Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
V Nyitott családot! Szocialista társadalompoli. tikárak a családot tekinti a társadalom alapegységének. Nem ok nélkül: a KSH Demográfiai Évkönyvének ada. tai szerint a húszéves — és ennél idősebb — férfinépesség 77 és a női népesség 69 százaléka hazánkban házas családi állapotú. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973. évi határozata, majd az ennek nyo. mán hozott népesedéspolitikai és- szociálpolitikai intézkedések a monogám család erősítését célozzák; azét az intézményét, amely a mai szocialista társadalom igényeinek legmegfelelőbb együttélési és gyermeknevelési forma. Ezt bizonyítják á számok is: 1970-ben csaknem 9 millió ember élt 2,89 .millió családban. A család életének, működésének számtalan problémája ismert korunkban, a családi termeléstől és fogyasztástól a születések számának alakulásán át az életmódig, mi azonban ezúttal csupán a kereső családtag és a munkahely, munkavállaló és a munkáltató kapcsolatát vizsgáljuk. AZ IGAZGATÓ MODORA Az egyik munkahelyen arról panaszkodtak a munkások, hogy az igazgatójuk nem köszön, ha szembe jön velük a műhely folyosóján vagy a gyárudvaron. „Mire ■vág fel vajon, hiszen ő is munkás volt azelőtt, most meg tőlünk függ a prémiuma! Ha jól dolgozunk, van pénze, ha nem, nézheti” — heveskedtek az asszonyok műszak végén az öltözőben: Később a párttitkárral, megtárgyaltuk az ügyet. Szó, ami szó, az igazgató modo- " fában tényleg akad kivetnivaló. Csakugyan elmegy az emberek mellett anélkül, hogy köszönne, ám , ennek óka nem a gőg, hanem a szórakozottság. Amt csak magyarázat, de nem mentség. Az sem ritkaság nála, hogy jól leteremti a beosztottait; hirtelen haragú, ezt kár is lenne szépíteni. De ugyanez az igazgató, folytatta a titkár, ott volt valamennyi dolgozója gyermekének üzemi névadó ünnepségén, a szakszervezeti nőbizottság országjáró kirándulásain, szívügyének tekinti a nyugdíjasok foglalkoztatását, és országosan elsőként dolgoztatta ki az üzem középtávú szociálpolitikai intézkedési tervét, még mielőtt kötelezték erre az üzemeket. Nos, hát ilyen ember... TÚLÓRA — A VÁLÓPERIG?! Félreértés ne essék: az ember és a munkahely viszonyában nem az igazgató modora a meghatározó. Az már annál inkább, hogy mit tesz az igazgató, poptosab- ban szólva a munkahelyi kollektíva a nehéz helyzetbe jutott dolgozójáért, a válságba került családokért? Egy gyáregységben történt nemrég az alábbi eset: a termékváltás és némi szervezetlenség miatt a gyáregység jelentősen elmaradt a tervteljesítéssel. A gazdasági vezetés — a szakszervezettel egyetértésben — túlórákkal kívánta a gondokat megoldani. Tekintet nélkül a családi egészségügyi és más körülményekre, valamennyi dolgozónak kötelezően előírták a — havi nem csekély számú! — túlórát. Mivel a gyáregység dolgozóinak zöme betanított munkásnő, és ráadásul ingázó, könnyű elképzelni, milyen problémákat okozott családi életükben a hónapokig tartó „hosz. szú nap”. Az asszonyok eleinte szótlanul tűrtek, lévén legtöbbjüknek ez az első munkahelye, úgy gondolták: a gyár érdeke mindennél előbbre való, s különben is két-három hétről lesz szó. Ám a harmadik hónap vé. gére elfogyott a türelmük, s ekkor a pártvezetőséghez fordultak segítségért. így derült ki, hogy néhány asz- szonyt otthon már válással fenyegette a férje; hogy sokan túlórázás miatt lekéstek a csatlakozást,, és csak az éjszakai vonattal tudtak hazajutni; hogy jó néhány családban ijesztően leromlott a gyerekek tanulmányi eredménye, és így tovább. Az áldatlan állapotnak sajnos, mégsem a helyi vezetés bölcs belátása,^ hanem a szakszervezetek megyei tanácsának ellenőrei vetettek véget. CSAK AZ A FONTOS, HOGY DOLGOZIK? Válóperes bírók, családszociológusok szerint a munkahelyi kollektíva, elsősorban a szocialista brigád az eddiginél jóval többet tehetne a családi