Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Tollhegyen Sajátos filmprogram tanúi az amerikai televízió nézők tízmilliói az Egyesült Államok hetven tévéállomásának segítségével. Először az úgynevezett veszélyfigyelő bizott­ság, a különböző szélsőséges héják filmjét vetítették, hogy miért nem jó a SALT. Válaszként most az amerikaiak a SALT-ért filmje pereg, a szerződés támogatása érdeké­ben. Ez is jelzi azt a kiélezett belső harcot, amely ma Amerikában a hidegháború bajnokai és a realitások fel­ismerésére kényszerülők között folyik. Nem titok, hogy a SALT-megállapodás magán viseli a kompromisszum jegyeit, lehetne tökéletesebb is. Ám ilyen formájában is legkevesebb 40—50 milliárd dollárt takarít meg, korlátozza a fegyverkezési versenyt és csök­kenti az atomháború veszélyét, Nehéz lenne nem túlbe­csülni s csak remélni lehet, hogy folytatódik a SALT—3- mal. A veszélyfigyelő bizottság, nevéből adódóan, rádöb­benhetne az igazi veszélyekre. Nehogy filmjük legyen — az ismert film címét idézve — az utolsó mozielőadás... 1. Mi a jelentősége az NSZK új belpolitikai fejleményeinek? Soha nem lehet valamit elég korán elkezdeni. Ügy látszik, ezt a régi bölcsessé­get vallja Franz-Josef Strauss, a bajor keresztényszociális unió vezére is, aki a héten bejelentette: kancellárjelölt kíván lenni a következő vá­lasztásokon. Az NSZK-beli választások azonban csak jövő ősszel ese­dékesek, így a jelentkezés, vagy inkább önjelölés, való­ban korainak tűnhet, addig. még sok víz folyik le a Raj­nán és a Majnán. Csakhogy Strauss azért indította meg hosszú menetelését, mert két csatát kell vívnia. Először, hogy jelöljék az uniópártok, másodszor, hogy azután ösz- szemérhesse erejét a jelenle­gi koalíció éllovasával, min­den valószínűség szerint Schmidt kancellárral. Egyelőre tehát az elővá­lasztást ütközetek vannak na­pirenden, annál inkább, mi­vel a keresztény pártok ré­széről eddig mindig a CDU, a kereszténydemokraták ál­lították a kormányfőjelöltet. Strauss azonban gyengeség­gel, a képzelőerő és a haté­konyság hiányával vádolja Kohlt, s maga akar helyé­be lépni. Elhatározásának okai között szerepel, hogy a brit és kanadai konzervatív győzelmek után, hasonló nyugatnémet irányzatban re­ménykedik (az osztrák vá­lasztások másmilyen kimene­teléről természetesen sietve megfeledkezett), s úgy gon­dolja: talán előnyére válik az új elnök, Karl Carstens személye. A keresztényde­mokrata politikust a héten választották államfővé, nem közvetlen szavazással, népsze­rűségi mutatói ugyanis igen . alacsonyak voltak, hanem a képviselők és tartományok voksaival,.e területen viszont az uniópártok vannak több­ségben. Strauss - döntésében közrejátszhat, hogy a poli­tikus a jövő esztendőben el- éri a hatvanöt esztendős kort, vagyis ez az utolsó reális le­hetősége az indulásra. Strauss bejelentése alapo­san megkavarta a .bonni vi- zeket, s nehéz előre látni á következményeket. Könnyen lehet. ■ hogy ádáz belharc ala­kul ki a jobboldali ellenzék körében, nincs kizárva, egy „negyedik párt” megalakulá_ sa, ami a GSU-nak a bajor Fegyverlopás Rádió.1 adó-vevő állomást, több 'száz kilogramm rob­banóanyagot és nagy mennyi­ségű fegyvert. loptak el is­meretlen' tettesek a NATO egyik norvégjai támaszpont­jának, a banaki erődnek raktárából — jelentette a Verdens Gang című oslói napilap. A rendőrség feltételezi, hogy a lopást, a, Baader— Meinhof-bandával rokon­szenvező tettesek követhet­ték el. 