Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

yiLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A2 MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁRS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 122. szám ÄRA: 1,60 FORINT 1979. május 27., vasárnap A varsói szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának dekrétuma a béke programja Sebestyén Nándornénak, az OBT elnökének nyilatkozata i nemzetközi békemozga- Jom 30 év előtti zászlóbon­tására emlékezve, az euró­pai biztonságot és együttmű­ködést előmozdító társadalmi program megvitatására, s a varsói szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága, nak budapesti tanácskozásán közzétett dekrétumból adódó feladatok egyeztetésére má­jus' áö—31-én "a SzoVj'étúrtió- ban, Lvovban találkoznak a szocialista országok béke- mozgalmainak képviselői. A tanácskozás előtt Sebestyén Kándorné, a Béke-világta- nács elnökségének tagja, az Országos Béketanács elnöke nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. — A nemzetközi közvéle­mény csakúgy, mint a ma­gyar társadalom, nagy érdek­lődéssel kísérte a varsói szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának a kö­zelmúltban Budapesten meg. tartott ülését. A tanácskozás és a róla kiadott közlemény is, azt bizonyítja, hogy a szocialista országok, eddigi kezdeményezéseiket megerő­sítve, a nemzetközi helyze­tet feálisan elemezve, újabb és újabb javaslatokat tesz­nek és őszinte tárgyalási készségét tanúsítanak az emberiség jövőjét érintő, legfontosabb kérdésekben. A katonai enyhülés, a leszere­lés, a bizalom, a biztonság és az együttműködés erősí­tésének Budapesten megnyi­tott. kiszélesített tervezete komoly programot jelent a békéért küzdő milliók har­cában. Már a Béke-világta- nács berlini ülésén is egyet­értésre és támogatásra talált Leonyid Brezsnyevnek a ta­nácskozás résztvevőihez kül­Harmincéves a Map- országi Románok Demokratikus Szövetságe Szombaton Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Köz­pontban ünnepi országos vá­lasztmányi ülést tartottak a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének 30. éves megalakulása alkal­mából. Ugyanekkor ünne­pelték a gyulai román nyel­vű gimnázium megalapítá­sának, továbbá a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román nyelv és irodalom tanszéke létreho­zásának 30. évfordulóját. Az országos választmányt, valamint a párt és a tömeg­szervezetek képviselőit Szi­lágyi Péter, ‘ a szövetség fő­titkára köszöntötte. Ünnepi megemlékezésben az elmúlt 30 év szövetségi munkáját vázolva hangsúlyozta, hogy Magyarország történelmében a felszabadulás után vált lehetővé a nemzetiségek, így a román nemzetiség számára is az önálló szervezet létre­hozása. Kiemelte: az MSZMP marxista-leninista nemzeti­ségi politikájának gyakorlati érvényesülése egyértelműen bizonyítja, hogy különböző nyelven beszélő emberek egyet akarva építik a szocia­lizmust. - _ dött üzenete, amely szerint: „ ... az emberiség békéje és haladása ma inkább, mint bármikor, attól függ, hogy sikerül-e megállítani a fegy­verek gyártásának állandóan felfelé kúszó, halált okozó spirálját”. A berlini ülés, és a BVT elnöki bizottságának prágai tanácskozása, a mozgalom feladatainak- -középpontjába állította az enyhülés megszi­lárdításáért, a leszerelésért folytatott harcot. Ezért is üdvözli nagy öröm­mel a béke-világmozgalom, s benne a mi mozgalmunk, a Budapesten közzétett ja­vaslatokat, s támogatja a varsói szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága indítványainak megvalósí­tását. A szolidaritási alapra