Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
Termékeny együttműködés évtizedei 1. Kicserélt eredmények „Egy kovács, nem kovács. Két kovács, fél kovács. Három kovács egy kovács”. Gyermekkoromban sokszor elmondtuk ezt a versikét. Nem tagadom, nem figyeltünk az elmondottak tartalmára. Csak később, évtizedek múlva ismertem fel, értettem meg, — s gondolom, játszótársaim többsége is így volt — a versike másik, sokkal mélyebb mondanivalóját, igazabb tartalmát. A csodálatosan izzó vasat az ember elképzelése szerint csak ösz- szefogva, az erőket egyesítve lehet alakítani. Az hiszem, valahogy így vagyunk a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési megállapodással is. Szinte mindennap használjuk a kifejezést egy-egy jelentős objektum avatása alkalmából, vagy kereskedelmi megállapodás kapcsán. De csak később, — hónapok, évek, évtizedek múlva — mérhetjük fel igazán, milyen eredményeket is hozott a műszaki-tudományos összefogás egy-egy témában, vagy területen. Harminc esztendővel ezelőtt kötötte meg a két ország kormánya azt az egyezményt, amely keretet adott a háború befejezését követő években megkezdett és egyre szélesebben kibontakozó magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcsolatoknak. Magyarország szempontjából nem könnyű időben született ez a rendkívül fontos megállapodás. A háború súlyos károkat okozott emberéletben, anyagi javakban, szellemi értékekben. A szó szoros értelmében vett újjáépítés — az országét és a társadalmi rendjét egyaránt — bonyolult feladatát kellett megoldani. Abban az időszakban, azok között a körülmények között közel sem volt egyszerű véghezvinni a kapcsolatépítés első szakaszát: a kész eredmények cseréjét. Jól érzékelteti a megállapodás fontosságát, hogy az első tíz esztendőben összesen 450 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok. Ugyanakkor a szovjet kombinátokban, üzemekben 350 magyar eljárást alkalmaztak. Természetesen önmagukban a műszaki-tudományos eredmények nem hozták volna meg a várt eredményeket. A kitűzött célok maradéktalan megvalósítását segítette elő, hogy több mint 1200 magyar szakembernek volt lehetősége megismerkedni a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányaival az alkotóműhelyekben, illetve alkalmazásukkal a termelési gyakorlatban. Egyidejűleg 800 szov. jet szakértő utazott hazánkba, hogy megismerkedjen a magyar eljárások alkalmazásával, illetve segítse a termelési tapasztalatok átadásával a szellemi termékek hasznosítását. Melyek voltak azok a szovjet műszaki-tudományos eredmények, amelyeknek átvétele új korszakot jelentett egy-egy iparágban? A kohászatban például ilyen a Dunai Vasmű, amely szovjet tervek alapján, szovjet gépek és berendezések felhasználásával készült. A Dunai Vasmű telepítésénél az egyik feladat az volt, hogy a szovjet bányákból származó ércből a komlói szén kok- szosításával nyersvasat termeljenek, amely kielégíti az ország egyre növekvő meny- nyiségi és minőségi igényét a fontos nyersanyagból. Bonyolult műszaki problémát kellett megoldani, hiszen biztosítani kellett a megfelelő minőségű kohókoksz gyártását; majd ki kellett dolgozni azokat a technológiákat, amelyeknek segítségével, a magas kén- és hamutartalmú kokszot figyelembe véve, megfelelő minőségű nyersvasat, acélt és hengereltárut állíthatnak elő. És az eredmény? A Dunai Vasmű már régóta 1,2—1,3 millió tonna hengereltárut ad a magyar vállalatoknak további feldolgozásra, illetve exportra. Nem véletlen, hogy a jelenlegi korszerűsítésben is jelentős szerepet kap a magyar—szovjet műszaki-tudományos kapcsolat. A Szovjetuniótól kapott tervek és berendezések alapján fejlődött a magyar gördülőcsapágy-gyártás. Hazánkban a háború előtt nem volt ipari méretű gördülőcsapágy-gyártás, így az igényeket importból elégítették ki. Ez — főleg az ötvenes években — bizonytalan ellátáshoz vezetett és veszélyeztette az szerszámgépipar és a járműgyártás kibontakozását. A szovjet csapágyipari szakemberek és a tudományos intézetek dolgozói, kutatói