Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Egy diktátor utazása A VILÁG VALAMENNYI HÍRÜGYNÖKSÉGE jelentette, hogy Anastasio Somoza, a Nicaraguái Köztársaság elnöke megérkezett az Egyesült Álla­mokba, ahol „szabadságát kívánja eltölteni”. Ha egy ország államfője valahová üdülni utazik, általában nem kelt különösebb figyelmet. Nyilvánvalóan ez a szabályt erősítő kivétel. Bár Somoza a kansasi Tope- kában nem győzte hangsúlyozni, hogy valóban pihe­nésről, valóban ideiglenes tartózkodásról van szó, szinte mindenki él a gyanúperrel, hogy a dolog nem ilyen egyszerű — és talán nein is ilyen ideiglenes. Természetesen minden hasonlat vitatható, mégis számos megfigyelőnek jut eszébe, hogy nem is olyan régen egy másik ország diktátora, egyszemélyi ura távozott „külföldi pihenésre”. Somoza esetében nem alaptalan a képzettársítás, hiszen a kétségtelen kü­lönbségek mellett a két utazás azonos motívumai a következők: 1. A nicaraguai diktátor éppúgy hosszú esztendők óta amerikai segítséggel küzd az eltávolítását köve­telő tömegek ellen, ahogy azt Reza Pahlavi tette. 2. Somoza tanácsadói nyilvánvalóan kénytelenek voltak figyelembe venni azt az apróságot, hogy a CIA képtelen volt megvédeni és hatalmon tartani az iráni uralkodót, ebből pedig némi következtetéseket lehet — sőt ajánlatos — levonni. 3. Mint Iránban, Nicaraguában is szinte szünte­lenül harcok vannak, a hírügynökségek számos vá­rosból-jelentenek fegyveres összetűzéseket a sandi­nista nemzeti front és a diktátor zsoldosaiból álló Nemzeti Gárda között. 4. Mint Reza Pahlaviról, Somozáról is tudják, hogy hatalmas vagyona jelentős részét már kimen­tette az országból. Olyan összegről van szó, amely a Somoza-família több nemzedéke számára is luxus­életet biztosíthat a nyugati világ bármely pontján. 5. Carternek a közelgő választások előtt nem kis nehézségeket okozhatna, ha egyértelműen tovább tá­mogatná Latin-Amerika egyik leggyűlöltebb diktáto­rát, az emberi jogok lábbal tipróját. A WASHINGTONI KONGRESSZUSBAN persze vannak olyan körök, amelyek szerint „fenntartás nélkül tovább kell támogatni” Somoza rezsimjét. Nem lehetetlen, hogy Somoza távozása most még nem teljesen végleges. De sokasodnak annak jelei, hogy a diktátor uralma felett messze hallhatóan meg­szólalt a lélekharang. Harmat Endre A Brit KP választási kiáltványa László Balázs, az MTI tu­dósitója jelenti: Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja a tőkés válság­ból kivezető radikális, bal­oldali programmal indul a választásokon. Gordon McLennan, a párt főtitkára és Mick McGahey, a párt el­nöke saiótértekezleten is­mertette a választási kiált­ványt. amely „Az embereket a profit elébe” címet viseli. A választásokon 40 kommu­nista jelölt indul 11-gyel több. mint 1974-ben. Mc­Lennan hangsúlyozta, hogy ma. amikor 'a munkáspárt kiáltványa visszalépést je­lent saját legutóbbi kiáltvá­nyához képest, egyedül a kommunista jelöltek fogják képviselni a kampányban a radikális baloldali alternatí­vát. Gordon McLennan kiemel­te: a párt fő célja a konzer­vatívok legyőzése és új típu­sú munkáspárti kormány ha­talomra juttatása, amely végrehajtaná a baloldal programját. A Brit KP kiáltványa egy* bek közt követeli a gaz­daság állami serkentését, el­sősorban a bérek és a nyug­dijak felemelésével az új minimálbér és rövidebb munkahét bevezetését, a nvugdíjkorhatár leszállítá­sát. A párt követeli: a fasisz­ta nemzeti párt felvonulá­sainak betiltását, a lordok háza eltörlését, a skót és a walesi önkormányzat megva­lósítását. Mick McGahey pártelnök egv kérdésre válaszolva ki­jelentette, hogy a Thatcher- féle konzervatív vezetés ha &Mwmw *4ni. április 11., szerda lehet, még reakciósabb, mint Heath-é volt, még elszán- tabb támadást jelent a dol­gozók életszínvonala és jo­gai ellen. Röviden TEL-AVÍV DAMASZKUSZ Kedden délben az Izraeli főváros egyik piacán pokol­gép robbant. Az izraeli rádió szerint egy személy életét vesztette és huszonkettőn megsérültek. A Palesztinái Felszabadítá­si Szervezet azonban, amely magára vállalta a cselek­ményt, szóvivője útján be­jelentette: gerillaosztagának fegyveres akciója következ­tében több mint ötven sze­mély sérült meg. NEW YORK Egyiptom folytatja a líbiai határ mentén a provokációs csapatösszevonásokat. A Newsweek hírmagazin „ame­rikai hírszerző forrásokra” hivatkozva beszámolt arról, hogy egyiptomi katonai egy­ségek fejlődnek fel a líbiai határ mentén, és több helyen tábori kórházat létesítettek. A lap szerint valószínű, hogy az egyiptomiak adott eset­ben támadásokat indítanának líbiai olaj lelőhelyek ellen. MADRID A rendőri kíséret meghiú­sította a spanyol börtönök főigazgatója ellen megkísé­relt merényletet. Carlos Gar- cia Valdes, a spanyol börtö­nök főigazgatója munkája végeztével hivatalából távo­zott kedden délután gépko­csijával. amikor az őt kí­sérő autóban ülő rendőrök két fiatalemberre lettek fi­gyelmesek. akik táskájukból géppisztolyt vettek elő. A rendőrök azonnal tüzet nyi­tottak. mire a merénylők el­menekültek. VARSÓ A súlyos lengyelországi ár­vízhelyzet — a hétfői jelen­tésekhez képest — kedden némileg javult, bár a Narew és a Búg vizének szintje változatlanul magas. Még mindig 210 000 hektárnyi te­rület áll víz alatt Ostroleka és Lomza vajdaságban. LUSAKA A zambiai fővárosban megnyílt az afro-ázsiai né­pek szolidaritási szervezeté­nek háromnapos konferen­ciája. A találkozó hangsúlyt kíván adni a dél-afrikai fel­szabadító mozgalmak és a „frontállamok” küzdelme iránti nemzetközi szolidari­tásnak. A konferencián több, mint háromszáz küldött vesz részt 25 ország és számos nemzetközi szerveret képvi­seletében. Aki Vietnamra emeli kezét, az szembe kerül a világ tisztességes közvéleményével Megnyílt a SZVSZ-fölanács ülésszaka Temesi János, az MTI tu­dósítója jelenti: Szófiában kedden megkez­dődött a Szakszervezeti Vi­lágszövetség Főtanácsának 30. ülésszaka. A tanácskozá­son több mint 70 ország szakszervezeti mozgalmának képviseletében 200 küldött vesz részt... Az ülésszakon megvitatják a Szakszerveze­ti Világszövetség tevékeny­ségét a legutóbbi (kilence­dik) kongresszus óta, és ki­jelölik az 1981-ig terjedő időszak fontosabb feladata­it. Az ülésszak első ülését kedd délután Gáspár Sán­dor, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke, a SZOT fő­titkára nyitotta meg. Georgi Atanaszov, a BKP Központi Bizottságának titkára felol­vasta Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Bolgár Államtanács elnöké­nek az ülésszak résztvevői­hez intézett üdvözletét, majd Enrique Pastorino, a Szak- szervezeti Vi^gszövetség fő­titkára tartott beszámolót a szövetség kilencedik kong­resszusa óta eltelt időszak­ról. A szónok hangsúlyozta, hogy a tőkés világgazdaság válságának súlyosbodó kö­vetkezményei mind szükség­szerűbbé teszik a szakszerve­zeti világmozgalom egységét, mivel csak az egységes fel­lépés teremti meg a feltéte­leket az enyhülési folyamat megszilárdításához, a lesze­relés előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Enrique Pastorino felszó­lalása után a tanácskozás a küldöttek felszólalásaival folytatódott. A főtanács rendes ülés­szaka előtt kedden délelőtt rendkívüli ülésszakot tartot­tak, amelven a vietnami néppel való szolidaritás kér­déseit vitatták meg. A rend­kívüli ülésszakon felszólalt Gásnár Sándor, a SZOT fő­titkára. a SZVSZ elnöke is. Gáspár Sándor beszédében élesen elítélte Kína Vietnam ellen indított agresszióját. „A támadással — mondotta — a kínai vezetés leplezte önmagát. A kínai vezetők szembe helyezkedtek azzal a vietna­Európa határai HA VALAKI hirtelen megkérdezné bármelyikünk­től: tudjuk-e, hol húzódnak Európa határai, csodálkozva néznénk rá, s ezt monda­nánk: természetesen az At­lanti-óceánnál és az Ural tá­jain. Így is van. Néha azon­ban nyugati politikusok be­szédeit hallgatva kommentá­rokat olvasva, zavart érzek. Rosszul emlékeznék az isko­lában tanultakra? Nézzünk egy-két példát. Mondják, júniusban „Euró- pa-választások” lesznek, lét­rehozzák a közös „Európa- parlamentet”. De hát sem mi magyarok nem veszünk ebben részt, sem a spanyo­lok. svédek, a portugálok. Valójában a készülő nyugat­európai parlamentről van szó,' ez is csak néhány or­szágot, a Közös Piac tagjait foglalja majd magába. Más példa. Bírálják vagy dicsé­rik ennek vagy annak a kor­mánynak az „Európa-politi­káját”, pedig saját köreiken belüli ügyekről beszélnek ez esetben is. Szóhasználat kér­dése ez? Ha így volna, nem vesztegetnénk rá több szót. Valójában mélyebb indulatok rejlenek a forma mögött hol csak nevetségesen bosszantó, máskor bántó, sőt fölényesen sértő indítékok. E nyugati szokás egyik oka visszanyúlik a történelmi időkbe. Valaha jónéhány ke­let-európai nép valóban ár- nvékban, idegen uralom alatt élt. s nem vagy kevéssé szólt bele a nagy erők játékába. Maga Oroszország azonban Nagy Péter cár nyitása óta az európai szintér egyik dön­tő tényezője lett, majd a Szovjetunió szerepe világ­méretűvé nőtt. Ez utóbbi megállapítás átvezet oknyo­mozásunkban a mához, a nyugati névkisajátítás dön­tőbb okához. Szómágiájuk­kal azt akarják sugalmazni (ki szándékosan, ki a dolgot végig sem gondolva), hogy Európát, a hagyományosat és valódit, csak a polgári rendszerek képviselik, a kommunisták vezette orszá­gok elkanyarodtak, nem „igazi” európaiak ... Tény, hogy a történelmi okok következtében a szo­cializmusnak és a kapitaliz­musnak északról délre húzó­dó, a földrészt átszelő hatá­ra van. Nem törvényszerű az ilyesmi, de ekként alakult s a nyugatiak bizonyos hát­rányos megkülönböztetésre szeretnék fölhasználni ezt a helyzetet. Lehet, túlzónak hangzik amit mondok, de az a bizonyos Európa, amelyet emlegetnek burkolt kiközö­sítést rejt magában. Igaz ma már ennek csak gyenge ma­radványait. NEM KELL túl sokat bi­zonygatnom, hogy e megkü­lönböztetés (amelyet nem mondanak ki inkább szó- használattal jeleznek) alap­talan. Európa földrajzi, kul­turális és politikai egységet alkot. Európa Tolsztojtól Balzacon át Dickensig ter­jed. Bármi történik e tája­kon az éppúgy érinti Moszk­vát mint Rómát vagy Lon­dont. Nagyon sokszor mond­ták és írták le a Nyugaton ezt á kifejezést: Európa — valójában a háború befeje­zése óta egyetlen igazi át­fogó értekezlet zajlott csak le: 1975-ben Helsinkiben, ahol harmincöt ország kép­viselői jelentek meg. Nem véletlen, hogy a nyugatiakat kezdetben kötéllel kellett az asztalhoz húzni. Itt ismerték el voltaképpen először, hogy Európa Londontól Moszkvá­ig terjed. A vezető nyugati tőkés or­szágok csak önmagukat látó fölényérzetének szenvedő alanyai lettek a nyugati ki­csik is. Ez a fölismerés ösz­tönözte a magyar kormányt, hogy a tavalyi belgrádi Eu- rópa-értekezleten javasla­tot terjesszen elő és felhív­ja a részvevőket, tegyenek közös erőfeszítéseket a ke­véssé ismert nyelvek és iro­dalmak jobb megismerésére. Ez ha nem is a legfonto­sabb, de igazi „Európa-gon- dolat”, egymás jobb megis­merését, a bizalom erősítését szolgálja. NEM TAGADJUK, az ideológiai különbségeket. Vannak szocialista és tőkés rendszerű államok, közöttük tényleges határok húzódnak. De Európa szülte mindkét társadalmi rendszert, ha az egyik múlóban van is, a má­sik fölemelkedőben. S hadd hívjam f(jl ezzel kapcsolat­ban a figyelmet valamire: bár soha ilyen nagy különb­ségek nem feszültek a világ­nézetek között mint most, -r annyi szál sem kötötte ösz- sze, gazdaságilag, emberileg a földrész országait, soha ennyire nem voltak nyil­vánvalóak a közös érdekek, az együttes tennivalók, mint korunkban. Xater Imre ­mi néppel, amelynek harcát ők is támogatták, a francia gyarmatosítók és az örökük­be lépő amerikai betolako­dók ellen. Megtámadták azért, mert nem tudták po­litikai akaratukat a vietna­mi népre ráerőszakolni". A kínai vezetők hirdették és hirdetik ma is, hogy a világ forradalmi mozgalmá­nak zászlóvivői. Ezek sza­vak, fedezet nélkül. És mit mutatnak a tények? Szembe­fordultak a világ forradal­mi erőivel, a szocialista tá­borral és a Szovjetunióval, amelynek létüket köszönhe­tik. Legújabban felmondták a Szovjetunióval kötött ba­rátsági, szövetségi és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dést is. Szövetkeznek a világ legreakciósabb erőivel. Ve­szélyeztetik a világ békéjét, biztonságát. De veszélyezte­tik a kínai forradalom eddi­gi vívmányait és eredménye­it is. Mindez ellentétben áll a kínai nép, a kínai dolgozók alapvető érdekeivel. Ennek a politikának logi­kus következménye volt az is, hogy a magukat csalha­tatlannak hitt kínai vezetők feloszlatták a kínai szak- szervezeti mozgalmat. Idáig elmentek. Erre eddig csak a munkásmozgalom legádázabb ellenségei vetemedtek. Ezt tették a Mussoliniék Olasz­országban, Hitlerék Németoró szágban, Salazarék Portugá­liában, Francóék Spanyolor­szágban és a legutóbb Pino­chetek Chilében és ezt teszik) ma még a különböző katonai klikkek diktátorok. Ebbe a körbe logika szerint nem Il­lik bele Kína, hiszen ott rhár végbement a szocialista for­radalom Az SZVSZ elnöke a továb­biakban kifejezte meggyőző­dését, hogy a kínai vezetők­től is számon kéri példátlan árulásukat a kínai nép, a kí­nai történelem. Minderről a nemzetközi munkásmozga­lomnak is számot kell majd adniuk. Gáspár Sándor éberségre intett a kínai vezetők tö­rekvéseivel szemben. mert továbbra is veszélyeztetik Vietnam, sőt már Laosz és Kambodzsa népét is „a ka­landorok szándékai kiszá­míthatatlanok” — mondotta. E fórumról az egész világ közvéleményéhez szólunk. Felhívjuk arra, hogy emel­je fel szavát, hogy cseleked­jen. Lépjünk fel együtt, hogy tartós legyen a béke, megvalósuljon Vietnam és az indokínai térség békéje és biztonsága. „Aki Vietnamra emel kezet, az szembe talál­ja magát a világ tisztességes közvéleményével és szolida­ritásának erejével". Kiállítás Hanoiban Hanoiban megnyitották a „Győzelem a kínai agresszorok felett” című kiállítást, amely bemutatja a zsákmányul ejtett kínai fegyvereket, katonai felszereléseket, s fényképekkel illusztrálja a vietnami nép honvédő küzdelmét. (Népújság telefotó — Pl—MTI—KS) Irán helyeit Izraelbe Lemondott fegyverrendelések Az iráni kormány törölte a sah minden korábbi ame­rikai fegyverrendelését. Az összesen 12 milliárd dollár értékű, több éves fegyver­szállítási program nagy ré­szét már februárban le­mondták. A The Washing­ton Post keddi teheráni je­lentése szerint a Bazargan- kormány most további, 1,5 milliárd dolláros rendelése­ket mondott le, amelyek a többek között F—16-os har­cigépekre, hadihajókra és rakétákra szóltak. Irán im­már csak viszonylag ki3 mennyiségű szállításokra tart igényt: alkatrészekre korábban vásárol fegyver-* rendszerekhez. A lap értesülése szerint a teheráni döntést felhasznál­va az amerikai kormány Izraelnek kedvezhet,' s át­engedheti neki az Irán ál­tal ' rendelt 55 F—16-os gé­pet, Izrael így 1981. helyett már a jövő év elején hoz­zájuthat a gépekhez. Peking vendégei Roberto Kelly gazdasági miniszter vezetésével Pe- kingbe érkezett a chilei jun­ta küldöttsége, amelyet a kínai fővárosban szívélye­sen fogadtak. A junta meg­bízottai és a pekingi veze­tők előreláthatóan gazdasá-J gi és politikai kérdésekről tárgyalnak. A junta megbízottjainak mostani kínai látogatása tú­szét képezi a két ország ”e- zetői közötti rendszeres ma-j gas szintű találkozóknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents