Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

* A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * Élelmiszerek mentesítése Á támadóeszközök és a tö­megpusztító fegyverek fej­lődése mind nagyobb feladat elé állítja a hátországi vé­delmet, ezen belül a külön­böző polgári védelmi szak- szolgálatokat, önvédelmi al­egységeket. A különleges pol­gári védelmi feladatok között igen jelentős az élelmiszerek megelőző radoilógiai, bioló- lógiai és vegyi védelme. A támadás után az élelmiszerek szennyezettsége mértékének meghatározása, a szennyezett élelmiszerek mentesítése. Tömegpusztító fegyverek­kel végrehajtott támadás kö­vetkeztében a belkereskede­lem árukészletének jelentős része szennyeződik, felhasz­nálásra átmenetileg vagy végérvényesen alkalmatlanná válik. Szennyeződhetnek ház­tartási vegyi áruk, ruházati cikkek stb., de ezeknek a készleteknek a zárolása, for­galomból — huzamosabb ide­ig tartó — kivonása nem je­lent katasztrófát. Az élelmi­szerekre viszont naponta szükség van, ezért a készle­tek védelme, a szennyezett­ség megállapítása, illetve szükség szerinti mentesítése nem tűr halasztást, mivel szennyezett élelmiszerek szétosztásával a lakosság nagy tömegeit veszélyeztet­nénk. Az élelmiszer-kereske­delemben és a vendéglátó- iparban — tömegpusztító fegyverek alkalmazása ese­tén — összetett ellenőrzési, valamint mentesítési felada­tok várnak megoldásra. Külön problémát jelent a szennyezett élelmiszerek mentesítése, mivel végrehaj­tásához egyrészt speciális szakmai ismeret elsajátítása, másrészt megfelelő technikai bázis létrehozása és működ­tetése szükséges. A kiképzési, oktatási cél­ból eddig megjelent iroda­lom csak részben foglalkozik az élelmiszerek — különö­sen az úgynevezett alapvető cikkek — tömeges mentesí­tésével, annak gyakorlati végrehajtásával. E cikk ke­retében megkísérlem főbb összefüggéseiben bemutatni az élelmiszerek mentesítésé­vel kapcsolatos általános tud­nivalókat, az élelmiszer-men- tesítő állomás mechanizmu­sát. A mentesítés célját a szennyezett felületről az élő erők egészségét veszélyezte­tő, szennyező anyag eltávolí­tása vagy hatástalanítása. A mentesítő eljárások két el­ven alapulnak, az egyik: a szennyező anyag eltávolítá­sa a felületburkoló vagy szennyező anyaggal érintke­ző rétegével együtt vagy anélkül. A másik: a szeny- nyező anyag elbontása, át­alakítása egészségre ártal­matlan vegyületekké. A men­tesítés módját az alkalmazott harcanyagokon kívül — a mentesítő felület anya­ga; —■ az élelmiszer fajtája, hal» mazállapota; — a csomagolás módja, anya­ga határozza meg. A mentesítési módszerek közül, a harcanyagok fajtá­jától függően — sugárszennyezettség ese- tén víz, vízsugár, szinteti­kus mosószerek vizes olda­ta. szerves oldószerek, ás­ványi anyagok; — vegyi szennyeződés esetén nagy a k t í v KI őr - fa fta 1 m ú vegvületek és lúgos olda­tok; — biológiai fertőzés esetén: klórtartalmú anyagok és formaldehidoldatok. Az élelmiszerek mentesíté­sénél kiindulási alap: 1. Biztosítani kell a csapás utáni időszakban a kárterü­leten működő segélynyújtó erők, az életben maradt la­kosság létfenntartásához szükséges élelmiszereket. En­nek érdekében gondoskodni kell: a nagy tömegű, nagy­kereskedelmi vállalatok rak­táraiban tárolt, ABC-áruhá- zakban készletezett élelmi­szereknek a szennyezettség; szint megállapítása után 72 órán belül történő mentesí­téséről; a mentesítés végre­hajtásához szükséges szemé­lyi és technikai feltételek megteremtéséről. 2. A mentesítés végrehaj­tásánál számításba kell ven­ni azokat a körülményeket, amelyek a csapást követően az energia (elektromos áram, víz) szolgáltatásban, mint fennakadás előállhatnak. gonya, zöldségfélék) men­tesítésére kerül sor, mivel el­látási szempontjból ezeknek meghatározó a jelentősége. Ebbe az árucsoportba tartoz­nak a tej és tejtermékek ke­nyér, hús és húskészítmé­nyek, azonban mivel ezek többsége naponta kerül te­rítésre, a művi szállítók ré­széről mentesítésük, illetve megsemmisítésük a termelő­üzemben történik. A mente­sítőállomás nagyságát a mén. tesítés módja, a személyi és technikai ellátottság színvo­nala is befolyásolja. Á mentesítőállomás Szervezés es végrehajtás A különböző helyeken tá­rolt élelmiszerek mentesíté­se a legfontosabb feladatok közé tartozik. Korszerű há­borús viszonyok között alap­vető követelmény a fogyaszt­ható élelmiszerkészletek - mennyiségének maximális értékre való növelése. A szennyezett készletek fel­használásra alkalmassá téte­le élelmiszer-mentesítő állo­másokon nagyrészt megold­ható. Az élelmiszer-mentesítő ál­lomások "kialakítása: A mentesítőáliomást a nagykereskedelmi objektu­mokon — széles áruválasz­ték miatt — több funkciós, komplex formában célszerű kialakítani, hogy a mentesí­tés minél kevesebb anyag- mozgatással járjon. Az állo­más telepítésénél általános követelmény: olyan terüle­ten nem lehet elhelyezni, ahol a sugár-, vegyi szeny- nyeződés, illetve a biológiai fertőzés veszélye fennáll, amennyiben nem áll rendel­kezésre tiszta, terület, úgy először a szennyezett terepet mentesíteni kell és csak ez­után kerülhet sor az állo­más telepítésére. Figyelemmel kell lenni a vízforrási lehe­tőségekre, a szennyezett víz elvezetésére. A mentesítőte­ret úgy kell megválasztani, hogy az minden oldalról jól megközelíthető legyen, meg­felelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Az állomás kialakításához igénybe vehető, meglevő zárt épület, előregyártott elemek­ből összeállítható építmény (sátor), ez utóbbit a mente­sítéssel szemben támasztott követelményeket a legkedve­zőbb hatásfokkal biztosítja. Ugyancsak felhasználható az állomás funkcionálásához széles platóval rendelkező pl. 8 tonnás tehergépkocsi, amely azért is előnyös, mi­vel gyorsan telepíthető, moz­gása biztosított. Az előbbi megoldási for­mákat élelmiszer szükség­mentesítő komplettnek ne­vezzük. Előnyös tulajdonsá­gai a következők: — az ellá­tási funkciót teljesítő élel­miszerbázis működését nem akadályozza, a raktárban a folyamatos munkavégzés fel­tételei biztosítottak. — Nincs helyhez kötve, mozgatható, így nemcsak a központi, hanem a szükség- raktárakban, nagyobb ABC- áruházakban tárolt készletek mentesítésére is alkalmas. — Üzemeltetése a közpon­ti energiaforrások megsem­misülése esetén is megoldott, mivel saját vízforrással és áramfejlesztő teleppel el van látva. Mobilizálhatósága le­hetővé teszi természetes víz­nyelő helyek közelében levő telepítését. A szükségmentesítő komp­lett telepítésénél számítani kell az eltérő talajviszonyok­kal (föld, beton, kövezet) és az időtényezővel. Alapvető követelmény az árubetáplá­lás rövid átfutási ideje, a szállítás gépesítése, ­A szennyezett, megsemmi­sítésre váró élelmiszer, gön­gyölegek részére az izotópte­metőt úgy kell kijelölni, hogy az megfelelő — legalább 60 m — távolságra legyen a raktártól és a mentesítő komplettől. 1. Az állomás helyiségei: az állomás méretezése (nagy­sága) attól függ, hogy mi­lyen mennyiségű élelmiszer­készletet, mennyi idő alatt és milyen eszközellátottság mel­lett kell mentesíteni. A men­tesítő komplett nagyságának meghatározásánál célszerű két-háromezer négyzetméter alapterületű raktártérben el­helyezett árukészlettel szá­molni. Ezt a nagyságrendet igazolja — többek között — az, hogy — a háborút köz­vetlenül megelőző időszakban végrehajtják a raktári kész­letek decentralizálását, nem­csak a veszélyeztetett körzet­ben, hanem az azon kívül eső területeken is; — a rak­tárokban tárolt élelmiszerek közül a mentesítő komplett­ben csak az ún. alapvető élelmiszerek (liszt, cukor, só, rizs, zsír, konzerváru, bür­két fő részre, „szennyezett” és „tiszta” térfélre tagozódik. A helyiség belső elrendezé­sét meghatározza a mentesí­tés módja, amely az áru ter­mészetétől függően lehet szá­raz és nedves mentesítés. a) Élelmiszerek „száraz” mentesítése: Ennek rendel­tetése a szennyezett csomago­lóanyagok leválasztása az élelmiszerről, illetve azok ki­cserélése, az élelmiszerek szennyezett rétegének eltávo­lítása. Ebbe a csoportba tar­toznak az úgynevezett súly­áruk (liszt, cukor, rizs, só, csomagolt zsír). b) Élelmiszerek „nedves” mentesítése: lényege; az élei. miszerek, vízsugárral törté­nő lemosása. Ebbe a csoport­ba tartoznak a késztermékek közül a konzervek (dobozos, üveges áruk), palackozott italok, burgonya és zöldség­félék. Az üzemeltető szem­pontjából a mentesítőállo­mást 5 önálló részre célsze­rű felosztani: — közlekedő- folyosó — szennyezett élelmi­szereket átvevő raktározó­helyre (előtároló) — sugár­mentesítő hely — sugárellen­őrző és mintavevő hely (ahol a mentesített élelmiszereket ellenőrzik) — mentesített élelmiszereket tároló hely (itt helyezik el a tiszta csoma­golóeszközöket, végrehajtják az átcsomagolást. A belső térelválasztást a porszennyeződés megakadá­lyozása miatt kell alkalmaz­ni. Az egyes munkaterületek leválasztásához a PVC-fólia tökéletesen megfelel. A be- és kijárati nyílások zárása slicceit megoldással biztosítható. Az állomás bel­ső terének elhatárolása — a munkafolyamat jellegétől függően — differenciáltan történik. — Az előtárolók a közle­kedőfolyosó felé nyitottak, a mentesítés irányára merőle­gesen eső fólia válaszfalat célszerű középen nyitható formában kialakítani, hogy a szennyezett anyagoknak a tiszta térbe való átszállítása egyszerű módon megoldható legyen. — A mentesítő munkahe­lyek zárt rendszert alkotnak, kivéve az áruk fogadására kiképzett nyílásrészt, vala­mint a fertőzött göngyölegek számára szabadon hagyott területet. — Az ún. „tiszta” részben helyezkedik el a sugárellen­őrző, amelynek hátsó szelvé­nyén a csomagoló és expe­diáié felé három nyílásrész (Folytatjuk.) Miskolczi László Ifjúgárda­szemle Hatvanban A Joó György nevét vi­selő ifjúgárda-zászlóal.i az 1978/79. évi honvédelmi kiképzés befejeztével 1979. május 12—13-án rendezte meg az ifjúgárda-zászlóalj és az úttörőgárda-szemlé- jét. A kétnapos szemlén adtgk számot honvédelmi ismeretekből az IG alegy­ségei terepen megrendezett járőrversenyen. A terepen kijelölt nyolc állomáson kellett bizonyítani felké­szültségüket, gyakorlatban