Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Figyelmeztetés Lusakából MEGGYILKOLT NŐK ES GYERMEKEK, lebombázott menekülttáborok, foglyok megkínzása, vérbefojtott tüntetések, védtelen polgári lakosság ellen indított katonai akciók — így summázhatnánk az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet Lusakában, Zambia fővárosában pénteken véget ért konferenciájának éles hangú felszólalásait. Szolidaritási szervezetek és a frontországok, a hazafias erők felszabadí- tási szervezetei és az ENSZ apartheid-bizottsága képviseltette magát a tanácskozáson. Valamennyi szónok egyetértett abban, hogy a nyugati hatalmak felelősek a rhodesiai és a dél-afrikai wzsimek gátlástalan terrorjáért, a többség kíméletlen elnyomásáért, a fajüldözés fenntartásáért. A VILÁGSZERVEZET már évek óta több határozatot hozott arról, hogy a pretoriai és a Salisbury-i rendszert helyezzék bojkott alá- Ennek ellenére jó néhány tőkés ország változatlanul gazdasági támogatást nyújt Botha és Smith rendszerének. A lusakai konferencia mintegy végső figyelmeztetésben részesítette a gyarmatosítás végvárait: hagyjanak fel az agresszióval Zambia és Mozambik ellen, s szüntessék be a környező független államok fenyegetését. Szorosan a tanácskozás témájához tartozik az a hír, miszerint dél-afrikai katonák érkeztek Rhodesiába a keddi választási színjáték zavartalanságának biztosítására. Smith maga kérte a fegyveres támogatást, ami önmagában is elárulja, miféle „szavazás” színhelye lesz Rhodesia. Ezzel egyidejűleg mind a telepesrezsim megtorló akciói, mind a gerillaháború felélénkült. Egy fegyveres kommandó péntekre virradóra megtámadta Joshua Nkomo, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökének lusakai házát. A rhodesiaj légierő két legutóbbi bombázása Zambiában 136 halálos áldozatot követelt. A Namíbiát törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai csapatok nagyszabású csapatösszevonást hajtottak végre Angola határa mentén. Baljós jelek — mondhatnánk, ha nem lennénk tisztában azzal, hogy Afrika e bármely pillanatban robbanással fenyegető térségében a feszültség nem újkeletű. A lusakai szolidaritási konferencia éppen azt volt hivatott tisztázni, milyen módon lehet meg- c’őzni a végsőkig elmérgesedett helyzet robbanását, ami az afrikai kontinens jelentős részét lángba borítaná. Ma talán még nem késő, ha az ENSZ határozatainak érvényt szereznek, ha a fajüldöző rezsime- ket jobb belátásra bírják. A HOLNAP AZONBAN aggasztó a fehértelepesek számára: a frontállamok és a függetlenségi mozgalmak, kapcsolatainak szorosabbra fűzése végnapjukat sietteti. Gyapay Dénes Nemzetközi rablóbandát „fogtak1 Argentínában Veszélyes nemzetközi rablóbandát tett ártalmatlanná a napokban az argentin rend. • őrség: letartóztatta annak a bűnszövetkezetnek a két fővezérét — a 35 éves Juan Medardo Bouche és a 32 éves Jorge Nestor Corizzo argentin állampolgárokat — amely az elmúlt tíz évben Nyugat- Európa különböző országaiban több mint tízmillió dollár értékben rabolt ékszereket és egyéb értéktárgyakat. Bouche és Corizzo 1968- ban Mexikóban kezdte meg „működését”, egy Buenos At- res-i börtönben ismerkedtek meg. ahol éppen előző büntetésüket töltötték. Szabadulásuk után Nyugat. Európába helyezték át műkő. désj területüket. Spanyolor. szágbr-1. Olaszországban, a franciaországbeli Cote d’Azur- ön és Svájcban követtek el bűncselekményeket. Mindketten saját, zsebükre dolgoztak. Bouche például 1976-ban kirabolta a monacói hercegnő nizzai