életek harmóniájáért. A szocialista brigádmozgalom hármas követelményébe sokkal inkább beletartozik a szocialista erkölcs számon kérése, a szocialista családmodell kialakítása, mint — teszem azt — a közös színházi látogatások erőltetése. Más szavakkal: nem jó munkahelyi vezető, nem jó kollektíva az, amelyik nem veszi észre — vagy elnézi —, hogy dolgozója éveken át erőn felül hajszolja1 magát, számtalan túlórát, másodállást vállal, esetleg nem .riadva vissza még a fusizástól, kontárkodástól sem; hogy egyik-másik brigádtag hónapról hónapra elissza a pénzét, csak töredékét látja a család a keresetének; hogy a súlyos családi gondokkal, beteg gyermekkel küszködő munkatársnő végére ért anyagifizikai erőtartalékának; hogy az otthonát házilagos kivitelezéssel építő fizikai munkás éveken át napi 18—20 órát dolgozik; hogy a sokgyerekes dolgozó anya kis úttörő korában volt utoljára üdülni. Szinetár Ernő családszociológus ezt írja A család, terápia néhány mozzanata című művében: „Védekezni kell a család befelé - fordulása, a szociális izoláció ellen. A család... legyen nyitott, barátok, rokonok, munkatársak, általában a társa, dalmi kielégülés felé.” A család nyitottsága azonban nemcsak a családtagokon múlik: a környezeten is. A rokonokon, barátokon, munkatársakon. A beosztot. faival jóban-rosszban együtt levő brigádvezetőn; a kapcsolatteremtésben járatosabb szakszervezeti bizal- min; a beosztottaiban nemcsak a munkaerőt, hanem az embert is becsülő művezetőkön; az igazgatón, aki amellett, hogy felkészült vezetője egy adott munkahelynek, az sem árt, ha köszön... Debreczeni Éva Szajlai kísérlet Csipke, szeder, virgács, meggy Szajlán is — másutt is — a megye hegyvidéki, gazdaságaiban, sokat törik a fejüket a szakemberek, hogy miként lehetne azokat a földdarabokat is ésszerűen, jövedelmezően művelni, ahol gyenge a talaj, s a meredek lejtőkkel nem tudnak már a gépek sem megbirkózni. Többnyire fokozott veszélyt jelent ezeken a részeken az erózió is, így a legtöbb helyen erre erdőket telepítenek, másutt pedig intenzív gyep- gazdálkodásban látják . a megoldást. A szajlai Búzakalász Termelőszövetkezet azonban az elmúlt évben egy merőben szokatlan, de sokat ígérő kísérletbe ■ fogott. A község és Bükkszék közti határrészen táblásítottak egy területet, s nagyüzemi módon termelnek majd erdei gyümölcsöket. Egyébként az ötlet legfeljebb nálunk új, hiszen az Egyesült Államokban és — hogy még’ közelebbi példát mondjunk — Bulgáriában is, e növényeket több ezer hektáron térmelik sikerrel. Nős, a határokon túli tapasztalaElső a minőség! A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár fő profilja telefon fő- és alközpontok gyártása. Az elektromechanikus , központok mellett az idén kezdték meg a sorozatgyártását az úgynevezett kvázi eletk ironikus központoknak. A termékek mintegy ötven százaléka exportra kerül. A BHG a jó munkaszervezéssel. a szigorú minőségi követelmények betartásával huszonhatmillió-nyolcszázezer forint értékű anyagmegtakarítást tervez az idén, A képen: gyártás közben is ellenőrzik a szerelés minőségét (MTI Fotó — Hadas János felvétele — KS) Egy hatvani börze után... Újítások cukorban elbeszélve A hatvani cukorgyárban nemrég rendezték meg az iparág hagyományos újítási börzéjét, amelyen tizenkét feldolgozóüzem leginkább közhasznú munkáit mutatták be. A tröszt katalógust is megjelentetett makettek, kézi szerszámok, műszerek fotójával, műszaki leírásával, hogy a frissen elfogadott újítások minél szélesebb körben ismertté válhassanak. Hízelgő számunkra a börze rendezése, ugyanis a tröszt vezérigazgatósága mindig oda juttatja ezt az eseményt, ahol az előző időszakban a legtöbb, legértékesebb eredményt mutatta föl a mozgalom. Ilyen szempontból bizonyító erejű a vállalat újítási előadójának munkanaplója is, amelynek összesítő adatai szerint, csak az elmúlt