tanácsokkal, gyártásitechnológiai dokumentációk átadásán túl gépek, berendezések, mérőműszerek szállításaival felbecsülhetetlen’ segítséget nyújtottak. És az elért műszaki-tudományos eredményekre alapozva, szovjet közreműködéssel újították fel a magyar gördülőcsapágy-ipart néhány esztendeje. Szovjet ’ dokumentációk szállítások alapján készült a lakásépítési program valóra váltásában nagy szerepet játszó házgyárak többsége, valamint a vegyipar számos olyan fontos létesítménye, mint a Tiszai Vegyi Kombinát, a Százhalombattai Kőolajfeldolgozó Kombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Faragó András Következik: Közös alkotás — közös gyümölcse Országos értekezlet a Wellern Észerii tennivalóiról Az elmúlt négy hónapban az áruellátás összességében kiegyensúlyozott volt, a kiskereskedelmi forgalom a tervet megközelítően fejlődött. A jelenlegi legfontosabb feladat az ellátás eddigi szintjének tartása, lehetőség szerinti javítása, amelynek alapvető feltétele az ipar és a kereskedelem kapcsolatának további erősítése — hangsúlyozta Juhász Zoltán államtitkár a Belkereskedelmi Minisztérium csütörtöki országos értekezletén a margitszigeti Thermál Szállóban. A tanácskozáson a megyei tanácsok illetékes helyetteseit, kereskedelmi osztályvezetőit tájékoztatták a kereskedelem és az idegen- forgalom időszerű kérdéseiről, az ellátás főbb problémáiról, teendőiről. Egyebek között számba vették, hogy mit tettek az idegenforgalom jobb ellátásáért. A minisztérium az illetékes tanácsokkal együtt gyorsított fejlesztési programot határozott el, amelynek végrehajtása megfelelően halad. Szárítás — földgázzal A szegedi szénhidrogén medencében termelt földgázzal szárítják hamarosan a terület jellegzetes mező- gazdasági terményeit: a szegedi fűszerpaprikát, a makói hagymát, s hajtatják a zöldség jelentős hányadát. A pusztaszeri Hétvezér Tsz- ben elkészült egy korszerű szárító kombinát. A beruházási költséget a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal közösen fedezte a termelőszövetkezet. Tőkés gépimport — gazdaságos export fl Mátravidéki Fémművekbsn bizonyítani akarnak Éppen két hónapja, lapunk március 23-i számában írtunk arról a kellemetlen meglepetésről, hogy a Mátravidéki Fémművek dolgozói nem kaphattak nyereségrészesedést. Pedig a gyár siroki és füzesabonyi dolgozói nagyon várták, mert az előző években „megszokták, hogy munkahelyük nemcsak nagy, de jó vállalat is” Igaz, év közben mintegy hatnapi részesedésnek megfelelő összeget fizettek ki különböző ösztönzőkre, juttatásokra, 1979. április elsejétől lényeges béremelést kaptak a dolgozók, de a megtorpanás miatti rossz hangulat még nem múlt el nyomtalanul. Sokan kérdezik. hogy mi lesz a vállalat sorsa, sikerül-e kiköszörülni a csorbát, javul-e a vállalat gazdálkodása és ennek nyomán mire számíthatnak az idén? ŰJ AUTOMATÁK Sokan kérdezik, hogy újabban mi baj a fém csomagoló eszközökkel, tubusokkal, aerosolokkal, üvegzáró kupakokkal? Nem régen nem győzték gyártani, annyit rendelt a gyógyszer- és az élelmiszeripar. Nem lenne rá szükség? A minőséget, vagy az árat kifogásolják? A kereslet változatlanul élénk. Éppen ezért az elmúlt évben 350 milliós fejlesztő beruházáshoz kezdett a vállalat. De az egyik baj az, hogy a tervezettnél lassabban valósul meg az aero- solüze’m és a füzesabonyi lemeznyomda. Ezek a nagv értékű berendezések késve és nem várt több nehéz séggel kezdenek dolgozni. Az új tubusgyártó automatákat ezekben a napokban adja át a svájci cég. Nemcsak a helyszíni szerelést vállalták, hanem a szakemberek oktatását is, 23 siroki dolgozó külföldön ismerkedett az új gépekkel. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Ügy tűnik, hogy a szerződésben kikötött teljesítményt az új gépeken elérik, jobb a minőség, kevesebb a selejt. 