érdekes jelenséget váltanak ki az ionosz- férában és a magnitoszférá- ban. Ezzel kapcsolatban a bolgár űrfizikusok számos kísérletet terveznek, hogy fényt derítsenek e jelenségek mechanizmusára. Elsősorban egy automatikus űrállomás felbocsátását tervezik, fedélzetén komplex geofizikai berendezéssel az ionoszféra kutatásé, ra a megnövekedett naptevékenység idején. Ebből a cél. ból a bolgár szakemberek újszerű berendezést szerkesztettek — az „EMO-1” elektromos fénymérőt —, amelynek feladata az alapvető légköri sugárzások megoszlásának kiderítése. Ennek a műszernek az elméleti kidolgozása Mitko - Gogosev és Zvetanka Gogo- seva űrfizikusok nevéhez fűződik, a gyakorlati munkát pedig Néni Petkov, a műszaki tudományok kandidátusa vezetésével végezte el egy mérnökkollektíva. A mesterséges hold fedélzetén elhelyezett berendezés elsőként fog adatokat közölni az ionoszféra egészének állapotáról. A másik feladat, amelyet ebben az évben bolgár űrfizikusok maguk elé tűztek, abban áll, hogy megmérjék az ionoszféra-plazma legfontosabb lokális paramétereit: az elektron, és ion-koncentrációt, valamint a hőmérfö.Nwmöo 1979, május 5., szombat sékletet. Erre a célra dolgozták ki a P-4 elnevezésű bolgár berendezést, Sztefan Csapkinov és Tana Ivanova vezetésével. A berendezést az Ionozond (ionoszféra- szonda) típusú, egyesített automatikus űrállomáson helyezik el. A berendezés elektronikus blokkját Bulgáriában készítik. A bolgár tudósok megkülönböztetett figyelmet fordítanak az egyenlítői sugárzás, ra, a sarki fényre és a vörös görbületekre, amelyek az ionoszférában a közép földrajzi szélességek felett figyelhetők meg. A földi kutatásokat ezen a területen az indiai Kodaikanal-hegy- ségben levő bolgár—indiai állomás segítségével végzik. A kutatások másik körét a naptevékenység földi mérése és az ionoszféra-folya- matokra gyakorolt hatásának meghatározása jelenti. Ezeket a megfigyeléseket a Szovjet Tudományos Akadémia Atmoszféra-Fizikai Intézetével és a grúziai abasz- tumanszki megfigyelő állomással kidolgozott hosszú távú közös program keretében végzik el. A program megvalósítása még 1971-ben kezdődött. A program magában foglalja egy sor színképsugárzás megfigyelését, a kölcsönös információcserét, az adatok feldolgozását és értelmezését. A végső eredményeket bolgár és szovjet tudósok közös munkáiban hozzák majd nyilvánosságra. Bolgár részről a kutatásokban a Központi Világűrkuta. tásj Laboratórium munkatár. sai vesznek részt, Kirií Sze- rafimov professzor vezetésével. Megfigyeléseket végeznek az ibolyántúli és a látható spektrum-területeken a Szófiai Központi Világűrkutatási Laboratórium és a Freiburgi Űrfizikai Intézet (NSZK) közös programjának keretében. A naptevékenység közvetlen műszeres vizsgálatát a bolgár Jurij Gagarin Obszervatóriumban végzik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ma sokoldalúan fejlett, korszerű építőanyagiparral rendelkező ország. *A nagyüzemek, a közép- és kisüzemek, a cement-, üveg-, tégla- és más gyárak technikai felszereltsége magas szintű, termelésük kielégíti a hazai beruházások szükségleteit, sőt még exportra is futja. A japán uralom idején Koreában alig volt építőanyagipar. Egy évre volt szükség például annyi cement előállításához, ameny- nyit most egyetlen kombinát, a Szuncshoni Cement- művek két .hét ajatt termeit. Az 1950—53-as korai háború során, az amerikaiak barbár bombatámadásai minden területen hatalmas károkat okoztak az országnak, s földig rombolták az építőanyagipar gyárainak többségét is. A háborút követően, amikor a legfőbb feladat az ország újjáépítése volt, a Koreai Munkapárt döntő súlyt helyezett az építőanyagipar kifejlesztésére. Az volt a cél, hogy sokoldalú és korszerű építőanyagipart hozzanak létre, amely hazai természeti erőforrásokra támaszkodva képes egészében fedezni az ország hatalmas szükségleteit. E feladat megoldásánál a párhuzamos fejlesztés elvét követve jártak el, tehát a központi nagyberuházások mellett támogatták a közép- és kisüzemekre támaszkodó helyi építőanyaggyártás kibontakozását is. Az építőanyagipar termelése 1956-ban már majd tízszerese volt annak, amit 1953. bán produkált, s 1960-ban mintegy négyszeresével szárnyalta túl az 1956. évi termelést. A cementgyártás