Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-19 / 115. szám
Az előkészítéstől-az eltiltásig * ' Egy ügyészi vizsgálat táp isztj/atai A szocialista jogalkotásra jellemző az általános tankötelezettség megfogalmazása, amely forradalmasította a közoktatást. Első ilyen törvényünk hatvan esztendeje, a Magyar Tanácsköztársaság idején született, s a proletárállam 133 napja alatt is bizonyított. A felszabadulás után ugyancsak az elsők között foglalkoztunk az oktatással. A jelenleg hatályos tankötelezettségi törvény végrehajtásával, betartásával rendszeresen foglalkozik a törvényességi felügyeleti funkciója révén az ügyészség is. Nemrégiben a Heves, megyei Főügyészség és a megyei tanács művelődésügyi osztálya végzett ilyen irányú vizsgálatot Kerecsen- den, Verpeléten, Kálban, Erdőtelken, Halmajugrán és Tarnazsadányban. Sietünk megjegyezni, hogy ezekre a községekre a cigánytanulók igen magas száma a jellemző.. • ■ • Mindenekelőtt a vizsgálat azzal foglalkozott, hogy az iskolaelőkésztéssel kapcsolatban mit tettek az illetékesek? Egyértelmű és természetes a megállapítás, hogy ezt a feladatot ott a legnehezebb megoldani, ahol nincs óvoda — például Kerecsen- den és Tarnazsadányban. (Jelenleg folyik az építés.) Ugyanakkor az óvodával nem rendelkező településeken — s ez megnyugtató —, az iskolák és a tanácsok mégis megfelelően, s jól szervezik meg az egyéves előkészítést: valamennyi gyerek rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon, hiányzás alig- alig fordul elő. Több iskolában felvetették, hogy az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvételt is kötelezővé kellene tenni megfelelő jogszabállyal. Végletekkel is lehet találkozni. Verpeléten például több a férőhely, mint a beíratott apróság, viszont az erdőtelki óvodába nem tudtak minden jelentkezőt felvenni. Mindenesetre — állapította meg az ügyészi vizsgálat — a gyermekek iskolára történő előkészítése az érintett községekben megfelelően folyik, a gyermekeknek csak mintegy 4—5 százaléka az, aki semmilyen előképzésben nem részesül. Sajnálatos, hogy ezek többségét éppen a cigány származásúak teszik ki. Ami a beiratkozást illeti, a vizsgált községekben tapaszt," iták, hogy elsősorban az iskola, de a helyi tanácsok is, rendkívül sokat tesznek azért, hogy valamennyi, a területükön lakó tanköteles megfelelő időben beíra- kozzék. Lényeges, hogy ma már egyetlen gyermek sem „sikkadhat el” beíratásának elmaradása miatt. Csupán Verpeléten és Erdőtelken kellett néhány esetben szülőket felszólítani a beíra+ás- ra. Itt fordult elő egyébként, hogy amikor a felszólítás hatástalan maradt, a gyermekeket hivatalból kellett beíratni, és a rendelkezések ellenére, az esetek többségében a szabálysértési feljelentés elmaradt. • B • A tankötelezettségi törvény foglalkozik az iskolalátogatástól történő eltiltással, illetve felmentéssel az iskolába járás alól. Előbbi esetben betegség miatti eltiltással nem találkoztak, de olyan adatokkal igen, például Tarnazsadányban. ahol a gyermekek egy része fertőző beteg volt, és az iskola igazgatója még ideiglenes formában - sem -rendelkezett eltiltásukról. ’ A felmentés már érdekesebb problémákat vetett fel. A vizsgálat során zömmel olyan esetekkel találkoztak, ahol á felmentés alapjául a tizennegyedik életévét betöltött tanuló életkörülményei szerepeltek. Az utóbbi években a felmentések számának alakulásában a megyében bár találkoztak pozitív ' tapasztalatokkal, a helyzet azonban még nem megnyugtató. A megyei tanács művelődésügyi