Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

Tanuló dolgozók Heves nagyközségi tanács művelődési és egészségügyi bizottsága május havi gyű­lését a Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezetben tar­totta meg. A bizottságot Bä­der Miklósné, a szövetkezet elnöke tájékoztatta az üzem­ben dolgozó fiatalok szak­mai továbbtanulásának hely. zetéröl. Az elnöknő elmon­dotta, évről évre egyre több fiatal kapcsolódik be a to­vábbképzésbe. Az idősebbek igyekeznek pótolni a hiány­zó 8 osztályt. A fiatalok a szakmai továbbképzés után többen jelentkeznek a gim­názium elvégzésére is. A továbbtanulásnál nagy segít­séget nyújtanak a vezetőség mellett a szocialista brigá­dok. Előbbre léptek az olva­sómozgalom területén is. El­mondható, a munka mellett jut idő a tanulásra. Nem sajnálják a szabad időt ilyen formán hasznosítani. Végül a bizottság tagjai megtekin­tették az üzemet és elbeszél­gettek a dolgozókkal. • Tóth Mária Heves Igoz'&jié ez? Aki arra jár, — igen sokan járnak arra, — <12 láthatja, hogy a palánk mögött le­bontották az „egészséghá­zat’’. Helyére, — úgy hírlik, — a környezetbe illő, mo­dern, alakjában és rendelte­tésében korszerű épületet emelnek. Az egészségház, amelyről az utcát elnevezték, nem volt mindig egészséget szolgáló épület. Valamikor, — úgy mondják, — a régi rend magas hivatalnokának otthoni kényelmét szolgálta és csak a felszabadulás után költöztek bele egészségügyi intézmények, de az idő mú­lásával már ennek se felelt meg az épület. Egy ideig óvoda is működött benne. Legutóbbi időben, az ugyan­csak arrajárók mesélték egy­másnak. — egy csodálatos nevű intézmény székelt ott. Már messziről olvasható volt a nagy tábla a házon: „T rsazló"... Azt hitték sokan, hogy a Trsazló vala­mely szomszédos szláv nyel­ven jelent valamit... Meg­kérdezték erre járó, sétáló turistáktól, de se észak, de déli szomszédaink nem értették a Trsazló feliratot... Se a csehek, se a szlovákok, se a jugoszláviaiak nem értet­ték ... Csak én mosolyog­tam olyankor magamban. Én értettem, mert magyarul volt az kiírva, csak minden második betűt pirossal fes­tettek fel és a piros betűket a nap kiszívta... Így lett a Trsazló, ha visszaképzeltem a piros betűket: TUrlsTa- SzAlLó... De a Turistaszál­ló is a múlté. Marad csak az utcanév. Ha marad... Mart már második éve ka­pok küldeményeket így cí­mezve: EGER EGESZSEGHA Z U 11 Tehát már felsőbb helyeken tudják, hogy utcánk megrö­vidül egy Z-vei... Tudhat­ják. hiszen a címző egy bu­dapesti ügyviteltechni­kai IRODA ... A feladó pe­dig a MAGYAR TUDOMÁ­NYOS AKADÉMIA kiadó­ja... Ott csak tudják, ho­gyan kell elválasztani az Egészségház utcát... Nem?.. Az elmaradt ékezetekről nem is szólva .... (Dr. Szemes Varga Béla) A feltételek adottak Pétervásárán Fennállása óta talán most a legkedvezőbbek a lehető­ségek a pétervásári községi könyvtárban. A felújított in. tézmény létrehozásában a helyi tanács és a Heves megyei könyvtár működtek közre. A korszerű szakmai berendezéssel egyidőben ket­tőre gyarapodott a személyi létszám, így lehetőség nyí­lik a színvonalasabb könyv­tári szolgáltatásokra. A több mint 12 ezer kötet mellett újság- és folyóirat-állomány, zenei részleg szolgálja az olvasókat. Mind gyakrabban tarta­nak könyvtári foglalkozáso­kat, mozgalmi rendezvénye­ket az általános iskolai ne­velők és tanulók. Helyes lenne, ha a könyvtár állan­dó kiscsoportok szervezésé­vel, csoportos foglalkozások rendszeressé tételével, író­olvasó találkozókkal tovább népszerűsítené az intéz­ményt. Fontos, hogy állandó kapcsolata legyen a helyi ál­lami, társadalmi és gazda­sági szervekkel, közös prog­ramok segítsék a szorosabb együttműködést. Erre a hosszabb nyitvatartási idő, a szakmai személyzet létszá­mának emelése feltétlenül lehetőséget ad. 1979. a nemzetközi gyer­mekév időszaka, feltétlenül ki kellene használni ezt az alkalmat arra, hogy a leg­fiatalabb korosztály is szín­vonalas és állandó művelő­dési lehetőséget kapjon a könyvtárban. A feltételek adottak, most tehát a helyi közművelődésben dolgozókon a sor (könyvtárosok, peda­gógusok, népművelők), hogy a pétervásári lakosok emelt szintű kulturális ellátásban részesüljenek. Baranyi Imre tudósító Gondolnak az öregekre Három éve p*troná1,(ák az égri nyugdfjasház Idős lakóit a Cse- bokszári-lakótelep gyógyszertá­rának dolgozói. Munkájukról na­gyon sokat lehetne beszélni, megbecsüléssel. Szeretetre méltó gondoskodással széppé és feled­hetetlenné teszik ünnepeinket. Anyák napján például ajándé­kokat és virágokat adtak. Egész­ségügyi felvilágosító előadáso­kat tartanak, Időnként kisebb műsorral is meglepnek bennün­ket. A brigád tagjai talán több­ször gondolnak az itt élő idős emberekre, mint saját hozzátar­tozóik. Többet tesznek értünk, mint azok, akiknek kellene. Kö­szönjük. Beke J.ánosné Eger Válaszol az illetékes Ahol hiba volt, kijavítottuk A Népújság 1979. május 5-i számában megjelent „Ki- sebb-nagyobb bosszúságok az antennák miatt” című írásra az alábbiakat válaszoljuk: Vállalatunk 1978. júliustól 1979. április 15-ig Petőfibá- nyán négy utcában 27 épü­letre, 560 lakásba szerelte­tett központi antennát az eg­ri UNIVERSAL Ipari Szö­vetkezettel. A folyamatos üzembe he­lyezések során beérkező pa­naszokat vállalatunk ener­getikusa vizsgálta ki. Meg­állapításunk az, hogy a pa­naszok nagy százalékában a bérlők saját készülékeiket nem állíttatták a megfelelő csatornára, az előforduló hi­bák folyamatosan kerültek kijavításra. A Dózsa Gy. u. 4. számú épületnél a bejelentett hiba okát — ami csak az I. prog­ram vételénél volt tapasztal, ható —, műszeres méréssel kellett megállapítani. A ki­vitelezővel történt megegye­zésünk alapján április 28-án minden bérlőhöz eljuttattunk egy felhívást, amelyben kér­tük, hogy május 10-ig je­lentkezzék, akinek a köz­ponti antennával kapcsolat­ban problémája merül fel. Május 10-ig harmincegy panasz érkezett, ebből hu_ szonhét rossz készülékbeál- lításból adódott. A további négy hibát május 11-én az UNIVERSAL Ipari Szövet­kezet kivjavította. Hartai Sándor igazgató Hatvani Ingatlankezelő Váll. Brigádvezetők tanácskozása Balatoniüreden A borszakma szocialista brigádvezetői Balatonfüreden tanácskoztak, ahol 4500 bri. gádtag képviseletében 80 brigádvezető vett részt, és ott voltak a tröszt és válla­latok gazdasági, politikai, társadalmi vezetői is. A fórumon összegezték az elmúlt évi brigádmunkát és megvitatták az 1979. évi fel­adatokat. Emlékeztek a bor. szakma államosításának 30. évfordulójára, felmérték a brigádmozgalom zászlóbon­tása óta eltelt két évtized eredményeit. Tavaly a mi­nőségvédelem jelszava mel­lett dolgoztak a brigáÜkol- lektívák, az 1979-es évben a hatékonyság jegyében tevé­kenykednek. Kiemelten foglalkoztak az exportfeladatok megoldásá­val, valamint a gazdálkodás jövedelmezőségének fontos­ságával. Alapvető célkitű­zésként határozták meg a felvásárlási-forgalmazási terv­előirányzatok ' túlteljesítését, magasabb színvonalú bri­gádmunka biztosítását. A hozzászólók a munkavégzés hatékonyságát emelték kf, ugyanakkor tartalmában gazdagodó brigádéletről ad. tak számot. Kombinátunk küldöttei felvetették az egri bikavérprogramon belül, a kékszőlő-telepítésekhez kap­csolódó feldolgozó-tároló ka. pacitás bővítésének jelentő­ségét. Szólották az aktív, széles körben mozgósító brigádmunka szerepéről. Lá­zár István, az éllami-díias Kossuth szocialista brigád vezetőie minisztériumi ki­tüntetésben részesült, töb­ben pénzjutalmat kaptak. Üdítőital-termelésben és belkereskedelmi értékesítés, ben első helyezést nvert az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát, az elisme­rő okleveleket Dancz Pál vezérigazgató vette át. A Badacsony vidéki Pin­cegazdaság balatoni hajóki­rándulást