NDK Csodálatos játék-fal i A berlin-kőnigsheidei „Makarenko” óvoda kicsinyei nem győznek szórakozni a csodálatos játékfal előtt. Kövér pingvin, nagy fülű elefánt, kapzsi zsiráf, vidám majom tekint rájuk, faautók robognak, különös formájú madarak, halak vonzzák a tekintetüket. És minden megfogható, mozgatható! Egyes alakok még meg is szólalnak. Ha megnyomják a pingvin hasát, . ha megfogják a hóember orrát — csodálatos módon — hangot is adnak. A bagoly üvegszemei jobbra-balna járnak, s mindig más színt tükröznek. Különösen érdekesek a falon levő gombok: ha megnyomja az ember, valahol mindig valami fény gyullad ki. Egyszer a hal szeme villog, máskor a függőlámpa világít — néha pedig nem történik semmi... Ez a „mérgesítő” gomb az alkotó fiatal berlini iparművésznő tréfája. Dagmar Müller Prezlauer Berg-i lakásán elmondja, hogy a berlini tanács megbízásából készítette ,a 3xi,35 méteres játékfalat. Mindig új és új ötleteken törj a fejét, hogy a gyermekek fantáziáját. kielégítse. Az óvoda vezetői kitűnőriek találják a falat, a játékos formák, az élénk színek különösen megfelelnek az életkor igényeinek. Az alkotóművész a berlini iparművészeti főiskolán 1971- ben diplomázott. ezt követően a görlitzi színházban, majd az ifjúsági televíziónál szerzett gyakorlatot. Festmécsaknem 300, az üveglapkészítés 159 százalékkal nőtt. Erőteljesen fellendült a tégla- és a palakőgyártás, a kibocsátott vasbeton elemek mennyisége pedig elérte az 1,2 millió köbmétert.. A fejlődés azonban újabb követelményeket . szabott meg: sorra épültek a különböző teljesítményű üzemek, bővítették a már meglevőket, új ágazatokat honosítottak meg, mint például az építőipari célokat szolgáló műanyagok gyártását. Tovább javították a termelési folyamatok összehangoltságát, fokozták a gépesítést. A második hétéves terv .... v égén — 1984-ben — az or-ind szág cementtermelése meg-'' : haladja majd a 12 millió tonnát, jelentősen megnövekszik az üveggyártás, amelynek a most épülő, együttesen 20 millió négyzetméter üveg készítésére tervezett új üzemek adnak majd még nagyobb lendületet. Növekedés lesz más építőanyagok, a tűzálló anyagok, az épületcsempék, a fa- és műanyagok előállításában, s fejlődni fog a világítóberendezések és a magnézium-klinkertégla, e jó minőségű tűzálló anyag gyártása is. Lengyelország Szülők főiskolája Varsóban 22 évvel ezelőtt különleges felnőttoktatási intézményt hoztak létre: a szülők főiskoláját. A népszerű intézményt szülök, fiatal házaspárok, pedagógiai érdeklődésű fiatalok látogatják. A főiskola keretében évente 300 előadást tarta* nak a legkülönfélébb pedaLV gógiai témákból. . A témáͧ kát úgy válogatják össze, hogy ne csak a tipikus, de Dagmar Müller csodálatos fala a berlini „Makarenko” óvodában. Láthatóan tetszik a kicsinyeknek. (Fotó: ADN/ZB—KS, Kaufhold felv.) nyeit és grafikáit most készül kiállítani. Dagmar Müller most a berlini „Joliot-Curie” óvoda ebédlőjébe készít falat. A gyermekek kívánsága alapján a fal akváriumot ábrázol majd. Lakása falán egyelőre papíron látható a vázlat: tengeri csikók, cápák és más tengerlakók „úszkálnák” a képen. Előbb kísérletképpen halvány pasztellszíneket használ, de később erős színek uralják- majd a kompozíciót. „Számomra is új feladat volt, — mondja a művésznő — egy 'ilyen nagyméretű — 4,30x2.79 méteres — falat tervezni, amelyen még egy ajtó-is van. Lassan azonban, remélem sikerül a megoldás: Barátaimmal és művészköllégáimmal mindenesetre megbeszéltem az elképzeléseimet. Persze a tanácsokból és a kritikákból csak azt fogadtam meg, amivel magam is egyetértek. Hogy végül is mi ez a munka: festészet, iparművészet? Azt hiszem, egyik sem egészen, valami új; mindenből valami!” a szokatlanabb összeállítású gyermekes anyák, vagy apák, gondozószülők stb. — is eligazítást kapjanak problémáik megoldásához. A főiskola a varsói elő- adásorozaton kívül előadásokat szervez üzemekben, iskolákban, szerte az egész országban. Az általános" iskolák felső tagozatain például „Előkészület a családi életre” címmel tartanak előadásokat. Az élő szó erején kívül a nyomtatott betűt is felhasználják a nevelés segítésére. A főiskola kétezer szak- könyvből, sokféle folyóirathói álló kézikönyv-tára szintén a szülők rendelkezésére áll.
