Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
A beruházási javak vására Jól termelni, jól eladni Tapasztalatok és tanulságok a BMV-ről Ne várja azt az olvasó, hogy teljes képet kaphat erről a nemzetközi bemutatóról, még akkor sem, ha a . vásár ideje alatt naponként, akár oldalas beszámolókat olvashat róla. A helyszínen kell látni, tapasztalni, tájékozódni; számtalan új élmény forrása lehet ez szakembereknek, laikusoknak egyaránt. Persze, kit tekinthetünk laikusnak? A munkás, aki NC vezérlésű szerszámgépen dolgozik, a pedagógus, aki oktatógépeket használ, az orvos, aki diagnosztikai műszerek iránt érdeklődik, már nem lehet „kívülálló”. Ilyen kérdésekben pedig, mint a környezetvédelem, vagy az anyag- és energiatakarékosság, legalábbis mindannyiunknak szakemberekké kell válnunk. Ezeket is lehet látni az impozáns bemutatón, ahol minden évben rekordot döntenek a résztvevők számával, a kiállítási terület növekedésével. Ismerik a számokat: 27 ország és Nyugat-Berlin tqbb mint 1800 kiállítója és 700 hazai vállalat mérkőzik egymással. A KGST jubileumát méltatva kollektív kiállítással jelentkeztek az európai szocialista országok. Az együttműködés szép példái a közösen kifejlesztett • gépek, műszerek. Minőségük világ- színvonalú. i Természetesen gazdaság- í politikai céljainkat is tükrözik a bemutató arányai. A * nyugati országoknak engedett nagyobb terület, a -műszaki színvonalat reprezentáló újdonságok persze ne arra ösztönözzék vállalatainkat, hogy többet is vásárolhatnának, hanem arra, hogy ösz- szemérve tudásunkat, azt firtassák, hogyan állhatnánk helyt közöttük is. Lehet versenyezni. Az i USA műszerei és híradástechnikai, számítástechnikai berendezései, a francia szerszámgépek, az angol, japán újdonságok jó mércének tekinthetők. A legnagyobb területet egyébként NSZK-beli vállalatok kérték a legkülönfélébb iparágakból. Magunk előtt is tükör Sokszor elmondtuk? a nemzetközi bemutató a magunk józan megítélésére, más országokkal való összehasonlítására kiváló lehetőség. Különösen ilyen körülmények között, amikor nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele származik külkereskedelmi forgalmunkból. Azonban önmagunk előtt is legyen tükör egy-egy ilyen kiállítás, hiszen beletekinthetünk saját gazdaságunkba, láthatjuk felépítését, korszerűségét, hibáit is. Az olvasó nemigen számít rá, hogy a csillogó, villogó újdonságok, kéz alá sem nagyon vett gépek, műszerek tömege közt járva, a hullaPárt- és állami vezetők a magyar szénbányászat bemutatóján dókról, az elhasznált, eldobott berendezésekről, anyagokról beszél az újságíró. A MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt is helyet kapott a kiállításon, okos propagandával hívja fel magára a figyelmet. A tröszt kereskedelmi főosztályvezetője, Haiden Károly sajtótájékoztatóján elhangzott jó néhány figyelemre méltó adat. Magyarországon az ipar önköltségének mintegy 60 százaléka anyagköltség. A behozatal aránya is állandóan nő, hiszen nyersanyagokban szegények vagyunk. A műszaki fejlődés folytán hamarabb selejteznek ki nem teljesen elhasznált, csak „erkölcsileg kopott” eszközöket. Az óriási mennyiségű hulladékban egyre több a még felhasználható másodnyersanyag, de elégetve, komposztálva a többit is hasznosítani lehetne. Azért „lehetne”, mert nem tesszük. A nyersanyagban sokkal gazdagabb, fejlettebb országokban is jóval tervszerűbb a hulladékok hasznosítása; mi erről nagyvonalúan lemondunk. Kiszámították: ezer tonna papírhulladék felhasználása 10 hektár erdő megmentését jelenti. S miközben a környező országokban a papír 40 százalékát újra összegyűjtik, addig nálunk csak a 20—25 százalékot sikerül. A másodnyersanyag értékesítésével a MÉH vállalat tavaly még így is 80 millió dollár devizához juttatta a népgazdaságot. Néhány szót egy másik vásári sajtótájékoztatóról. A fémmegmunkálás szekciójában kiállító Forgácsoló Szerszámipari Vállalat éppen szemben található a híres Krupp-cég hasonló termékeket ajánló standjával. Az újságírók kérdéseire mondta el a vállalat vezetője, hogy a magyar és NSZK- beli cég között együttműködés