és üzemlátogatást szervezett a vendégek részé­re. Lukács András Eger Befelezte munkáját az ecsédi kézimunkaszakkör Befejezte munkáját az ecsédi kézimunkaszakkör, amelyet a helyi nőbizottság patronált. Hetente egy al­kalommal 40 asszony és lány gyűlt össze, hogy Kopa La- josné vezetésével elsajátítsák' a hímzés mesterségét. Eb­ben az évben főleg palóc motívumokat készítettek az asszonyok. Munkáikból töb. bet elküldték a Heves me­gyei kiállításra is. A zsűri Egerben néhány szép térítőt, párnát alkalmasnak talált arra, hogy kiállítsák Nyír­egyházán az országos kézi­munkakiállításon is. Augusz­tus 20-tól egy héten keresz­tül az ecsédiek gyönyörköd­hetnek feleségeik, lányaik kézügyességében. Ugyancsak e klub keretén belül Nagy Lajosné női sza­bó vezetésével megismerked­tek a szabás-varrás alapis­mereteivel, és bemutatót tartottak topábbá ételkészí­tésből is. Az asszonyok nem­csak kézimunkáztak, a nő­bizottság egy-egy esetben biztosított számukra buda. pesti színházlátogatást is. Nagy Piroska Ecséd Csökkent látóképességűek klubja Gyöngyösön A Mátra Művelődési Köz­pont adott helyet a már 1958. óta működő —, de ed­dig helyiség hiányával küsz­ködő — csökkent látóképes­ségűek klubjának, amelynek 144 tagja van. A klub titká­ra Borbély Lajosné, aki nagy szeretettel, megértéssel bánik a klubtagokkal. Mi, a Hazafias Népfront aktivistái szívügyünknek tartjuk az emberekkel való törődést. Igyekszünk a csők. kent látóképességűek részé­re irodalmi műsort, színvo­nalas szórakozást nyújtani a havonta megrendezett ösz- szejöveteleken. Gyöngyösről és a környék falvaiból be­járó klubtagoknak jogi ta­nácsadást biztosít az ügyvé­di munkaközösség. Pető Im­re, a Vak Bottyák János Ipari Szakközépiskola tanára készségesen gondoskodik az irodalmi műsorokról. A szakközépiskola KISZ- szervezete színvonalas mű­sort is adott már a klub összejövetelén, amit a jelen­levők nagy érdeklődéssel hallgattak. A béke-, barát­sági és szolidaritási hónap alkalmával Pető Imre ünne­pi megemlékezést tartott a klubban. Felelevenítette a második világháború szomo. rú élményeit, a szovjet ka­tonák hősi helytállását, vér­áldozatát. Elemezte a jelen­legi nemzetközi helyzetet. Méltatta a Szovjetunió bé­kepolitikáját. Tényekkel iga­zolta, hogy az erőviszonyok páfosulnak az igazsággal. A színvonalas megemléke. zés után elbeszélgettünk a csökkent látóképességű, sze­retetre vágyó emberekkel. Voltak, akik a felszabadulás előtti küzdelmes sorsukról számoltak be. Nagy Gáborné Nagyfügedről jött. Elmond­ta, hogy édesapja bányász volt, ő már 9 éves korában dolgozni járt. A felszabadu­lás után azonban új élet kezdődött. Gönczi Jenő mátrafüredi lakos a II. világháború so­rán, 18 éves korában egy akna robbanása következté­ben lett egész életére rok­kanttá. A beszélgetés köz­ben emberi sorsokat ismer, tünk meg. Az emberszeretet, az egyetemes békevágy ki­csengett a szavakból. A Hazafias Népfront IV. sz. körzeti bizottsága szíve­sen vállalja, hogy mindig biztosít műsort az összejö­vetelekre. Ez emberi köte­lességünk, igaz szívvel te­szünk meg mindent a kö­zösségért. Hornyák Istvánné Gyöngyös Levelek között tallózva Van még „fehér folt” Már ami Eger rendjét illeti. És most nem csupán arról van szó, hogy egyes részeken a folyamatos építkezés miatt van gond, hanem inkább arról, hogy az építkezésekkel pár­huzamosan még azt sem teszik meg sokszor, amit lehetne. Olvasónk, Koós Tivadar az épülő „egyetemvárosi” részre hívta fel levelében figyelmünket. Nem új téma az egri Leányka utca rendje és 'tiszta­sága, na meg nem utolsósorban megközelíthetősége. Tavaly tavasszal képpel illusztrált cikkünk után szállították el a géptörmelékeket, az építkezés maradványait. Azután újra csak a lap hasábjaira került a Leányka utca másik gondja: hónapokig ott maradt a töméntelen föld a gázvezeték le­fektetése után. Most újra jelentkezett olvasónk az arra lakók nevében. „Olvasom, hogy csinosítják Egert, az ide­genforgalom megjelenésével, és hogy még a külterületi ut­cákat is seprik. Sajnos, ez úgy látszik nem minden részre vonatkozik. A Várközt még ebben az évben nem takarí­tották, ott a sárga és szürke iszap a járdán, a lépcsőkön. Igaz, ma már egybeolvad a lépcsőkkel, de ha esik az eső, csúszkálunk rajta. Kár, hogy kimaradt, hiszen naponta legalább ezren járnak erre, a diákokat is beleszámítva.” Valóban ez a helyzet. A vár mellett felvezető lépcső­sorok sárosak, ha esik, porosak, ha nap süt. De hát a Leányka utcában sem leányálom az élet még. Egy darabig tömetlen volt az árok, melyet a gázvezeték miatt ástak. Aztán végre eltűntek a földkupácok, de sok örömet ez sem jelent, mert helyükön most hatalmas tengelytörő gödrök vannak. A járdán meg — jobbik eset —, ha csak a lábát töri valaki. A város egyik szép részéről van szó. A köznyelv, an­nak idején, mikor megjelentek az első szép házak, „Rózsa­dombnak” titulálta, s kissé irigyelték az ott lakókat a szép fekvésért, a csöndért. Most már közel sem olyan irigylésre méltók. Az építkezés, melynek nyomán egyre terebélyese­dik és Szépül a főiskola e részének területe, egyben renge­teg bosszúságot is hoz. S noha igyekeznek türelmesen vi­selni sorsukat az ott lakók, abban mégis igazuk van, egy kicsit többet kellene törődni ezzel a városrésszel is. A vár környéke és a főiskola Leányka utcai része valóban több figyelmet érdemelne...- d. ­KOSSUTH 8.30 . Lányok, asszonyok. 8.55 Operettfelvételek. 9.30 „Vár egy új világ.. 10.05 Zenekari muzsika. 11.08 Rádiószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Richard Strauss: Salome. 13.00 Evita, avagy történe­lem rockban. 14.00 Város a láp szélén. 14.10 Bartók vo. kális műveiből. 14.30 Szarvasmarha-tenyészté­sünk jelene, jövője. 15.03 Űj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Opera-művész, lemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Tudó­sítás a súlyemelő EB-ről. 18.45 Várkonyi Zoltán em­lékére. 19.40 A Magyar Rá­dió országos zongoraverse­nye. Kb. 21.15 Népi zene. 22.15 Árnyak és rejtélyek. 22.56 Krimizenék. 23.14 Ko­sa György műveiből. PETŐFI 8.05 Munkásdal-feldolgótá- sok. 8.33 Népzenei feldol­gozások. 9.16 Válaszolunk hallgatóinknak. 9.31 Szov­jet dzsesszmelódiák. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Fú­vósátiratok. 12.33 Jó ebéd­hez szól a nóta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Har­minc perc rock. 14.35 Or­vosi tanácsok. 14.40 Sulli- van: Jolantha. 15.00 Nemo kapitány. 15.55 Közvetítés a Szovjetunió—Magyaror­szág EB selejtező labdarú­gó-mérkőzésről. 17.45 öt­órai tea. 18.33 Takács Béla nótákat énekel. 18.48 A-tól Z-ig a popzene világában. 19.28 Négy apának egy leá­nya. 20.33 Tudósítás a súly­emelő EB-ről. 20.38 A rá­dió dalszínháza. Suppé: Boccaccio (Operett két rész­ben). 23.11 Slágermúzeum. MISKOLC 17.00-től 18.30-ig TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 És így tovább... 9.00 Mese, mese, mátka (Kisfilm-összeálli- tás). 9.25 Perpetuum mobi­le. 10.10 Mire megvénü­lünk (Ism.). 11.10 Játék a betűkkel (Ism.). 14.10 Ma­gyarország állatai. 14.20 Törökországi képek (Oszt­rák film). 14.55 Hangosko- dó. 15.25 Csata fekete-fe­hérben. 15.50 Szovjetunió— Magyarország E B-selejtező labdarúgó-mérkőzés. 'T7.S0 Az oszlop (Bolgár rajz­film). 18.20 Emberek a ta. nyákon (Dók. filmsorozat). 18.45 Egymillió fontos hangjegy. 19.05 Stop. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Gusztáv közlekedik (Magyar rajzfilmsorozat). 20.05 Veri az ördög a fele­ségét (Magyar filmvígjá­ték). 21.40 Telesport. Kb. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 17.45 Zenés TV Színház. Fényes Szabolcs: Maya (Ism.). 20.00 Osztrovszkij: Erdő (Komédia három fel­vonásban). 20.55 Tv-hír. adó 2.

Next

/
Thumbnails
Contents