Csepelen, Miskolcon, Deb­recenben, a kisebb és na­gyobb települések üzemei­ben felajánlott kommunis­ta műszakok sokasága, a fej­lődő országok melletti állás- foglalás kétségbevonhatatla. nul bizonyítja, hogy hazánk­ban a fejlett szocialista tár­sadalom építésének ügye, a mindennapi életben is el­választhatatlanul összefonó­dik a világméretű gazdasági, társadalmi haladás támoga­tásával. Közvéleményünk az­Szombaton közönségnap volt a BNV-n. Délelőtt 10 órától benépesültek a pavi­lonok, a szabadtéri kiállító­részek. Sokan vidéki váro­sokból, mezőgazdasági üze­mekből kollektiven látogat­tak el a BNV-re, több autó­busz hozta a dunaújvárosia­kat és a diósgyőrieket. Nagy volt a forgalom a vásárváros öt éttermében, s 23 büféjében , a dunakömlő- di halászcsárda konyháján négyezernél több halászlét készítettek, s egész nap telt ház volt az Észak-Budai Áfész éttermében is. Sokakat vonzott az OKISZ Labor nonstop divatbemuta. tója. Az üzleti tárgyalások Énekszóval, rajonként vo­nultak az ünnepélyes kisdo­bos- és úttörőavatás színhe­lyére a pajtások. Elhangzott a raj vezetők jelentéstétele, majd a vezényszó: „Vi­gyázz!” — Csapatvezető elvtársnő, Hopka Imre avatásvezető jelentem, hogy a viszneki 4646. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat az avatási ün­nepségen teljes létszámban megjelent. Vezényszavak hangzottak, a pajtások feszes vigyázzban tisztelegtek a zászló előtt. Ezután felvonultak a foga­dalmat, illetve esküt tevő leendő kisdobosok, úttörők, zal is tisztában van, hogy a SALT—II. szerződés alá­írása, a SALT—III-ra vonat­kozó tárgyalások előkészíté­se újabb lépéssel visz köze­lebb az enyhülés megszilár­dításához és kiterjesztéséhez. Az egyezmény aláírása ked­vezőbb légkört teremt a ha­zánkban is nagy érdeklődés­sel várt, jövő évi, madridi európai találkozóhoz, a kon_ tinensünkön megkezdett, a gyümölcsöző együttműködést elősegítő, kedvező folyama­tok elmélyítéséhez. — Mindezeket a tapaszta­latokat, népünk törekvéseit, állásfoglalásait az OBT kül­döttsége a Ivovi tanácskozá­son is tolmácsolja. Ugyan­akkor a többoldalú megbe­szélések mellett, delegációnk­nak lehetősége lesz a szov­jet békevédelmi bizottsággal kialakított, hagyományosan jó kapcsolatunk további erő­sítésére, a béke védelmét és építését szolgáló újabb kez­deményezéseink, lépéseink összehangolására — mondot­ta befejezésül Sebestyén Nándorné, is jónéhány pavilonban foly­tatódtak. Szombaton ellátogatott a vásárra több külföldi szemé, lyiség. A BNV vendége volt Peter Basikarov bolgár kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Ernst Fischer, az Osztrák Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójá­nak elnöke, Anton Jaumann, bajor tartományi miniszter, valamint Erik Kiesi mün­cheni főpolgármester. A Szíriái Arab Köztársa­ság Népi Tanácsának kül­döttsége — Mahmud Hadid­nak, a tanács elnökének ve. zetésével — szombaton ugyancsak megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. akik előtt Ihász Géza alhad­nagy, a helyi iskolát patro­náló egyik honvédségi ala­kulat képviselője mondta el a fogadalomtételt, valamint az eskü szövegét. Az avatóünnepséget köve­tően került sor a csapatgyű­lésre, amelynek vendégeit — köztük Molnár Lajost, a megyei úttörőelnökség tag­ját, a Hámán Kató Üttörő- ház igazgatóját, Hermész Mátyást, a gyöngyösi járási KISZ-bizottság titkárát, va­lamint a község vezetőit — — Maksa Istvánná csapat- vezető köszöntötte. Ezután Molnár Lajos átnyújtotta a tanulásban, a szakköri mun­Becs várja Losonczi Pált Az osztrák főváros Loson­czi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének hétfőn kez­dődő hivatalos látogatására készül. A kormány felhiva­talos lapja, a Wiener Zei­tung szombati számának el. ső oldalán közli Losonczi Pál fényképét és röviden ismer­teti az államfői szintű láto­gatások korábbi állomásait. Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Auszt­riában, majd pedig két éve, 1977-ben osztrák kollégája, dr. Rudolf Kirschläger szö­vetségi elnök látogatott el Magyarországra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a leg­utóbbi államfői találkozón született meg az első meg­állapodás a két ország kö­zötti vízumkényszer feloldá­sáról, amely azután 1979. ja­nuár 1-én lépett hatályba. (MTI) Németh Károly nyilatkozata a TKSZSZ-nak MOSZKVA (MTI): A Pravda, a Moszkovszka- ja Pravda, a Szelszkaja Zsizny, a Trud, és Szov- jetszkaja Rosszija szombaton ismertette azt a nyilatkoza­tot, amelyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára adott a TASZSZ budapesti tudósítójának a szovjet párt­ós kormányküldöttség közel­gő magyarországi látogatása előtt. (MTI) Pártmunkás­küldöttség Mongóliában A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottsá­gának pártmunkásküldöttsé­ge Vonsik Gyulának, a Köz­ponti Bizottság alosztályve­zetőjének vezetésével május 18—25. között a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására az ideológiai és a propagan­damunka tapasztalatait ta­nulmányozta a Mongol Nép- köztársaságban. kában, a sportban és az út­törőéletben egyaránt szép si­kereket elért Petőfi Sándor Úttörőcsapat két képviselőjé­nek — Szarka János 7., il­letve Csörgő Júlia 8. osztá­lyos tanulóknak — a KISZ- kb vörös selyemzászlaját. — A mai naptól kezdve a csapat pontos neve: a K1SZ- kb vörös selyemzászlajával kitüntetett 4646. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat, Visz­nek. Az ünnepség után jutal­makat adtak át az egész év­ben kiemelkedő munkát végzett pajtásoknak, akik társaikkal egsütt ma egész napos gyermeKnapi kirándu­láson vesznek részt. (MTI) Közönségnap a BNV-n Kisdobos- és úttörőavatás Viszneken & KISZ KB vörös seíyemzászlojával tüntették ki a Petőfi Sándor úttörőcsapatot x Nemzetközi gyermeknap 79 Értük élünk, dolgozunk... G yermekeinké ez a nap. süssön hát fényessége. Dob­jon örömcsóvát a gyerekkocsira, amelyben a kicsiny élet szuszog, a játszótérre, az aprók közé, hegyre, parkba* a nagyobbaknak. Vigye nekik örömfényeinket és szeretetün- ket, mert.amikor őket ünnepeljük: az életet köszöntjük. Nemzetközi gyermekév. Kitágította és naptár szerint is gazdagabbá tette esz* tendőnket az, hogy ebben az évben különlegesen sokszor és különleges hangsúllyal esik- szó világszerte a gyermekekről. Jogaikról ír a nemzetközi sajtó, pontokba szedett, emberi- ségméretű kívánságokat összegezett korábban az ENSZ gyermeki jogok bizottsága. Olyan jogokat és a gyermekek­nek kijáró juttatásokat, amelyeknek hallatára a szocialista társadalomban élők, a mélységesen humanista célú társa­dalmunk úgyszintén csak regisztrálni tudja — újból felfe­dezni kevésbé — mit is adunk, mit is teremtünk meg a gyermekeknek ? Hogy joguk van a. kenyérhez és a játékhoz?. Beleszüle­tik ebbe a mi országunkban, társadalmunkban a gyermek. Hogy joga van a gyermekkor gondatlanságára, arra, hogy ne legyen időnap előtt munkárg kényszerítve, hogy jusson kenyér és tiszta ágy? De hiszen ezért élünk és dolgozunk, immár második nemzedéke felszabadulás óta a mi népünk­nek. Oly természetesek nekünk a gyermek jogai, mint az asztalon a kenyér, földben a mag. Ha anya vagy, kedves olvasó, önnön sorsodból tudod, mit jelent életet adni és életet nevelni. Ha apa vagy, felmérted ezerszer, mit