esztendőben 174 kidolgozott, műszaki adatokkal alátámasztott ötletet nyújtottak be a cukorgyár! dolgozók. Ebből százharmincat hasznosítottak is, csaknem négymillió forint eredménynyel. A kifizetett újítási dij pedig 177 ezer forint volt. A SIKER TITKA Karácsony Andrásné előadóval beszélgetve, kirajzolódnak a fölfelé ívelő út jellemzői, megvilágosodik a hanyatlást követő évek sikerének titka. A mozgalom népszerűségének a kategorizálás ártott a legtöbbet. Ugyanis egészen 1974-ig, a különböző észerűsítések, ötletek, újítások kivitelezése a műszakiak munkaköri leírásába tartozott, s ha ilyesmire olykor vállalkoztak, legfeljebb jóindulatúan odaítélt jutalomban részesültek. A megkülönböztetést egy, 1974-ben hozott rendelet oldotta fel, szinte egyik évről a másikra friss lendületet adva a mozgalomnak. A szemléletváltás, az anyagi érdekeltség egymás mellé állította a mérnököt, művezetőt, szakmunkást, képzett műszaki káderek irányításával, segítségével a szocialista brigádok is mind több újítással, technológiai folyamat kidolgozásával léptek a porondra. S ami döntő továbbiakban : vállalaton belül e mozgalom szervezése, támogatása a gazdasági munka szerves részévé vált. A vezetett nyilvántartásból, az elfogadott műszaki leírásokból, illetve a már hasznosított újításokból ugyanekkor kiolvasható, hogy e föllendülésnek nem csupán meny- nyiségi mutatói vannak. Növekedett egy-egy vállalkozás tokra alapozva — és az Erdei Termék Vállalat ösztönzésére — tavaly már földbe került az első, mintegy 30 hektárnyi területen - a -szaporítóanyag, az idén pedig további 30 hektárt telepítettek. Bár természetes erdei gyümölcsökről van szó, a szajlaiak nemesített, kiváló termőképességű, tövismentes csipke-, szedervesszőket, sajmeggy- és cigánymeggy- alanyokat vásároltak. A terület egy részére nyírt telepítettek, amelyből a hazai fodrászatokban is ismert Haarwasser (hajszesz) alapanyagát nyerik. Most még ezt külföldről vásároljuk, de ha a kísérlet beválik, talán már nem sokáig. A másik hasznosítási lehetőség a mikulás és a karácsony világszerte kedvelt dísze, a virgács, melyből a világpiac bármilyen mennyiséget képes, jó áron felvásárolni. Mint arról Szállási György, a gazdaság erdészeti ágazatvezetője, az erdeitermék-te- lépítés gazdája elmondta, a többi termék piaca is már most biztosított. Elsősorban m.üszaki szintje, termelési értéke, eredménye. CSAPATMUNKA Mint jeleztük, a mozgalom korszakváltása nyomán a csapatmunka lépett előtérbe. Ezt igazolja egyébként az a tény is, hogy nemrég nyolc hatvani szocialista brigád — Hámán Kató, Ságvári, cukoroldali, kazánházi, Vörös Október, nyersoldali, Április 4., Horváth Mihály — nyerte el a tröszt által adományozott „Kiváló újító” címet. S ugyanígy a szisztéma életrevalóságát, eredményességét tanúsítja egy másik adat, miszerint a benyújtott újítások 92 százaléka immár brigádoktól, munkacsoportoktól származik. Hogy cukorban elbeszélve mit hoz a konyhára egy- egy csapatmunka nyomán valósított újítás? Példaként kiemeljük Lichtenstein József, Decsi Ferenc, Deák József eljárását, amely a melasz cukorveszteségének csökkentésére irányul. Módszerük egyetlen kampány során 500 tonna többletcukrot jelentett, s belejátszott a Mátravidéki Cukorgyárak kitűnő, 1978-as teljesítményébe. Találmánynak minősül már Ősim Imre, Decsi Ferenc, dr. Tegze Miklós, Stra- usz János korábbi újítása, amely a nyersoldal létisztítását célozza, eddig kimutatott haszna pedig fölötte van a négymillió forintnak. Az autóbuszok új, a következő évadra érvényes menetrendje vasárnap 0 órától lesz érvényes. Megyei közlekedési vállalatunk, a Volán 4-es számú Vállalat az új ciklusban (összesen 38 járatpárral közlekedtet többet mint a korábbi időszakban; ezzel a forgalomszervezési intézkedéssel felmérések tapasztalatai alapján igyekszik jobban eleget ten. ni a növekvő utasforgalom igényeinek. Az új autóbusz- járatok elsősorban a munkásszállításban és a bejáró tanulók. szállításában teljesí. tik feladatukat, illetve az idegenforgalom érdekeit szolazért keresik ezeket a gyümölcsöket, mert semmilyen kémiai anyagot nem használnak fel termesztésüknél. Sem műtrágyázást, sem pedig növényvédelmet nem igényelnek ezek a növények, ugyanakkor mindez jelentősen csökkenti a termelés költségeit. A mezőgazdasági termékek közül talán ezeket lehet a legnagyobb haszonnal, a leggazdaságosabban átadni a belföldi és külhoni kereskedőknek. Várhatóan, az ültetvények három-négy éven belül fordulnak termőre, s úgy szervezik majd meg a forgalmazást, hogy egy helyen bonyolíthassák le a begyűjtést, felvásárlást, mert így kevésbé törik, rongálódik a gyümölcs, és a felhasználókhoz is rövidebb úton tudják majd eljuttatni. Az elképzelések szerint egyelőre a különböző szörpök alapanyagaként használják majd fel a szajlaiak gyümölcsét, a meggyfélékből pedig az édesipar kér nagyobb mennyiséget, a különböző, kedvelt bonbonmegy- gyekhez. SOK KICSI SOKRA MEGY Természetesen gond és figyelem kíséri az egyéni vállalkozók munkáját is! A tavalyi „újítási hónap” során például külön jutalmat osztottak szét közöttük, ameny- nyiben újításukat elfogadta, illetve hasznosításra alkalmasnak ítélte a bizottság. Tóth Géza, Karácsony *István és Debrődi László ugyanakkor „Kiváló újító” kitüntetésben részesült. Mit, milyen eredménnyel ötlöttek világra? Tóth fém raklapokat rendszeresített az ure- betin üzemben, 800 ezer forint haszonnal, Karácsony 200 ezer forintot takarított meg a gyárnak á toronydíf- fúzió csapágyvédelmének korszerűsítése révén, Debrődi elgondolása a főépület tetőcseréjének állványköltségét csökkentette 160 ezer forinttal. Amiből leszűrhető, hogy a sok kicsi is sokra megy, a vállalat gazdasági mérlegén a „magányos farkasok” éppen úgy javíthatnak, mint a brigádkötelékben újító szakemberek. A mozgalom módszerét ettől függetlenül megváltoztatják ebben az évben. Versenyt hirdetnek, két időszakra bontva. Az első három hónap a karbantartásé, ami a közeljövőben „tetőzik”. Ezt követi majd a kampány, amelynek hónapjai más jellegű újításokra inspirálhatják a gyáriakat. Vagyis a verseny az iparág sajátosságaihoz igazodva tör a maximumra ... Moldvay Győző gálják. Egyúttal azonban többszöri forgalomszámlálás adatait figyelembe véve az igények csökkenése miatt ritkítják is a gazdaságtalan járatokat. * Az országos autóbuszhálózatba eddig a megyének egyetlen községe, Nagyút nem volt bekapcsolva. Az új menetrendben már e községbe is négy járatpár közlekedik, elsősorban az iskolások utaztatását segítve. Több tanulójáratot más idő, pontokban közlekedtetnek, hogy az utazással eltöltött idő minél rövidebb legyen. Például: Heves—Tarnaszent- miklós, Verseg—Nagykökényes között. A növekvő igényeket figyelembe véve sűrítik a járatokat Eger—Sírok Recsk, Eger—Kerecsend— Kál, Eger—Kápolna—Heves, Eger—Füzesabony—Tisza- nána, Gyöngyös—Mátraháza—Mátraszentimre—G yön - gyös—Gyöngyösoroszi és Gyöngyös—Jászberény vona. Ián. A nemzetközi' forgalom is bővült. Eddig a hét három napján közlekedett autóbusz Eger és Besztercebánya között, ezt bővítve Eger—Salgótarján—Fülek—Losonc útvonalon már minden munkanapon . közlekedik autó- buszjárat. A megyeszékhely körzetéhez tartozó községekben fokozatosan kialakul az elővárosi periodikus közlekedés. Eger—Ostoros—Novaj között azután csúcsidőben húszpercenként, egyébként pedig 60 percenként közlekednek az autóbuszjáratok. Az új menetrend adatairól a vállalat személyforgalmi osztályán, és forgalmi szolgálatánál lehet félvilágo. sítást kérni Egerben, Gyöngyösön az elővételi pénztár, Hatvanban pedig szintén a forgalmi szolgálat ad rész, letes felvilágosításokat. 1979. május 27., vasárnap J Érvényes: május 27-től Áz autóbusz-közlekedés új menetrendjéről
