Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
Termékeny együttműködés évtizedei 2. Közös alkotás — közös gyümölcse Fleischmcann-évfordulórca készülődnek Beszélgetés dr. Szalai György intézeti igazgatóval Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt 60 esztendőben — az intézet alapításától számítva — sok dicsőséges lapja íródott a magyar mezőgazdasági kutatásnak, elsősorban a növénynemesítésnek Kompolton. Az állomást 1918-ban, az akkori kiváló búzanemesítő, Székács Elemér alapította. Szerencsés választás volt ez, hiszen a község földrajzi helyzete, talaj- és éghajlati adottságai jól képviselik azokat a kívánalmakat, amelyek szinte az egyedül járható utat jelentették a magyar növénynemesítésnek. Az intézetben ami 1918 és 1950 között történt, mégis Fleischmann Rudolfnak, a telep munkatársának, majd későbbi vezetőjének köszönhető, akinek egyénisége és munkássága a hazai növénynemesítésben korszakalkotó. Fleischmann ha élne, idén lenne százéves. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézete kétnapos nemzetközi jubileumi ünnepségen emlékezik a nagy elődre. Dr. Szalai György igazgatóval erről beszélgettünk. Tizenkét növényfajta — Éppen a Kompoltról kiindult Fleischmann történeti kutatásokból tudjuk — mondja dr. Szalai György —, hogy valójában Magyarországon ő tette a tövényne- mesítést tudománnyá, elismerésnek örvendő tevékenységgé és vívott ki első ízben hazánkban erkölcsi, társadalmi és anyagi elismerést. Élete a szakmájához hű, hivatott tudós élete, annyira magyar, nemcsak alkotásaiban, hanem egyéni sorsának alakulásában is. Életének szinte 'utolsó percéig a meg nem értés, a gáncsoskodás, a szűkmarkúság vette körül. Ennek ellenére szinte*~regyé- ni sorsával sem törődve, mindig optimistán haladt kitűzött célja felé. Nagy szellemi alkotóereje kitört a primitivizmus, a meg nem értés merev korlátái közül. Páratlan találékonysággal pótolva az anyagiak hiányát, kísérletezett 'az általa kidolgozott módszerekkel. Klasszikus nö_ vénynemesítő volt, a legújabb kor kutatóinak elődje. Szakmájában pedig az utolsó polihisztor. — Mi volt a fő kutatási területe? — Ami a tudományostechnikai forradalom korában szinte elképzelhetetlen, A MÜSZAKI-TUDOMA- NYOS együttműködés nem látványos terület. Hosszú időnek — éveknek, évtizedeknek — kell eltelnie ahhoz, hogy a rajzasztalon kidolgozott, a lombikokban kikísérletezett eredményekből valóság legyen. De ebben a „láthatatlan” munkafolyamatban is elengedhetetlen az országok közötti együttműködés, a gyors ütemben fejlődő világ szükségszerűvé teszi, hogy két- és sokoldalú alapokon az országok egyesítsék erejüket. Ez a felismerés is .hozzájárult ahhoz, hogy a két ország vezetői elhatározták a kapcsolatok formáinak, kereteinek továbbfejlesztését. Miért volt erre szükség? Az együttműködés első szakaszában ugyanis a szovjet dokumentációk átvétele nemcsak a hagyományos iparágak fejlődését, korszerűsödését tette lehetővé, hanem egy sor új iparág fejlődése is megkezdődhetett. Serkentő hatása volt a hazai dízelmoz- don-gyártásra a Szovjetunióból vásárolt M62-sorozatú, 2000 lóerős dízelmozdonyoknak. Oj tudományágak egész sora indult fejlődésnek, köztük olyanoké, mint a magfizika, a reaktorfizika, az izotópok kutatása. Mindezek már jelzik, hogy a hatvanas évek közepén sürgetően merült fel az igény mindkét részről: létre kell hozni a magyar—szovjet gaz- lasági és műszaki-tudományos együttműködés kormánybizottságot, amelynek egyik albizottsága megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd a tudományos-technikai kapcsolatok alakulását. Több mint másfél évtizede vesznek részt magyar szakemberek, orvostudományi intézetek az Interkoz- mosz-program orvostudomá. nyi és biológiai kutatásaiban. Az egyik legnagyobb szabású kísérletsorozat keretében — szovjet kollégáikkal együttműködve — a súlytalanság hatására kifejlődhető izomelváltozások fiziológiai mechanizmusait tanulmányozzák. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani és Élettani Intézeteiben a súlytalansághoz hasonló feltételeket teremtettek, ahol tar- tósabb ideig korlátozható a kísérleti állatok, nyulak, pat. kányok egyes izmainak működése. Ilyen módon lehetséges. hogy a kutatók megfigyelhessék az izmok elváltozásait és összehasonlíthassák az egészséges izmokkal. A kísérletekbe a későbbiekben bekapcsolódott a Szegedi Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete, valamint a HM Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézeté is. A repülőorvosi intézetben a kísérlethez egy olyan készüléket fejlesztettek ki, amely hónapokig mozdulatlanságra kényszeríti a megfigyelt patkányt. Ez a tartós mozdulatlanság befolyásolja az állat egész vázizomzatét és a különböző szervek működését is. A három magyar orvosi intézet immár két éve folyó közös munkája nyomán lehetővé vált. hogy ugyanazokat a kísérleti állatokat az intézetek felkészültségének megfelelően más-más szem. pontok alapján figyeljék meg, vizsgálják, a következtetéseket pedig összevessék. Az első tapasztalatok összegezése alapján bizonyosnak Az eltelt másfél évtized eredményei azt mutatják, hogy a két országban jól kihasználták az újabb lehetőségeket. A kormányközi bizottság megbízása alapján az albizottság folyamatosan figyelemmel kísérte és kíséri, hogy mi történt az együttműködésben, s meghatározza, melyek a soron következő feladatok. És az összesítések kedvező képet adnak. Csak a hetevenes években 347 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok, míg a szovjet üzemek összesen 146 magyar eljárást honosítottak meg. További lényeges eredmény, hogy a magyar és a szovjet minisztériumok között hosszú távú, sokoldalú együttműködési megállapodások jöttek létre, amelyek biztosit ják a műszaki-tudomá- nyos információk kicserélését, átadását. Jelenleg 13 magyar minisztérium és országos hatáskörű szerv áll közvetlen kapcsolatban a Szovjetunió 41 minisztériumával, országos hatáskörű szervezetével. MEGGYORSÍTOTTA A FEJLŐDÉST, hogy a hatvanas évek közepétől a kutató- intézetek, vállalatok közvetlen kapcsolatokat építettek ki a műszaki-tudományos együttműködésben is. így például a Ganz Villamossági Művek és a leningrádi Elekt- roszila gyár közötti együttműködés eredménye a hidro- génhűtéses turbógenerátorok és szinkron kompenzátorok fejlesztése. A Távközlési Kutató Intézet a szovjet Rádióipari Kutató Intézettel együttműködve fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú relérendszert. Az Egyesült Izzó fejlesztőgárdája a látszik, hogy néhány olyan magyar gyógyszer kipróbálá. sára is sor kerülhet, amelyekkel a súlytalansággal, a speciális körülményekkel összefüggő izomsorvadások megelőzhetőek. Az Országos Frédéric Jo- liot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben intenzív alapkutatások folynak a kozmikus sugárzás élettani hatásainak megismerésére ' és sugárvédő vegyületek kidolgozására. A belégzett, különféle összetételű gázkeverékek és a véralvadás kapcsolatát vizsgálják az orvostovábbképző intézet belgyógyászati tanszékén. Ugyancsak az Interkoz- mosz keretében működnek együtt a magyar és a szovjet orvoskutatók, fiziológusok a szervezet úgynevezett nem specifikus aktivitásának tanulmányozásában. Közismert például, hogy a szervezet a bekerült kórokozókkal szemben megfelelő ellen, anyagtermeléssel