jelent családodban a gyermek. Érte van elsősorban küszködésed és gyarapodásod. Neki dolgozol elsősorban, érte formálod otthonod, az ő sorsa vonalát tervezed magad vonásaiban is. Aki gyermeket nevel, tudja: a sorsa teljességét kapta. Mellette minden csak kiegészítő, csak egységbe foglaló. , ... . \ 1 ■■ Ha társadalmunk adományaif mérlegeljük, most abbéid az esztendőben, amely „hivatalosán” is ' a gyérmekeké, 'ész-- lelhetjük, mily temérdek a mérleg serpenyőjében a már megkapott — és mennyi 'még az ezután adandó juttatás gyermekeinknek. Nem szólva most a gyermekév számtalan ajándékáról — a szép és hasznos rendezvényekről, akciók­ról, szerte a. megyében, az országban — ezekkel együtt is bőséges még a teendők sora. Építeni kell az újabb és újabb bölcsődéket, óvodákat és iskolákat. Szükség van újabb par­kokra, játszóterekre, sportcsarnokokra. Sose számoljuk: mi­be kerül mindez, hiszen természetes velejárója az ilyenfajta gyarapodás és gyarapítás szocializmust építő országunknak. Teli serpenyőket akarunk, azt, hogy a mérleg nyelve minél teljesebben billenjen a gyermekeink felé. Ami kérdés mégis: mennyit adunk önmagunkból, apák és anyák a gyermekeinknek? Szakemberek bizonygatják, hogy a női foglalkoztatás teljesebbé válása sok-sok nevelési feladatot hárít át az iskolákra, a gyermekintézményekre. Képzett nevelők bizonyítják ugyanakkor — és méltán, — hogy a családi nevelésben még sok fehér folt tapasztalható. Vannak adósságaink s ezekkel nemcsak szembe kell néz­nünk, hanem fokról fokra törlesztenünk is kell belőlük. Nem adunk annyit önmagunkból a . gyermekeinknek ameny- nyit kellene. Nem vesszük észre, vagy legalábbis nem elég­gé vesszük észre, hogy az élet régen eldöntött minden ne­velés körüli vitát. A gyermekeink, formálása, nevelése, jel­lemük alakítása, emberségük kibontása ma is és ezután is alapjaiban a családé kell, hogy maradjon. Miért mondjuk ezt most, gyermeknapi ünnepi köszöntő mellé? Azért, mert sem szép méltatás, sem gazdag ajándék, vagy egyszeri, de akár sokszori, egész évi figyelem és program nem helyettesítheti a szülők állandó szoros, érzelmi és értelmi kapcsolatát gyermekeikkel. És semmiféle elfog­laltság, legjobb gyarapodási, szerzési szándék sem ment fel senkit — egyetlen apát anyát sem — az alól, hogy gyerme­két nevelje, formálja, idejét, jó szavát, tanácsát bőséggel adja neki. Nincs az a szép holmi és látványos külső prog­ram, ami egy jóízű családi beszélgetést helyettesítene. Nincs az az ajándék, amely pótol anya és serdülő lánya között sok-sok őszinteségen, megértésen, családi együttlétben szü­lető kapcsolatot. És nincs vagyon, amely felmentést adna az apának, aki nem nyújtja legjobb énjét a családnak, nem akar legjobb példakép lenni, nem tud szót érteni fiával, leányával. Mi mindnyájan, szerte a hazában, ennek a társadalom­nak a felnőttjei, nagy-na^y többségben iparkodunk tenni — és eleget tenni — a gyermekeinkért, akár a gyermeki jogok, évében vagyunk, akár nem. Együtt és külön-külön is ezért dolgozunk, küszködünk. Amikor mégis elégedetlenek va­gyunk önmagunkkal: ezt is a gyermekeinkért érezzük így. Sok-sok milliárddal tudjuk csak számolni azoknak a közös javaknak az értékét, amelyeket nekik teremt az ország s erre büszkék vagyunk. Amit még hozzá akarunk mindehhez adni: azoknak az óráknak és perceknek gazdagabbá, tartal­masabbá tétele, amelyeket nekik és körükben tölthetünk. . —a Ö nmagunkkal nem takarékoskodva. Ahogyan nem ta­karékoskodunk a nekik szerzendő javakkal, a nekik teremtendő és tovább gyarapodó társadalmi értékek egészé, vei sem.

Next

/
Thumbnails
Contents