Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
Ahogy az űrkutatás ft dik, egyre inkább kimutatható gazdasági haszna. Számos kutatási területen, s a gazdasági életben már sikerrel alkalmazzák a műholdak által továbbított információkat. Mai összeállításunkban is az űrkutatás gazdasági jelentősége a fő téma. A technika történetéből A makadámút — Oersted megfigyelése Az első amerikai tengeralattjáró Stanley átszeli Afrikát 160 éve, 1819-ben jelent meg Mac Adam (1756—1836) skót mérnök Practical essay »Sí. on soads című műve, amely- öse nek módszere több mint egy évszázadon át uralta a közútépítést. A „makadám” burkolatot jól tömörített földalapra helyezik. Az élükkel felfelé rakott alapköveket tömörítik zúzott kövekkel, erre zúzalékot hengerelnek. Hengerlés közben vizet locsolnak rá, hogy az iszapolást bemossák a szemcsék közti üregekbe. A felületre homok kerül. ★ Hans Christian Oersted dán fizikus 1819-ben figyelte meg, hogy az áramtól átjárt vezető közelében a mágnestű kitér eredeti irányából. Korszakalkotó volt ez a felfedezés az elektromosság és mágnesesség fejlődése szempontjából. Ezt már ő is megsejthette, mert megfigyelését az akkori idők neves fizikusainak, tudományos társulatainak közölte. Mai villamos berendezéseink működése Oersted e szerény megfigyelésére vezethető vissza. ★ Az első amerikai tengeralattjárót John P. Holland ír származású feltaláló szerkesztette meg és 100 éve, 1879-ben a Paterson (New Jersey) mellett a Passaic folyón próbálta ki. A jármű baleset miatt elsüllyedt. Sikerrel járt viszont a többi tengeralattjárója, melyből hatot vásárolt meg a hadi- tengerészet. ★ 105 évvel ezelőtt 1874 novemberében indult útjára Henry Stanley (1841—1904) amerikai újságíró egy szétszedhető hajóval, Kelet-Af- rikából. Meghatározta a Vik- tória-tó körvonalait, megállapította a Kagera-folyó helyét, tovább, nyugatra menve, felfedezte a Ruwenzori- hegymasszívumot (5119 m). az Edward-tavat, délre térve a Tanganyika-tó pontos körvonalait határozta meg. Felkutatta az itteni folyókat, majd óriási ívet leírva, a kontinens szívében, 999 nap után eljutott az Atlanti-óceánhoz. Stanley kegyetlen ember volt, a teherhordók ezrei pusztultak el az ezpedíciója alatt: a Kongó folyó vízeséseit a parton megkerülve kellett a málhát szállítaniuk. Holland tengeralattjáró. 1927-ben a patersoni diákok emelték ki a Passaic-folyóböl és áiiíiották fel a város parkjában emlékként. Közös kutatás 1969. október 14-én indult útjára az első mesterséges hold, amelyet az Interkoz- mosz-program keretében lőttek fel Föld körüli pályára. Azóta a szocialista országok által összeállított tudományos programot rendre teljesítik a felbocsátott műholdak. A sokrétű program egyik fontos célkitűzése a Föld sugárzási övezeteinek, a bennük mozgó részecskék töltésének és hőmérsékletének a mérése. Másik kutatási téma a Nap rövidhullámú-, röntgen- és ultraibolya-sugárzásának a mérése. Több mesterséges hold vizsgálta az ionoszféra és magnetoszféra kölcsönhatását, az elektronok és ionok sűrűségét, az elektronok hőmérsékletét. A sorozat egyik tagja az elsődleges kozmikus sugárzás és a mikrometeoritok eloszlását vizsgálta, visszatérő tartálya pedig magreakciókat rögzítő fotóemulziós blokkot hozott vissza a Föld_ re. Egy másik mesterséges hold a lengyel rádiócsillagászoknak a Nap rádiósugárzá. sát észlelő műszerét és a szovjet szakemberek ionoszférakutató' készülékét szállította. Több mesterséges holdon magyar tervezésű, fejlesztésű és építésű műszeregységet is elhelyeztek, például egy mik- rometeorit-analizátort. Az analizátor két fő részből állt: egy kettős érzékelőfejből (csehszlovák—szovjet fejlesztés) és a kiértékelő elektronikából. Az érzékelő külső felületén elhelyezett fóliakondenzátorba csapódnak be a nagy sebességű, átlagosan ezredmilliméter átmérőjű mikrometeoritok, és áthatolva rajta olyan kisülést okoznak, amelyet észlel az érzékelő elektronikus berendezés. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének ionoszférakutató osztályán is több műszert ké_ szítettek az Interkozmosz- program keretében, sőt jelenleg új műholdtípusok kialakításán dolgoznak. Műholdblokkhoz ellenőrző berendezés kapcsolása a csehszlovák intézetben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A mágneses tér hatása az élő setre A biofizikának talán egyetlen területe sem ad annyi lehetőséget a zavaros és spekulatív kutatások végzésére, mint a biomágnesség. A mágneses térrel kapcsolatba hozható biológiai jelenségek igen széles skáláját írják le, a szervezetek elhalásától kezdve a beteg élőlények csodálatos gyógyulásig, az akaratát viteltől az állatoknak a Föld mágneses terében való tájékozódásáig. Mivel a biológiai anyagok is „közönséges” molekulákból állnak, amelyek megfelelő elektronszerkezet esetén paramágneses tulajdonságúak is lehetnek, tehát a külső mágneses térrel kölcsönhatásba léphetnek. A mágneses tér hatására a biológiai anyagokban elektromos áramok indukálódhatnak, addig nem létező vonzó és taszító erők léphetnek fel, és megváltozhatnak az egyes molekulákra, illetve molekulakomplexumokra ható forgatónyomatékok. Egy kísérlet során vizsgálták, hogy a mágneses tér milyen hatással van az egysejtűek növekedési sebességére. A biomassza szárazanyag-tartalmának közvetlen meghatározása esetén nem volt kimutatható különbség a mágneses térben felnőtt és a kezeletlen kultúra növekedése között. A mágneses tér hatására bekövetkező genetikai változásokat mind ez ideig nem tudták kimutatni. Hurrikántérkép, „forró drót" és űrkohászat Műholdak, űrhajók keringenek, emberküldte televízió- és fényképezőgép-szemeikkel, érzékelő műszerekkel tapogatva, kutat- gatva a világűrt, más égitestek birodalmát. Rádiójelek, hőfényképek és ezernyi másféle információ számítógép-agyakon hullámzik át, a természet rejtelmeibe vezetve a mindig ismeretlent kutató embert. A már harmadik évtizedében járó űrkutatás műszaki, gazdasági hasznáról dr. Ferencz Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia interkozmosz tanácsának tudományos munkatársa nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A tudományos kutatásban az egyik legfontosabh eredményként az űrkutatás révén új és egységes világkép bontakozott ki. A műholdak méréseiből megismertük a Földünket körülvevő légkör szerkezetét, az ionoszférát, s a legfelső részt, amely a „keresztelőn” a magnetoszféra nevet kapta. Már több mint egy évtizede az űrhajósok és az automaták rendszeresen, intenzíven kutatják a Napot is, a naprendszer egészét, bolygóit és a bolygóközi teret) amely Földünk légkörének állapotát alapvetően befolyásolja. A Nap működése és hatása a földi légkörre, valamint a bioszférára meghatározó az életünkre, egyebek között az élelmiszer-termelésre. Megtudtuk: az élet — — legalábbis fejlett formában — csak a Földön alakult ki a Nap körül azért, mert, bolygónk pályája éppen kellő távolságra van a Naptól, s mert a Föld geo- lógiailag aktív és mágneses tere van. A kutatások a Föld nehézségi erőterének, a világűr sugárzásaitól védő sűrű légkörnek és mágneses térnek a megismerése mellett a csillagos ég, azaz az univerzum titkaira is fényt derítettek olyan fénytartományokban, amelyeket bolygónk légköre elnyel. Ilykép- pen kezdődött meg az ultraibolya és infravörös csillagászat, s új hullámtartományokra is kiterjedt a rádió- csillagászat. — Mindamellett már a legelső műholdak között is sok olyan akadt, amely nem kutatási feladatot oldott meg, hanem valamilyen „napi” gazdasági-társadalmi célt szolgált. A hajózás „megbízottai” a nayigációs mesterséges holdak, a térképészeté pedig a geodéziaiak. A földrészek közötti hírközlés zömében már a távközlési mesterséges holdakon keresztül zajlik, s lehetővé vált a transzóceáni tévéátvitelen túl a kiterjedt gazdaságiipari globális hírrendszer ki. alakítása, amely a Föld legeldugottabb részét is közel hozza. Az „űrhírközlésnek” fontos szerepe van a „forró drót” részeként a világbéke megóvásában is. A meteorológiai űrholdak a különböző felhőképek elemzésével nemcsak az előrejelzések megbízhatóságát növelik, hanem sok ember életét közvetlenül is megóvták a hurrikánok pontos útjának „előtér- képével”, s a repülőgépek útvonalain áttekinthetővé tették a pillanatnyi időjárási helyzetet. — A naprendszer bolygóinak és Holdunknak a kutatása új műszerek kifejlesztését kívánta meg. A magasba küldött berendezésekkel visszapillantottunk, „megnéztük” a Földünket is. Ma az űrhajósok mindennapi feladata bolygónk kutatása. Az eredményeket, a feldolgozott adatokat gazdaságilag alapvetően fontos területeken, a geológiában, a térképészetben, a vízkutatásban, a tengéri halászatban, a környezetvédelemben, a növényvédelemben és az erdőgazdálkodásban, a sivatagok terjedésének felderítésében, s még számos más területen hasznosítják. — Az űrhajósok mindennapos munkájának másik részét az ipartechnológiai alapvető folyamatok — mint olvadás, ötvöződés, kristályosodás és anyagok szétválasztása — vizsgálata jelenti. Az űrhajókon, űrállomásokon ezek a folyamatok sok esetben annyira ideálisan játszódnak le, hogy az elméleti számításoktól való eltérést — ha van egyáltalán — mérni sem tudjuk. „Oda- fönt” nem zavarja az ipartechnológiai kutatásokat a földi nehézségi erőtér. Ezért ma már mindennapos, hogy az űrhajósok olvasztárok, ötvözök egy személyben,, s félvezetőket kristályosítanak, üveget „gyártanak”, gyógyszer-alapanyagokat választanak ki sok más anyag keverékéből. Néhány éve már így kezdődött meg a világűrben a jövő gyárai telepítésének előkészítése. Ezeknek a működéséhez az energiát a Nap korlátlanul biztosítja majd, s az üzemek nem szennyezik a Föld felszínét, vagy légkörét. A végtermékekhez a nyersanyagokat sem kell feltétlenül a Földön kibányászni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az űrhajózással civilizációnk fejlődése új úton jár, nagy változás készül — mondotta befejezésül dr. Ferencz Csaba. (MTI) KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. ' 9.17 Népdalok. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.40 Menot- ti: Amelia bálba megy. 11.34 Pillangó (Móricz Zsigmond regénye). 12.00 Déli krónika. 12.35 A főnök egy napja. 12.50 Zenemúzeum. 14.08 Szabadpolc. 14.38 Nóták. 15.28 Születésnapi ajándék. 16.05 Zelk Zoltán: Mindennapi halálom. 16.15 Lendvay Kamilló kórusműveiből. 16.25 Csajkovszkij: Szextett. 17.07 A nagy vállalkozás. 17.41 Az álorvos (Ri _ portjáték). 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19 30 Közvetítés a súlyemelő EB-ről, Várnából. 19.40 Szimfonikus zene. 21.30 A Tahitis együttes felvételeiből. 21.40 A Dunánál. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Sosztakovics: IV. vonósnégyes. 22.53 Közelkép. 23.13 Ys királya. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Zene- délelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Sárköz új arca. 13.25 Gyermekek kön y vés polca. 13.30 Kemény Egon gyermekkórusaiból. 14.00 Színe-java. 16.00 Operettfelvételek. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Közvetítés a Súlyemelő EB-ről. Várnából. 20.38 SzociOliógiai figyelő. 21.08 A Rádió Kabarészínházának kívánság, műsora. 22.08 Verbunkosok, nóták. 23.15 Tánczene Párizsból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok a határban. Szerkesztő-riporter: Nagy István — A falusi ifjúság munkájával, hétköznapjaival ismertet meg az összeállítás — Beatkedvelőknek — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő-riporter: Jakab Mária — Holnap kezdődik. Miskolcon tartja 44. vándorgyűlését a Magyar Irodalomtörténeti Társaság — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Tudományos ülésszak megnyitója a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen — Lengyel Lajos Kossuth- és Gutenberg, díjas könyvművész emlék- kiállításának megnyitása — Hírek, lapelőzetes ... TEJ 8.30 Tévétorna. 8 35 Iskolatévé. 15.35 Iskolatévé (Ism.). 16.15 Tízen Túliak Társasága. 16.35 Rólunk van szó! 17.25 Tévébörze. 17.35 Telesport. 18.00 Közvetítés a Parlamentből. 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 összmunka bűnügyben (Kanadai filmsorozat). 21.00 Családi kör. 21.50 Oldjuk meg! 23.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.45 En francais. 19.00 Osztályfőnöki óra. 19.30 Tv. híradó. 20.00 Biszmillah (Riportfilm). 20.55 Tv-hír- adó 2. 21.15 Súlyemelő Európa-bajnokság. 21.45 Kertészkor. 22 00 Egészségünkért. 22.10 Bedrana (Török film). Mwwfö 1979. május 24., csütörtök