0tS,mímsU, 1979. május 27., vasárnap keretek közül történő kilépé­sét és országossá válását je­lentené. S a bajor politikus­nak számolnia kell azzal, hogy a konzervatívok olyan országokban törtek előre, ahol az elégedetlenség a gaz. dasági bajokban gyökéred­zett, s mindenképpen válto­zást akartak. Az NSZK-ban azonban viszonylag kedve­zőbb a gazdasági háttér. S miközben a nyugatnémet jobboldal a külpolitikában az enyhülést veszi célba, a többi nyugat-európai ország­ban, ha akadozásokkal is, de . a józanabb és realistább erők hallatják hangjukat. Ilyen körülmények között a na­gyon korán induló — esetleg nagyon későn érkezhet a célba... 2. Mi az oka a Bukassa császár­sága körüli botránynak? A közép-afrikai császárság jelentőségét főként straté­giai helyzete (nevéből is következően, a kontinens szí. vében helyezkedik el), vala­mint uránérctartalékai bizto. sítják. Ezért, Párizsban sok mindent elnéznek szövetsé­gesüknek, ÉSökassánák, aki ., legutóbb fényűző koronázási szertartással hívta fel magá­ra a figyelmet. A világ egyik. legszegényebb országában 400 millió dollárt fecsérel­tek el e ceremóniára, s Bo- kassa ■— különböző formák­ban — 18 kilogramm ara­nyat, töméntelen drágakövet aggatott magára,. Eddig is köztudott volt rendszerének korruptsága és kegyetlenségé, . a minap azonban végre elmondhatták a szemtanúk, hogy április­ban gyermekeket és kisdiá­kokat mészároltak le a fő­város, Bangui utcáin. (A kis­iskolások azért tiltakoztak, mert kötelezővé tették szá­mukra, hogy az államfő fe­leségének gyárában készült, drága egyenruhát viseljék!) A császár először tagadott,- azután beismerte; hogy „kül­földi hatás, alatt álló, 15—16 | éves kamaszokat . lőttek ! agyon...” Franciaország,- amikor sta- , bilizálni. szeretné afrikai szövetségeseit, sőt egy „Af­rika közi haderő” tervét is melengeti, szívesebben látna .egy kiegyensúlyozottabb és szalonképesebb vezetést. Kö. zép-Afrikában. Egyelőre azonban még Bokassa a csá­szár, s a vihar egy pohár vízben látszik kavarogni. 3. Hogyan folytatódik a külön- béke-folyamat El Aris átadá­sa után? Ünnepélyesen visszaadták Egyiptomnak Ef Arist, azt a városkát, amelyet a Sinai- félsziget székhelyének tarta­nak. (A több mint hatvan­ezer négyzetkilométernyi, ba. zaltos, sivatagos vidék igen gyéren lakott, alig 140 ezren népesítik be. főleg nomádok.) Még a „mosoda-válságot” is rendezték, az izraeli katonák ' ■tisztítója ugyanis egyiptomi területbeékelődött... A következő állomás az újabb Szadat—Begin találko­zó, s Vance amerikai kül­ügyminiszter védnökségével a palesztin autonómiáról ter­vezett tárgyalássorozat meg­kezdése. Köztudomású, hogy nem- önrendelkezésről van szó., csupán korlátozott au­tonómiáról (nem. területekre, .hanem székhelyekre vonat­kozik), s maguk a paleszti­nok még csak nem is vehet­nek részt a megbeszélése­ken. Az egyiptomiak szeretné­nek elérni valamit, már csak azért is. hogy azt fel­mutathassák a többi arab or­szágnak. Izraeli részről ter­mészetesen nem hajlandók igazi engedményre. Így az­után a palesztin probléma megoldása, amely kulcskér­dése a rközel-keletj rendezés­nek — nem mozdulhat. ,ki a holtpontról. Mindez csak fo­kozza Kairó elszigetelődését, újabban már Szudán is, amely Ománnal és Szomáliá­val együtt, egyedül tartotta fenn vele a hivatalos kap­csolatokat, rosszallását nyil­vánította. Szadatnak az a gesztusa, hogy menedékjogot biztosítana a sahnak, ezt a magányosságot tovább fokoz­ná. az arab világon túl, az iszlám országok körében is. Mintha csak összebeszéltek volna, a világsajtó . . szinte egyöntétűen variálja a film­címet, amikor az egyiptomi politikával foglalkozik: a rö­vidtávfutó magányossága... Réti Ervin AZ EMBERISÉG, a nö­vekvő szükségleteit csak környezetének . egyre foko­zottabb kihasználásával tud­ja kielégíteni.