osztályának adatai szerint például a megye 3572 cigány származású tanulójából 187-et mentettek fel az iskolába járás alól. Eseti hibaként előfordult, hogy — mint Verpeléten — nem a megfelelő határozatot hozták. (Az egyik tanuló rendszeres italfogyasztó, szórakozóhelyeken garázdálkodik, S' büntetőeljárás is folyt ellene. Vele szemben nem felmentésnek, hanem eltiltásnak lett volna a helye.) Volt úgy is, hogy a felmentést nem alapozta meg a szükséges vizsgálat. Kere- csenden egy 13 éves kislányt felmentettek az iskolába járás alól egy korábbi, egy évvel azelőtti orvosi igazolás alapján, amely szerint a gyermek szívbeteg. Lényegében nem volt tisztázott, hogy az iskolába járás valóban veszélyezteti-e a tanuló egészségét, sőt a rendtartás ide vonatkozó előírása ellenére. a heti hatórás oktatást sem biztosították. Előfordult, hogy az iskolakerülést hallgatólagosan tudomásul • vették. (Szerencsére minimális esetben.) Igen fontos az úgynevezett túlkorosok kérdése, hiszen a felmentésben zömmel velük foglalkoznak. A tapasztalatok szerint csak igen csekély hányadukat sikerült rászorítani arra, hogy osztályozóvizsgát tegyenek. Ennek oka egyrészt — állapította meg az ügyészi \jj.zsgálat — az, hogy az osztályozóvizsga letételére a felszólítást nem egy esetben az iskolák elmulasztották, másrészt pedig, s ez igen fontos: a rendtartás nem ismer olyan hatékony jogi lehetőséget, amely az osztályozóvizsga letételét, illetve az arra való felkészülést kötelezővé tenné. A kialakult vélemény szerint ilyen esetekben is indokolt lenne a mulasztás miatt szabálysértési eljárást indítani. • ■ • Az ügyészi vizsgálat feladata természetesen a jogszabályok betartásával foglalkozott, de lépten-nyomon olyan társadalmi összefüggésekkel találkoztak, amelyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Így például nyilvánvalóvá vált, hogy a túlkorosság és az ebből adó- . dó felmentések nagy száma a korábbi évek magasabb hiányzást adataiból, a megfelelő iskolaelőkészítés hiányából, az óvodák, napközi otthonok, diákotthonok és kollégiumok alacsony férőhelyszámából adódik. Néhány szót még a hiányzásokról. Sajnos az igazolatlan hiányzások több mint 90 százaléka a cigány származású tanulók esetében fordul elő. Az igazolatlan mulasztások elbírálásánál a vizsgált községekben a tanácsok és az iskolák elsősorban a meggyőzésre helyezik a hangsúlyt, s csak végső esetben folyamodnak feljelentéshez és bírságoláshoz. A gyakorlat ebben azonban még nem egységes. Tegyük még hozzá, hogy esetenként a statisztikát javítandó, a nevelők nem mindig írták be a hiányzást az osztálynaplóba. Vajon kinek jó ez? ... Leszámítva azonban a negatív tapasztalatokat —amelyekre fel is hívták az illetékesek figyelmét —, az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy az ide vonatkozó jogszabályokat a tanácsok és az iskolák vezetői jól ismerik, s igyekeznek azokat betartani, illetve betartatni. E munkájukhoz a társadalmi szervektől is egyre több segítséget kapnak. A tanácsok napirendre tűzik az oktatás helyzetét, az iskolák élnek az úttörőmozgalom sajátos lehetőségeivel, nevelő jellegével. A célt természetesen egyik napról a másikra nem lehet elérni, de a jó szándékú ötletesség, s nem utolsósorban a felvilágosítómunka mellett, a jogszabályok még következetesebb betartása segít enyhíteni a gondokon. Ügy véljük: nem kallódhat el egyetlen gyermek sem! (kátai) Újítás a növényvédelemben Moldován Lajos, a Pilishegyi Állami Gazdaság gépszerelője olyan permetező berendezést szerkesztett, amely úgy szórja ki a gyomírtószert, hogy nem sérti fel a gyümölcsfák törzsét. A gép hidraulikával működik és a fatörzs érintése után kitér előle, majd előrehaladva ismét „visszanyúl" szórófejével a fák közé. A képen: működésben a permetező. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Izotóplaboratórium Ankét a hús minőségéről (Tudósítónktól) A termékek minőségéről, a minőségi és higiéniai követelményekről vitatkoztak a szakemberek azon az ankéten, amit a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál tartottak a héten, Gyöngyösön. A tanácskozás résztvevői — a KÖJÁL, a Élelmiszer- ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, a megyei állategészségügyi állomás, a Húsipari Tröszt, valamint a népfront képviselői — először Kránicz Józsefnek, a gyöngyösi vállalat meo- és laboratóriumvezetőjének .előadását hall- gatták'^meg a minőség-' és a higiénés ellenőrzésről. Elmondta, hogy lényegesen javult a gyöngyösi termékek minősége, amely elsősorban a laboratóriumi és a gyakorlati ellenőrzőmunkának a következménye. A vállalat olyan eltenőrzési rendszer kidolgozására készül, amely a jelenleg alkalmazott technológiát az új élelmiszer- törvény követelményeihez igazítja. Javítják főleg a rhűszeres vizsgálatok feltételeit, s ennek érdekében például tervezik egy új izotóplaboratórium létrehozását, ahol mind fizikai, mind gedig kémiai ellenőrzés automatizálására nyílik lehetőség. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a vállalat sokat tett a minőség és a higiénia javítása érdekében, hogy az egyébként igen szigorú ex. portkövetelményeknek is eleget tudjanak tenni. Ehhez csatlakoztak a beszámolót követő hozzászólások is, amelyek hangsúlyozták, hogy a vásárlók mind többet és mind többen vásárolnak a gyöngyösi termékekből, viszont szóba került néhány olyan probléma is, amit — ha lényegesen akarják javítani a lakosság ellátását — minél előbb meg kell oldani. Gycnes István 60 éve történt Szamuely Moszkvában Szovjet-Oroszország vezetői és harcoló proletariátusa a világforradalom bizonyítékának, az európai forradalmi folyamat továbbterjedése cáfolhatatlan bizonyítékának tekintették a magyar és a bajor tanácsköztársaságokat. Figyelemmeel kísérték sorsukat, harcukat, bel- és külpolitikai körülményeiket. Ahogy a Magyar Tanácsköztársaság is egész létében számított nagy keleti testvérére. Már március 22-én létrejött a távírókapcsolat Kun Béla és Lenin között. A két proletárdiktatúra közötti érintkezés a továbbiakban is folyamatosnak, mindennaposnak volt mondható. A Leninnel való\ beszélgetések mellett Kun és Csicserin szovjet külügyi népbiztos rendszeresen váltott táviratokat. sőt a Komintern és a szovjet kormány más illetékeseivel és a kijevi ukrán proletárhatalommal is fennállt a kapcsolat. Ugyanakkor már a kezdet kezdetén felmérült a személyes kontaktus, megteremtésének igénye, a budapesti szovjet-orosz megbízott fogadásának ügye és a moszkvai magyar követ kijelölésének ' lehetősége. És hamarosan felvetődött Szamuely moszkvai útjának gondolata is. Erre a repülőútra végül május 19-étől került sor. Sokoldalú technikai előkészítés után (a magyar repülés egyik úttörőjének, Asbóth Oszkárnak vezetésével tették alkalmassá az albertfalvai munkások a kétüléses dip- lánt a hosszú repülésre) Dobos pilóta magasba emelkedett a géppel és utasával. Az első cél Vinnyica volt, majd Kijev következett, ahol Szamuely az ukrán vezetőkkel tárgyalt. Innen különvo- naton, utazott Moszkvába, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. Tájékoztatta a szovjet vezetőket és személyesen Lenint a Tanácsköztársaság helyzetéről, őt is sokoldalúan informálták. Megtárgyalták az együttműködés lehetőségeit, a hadifogolykérdést, a világforradalom helyzetét és a rövid tartózkodás befejeztével 31-én, 7 órás Kijev—Budapest repülés után Szamuely már újra otthon volt. Létrejött tehát a régen tervezett személyes kapcsolat, annak minden előnyével. Moszkvai tartózkodása idején — s valószínűleg részben az ő felvilágosításai nyomán — írta meg Lenin „Üdvözlet a magyar munkásokhoz” című híres röpiratát, amely a diktatúra határozott vezetésének szükségességét hangsúlyozza és más elvi jelentőségű megállapításokat is tartalmaz. Szamuely beszéde egy moszk vai gyűlésen. Jobboldalt Lesin. Napirenden Á lakosság áruellátása A lakosság áruellátásának helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az életszínvonal mérsékeltebb emelkedésének körülményei között különösen nagy a jelentősége a kiegyensúlyozott áruellátásnak — mondotta tájékoztatójában Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. A kereskedelem jelenleg mintegy kétszázezer féle fogyasztási cikket hoz forgalomba, arra törekszik, hogy kínálata minél teljesebb legyen, így is előfordulhat azonban, hogy időszakonként — többnyire nem az alapcikkekből — hiány van. Elsőrendű fontosságú, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek viszonylag pontosan mérjék fel, ismerjék meg a várható keresletet, ennek alapján időben közöljék igényeiket a termelőkkel. S ami nem kevésbé jelentős: kössék is meg a szállítási szerződéseket. Tudunk olyan esetekről — mondotta a miniszter —, amikor az ipar elzárkózik az elöl, hogy szerződésben rögzítse szállítási kötelezettségeit. Ilyenkor a kereskedelmi vállalatoknak a jog eszközeivel is ki kell kényszeríteniük a szerződés- kötést. Erre módot ad egyebek között az e héten született kormányhatározat a gazdasági bírság kiterjesztéséről. Ezentúl gazdasági bírságot szabhatnak ki abban az esetben is, ha két válla - lalat között rendszeres az árukapcsolat. de egyikük ismételten és indokolatlanul elzárkózik az elöl, hogy ezt a kapcsolatot írásban, szerződésben rögzítése. A miniszter kitért az aprócikkek bosszantó hiányára. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása olykor olyan következményekkel jár, hogy megszüntetik egy- egy termék előállítását, és azt nem lehet azonnal más forrásból pótolni. Hogy ez az átmeneti hiány minél rö- videbb legyen, a kereskedelem úgynevezett hiánycikk- kiállításokat rendszeresített. A termelési szerkezet korszerűsítése nyomán az ipari kínálatból kieső vagy más okból hiányzó termékek egy részét a kereskedelem igyekszik külföldről beszerezni. A forgalomba kerülő termékeknek csaknem 20 százaléka importcikk. A lakosság által már megszokott, legfontosabb termékeket ezután is importáljuk. A választékot azonban az idén nem bővíthetjük tőkés importból származó fogyasztási.cikkekkel. Duschek Lajosné, a SZOT titkára korreferátumában a dolgozóknak a kereskedelem, mel kapcsolatban tett észrevételeit foglalta össze. Mint mondotta, a közvélemény jogosan kifogásolja például egyes fogyasztási cikkek gyenge minőségét. Sok kifogás éri a kereskedelmet azért is, mert a kiszolgálás nem eléggé udvarias, a körülmények nem eléggé kultúráltak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa - végül' qkmánvi fogadott el, amelyben állást foglal a lakosság áruellátásának helyzetéről és a további feladatokról. (MTI) 1ÍV79. május 1®.. öawaíw*