1 Az új gépsor egyik végén adagolják az alumínium alapanyagot és a sor végén teljesen készen, festve lejön a kész termék. Az eddigi hagyományos gépekhez képest kétszeres a teljesítmény, de csak akkor, ha a nagyszerű gépeket hozzáértő emberek fegyelmezetten irányítják, ellenőrzik. TERVSZERŰEN, FEGYELMEZETTEN A Heves megyei Pályaválasztási Intézettel tesztvizsgálatokat végeztettek, a nagy gyakorlattal rendelkező svájci szakemberek véleményét is meghallgatva arra a következtetésre jutottak Sírokban, hogy a 120 millió forint értékű, nagy teljesítményű gépsorokra az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséggel és gonddal kell kiválasztani a műszaki középvezetőket és a munkásokat. Rendkívül fontos, hogy a drága automata gépe_ ken mindenki fegyelmezetten, pontosan dolgozzon. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gyártás előkészítésére, szervezésére. Elhatározták, hogy a drága, pénzen beszerzett automata sorokra nagyon vigyáznak. A kötelező karbantartásokat, javításokat szabad szombatokon, vagy ha szükséges vasárnapokon végzik, hogy a gépállásokat csökkentsék, a nagy teljesítményű, drága gépeket minél jobban kihasználják. A legutóbbi rendkívüli pártbizottsági ülésen szóvá tették, hogy az éjszakai műszakokban többször feltűnően keveset termelnek, a géphibák viszont gakoriak. Mindennek figyelmetlenség, a fegyelem lazulása az oka. Mindenki tudja, hogy következetesebb ellenőrzésre, a felelősök név szerinti megál_ lapítására lenne szükség. De eddig kevés intézkedés történt és nem kielégítő még a fegyelem javulása. SZÍNVONALASABB VEZETÉSSEL Fónad Sándor, a párt-vb tagja, munkaügyi osztályvezető nem akarja kisebbíteni az új gépek jelentőségét, de véleménye szerint a beruházások csak akkor térülnek meg, ha a korszerű gépekkel, az eddiginél jobban dolgoznak. ha kihasználják az adottságokat. Az új gépek jók, az első negyedévi ta • pasztalatok kedvezőek, de szervezési hiányosságok, gya kori átállás, a helytelen készletgazdálkodás miatt még sok veszteség keletkezik, Az üzemi pártbizottság és a pártalapszervek cselekvési programjában helyesen határozták meg a hibák kijavításának módszereit, a munka javításának feltételeit. A műszaki színvonal emelésével, a szervezettség fokozásával, a berendezések ésszerűbb, jobb kihasználásával növelni kell a hatékonyságot. A pártbizottság rendszeresen beszámoltatja a vállalat vezetőit. Szükséges, hogy az alapszervezetek fokozottan számon kérjék a cselekvési program teljesítését, a vezetés egységét, az intézkedések összehangoltságát. Ezen a téren még sok javítanivaló akad. Rémik Imre pénzügyi, számviteli főosztályvezető részletesen ismertette azokat a nehézségeket, amelyeket a külkereskedelmi helyzet, a megrendelések és az árak gyakori változása okoz. Ebből következik, hogy az eddiginél jóval nagyobb szükség van Sírokban és Füzesabonyban is a gazdasági elemző munkára. A műszaki, a pénzügy, a számvitel, a munkaügy vezetői nem kulloghatnak az események után. Több, pontosabb és idejében feldolgozott információra van szükség a helyzet reális megítéléséhez. A bonyolult új helyzet nem tűri a kapkodást, de kellő mérlegelés, közgazdasági elemző munka után késedelem nélkü] dönteni kell. A Mátravidéki Fémművek idei termelési terve meghaladja a másfél milliárd forintot. Az elhatározott fejlesztéshez és a 6,2 százalékos bérnöveléshez 191,5 millió forint nyereség szükséges. Az első negyedévben teljesítették az időarányos terveket, de ez nem adhat okot az elbizakodásra. Az év nagyobb része és a feladatok neheze még hátravan. Minden szinten tovább kell javítani a munkát: legyen nagyobb összhang a vezetők között és nagyobb fegyelem az üzemekben, akkor a tőkés gépimport megtérpl, ismét lesz nyereségrészesedés és a Mátravidéki Fémművek dolgozói hozzájárulnak a népgazdaság egyensúlyának javításához, Dr. Fazekas László üllői a konzervdobozok készsínek A Hatvani Konzervgyár automata dobozgyártó üzemében naponta mintegy 350 ezer különböző méretű doboz készül. Itt főként lányok és asszonyok dolgoznak, akik nagy gyakorlattal látják el a rájuk bízott feladatokat. A lemezt Pálinkás Sándorné vágja A dobozok alját is gép préseli Pintér Fcrencné csoportvezető elege a kész termékkel (Szabó Sándor képriportjai : -£ ' 1979. május 25., péntek 1