- Újabb terüle­teken kezd mezőgazdasági tevékenységet folytatni — erdőt irt, mocsarat csapol stb. —, vagy a régieken na­gyobb terméseredmények el­érésére törekszik — műtrá­gyát használ, növényt neme­sít, gépesít stb/Űjabb bányá­kat nyit, vagy a meglevők nehezebben hozzáférhető készleteit is kitermeli. A környezet kihasználásá­nak növelése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy' az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy, hogy a már uralma alatt levő te­rületek kevésbé értékes, esetleg nehezebben hozzá­férhető erőforrásait is kiak­názza. Erőforráson- itt és a továbbiakban minden olyan természeti tárgyat, folyama­tot, jelenséget értünk, amely ■megfelelő átalakítással em­beri felhasználásra alkal- .mássá tehető. Mindkettőhöz azonban új .ismeretek meg­szerzésére van szükség. Pél­dául mielőtt egy újabb te­rületet akarnak bevetni, meg kell tudni, nem veszélyezte­ti például árvíz, de azt is, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű nap­fény, víz stb. Vagy ami a bányászatot- illeti, nyilván­valóan meg kell tudni, hogy van-e az adott területen ki­termelésre érdemes mennyi­ségű és minőségű ásvány­kincs. Elmondhatjuk tehát: a környezet birtokba vételé­nek, kihasználásának előfel­tétele a közelebbi, távolabbi környezet megismerése. MIÉRT VOLT SZÜKSÉ­GES a cikk elején elhang­zottakat kissé és részleteseb­ben taglalnunk? Gondoljunk csak a következőkre: Az em­ber a Földön 1 a világegye­temnek egy' véges részén él. Az itt található és felhasz­nálható erőforrások is vége­sek.. Sőt, ezeknek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közé. tartozik, például a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egy- - szer használhatók fel. Ide sorolható a talaj termőké­pessége is, mivel a mező- gazdaságban ezt az erőfor­rást az ember, újítja meg (trágyázás). Az. ember tehát á Földön egyre kevesebb ki- : használható erőforrást talál, ,ezért szükségszerűen elkez­dett tájékozódni „szülő- Földje” határain túl. Elküldte, első felderítőit az első mesterséges holdak ké­A METEOSAT műhold felvétele a Földről. Az ilyen felvételek lehetővé teszik a Föld meteorológiai jelensé­gei összefüggéseinek tanulmányozását. Erna Bomheck (USA); Teleretfenet Hogy mi mindent töm a nézőkbe az amerikai televí­zió! Ezúttal azonban nem az ostoba show-król, wester- nekről és krimikről akarok beszélni, annál is inkább, mivel az utóbbi időben a horrorfilmek lepték el a képernyőt. Nemrégiben például egy vámpírt láttunk, aki a pati­kába sietett, hogy ott vér- konzervvel szerelje fel ma­gát. A gyógyszertár zárva volt, ezért a vámpír — hogy kalóriaszükségletét kielégítse — megragadott eg kislányt, aki ártatlan. csodálkozó szemmel nézett rá. Gyermekeim majd leestek a székről nevettükben. — Kapcsoljátok ki a ska­tulyát! — parancsoltam rá­juk .energikusán: — Külön­ben egész éjszaka nem jog- tok aludni­— De mikor olyan mulat­ságos! — mondták a neve­téstől elfúló hangon, — Szerintem nincs benne semmi mulatságos — vetet­tem ellen. — . Csak halálra rémít benneteket! — Semmivel sem réme­sebb, mint tegnapelőtt! — bömbölték egyszerre. — Melyik műsorra gon­doltok? — Tudod, arra, amikor az a srác az étterem ételliftjé­be rejti a hullát, aztán fel­le járatja a liftet, miközben csöpög belőle a vér... — Elég! — kiáltottam. — Egy szót se többet! — De hisz olyan vicces, mikor az embereknek szőr nő a fogukon! — kiáltoztak csemetéim és rázkódtak a nevetéstől. — Én egyáltalában nem tartom viccesnek. — Hozzá Tcéllene ' végre szoknod, anyu! Holnap „A szürke ruhás vámpírt” ad­ják, aztán ,,A szörnyfiút”, nemsokára jön a „Véres ün­nep” a „Nagymama a krip­tából”, „A véres sírbolt” és . „A holttest, aki nem akart meghalni”. ■. — Őrültség az egész. Tisz­ta dili! Én már nem tudom elviselni, hogy folyton bar­langokból kandikáló szeme­ket, mosogató-lefolyóból ki­nyúló szőrös mancsokat, bol­tozatos sötét helyiségekben operáló sebészeket lássak. Kapcsoljátok ki végre azt a vacak masinát! Fogadok, hogy ma egyiktek se fog aludni! ­Pár órával később azt ál­modtam, hogy kalácsot ^ sü­tök. A tészta egyszerre csak emberfejű, nyolclábú szőrös pókká változott. Rémüle­temben felsikoítottam. Amikor kinyitottam a sze- meróet, első pillantásom a gyerekekre esett. Félelemtől remegve állták körül az ágyamat. Nem tudtam to­vább uralkodni magamon: — Nem1 megmondtam ripakodtam rájuk —, hogy nem tudtok majd aludni, ha sokáig bámuljátok azt az átkozott ládát! Kiugrottam az ágyból, és odarohantam a tv-hez. Az volt a szándékom., hogy ki­hajítom az ablakon. A készülék alatt álvadt vértócsa. Csak nem a szürke ruhás vámpír hagyta - ott?! . ~ •’ (Zahemszíiy.-László fordítása) pébén a Földet körülvevő űrbe és elkezdte a világ­egyetem e részének megis­merését. Tekintettel arra, hogy a Szputnyik—1 fellövé­ségi csak feltételezések vol­tak arról, hogy mi - lehet a Föld felszíne felett néhány. száz kilométer' magasságban. • először is azt vizsgálták: " tényleg üres-e a világűr. A ■ továbbiakban már messzebb repültek a mesterséges égi­testek, először a legközeleb­bi égitestet, a Holdat, majd a Venus és Mars bolygókat vizsgálták. E sorok írásával1 csaknem egyidőben pedig már egyedülálló adatokat si­került szerezni a Jupiter bolygóról. Ugyanakkor e műholdak . segítségével nem­csak a világegyetemet, ha­nem a Földet is elkezdték vizsgálni. Igen lényeges új adatokat is szolgáltatnak ezek a vizsgálatok, többek között olyanokat is, ame­lyek a népgazdaság számára közvetlenül felhasználhatók. A mesterséges égitestek közben egyre bonyolultabbá váltak, egyre többféle vizs­gálatot, •megfigyelést, tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétűek és bonyolultak a feladatok, hogy ezeket programozott automaták vagy Földről irá­nyított eszközök segítségével már nem lehet maradékta­lanul végrehajtani. ^Ezért az ilyen feladatok megoldása már nem nélkülözheti a „legtökéletesebb automata”, az ember jelenlétét a kísér­leteknél, megfigyeléseknél. Tehát az űrrepülés, az em­ber megjelenése a Földön kívüli térségekben szükség- szerű és nem öncélú volt. A MŰHOLDAK, űrhajók jóvoltából hatalmas isme­retanyag halmozódott fél. Ezt az ismeretanyagot az- | után szinte megszerzése óta folyamatosan használja az ember az élet legkülönbö­zőbb területein. A sok közül csupán néhányat lássunk most. Ezeket tekinthetjük ugyanis végső soron az űr­kutatás eredményeinek, vagy röviden ez az űrkutatás hasz­na. Már az űreszközök és az azokat célba juttató raké­ták megalkotásánál sok olyan tervezési módszer, szerkezeti anyag, konstruk­ciós megoldás