alakult ki, a kiváló magyar forgácsoló szerszámokat szívesen megvásárolja a Krupp. Igaz, utána — ha hiszik, ha nem! — nemegyszer visszakerül magyar gépipari vállalatokhoz ugyanez a szerszám, mert a jó minőséget, mint tudjuk, mi csak tőkés importból szerezhetjük be.. J Vásári díjasok Két megyei vállalatunkról külön is kell szólnunk, mégpedig igencsak elismerően: o Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatról és az Izzó gyöngyösi gyáráról. Iparunk igazán méltó képviselői ebben a rangos mezőnyben, ahol azok is igen jók, akiket csak a „futottak még” csoportban jegyeznek. E két Dolgoznak a robotok az Izzó kiállításán (Szántó György felveteleíj ] vállalat nemcsak részt vesz, de győztes is: mindegyik vásári díjat hozhat haza. A tanácsi építőipari vállalat, amelynek kollektívája igen fogékony az újra, az építőipart korszerűsítő újdonságaival élen jár az országban. Ott van a kiállításon a PEVA alagútzsalu továbbfejlesztett változata, a szabad területen felállították a francia Cadillon-cég daruját; ez a hetedik, amit megvásárolt a vállalat, s egyúttal a Cadillon hazai szervizszolgálatával is megbízták. De itt látható az alagút- zsaluval gyorsan épülő uszoda makettje, a közműalagút, a műanyag ablak és a vállalat szolgálati szabadalma, a vásári díjat kapott termék: az Egertherm márkanevű reflexiós hő- és fényvédő üveg. Saját üzemük van a műanyag ablakok gyártására, a mellé épült csarnokban ezt a speciális, rétegelt üveget is maguk készítik. Jobban szigetel, tartja a hőt, nyáron meg hűvös tőle a lakás. Szóval: korszerű. Az Egyesült Izzó pavilonjában a legnagyobb hely ezúttal a gyöngyösieké. Reklám robotember köszönti a látogatót, miközben a fantasztikus filmekben megszokott zene szól és sejtelmes fények villognak. A jövő van itt jelen: pneumatikus robotok adogatják egymásnak képzeletbeli terhüket, az okosabb, „kistestvér”, az elektronikus robot első példánya pedig képes dobozokkal játszik. Rakosgatja őket, programozása szerint. Ezek a robotok a gyöngyösi gyárban készültek, továbbfejlesztett változatai az egri Fi- nomszerelvénygyár manipulátorainak. Nagy sikerrel vizsgáztak már szovjet televíziógyárakban. A gyöngyösi gyár küldöttsége egyébként éppen ma indul Japánba, hogy az ottani robottechnikát tanulmányozza. Mert a mostaniaknál is okosabb „testvérekre” van szükség a piacon. JJ Méltó képviselet A beruházási javak szakvásárán már hagyományosan jelentkező megyei vállalataink között az egri Fi- nomszerelvénygyár ezúttal makettekkel, az automatizálás oktatásához szükséges szemléltető eszközökkel mutatkozik be. Modellek, gyakorlószekrények, modellezőtáblák, diasorozatok, metszetek találhatók, a kiállításon, ezekből is nagy export Az egri Finomszerelvéhygyár szemléltető táblái ígérkezik elsősorban a fejlődő országokba. A VILATI a számítástechnikát felvonultató vállalatok között rangos helyen áll, s dicséri ez az egri gyár kollektíváját is. Itt vannak az Egerben szerelt számítógép-perifériák és a Központi Fizikai Kutató Intézettel közös programban fejlesztett TPA—70 elnevezésű számítógép. Az ipari folyamatok vezérlésére alkalmas NC- technika, a szerszámgépek vezérlése szintén az egri gyár profilja. Nagy feladat ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kámai óriás autógyárba is innen szállítják a vezérlő próbapadokat. A KAEV, a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egyszer már szerepelt az idén nemzetközi bemutatón, a tavaszi szakkiállításon. Ezúttal szerényebb a kiállítása, de nlég így is helyet kaptak az egri és gyöngyösi gyár termékei, ök is tagjai annak a csoportnak, amely megyénk iparát képviseli a kiállításon, s a patrióták büszkeségére legyen mondva: méltó ez a képviselet. ★ Szakvásár, magas színvonalú, bonyolult, tehenikát mutat be, s nem a látványosságra törekszik a tavaszi BNV. Mégis mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő kiállítást; mert egyre inkább „szakértő” lesz a közönség is ..! Hekeli Sándor A VILATI egri gyárában szerelt számítógép a bemutatón A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kiállítása: előtérben a vásári díj