védekezik. Megfigyelték ugyanakkor a tudósok, hogy sugárzás vagy súlytalanság hatására' ezt a feladatot közvetlenül a fehér vérsejtek látják el. A ..miért”re keresik most a választ a szakemberek és arra törekszenek, hogy pontosan megismerjék ezeket a folyamatokat. Az MTA Pszichológiai Kutató Intézetében az állatkísér, letekben és az emberen végzett vizsgálatok során arra keresnek választ, hogy az egyensúlyszerv ingerlésére hogyan változnak az egyéb érzékelési, például a látási folyamatok. A súlytalanság ugyanis hat a többi között a látóizmok működésére is, ami átmeneti látásfunkcióváltozáshoz vezethet. (MTI) szaranszki Fényforráskutató Intézettel közösen dolgozta ki az óránként 3500 darab teljesítményű automatizált nor- mállámpaszerelő sort, amely műszaki és gazdasági szempontból sem marad el a nagynevű tőkés cégek hasonló berendezéseitől. A Labor Műszeripari Művek pedig* a szovjet szervezetekkel közösen komplett mezőgazdasági laboratóríumcsaládot fejlesztett ki a korszerű mezőgazdasági termeléshez. A mostani időszakban a két ország szakemberei előtt újabb követelmény áll: a népgazdaságok igényeire gyors ütemben kell kifejleszteni a legkorszerűbb eljárásokat. Ugyanakkor megkülönböztetett figyelem kíséri a már kész műszaki-tudományos eredmények bevezetését, alkalmazását is. Egy felmérés szerint a hetvenes években a magyar szervezetekben összesen 66 közös fejlesztés eredményét ültették át a gyakorlatba és 64 témának a bevezetését készítették elő. AZ ENERGETIKA ÉS A VILLAMOSÍTÁS területén például a gáz és a pakura égési folyamatának tökéletesítésével kapcsolatos munkák befejezésének eredményeként 1977-ben a litovszki és a kanakovszki erőművekben megkezdték a perforált betétek alkalmazását. Ez 300 MW teljesítményű blokkok esetében kb. 100 tonna vékonylemez megtakarítását teszi lehetővé. A várható gazdasági megtakarítás évente 200—300 ezer rubel. A Vasipari Kutató Intézet és a szovjet partnere közötti együttműködés eredményeként különleges acélok gyártási technológiáját dolgozták ki, s az eljárás bevezetésével mintegy 60 százalékos minőségjavítás érhető el. Az elmúlt harmic esztendőben az igényeknek, a lehetőségeknek megfelelően változott a két ország műszakitudományos együttműködésének a tartalma, formája. De egy valami állandó maradt, sőt, erősödött: az együttműködésre való készség, a közös alkotásban való érdekeltség. tizenkét növényfajtát nemesített, főleg szárazságtűrő fajtákat. Közöttük az F— 481-es búzát, a rozsot, a kukoricát, a zabot, amelyeket főleg a felszabadulás után a mezőgazdasági üzemekben termeltek és ezek a legjobbnak bizonyultak. Fleischmann foglalkozott ipari és takarmánynövények, valamint az akác nemesítésével is. Végzett agrometeorológiai és mikroklimatikus megfigyeléseket is. Kidolgozta a szántóföldi kísérletezést, valamint bevezette a növények törzskönyvezését. Tizenhárommilliárd — Hogyan értékelik ma tevékenységét? — Azoknak a növényfajtáknak, amelyeket előállított, erkölcsi és anyagi értéke szinte felmérhetetlen. Termelési értékük becslések szerint 13 milliárd forintot jelentettek a népgazdaságnak. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból kitűnik, hogy a Fleischmann-kukori- ca például 35 évig volt köztermesztésben. Ebből 20 évig több mint egymillió holdon. Búzáját csaknem egymillió, az általa nemesített rozsot 150 ezer, a zabot pedig 220 ezer holdon termelték Magyarországon. Ezek a fajták a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésekor játszottak úttörő szerepet és szereztek elévülhetetlen érdemet a kiváló tudósnak. — Fleischmann iskolát is teremtett maga körül? — A vég nélküli türelmet igénylő, másoknak talán monotonnak tűnő nemesítő munkája közepette is volt ideje, hogy iskolát teremtsen. Nem eredménytelenül, mert tanítványai közül Udvaros Károly, Vezekényi Ernő, Jánossy Andor, Lelley János, Mohácsi Tivadar, Bocsa Iván utóbb kiváló eredményeket értek el á növénynemesítésben. A nagy tudóst munka közben, 1950. novemberében 71 éves korában érte a halál. Kompolton van eltemetve, sírjánál annak idején Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ma nyugalmazott főtitkára mondott búcsúbeszédet. Mintaképül szolgál — Mennyire ápolják Fleischmann hagyatékát? — Emlékét az intézet munkatársai kegyelettel őrzik. Az intézet udvarán mellszobra áll. A központi épület tanácstermében pedig állandó kiállítás mutatja be néhány kísérleti eszközét, amelyeket lánya, Fleischmann Mária adományozott az intézetnek. Mikroszkópjait, díszdoktori oklevelét, amelyet a Bécsi Mezőgazdasági Akadémiától kapott 1936-ban, magvizsgáló mérlegét, különleges rövidiá. tó szemüvegét és néhány róla készült fényképet láthatnak itt az érdeklődők. Ahol pedig valaha kísérleteit folytatta, a tenyészkertben, ma is virulnak az általa nemesített növényfajták, ezzel is bizonyítva az utókor tiszteletét. A mezőgazdasági és élelmezési miniszter 1968-ban Fleischmann-emlékérmet alapított, ezzel is bizonyítva, hogy a nagy tudós hagyatéka ma is él. Az emlékérmet minden évben a legjobb eredményeket elért hazai nö. vénynemesítőnek adömá- nyozzák. A kompolti intézet vezetői és munkatársai Fleischmann tanító-nevelő munkásságát őrizve dolgoznak. Eredményei és emberi tulajdonságai mintaképül szolgálnak minden fiatal ne- mesítőnek, és azoknak, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak. Nemzetközi találkozó — Milyen ünnepséget rendeznek az évforduló alkalmából? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, mai együttműködve június 26. és 27-én kétnapos ünnepi ülést tartunk Fleischmann Rudolf születésének 100. évfordulója alkalmából. Az első napon Váncsa Jenő miniszterhelyettes bevezető előadása nyitja meg a programot, aki Fleischmann-nak a magyar mezőgazdaságban betöltött szerepéről beszél. Utána dr. Bocsa Iván, intézetünk tudományos igazgatóhelyettese méltatja majd a nagy tudós életútját és nö- vénynemesítői tevékenységét. Felszólal dr. Tompa Károly, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanára, aki Fleischmann erdészeti nemesítését ismerteti. Végül dr. Varga Hasznos Zoltán, az Országos Meteorológiai Előrejelző Intézet igazgatója a nagy előd agrometeorológiai tevékenységéről beszél. A második napon Kurnik Ernő * akadémikus vezetésével Kompolton tartja a vándor- gyűlést a Magyar Tudományos Akadémia növényne- mesítési szakbizottsága és a helyszínen tanulmányozza az évelő pillangósnövények ne- mesítési módszereit. A kétnapos emlékülésre intézetünkbe várjuk Fleischmann egykori szülővárosának, a csehszlovákiai Cheb város tanácselnökét, a Bécsi Agrár- tudományi Egyetem rektorát, valamint azoknak a bolgár, csehszlovák, NDK és szovjet mezőgazdasági kutatóintézeteknek a képviselőit, melyekkel intézetünknek együttműködési kapcsolata van. Kedves színfoltja lesz a megemlékezésnek Fleischmann Rudolf mellszobrának megkoszorúzása, majd leleplezzük a községben a valamikori lakóházának falán elhelyezett emléktáblát is. Mentusz Károly iHömUfo 1979. május 36., szombat Faragó András Á legnagyobb kavicsbánya Az ország legnagyobb kavicsbányájában, Nyékládházán az idén liibb mint kétmillió köbméter kavicsot bányásznak. A fontos alapanyagból, a hazaiakon kívül, kelet-szlovákiai építkezésekhez is szállítanak. (MTI fotó — Manek Attila felvétele — KS) Magyar szakemberek kozmikus biológiai és orvostudományi kutatásai