stb. születik, amely a népgazdaság más területein is kiválóan fel­használható. Ezek közül ki­emelhető a teflon széles kö­rű elterjedésének lehetővé tétele. A rakéta- és műhold- technika igen sok teflont igé­nyel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyár­tási eljárásra, hogy kielégít­sék az igényeket. A gyártási eljárás megszületett és olyan jól sikerült, hogy ér­demes volt nagy tömegben előállítani ezt a kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező anyagot és más területeken is alkalmazni. NAPJAINKBAN az állan­dóan növekvő termeléssel együtt növekszik a'z ..áruk cseréje, a. kereskedelem is. Évente a különböző nyers- - anyagok félkész- és készter­mékek tonnáinak milliár.djai vándorolnak a Föld külön­böző pontjai között. Vándo­rolnak ezenkívül maguk az emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanásszerű növekedésére. Ezek a ván­dorlások, szállítások- -nagy részét földrészek között bo­nyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesíté­sig minden a lehető legna­gyobb szervezettséggel, a le­hető legkisebb veszteséggel járjon, igen-igen sok infor­mációt kell esetenként igen nagy távolságokra továbbí­tani. Nem jelent ugyan létfon­tosságú információtovábbí­tást — ámbár igen nagy tö­megeket érint— a különböző nagy sportesemények konti­nensek közötti. közvetítése űrtávközlési műholdakká, mint például legutóbb az ar­gentínai labdarúgó VB-n; Ma már az ilyen információto­vábbítás is elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nél­küli Az időjárás pontos,. meg­bízható előrejelzése a nép­gazdaság egyre több terüle­tén válik létszükségletté. Gondolunk itt elsősorban a vízgazdálkodásra, . mezőgaz­daságra, szállításokra stb. Ilyen prognózisok készítése szintén lehetetlen az űrkuta­tás egy másik speciális ága­zata, az űrmeteorológía esz­közei és módszerei nélkül. Sőt, napjainkban már az. űr­kutatás vezető államaiban az űrmeteorológia a népgazda­ság számára nélkülözhetet­len szolgáltatás. Szovjet és amerikai szakértők egyönte­tű megállapító sa, »hogy ;::5 a me­teorológiai műholdak adatai­nak figyelembevételével évente 1—2 milliárd rubel illetve dollár értékű kártól óvhatják meg a nemzetgaz­daság különböző területeit. A FELSOROLT néhány példából is látható, hogy az űrkutatásból származó . isme­reteket sokfelé használja az ember, de addig még -nem jutott, hogy a világegyetem erőforrásait közvetlenül is birtokába vegye. Ez a lépés a következő évtizedben vár­ható, amikor is az ember olyan berendezést telepít a világűrbe, amely a Nap energiáját átalakítja elektro­mos energiává és a Földre továbbítja. Baj Attila a Magyar Tudományos Akadémia Inter- ' kozmosz Tanácsának titkára Repülőgép-katasztrófa A legújabb jelentések sze­rint ne'm 272, hanem 270 ha­lálos áldozata van a chica­gói repülőtér közelében be­következett légikatasztrófá­nak. Két amerikai állam­polgár ugyanis nem szállt fel a repülőgépre, jóllehet he­lyüket már korábban lefog­lalták. Az eddigi legsúlyosabb amerikai légiszerencsétlen. ség színhelyén eddig 250 holttestet sikerült kiszabadí­tani a roncsok közül. A szemtanúk szerint a DC—10-es típusú, négy haj­tóműves óriásgép egyik haj­tóműve közvetlenül a fel­szállás után levált. Ezt, kö­vetően a gép a chicagói O’Hare repülőtértől néhány kilométerre lezuhant, fel­robbant és kiégett. (MTI) , ISz íírlkfcalsBt&ss c@1|cb: M FÖLD A hét 3 kérdése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents