Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-11 / 84. szám
Gazdálkodási fegyelemről - a revizor szemével GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNKET napjainkban, de a jövőben méginkább, a ko- cábbiaktól lényegesen eltérő új vonások és feltételek jellemzik. Tudomásul kell venni, hogy a külgazdasági feltételek egyre kedvezőtlenebbek. Az intenzív fejlődés a hatékonyságot, a minőséget, összességében tehát a fegyelmezett gazdálkodást állította a középpontba, a külgazdasági körülmények pedig ezek mielőbbi érvényre jutását sürgetik. Ugyanekkor központi feladattá vált a gazdasági egyensúly helyre- állítása. Az 1979. évi népgazdasági terv az V. ötéves terv alapvető céljainak érvényreju- tását tűzte ki feladatul, és várhatóan a gazdálkodásnak a tervben megfogalmazott szigorítása az elkövetkező években sem fog enyhülni: a szigorítást az intenzív fejlődés feltételei diktálják. Tény, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára a helyzet valóban nehezebb lesz; gazdaságpolitikai értfelemben azonban ezt úgy kell felfogni, hogy a szabályozás a gazdálkodók számára a népgazdaság lehetőségeivel, a végzett munkával és a teljesítménnyel összhangban nem álló korábbi helyzet megváltoztatását szolgálja. Ezért helyesebb az a fogalmazás, hogy a cél: a túlzottan kedvező helyzet felszámolása. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága országos szervezete által végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a gazdálkodók egy része továbbra is dinamikusan fejlődik majd; döntő többségük mérsékeltebb ütemű, de törésmentes fejlődést tervez és csak kisebb hányaduknál jelentkezhetnek komolyabb gazdálkodási problémák. Szó sincs arról, hogy „vészharangot kell kongatni”, 1 de ellenőrzéseinknek vannak negatív tapasztalatai is. Az évenként mintegy 3000—3500 vállalatnál és szövetkezetnél elvégzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzés megállapításai azt mutatják, hogy mind több esetben kell elmarasztaló megállapításokat tenni. A gazdálkodó egységek pénzügyi-gazdasági fegyelme tehát nem javul! Nem csökken azoknak a megállapításoknak a száma sem, amelyek az államot megillető befizetések hibáira, az eredményelszámolások helytelenségére, az alapképzések korrekciójára hívják fel a figyelmet. A vállalatok és szövetkezetek jelentős részének számviteli rendje és bizonylati fegyelme nem felel meg az előírásoknak. A nyilvántai’tások rendezettsége, tükörképe a gazdálkodásnak és ugye mindenki egyetért azzal, hogy pénzügyi és számviteli rendezetlenség mellett nehéz lehet fegyelmezett gazdálkodást folytatni! TÉMAVIZSGÁLATAINK is jeleztek néhány kritikus jelenséget : A gazdálkodó egységek többsége — nem mindig valós indokkal — foggal-körömmel” harcol a juttatásokért, így nemcsoda, ha az állami támogatások, preferenciák, dotációk összege évről évre növekszik. Ügy tűnik, hogy a gazdálkodó egységek többségét nem érdekli a.termelési költségek alakulása. A költséggazdálkodás nem javult számottevően. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása, a gazdaságos termelés és export részarányának fokozása igen lassan, alig észrevehetően halad előre. A szerződéses fegyelem terén is sok még a tennivaló, ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a vállalatok és szövetkezetek eredményes, vagy éppen gazdaságtalan működése sokszor az egymás Iránt tanúsított fegyelmezett szállításokon múlik. A bérgázdálkodás vizsgálata arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók egy része nagyobb mértékben akar részesülni a megtermelt javakból, mint amennyi számára az elosztás során járna. Vannak olyan jelenségek is, hogy a „jó bázis” megteremtésén munkálkodnak és előfordul, hogy indokolatlan bérpreferenciák igénybevételére törekednek. Néhány konkrét példát is hadd említsünk; A tarnaleleszi tsz fejlesztési támogatással létrehozott fűrészüzemének jövedelmezősége nem kielégítő, kapacitását kihasználni nem tudja. A munkaszervezés színvonala alacsony volt, a vezetés a gazdaság sajátosságainak megfelelő fejlesztési elgondolásokkal nem rendelkezett. Említettük, hogy gazdaságos termékszerkezet kialakítása lassan halad előre. Kivétel azért szerencsére akad. A mátraderecskei tsz rendszeresen teljesítette középtávú tervét és négy év« alatt stabil, megalapozott gazdasággá fejlődött. Ingoványos rétjét alagcsövezéssel javította, északi lejtésű területét gyepesítette, szarvasmarhaállományát minőségi cserével újította fel. A nagyrfdei tsz felismerte a hűtőház jövedelmezőségét. Bővítette hűtőházát, tervszerűen szorgalmazta a nagyobb jövedelmezőséget biztosító termékek előállítását, tárolását. Jól oldotta meg a hűtött áruk értékesítését mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Ezzel évi eredményét jelentősen tudta növelni. Általában a kivitelező építőiparra jellemző, hogy a szerződésben vállalt határidőt nem tudja tartani. Ma még ritkán fordul elő, hogy a megrendelők a szerződéses fegyelem betartását jogi alapon is mégköveteljék. Valahol meg kellene kezdeni... A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 1977-ben 214 létesítménye 13 százalékát adta át késedelmesen. Mindössze két alkalommal érvényesítette • kötbérigényét a megrendelő — a bíróság közbeiktatásával. A NEGATÍV JELENSÉGEK MELLETT nap mint nap tapasztaljuk, hogy gazdálkodó egységeinket korrekt, színvonalas gazdasági és politikai felkészültséggel rendelkező vezetők irányítják. Ezért minden lehetőség adott ahhoz, hogy fegyelmezett, a népgazdasági érdekeket a csoportérdekkel szemben előnyben részesítő gazdálkodás folyjék, és egyre kevesebb legyen a „kiskapukat” keresők száma. A Pénzügyminisztérium ellenőrző szervezete eddig is mindent megtett azért, hogy a revíziók hibakereső szemlélete oldódjék, és a hibák megelőzésére fordítja a fő hangsúlyt. Törekvésünk az is,’ hogy ellenőrzési tapasztalatainkat a felügyeleti és gazdálkodó szervezetek mind szélesebb körben tudják hasznosítani. Kapcsolataink szervezésében már eddig is abból indultunk ki, hogy egyenlő rangú közös érdekű, igaz egyes esetekben eltérő nézőpontú partnerekről van szó. A vizsgált egységek képviselői számára lehetővé tesszük a vizsgálati témák és a vizsgálati tapasztalatok teljeskörű megismerését. A jövőben tovább mélyítjük a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés nyíltságát. A revízió segítő jellegét kívánjuk fokozni számos eszközzel. Például: a gazdálkodó egységeket kellő időben tájékoztatjuk a jogszabályokról, közérdekű állásfoglalásokról, készek vagyunk bármikor tanácsot adni gondjaink megoldására a jogszabályok alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzésnek magatartást formáló és központi akaratot közvetítő szerepe van. / FONTOS FELADATUNKNAK TARTJUK a közvélemény tájékoztatását is az ellenőrzések tapasztalatairól. A követendő példák ismertetése pedig nemcsak dicséret, hánem valamennyi vezető számára tanulság is. Nemes Gyula, a PM Bevételi Főigazgatóság Heves megyei hivatalvezetője R korszerűbb termelésért Változások a megye ipari szövetkezeteiben A termelés korszerűsítése a megyei KISZÖV tagszövetkezeteiben is a mindennapi munka egyik legfontosabb feladatává vált. Ennek során az utóbbi években — egyesülésekkel, egyes részlegek visszafejlesztésével, illetve átadásával — sikerült — megfelelőbb nagyságrendű szervezeteket kialakítani s a tevékenységeket jobban a szükségletekhez igazították. Az építőiparban — mint ismeretes — az igyekezet a szakma jelentős területi bázisainak megteremtéséhez vezetett. Elérték, hogy ma már a három város vonzáskörén kívüli települések igényeit is biztosabban, magasabb színvonalon kielégíthessék. Több helyen tisztult a profil, a KGM-ágazat- ban erőteljesebbé vált a gépipari jelleg, a szolgáltatók változatosabb megbízások teljesítésére lettek képesek. A bútoriparban pedig — megyei, -országos érdekek figyelembevételével — egy egész szövetkezet dolgozói vállalkoztak arra, hogy az előbbre lépéssel' állami üzemekben próbálkozzanak. A termelés szerkezetével' párhuzamosan a termelés szerkezete is sokat változott s változik jelenleg. A gyöngyösi Agromechanikai Szövetkezetnél például időközben egész sor elavult s nehezen értékesíthető gyártmány előállítását megszüntették, s az erőket a célszerűbb, a gazdaságosabb termékek készítésére összpontosították. Jellemző a törekvésekre, hogy amíg 1975-ben a teljes árbevételnek csupán alig több, mint fele származott az úgynevezett „vezérgyártmányok” értékesítéséből, az idén ez a részesedés — legalábbis a tervek szerint — már 95 százalékos. A főbb cikkek versenyképességét az öntözőberendezések esetében a vásárlók beruházási költségeinek csökkenté- .sével, a traktorszelepeknél és fékdoboknál pedig exportminőség garantálásával biztosítják. Az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet a korábbi egyharmados helyett ebben az esztendőben háromnegyedesre növeli korszerű termékeinek részarányát, s licencvásárlással igazodik még inkább a vevőkör fokozódó követelményeihez. A káli Tarna- mente Ipari Szövetkezet — amely megyénkből talán a legfiatalabb a kohó- és gépipar területén — a kooperáció szélesítésével lendített magán s iparkodik egyre tökéletesebben megfelelni a várakozásnak. Munkájának 75 százaléka alapul már együttműködésen, szállítmányainak fele továbbra is építőipari vállalatokat segít. Műszaki fejlesztései során olyan új gyártmány is született, amelyből egész család kiterebélyesedett a kereskedelem kívánságára. Az építőiparban a kívánttól eltérően ugyan az ipari termelés irányában mutatkozik arányváltozás, a szövetkezetek „mentségére” szolgál azonban, hogy — az Észak-Heves megyei Építőipari Szövetkezet kivételével — gyártmányaikkal végső soron szakmájuk ellátását szolgálják. A gyöngyösi Mátra vidéki Építő- és Szak' ipari Szövetkezetnél — a legnagyobb szervezetnél — azonban lényegében még a célszerű arányok is csaknem megvalósultak s a gazdaságtalan téglagyártás megszüntetését ellensúlyozó újabb termékek sem mondanak éppen ellent a megyei törekvéseknek, Jóllehet, az árutermelés sokkal inkább ipari hátteréül válhatna a hazai építkezéseknek is. Feltétlenül kedvező jelenség viszont, hogy a gyöngyösiek határozottan készülődnek az építés területén is' a váltásra, a hagyományos helyett a modernebb „NO-FINES’’ technológiával kívánják további feladataikat megoldani. A hevesi Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet szintén változtát túlhaladott HVisszaigazolt döntés Hegtalálta helyét az Egri Csillagok Eger város legújabbkori történetében nem lényegtelen az a szerep, amelyet a megyeszékhely termelőszövetkezete játszik. Az Egri Csillagok, amely négy . kisebb termelőszövetkezetbőf — a Dobóból, a Rákócziból, a Nagy Józsefből és a Petőfiből — alakult, kétszeresen is különleges helyzetben van. Egyrészt azért, mert mező- gazdasági nagyüzem létére városban van, s ebből a helyzeti meghatározottságából adódóan olyan feladatokat is el kell látnia, amelyet más mezőgazdasági nagyüzemnek nem. Másrészt pedig az Egri Csillagok Termelőszövetkezet az ország legnagyobb szőlős gazdasága hazánk egyik történelmi borvidékének centrumában. A szőlészetnek, borászatnak hosszú időre visszatekintve szinte meghatározó szerepe volt a környéken, amely aztán az iparosodás ütemével fokozatosan csökkent. A termelőszövetkezetnek egyik fő feladata, hogy helyes egyensúlyt és arányokat kialakítva átmentse a jövőbe a szőlő és borfeldolgozó kultúra hagyományait. A négy kisebb termelőszövetkezet egyesülése után 1978. január elsejével a noszvaji Új Élet Termelő- szövetkezet is csatlakozott a nagyobb szomszédhoz, s így ma már egységes koncepció alapján újul meg "a várost körülvevő dombokon a szőlőkultúra. A négv és fél ezer hektáros mezőgazdasági nagyüzem léte a helyes gazdaságpolitikai döntések egyik iskolapéldájának tekinthelő, 4 különálló kisebb termelő- szövetkezetek nem ritkán összehangolatlanul és néha egymás érdekeit nem kellően . figyelembe véve igyekeztek megoldani munkaerőgondjaikat. Éppen a városi jelenlét miatt a munkaerőgond sokkal kiélezettebben jelentkezett. Minden mező- gazdasági üzem külön fejlesztési tervekkel dolgozott, így igen sok volt az esetlegesség százalékaránya az egységes Eger környéki szőlőkonstrukcióban, még akkor is, ha a felettes szervek igyekeztek összehangolni a munkát. Az elmúlt esztendők egyértelműen igazolták a város közös nagygazdaságának szükségességét. Amint Eger Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága is megállapította, ,a közelmúltban lényeges előrelépés történt a szőlőültetvények művelésében és a szőlészet komplex fejlesztésében. Tervszerűen folyik az a nagyarányú munka, amelynek keretén belüt fokozatosan váltják fel a korszerű ültetvényeken — s nemcsak a közösen művelt területen, hanem a háztájiban is — á mai követelményeknek nem megfelelő szőlőtáblákat. A szőlőterület csökkenése még mindig nem állt meg. de a kidolgozott elképzelések szerint, a már folyamatban levő telepítések eredményeként a termelőszövetkezet középtávú és bosszú távú tervében ’ már 750—800 hektár termő szőlőterület szerepel. A közös gazdálkodásban művelt termőterület 19Z7-hea még 759 hektár volt, 1978-ban 648, az idén pedig 640 hektár. A kicserélődés mértékét jól érzékelteti az az adatsor, amely szerint a közös termőszőlőből nagyüzemi telepítés volt 1977-ben 597 hektár, 1978ban 612 hektár, az idén pedig 640 hektár. A termelőszövetkezet, amely az Eger—Mátra’vidéki Borgazdasági Kombináttal együttműködve vesz részt az úgynevezett Bikavér-programban, az idén is tovább folytatja a kékszőlő-telepítést. Ebben az esztendőben hatvanhektárnyival növekszik a kékszőlővel borított domboldalak területe. Ez a telepítés teljesen összhangban van azzal a megfogalmazott célkitűzéssel, hogy a selejtezéseket is figyelembe véve, évente 40—50 hektár új telepítést kell végrehajtani. A helyes szakmai irányításnak és kivitelezésnek az eredménye az is, hogy az elmúlt esztendők átlagában 80 mázsát meghaladó hektá- ranként átlagtermést szüretelhettek az Egri Csillagokban, amely nemcsak a megyei, de az’ országos átlagot is meghaladja. A történelmi szőlő- és borkultúra átmentésében, az értékek megőrzésében és továbbfejlesztésében tehát jó munkát végzett a gazdaság, és megfelelt annak a várakozásnak, amelyet e feladattal szernben támasztott nem csupán a helyi, hanem a népgazdásági érdek is. A gazdaság vezetését dicséri, hogy nemcsak felismerte, de tudatosan vállalta, is « fontos szerepel,.’ ' < A másik különleges helyzetből adódó feladat már szűkebb — de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos — közösséget érint. Magát a várost. Az Egri Csillagok tevékenysége jótékonyan1 érezteti hatását a lakosság ellátásában is, Érezhetően javult a helyzet a kora tavaszi primőrök terén. A termelőszövetkezet évről évre jelentős friss zöldséggel igyekszik enyhíteni a piaci gondokon. Maradéktalanul dicsérni talán csak a virágüzleteket lehet, bár itt sem ártana még több gondot fordítani a választék növelésére és egy- egy nagyobb „virágos ünnepre” való jobb felkészülésre. A zöldségüzletek folyamatos ellátását csak a ZÖLDÉRT-tel tudja megoldani a termelőszövetkezet, így valójában csak az üzletek üzemeltetését végzi. Ezen a területen — s ezt átgondolva, hogy milyen áruellátásba tudna reálisan bekapcsolódni a.város közös gazdasága — még volna fejlesztési lehetőség. Ugyanúgy, mint ahogy adós az Egri Csillagok a városnak valóban ízléses szőlő és bor hagyományaihoz méltó borkóstolók, borharapók kialakításával. Ha ezt a jövőben olyan körültekintéssel és olyan színvonalon oldja meg, mint a történelmi értékű szőlőkultúra továbbvitelét, akkor ezzel nemcsak a város, hanem a házai idegenforgalom is gazdagodni fog. Sz. A . módszerén s — a program szerint — a mindinkább igényelt több szintes lakásoknál áttér a középblokkos kivitelezésre. A Hatvani Építőipari Szövetkezet — jelem s összegű anyagi támogatásait felhasználva, kapacitá -át gépbeszerzésekkel számottevően növelve — főként a város gyarapításán osztozik már is. Az egri Épületkarbantartó Szövetkezet ugyanekkor elsősorban a lakásfelújítások munkáiból iparkodik mind szembetűnőbben részelni. A könnyűiparban, mondhatni, hogy talán már csak a Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet tart az útkeresésnél. A többiek — gondjaik ellenére is — többé- kevésbé fejlődnek. A gyöngyösi Kékes Cipő- és Textilipari Szövetkezet termékskálájának ésszerű szűkítésével csökkentette az átállások miatti meglehetősen jelentős időveszteségeket, s szervezési intézkedésekkel, újabb módszerek alkalmazásával növelte termelését. Gépparkjának, techn'ológiá- jának korszerűsítésével igyekszik még inkább felzárkózni versenytársaihoz a Füzesabonyi Javító-Szolgáltató Szövetkezet, a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet pedig nemrég birtokba vett új üzemházában törekszik úgyszólván a legdivatosabb, legkeresettebb cikkekkel az eddiginél is gyorsabban megfelelni a változó piac kívánságainak. Ugyanekkor mindhárom szövetkezet gyorsjavító cipőszalon nyitásával akar a szolgáltatásokban is még jobban besegíteni. A szolgáltatásokra egyébként megyénkben három kijelölt szövetkezet vállalkozik igazán. Az egri Universal ennek során —"több más mellett — a lakáskarbantartás bázisává fejlődik s már is biztató eredményeket mutat, miközben új tevékenységként gápjárműjavítással is mind erőteljesebben foglalkozik. A gyöngyösi Autó- és Motorkerékpárjavitó Szövetkezet kétműszakos termeléssel s további beruházásokkal bővíti kapacitását, fokozza munkáját, adottságait eddig szokatlanabb szolgáltatásoknál is hasznosítván. Ugyanekkor az egri Technolux Szolgáltató Szövetkezet a személyi szolgáltatás megyei szervezetévé vált s feladatainak teljesítéséhez eredményesnek látszó ipari termeléssel próbál mind biztosabb anyagi alapot teremteni. összességében — mint nemrégiben a KISZÖV elnökségi ülésén is megállapították — az ipari szövetkezetekről kialakult kép: nem kedvezőtlen. A termelési kapacitások fejlődési üteme meghaladja az országos átlagot, a munka hatékonysága nőtt. A pozitív változások, az egészséges fejlődés ellenére sem jelentkezik azonban még mindig a termelési szerkezet népgazdasá- gilag szükséges átalakulása. Nem egy esetben bizonytalanság mutatkozik egy-egy termék gazdaságosságé vak igazi megítélésénél, a termelési kapcsolatok bővítésénél, ríehezen egyeztetik a szövetkezeti és az országos érdekeket. Kevésbé határozott, következetes például az exportra, főleg pedig a tőkés piaci értékesítésre irányuló törekvés. Holott: megyénk ipari szövetkezetei is többre képesek! S amivel bizonyára maguk is tisztában vannak. Gyóni Gvula 1979. április 11., szerda