végrehajtani a feladatokat. A járőrverseny utolsó állo­másán elméleti vetélkedőre került sor': politikai, pol­gári védelmi, egészségügyi és IG elméleti anyagból összeállított kérdések ’ fel- használásával. A járőrverseny azt is lehetővé tette, hogy a hon­védelmi — polgári védelmi — ismeretek megszerzése mellett, a résztvevő fiata­lok fizikai állóképességét, erkölcsi-akarati tulajdon­ságait növeljék és népsze­rűsítsék a honvédelmi sportágat. Az összesített pontszá­mok alapján a szakasz összetett versenyében a 213. sz. Szakmunkásképző Iskola ifjúgárdistái kerül­tek az első helyre, míg a második helyezést az Űj~ hatvani Szakközépiskola ifjúgárdistái szerezték mek.18ri Az elért helyezések alap-- — ján a megyei szemlén a következő alegységek kép­viselik a ,,Joó György” ne­vét viselő ifjúgárda zász­lóaljat: a Szakmunkásképző Is­kola, a Szakközépiskola és a Bajza József Gimnázium szakaszai. Egészségügyiek sikeres felkészítéséről tárgyaltak Hatvan város Vöröske­reszt-vezetősége kibővített vezetőségi ülésen értékelte a Vöröskereszt 1978. évi mun­káját, többek között a pol­gári védelmi egészségügyi alegységek kiképzését, illet­ve a gyakorlati foglalkozó, sokat. Szinte hagyományos, hogy év végén értékeljük — közösen — munkánk ered­ményét, és a jövőt illetően megfelelő következtetéseket vonunk le a tennivalók to­vábbi végzéséhez, a Vörös, kereszt munkatervének el­készítéséhez. A városi polgári védelmi parancsnokság a tapasztala, tok figyelembevételével ké­szítette el az 1979. évi pol­gári védelmi kiképzési in­tézkedést, lebontva a szak- szolgálatokra, így az egész­ségügyi alegységekre is. A kiképzési intézkedés alapján készítette el az egészségügyi szakszolgálat, — a városi Vöröskereszt-titkár, mint az alakult felelőse — az al­egységek kiképzésének ütem. tervét, amely alapját képezi a városi, községi és üzemi alegységek továbbképzésé­nek. Az üteifiterv alapján ke­rült sor az önálló század, szakasz és üzemi alegység- parancsnokok kétnapos ki­képzésére 1979. március ele­jén. A parancsnokok kikép­zését követi az alegységek, az elsősegélynyújtó beosztot­tak kiképzése és gyakorlatai. Elsőként a MŰFÉM Ktsz. ö. elsősegélynyújtó szakasz gya. korlatára került sor, a sza­A kibővített ülés résztvevőinek egy csoportja kaszparancsnok és politikai felelős irányításával. A több éves együttműkö­dés eredménye, hogy . az üzemi és a termelőszövetke­zet egészségügyi alegységei­nek kiképzése, felkészítése a polgári védelem városi pa­rancsnokság kiképzési intéz­kedése alapján — eredmé­nyese» — történik. Ezt igazolta a Lenin Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet és a MÁV-állomás el­sősegélynyújtó alegységek gyakorlata is a múlt évben, ahol más alegységekkel együttműködve, pl.: műsza­ki, tűzvédelmi, stb. hajtot­ták végre a feladatokat. A gyakorlatról filmet készítet­tünk, amelyet jól tudunk hasznosítani a kiképzések során. Az 1979. első negyedévben megkezdett polgári védelmi elsősegélynyújtó alegységek kiképzése azt igazolja, hogy ebben az évben is eredmé- I nyes munkát végzünk közö­sen a városi Vöröskereszt vezetőségével, hiszen egy a célunk, hogy minél több és szakszerűen kiképzett egész­ségügyi káder álljon rendel­kezésünkre elemi és kataszt­rófa csapások elhárítására, esetleges háború esetén a sé­rültek szakszerű ellátására. Tóth János ;

Next

/
Thumbnails
Contents