villáját, ahol egymillió dollár értékben zsákmányolt ékszereket és egvéb értéktár, gyakat. Társa. Corizzo, szinte egyidőben, ugyancsak Nizzában másik rablótámadást követett el. Az argentin rendőrség — amely a letartóztatások után további nyomokra bukkant és lefoglalta a rabolt értékek egv részét is — az Interpol bevonásával folytatja a nyomozást. Ma délután megkezdődhetnek a vietnami—kínai tárgyalások HANOI Szombaton a déli órákra várják Hanoiba Han Nien- lung kínai külügyminiszterhelyettest és a nyolctagú kínai tárgyaló küldöttséget a vietnami—kínai határhelyzettel kapcsolatos sürgős kérdések, valamint a két ország kapcsolatainak megvitatására. A vietnami fél, amely az eltelt egy hónapban többször bizonyságot adott a délkelet-ázsiai béke iránti nagyfokú felelősségérzetéről, a tárgyalások megkezdésének időpontját sem köti további feltételekhez: a kínai delegáció óhajától függően a megbeszélések a hanoi nemzetközi klubban akár már szombaton délután megkezdődhetnek. Hanoi politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy a két ország tárgyalásai altár sikerrel, akár részleges eredménnyel érnek véget, mindenképpen hosszadalmasak és bonyolultak lesznek, de megszakadásukat sem lehet kizárni. Az első megbeszéléseken várhatóan csak a további eszmecserék napirendjén vitatják meg, de már ebben az előkészítő szakaszban fény derülhet több homályos Genfi előkészítő tárgyalás Genfben befejeződött a rendkívüli súlyos sérüléseket okozó és válogatás nélkül pusztító hagyományos fegyverek betiltásáról és korlátozásáról szeptemberben tartandó konferenciát előkészítő tanácskozás második, egyben utolsó ülésszaka. Ezekhez a fegyverekhez sorolják többek között a napalmot és a gyújtó- fegyverek egyéb fajtáit, egyes aknákat, valamint azokat a lőszereket, amelyek röntgennel ki nem mutatható szilánkokkal okoznak sebesülést. A tanácskozáson 68 ország, továbbá számos nemzeti felszabadító mozgalom képviselői vettek részt. „Erőgyűjtés” Oxfordban Jamos Callaghan, a Brit Munkáspárt vezére hívei körében Oxfordban (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) rff 1979. április ti.; szombat „Szívélyes egyetértés 75 éves az antant ve A TANÄCSKÖZTÄRSASÁG 1919-re való emlékezéseinek kapcsán gyakran előbukkan egy kifejezés: az antant. A mai nemzedéknek csak Iskolai tananyag, de nagyapáink számára életre szóló emlék, átélt történelem volt annak a katonaipolitikai szövetségnek a közkeletű (bár nem hivatalos) neve, amely az I. világháborúban a központi hatalmakkal, köztük Magyarországgal is szemben állt. A háború utáni hónapokban a Károlyi, kormányzat az antant barátságát keresve folytatta sikertelen küzdelmét a nemzetközi elismerésért és a területi integritásért — vagy legalábbis az „igazságos” ha. tárokért —, s a Tanácsköztársaság ellen is az antant támogatásával folyt a csehszlovák és a román katonai intervenció... Maga a szó francia (enten. te = egyetértés), eredetileg a szövetségnél lazább nemzetközi együttműködési formát jelentett. Igazán emlékezetessé az a szerződés tette, amit 1904. április 8-án kötött egymással Nagy-Bri- tannia és Franciaország. Ezt nevezték el entente cordiale- nak, szívélyes egyetértésnek. Az egyetértés a két ország között régóta fönnálló gyarmati viták rendezésére, min. denekelőtt Egyiptom és Marokkó jövőjére vonatkozott, célja azonban ennél jóval több volt: a két ország külpolitikai együttműködését volt hivatott megteremteni annak érdekében, hogy közö. sen léphessenek föl azzal az országgal szemben, amelyet mindketten legveszélyesebb ellenfelüknek tekintettek. EZ AZ ORSZÁG a kanita- lista fejlődésben korábban elmaradt, de a XX. század elejére a gazdasági élet majdnem minden területén európai vetélytársal elé kerülő, a „helyét a nap alatt1” későn érkezők türelmetlensé_ gével és a fölkapaszkodottak mohóságával kereső Németország volt. II. Vilmos császár német birodalmát Fran. ciaországgal régóta szembeállította az 1870—71-es háború emléke és a franciák revansvágya, a XVII. század óta Franciaországhoz tartozó Elzász és Lotharin- gia Németországhoz csatolása. Ezzel párosult a gyarmati és kereskedelmi rivalizálás támasztotta új keletű angol—német ellentét. Ut*b. bit elmélyítette Németország erőteljes flottaépítő tevékenysége; Anglia csak súlyos anyagi áldozatok árán tudta fönntartani hagyományos tengeri fölényét, amit az ak. kori angolok önmaguk számára létszükségletnek tekintettek. Franciaországot az 1890-es évek elejétől fogva szabályos, bár inkább védekező, mintsem támadó jellegű katonai egyezmény és szövetség fűzte Oroszországhoz — ez egyértelműen Németország ellen irányult. Logikusnak tűnt, hogy Franciaország régi és új barátja az 1904-es antant megkötése után szintén közeledjék egymáshoz. Mégsem volt könnyű tető alá hozni az angol— orosz antantot, mert a két ország között súlyos gyarmati ellentétek voltak, mindenekelőtt az Oroszország és a „brit korona legszebb gyémántja”, India közötti térségben, a két ütközőállam, Perzsia (Irán) és Afganisztán ellenőrzése körül. Európa azonban mégis fontosabb volt hiszen végső soron itt dőlt el a gyarmati viták sora. így 1907-ben megszületett a cári autokrácia és a liberális Anglia „szívélyes egyetértés”-e, alig néhány hónappal az első oroszországi polgári forradalom véres leverése után. Az írás ott volt a falon, mégis kevesen látták, hogy a világ vezető imperialista hatalmainak két szembenálló, ellentétes politikai és gaz. dasági érdekeket képviselő csoportra oszlása háborús helyzetet teremtett. Amikor 1914. június 28-án az Oszt- ,rák—Magyar Monarchia egyik kisvárosában Gavrilo Princip, szerb terrorista megölte a trónörököst, az esemény már csak ürügy volt. Az imperialista szövetségi politika — ahogy a nemzetközi munkásmozgalomban sokan, köztük Lenin, előre látták — a világ addigi legpusztítóbb háborújához vezetett. AZ ANTANTOT, (hivatalos nevén 1917 áprilisától, az Egyesült Államok csatlakozásától „Szövetséges és Társult Hatalmak”) a háború Időtartamára összetartotta a közös cél. a központi hatalmak legyőzése, de a szövetség nem élte túl a győzelmet. A zsákmány elosztása és az új célok fölélesztették az imperialista koalícióban eleve rejlő érdekellentéteket. A név mégis továbbélt: az antant háborús győzelméből született, illetve megnagyobbodótt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia 1920—21-ben létrejött szövetségét —, amely elsősorban a történelmi Magyarországtól nyert területek megtartását és a magyar irredenták megfékezését célozta — kisantantnak nevezték. iViggamifcT kérdésre. Ezek közül a leglényegesebb, hogy vajon a kínai fél mit ért az előzetes tárgyalási programjában indítványozott „egyéb kérdéseken”. Megbízható hanoi forrásból származó vélemény szerint ugyanis a VSZK a határkérdéseken, a két ország általános kapcsolatainak rendezésén kívül készséggel vitatna meg például olyan egyéb kérdéseket, mint a két ország közötti légi és vasúti közlekedés helyreállítása, a postaforgalom, vagy akár a „hoák” ügye. Semmiképpen sem hajlandó azonban alkudozásba bocsátkozni a szuverenitását' érintő kérdésekről, mint például a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz, a KGST-hez fűződő kapcsolatai, s ugyanígy nem tekinti vitatémának a „kambodzsai kérdést” sem. amely a VSZK álláspontja szerint a törvényes kambodzsai kormány hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen nem tárgyalhatnak „egyéb kér. dések" címén Hanoiban Laasz és Kína, vagy Laosz és a VSZK viszonyáról sem — jelezték a vietnami fővárosban. Újabb iráni Ítéletek Az iszlám forradalmi biróJ ságok ítéletei alapján további hét személyt végeztek ki pénteken hajnalban Iránban — jelentette a teheráni rádió. A kivégzettek között van Hasem Béréndzsiam tábornok, az iráni légierő kémelhárít á szolgálatának volt vezetőbe és Bidzsan Jahjai rendőr tábornok, a legnagyobb iráni börtön egykori igazgatója. Ez utóbbinak a pere abban a teheráni fegyházban zajlott le, amelynek korábban parancsnoka volt. Az iszlám forradalmi bíróság ugyanott — különböző időtartamú — bőikor, büntetésre ítélte a parancsnok öt alacsonyabb rangú beosztottját. Az elítélteke1 hatalommal való visszaéléssel, a foglyok kínzásával, és azok „vallásgyakorlásának'! akadályozásával vádolták. Kivégezték még rajtuk kívül Ahwaz város korábbi rendőrfőnökét, Kerman város csend őrpara ncsnok-h ely et- tesét, valamint a fegyveres erők három altisztjét. Negri jelentette be Moro kivégzését Padovai ügyészségen a „vörös brigádosek r« Az olasz szélsőjobboldal és szélsőbaloldal összefonódásának újabb bizonyítékát hozta nyilvánosságra a La Republica című szocialista irányzatú római napilap. Az újság szerint Antonio Negri egyetemi oktatót, a „munkásönkormányzat” elnevezésű terrorszervezet szel. lemi vezetőjét — akit a Moro-gyUkosságban való részvétellel gyanúsítanak — annak nyomán tartóztatták le, hogy a néhány hete Rómában meggyilkolt Mini Pecorelli szélsőjobboldali lapszerkesztő irattárában találtak rá vonatkozó leleplező iratokat. Ezzel szolgáltak bizonyítékul a padovai ügyészségnek Negri letartóztatásához. Pecorelli a jelek szerint kapcsolatban állt az „autonomisták” egyik római újságának szerkesztőjével. Közben pénteken Padová- ban gyakorlatilag befejeződött Negri és társai a feltételezett „vörös brigádosok” kihallgatása. A terroristák ügyvédei szerint védenceik ellen nincs elegendő bizonyíték. A padovai főállam- ügyész viszont kijelentette: a kihallgatások alapján megbizonyosodott arról, hogy a „vörös brigádokról” alkotott feltételezései helytállóak. Az egyik fő bizonyíték: szalagra rögzített telefonlehallgatások'szerint Negri az a „vörös brigádos”, aki utoljára kao- csolatba lépett a néhai kereszténydemokrata pártelnök családjával, bejelentve a közeli kivégzést. Bolognában szabadon bocsátották Ronald Stark amerikai állampolgárt, akit tavaly tartóztattak le. mert bizonyítékok álltak rendelke. zésre, arra, hogy szélsőséges. felforgató szervezetekkel állt kapcsolatban. Egyebek között nagyobb összeget juttatott a „vörös brigádoknak”, olasz lapok beszámoltak arról, hogy Stark feltehetőleg a CIA ügynöke. A L’Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja pénteki számában „szörnyűnek és érthetetlennek” tartja az amerikai ügynök szabadon- bocsátását. A többi olasz lao is beszámol arról, hogy Stark kiengedéséről a bolognai ügyész tiltakozása ellenére döntött a bíróság. régi áron április 18-tól május 5-ig, ha most vásárol nyárra dcsodorokat napozószereket kozmetikumokat légy- és rovarirtókat fflí1
