Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-11 / 84. szám
Folytatódik az Interkozmosz-program Elindult a bolgár űrhajós Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kedden este újabb űrhajó rajtolt a bajkonuri űrrepülőtérről az Interkozmosz- program keretében: a Szojuz 33. szovjet és bolgár űrhajóssal indult útjára, hogy a Szaljut űrállomással egybekapcsolva folytassa a szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz-program keretében a világűr békés célokra történő felhasználásának kutatását. Az űrhajó parancsnoka Nyikolaj Ruka" visnyikov, a Szovjetunió kétszeres hőse, kiváló műszaki szakember. Űrhajós- kutatója Georgi Ivanov, a bolgár néphadsereg őrnagya, vadászrepülő-pilóta, aki a szocialista országok űrhajósainak sorában készült fel nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov űrpárosa előreláthatólag szerdán éri el a Szaljut 6. űrállomást, ahol a jelenlegi tartós űrexpedíció két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin nagy szeretettel várja őket. A négy űrhajós a nemzetközi expedíció során együttesen dolgozik majd az űrállomáson, közösen végez kísérleteket, a bolgár tudósok által kidolgozott programnak megfelelően, bolgár műszerek és berendezések felhasználásával. A szükséges műszereket a Szojuz 33. viszi magával. A szovjet és a bolgár űrhajós jókedvűen nyilatkozott a hordozórakéta előtt a rádió. és a televízió, a szovjet és a bolgár sajtó munkatársainak. Elmondották: öröm' mel vállalkoztak a feladatra, várják a találkozót a Szaljut 6. űrállomáson im~ már több mint egy hónapja dolgozó társaikkal. Ezután elfoglalták helyüket az űrhajóban, ellenőrizték a műszerek, berendezések működését, az űrrepülőtér irányító központjának munkatársaival együtt. A rajt előtt a két űrhajós rövid nyilatkozatot tett. A szakértők még egyszer ellenőriztek minden előkészületet, majd a ballisztikai szakértők által előre megállapított időpontban elhangzott a parancs: az indítókulcsot a rajtra fordították, működésbe lépett a hordozórakéta első lépcsőjének valamennyi hatalmas hajtóműve. Az űrrakéta lassan, majd mind gyorsabban emelkedni kezdett. A két űrhajós a rajt és a felszállás minden szakaszában kapcsolatban állt az ellenőrző központtal, jelentette a helyzetet, beszámolt közérzetéről. Az első lépcső leválása után előbb a második, majd a harmadik lépcső hajtóművei vitték tovább az űrhajót a megadott pálya felé. A köralakú pályára érve leváltak a harmadik lépcső berendezései is: a Szojuz 33. megkezdte önálló útját. Mit tapasztaltak a népi ellenőrök? Sajtótájékoztató a KNEB-nél — A legfontosabb, hogy a népi ellenőrzés az időszerű társadalmi, gazdaságpolitikai feladatok megoldásának előmozdítására összpontosítsa erőit — hangsúlyozta tájékoztatójában Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese, midőn kedden az elmúlt esztendő népi ellenőrzési mérlegét ismertette a sajtó munkatársaival. Elmondotta: tavaly csaknem 24 ezer szakértő, társadalmi munkatárs bevonásával 29 központi, 131 megyei, továbbá 519 járási-kerületi témában indított vizsgálatot a népi ellenőrzés. Közérdekű bejelentések nyomán, valamint más szervek kérésére 1848 cél- vizsgálatot tartottak, együttvéve csaknem 14 ezer helyszint keresvén föl. Foglalkoztak egyebek között szociálpolitikai témákkal, így az időskorúak gondozásának, a nők helyzetének értékelésével, több helyütt értékelték a közétkeztetést, különös tekintettel a gyermekintézmények ellátására. A megyei, a járási, a városi és a kerületi bizottságok számos esetben visszatértek egy-egy közérdekű téma felülvizsgálatára, tájékozódlak afelől, hogy a korábbi ellenőrzéseket követően megfogadták-e az illetékesek a népi ellenőrök javallatait, milyen intézkedések történtek, a társadalmi tulajdon védelmére, a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására, a lakossági áruellátás és a szolgáltatások színvonalának emelésére. Az általános tapasztalat, hogy a népi ellenőrök vizsgálatát hatékony intézkedések követték. Sok esetben tárgyalták meg a tanácsok a népi ellenőrök javaslatait, s döntöttek azok alapján. A KNEB folyamatosan figyelemmel kísérte a gazdaságos export bővítésének megalapozását, folyamatos ellenőrzéssel gyorsította a beruházások megvalósulását. A termelőszövetkezetek mun- munkaerő-gazdálkodásának ellenőrzése során azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a tsz-ek többsége nem készült fel a .munkaerőhelyzet változásához igazodó tervszerű munkaerő-gazdálkodásra. Az egész országra kiterjedő vizsgálatok közé tartozik az újítómozgalom fejlesztésének, a tejtermelés és -feldolgozás helyzetének, valamint a közérdekű bejelentések és javaslatok sorsának fölmérése. A népi ellenőrök munkáját követően megannyi intézkedés 'született, s ezek nyomán sokat javult a helyzetkép. világ raoamutiM, egyescljeteki AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. április 11., szerda Magyar-francia gazdasági tárgyalások Április 9—10-én a magyar—francia gazdasági együttműködés fejlesztésének időszerű feladatairól tanácskozott Budapesten a gazdasági együttműködési vegyes bizottság két társelnöke,' Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és Jacques Andreani meghatalmazott miniszter. Áttekintették a múlt év novemberi párizsi felső szintű találkozóból fakadó gazdasági feladatokat és előkészítették a vegyes bizottság soron következő ülését. A francia vendég kedden elutazott hazáinkból. (MTI) Kádár János fogadta Mikulás Benőt, az CSKP KB titkárát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Mikulás Benő, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz. ponti Bizottságának titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta Mikulás Benót, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti, nagykövete. (MTI) Mérlegen a vendéglátás Tájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Az ország 18 ezer vendéglátó üzletében naponta átlag 3,5—4 millióan fordulnak meg, ellátásukhoz évente több mint 300 ezer tonna nyersanyagot használnak fel. Az italforgalom több mint 60 százalékát a vendéglátó- ipar bonyolítja le. A munkahelyi étkeztetésben csaknem másfél millióan vesznek részt, s 1,1 millió gyermeket, diákot is ellát a vendéglátóipar. Ezekkel az adatokkal bizonyította a vendéglátóipari szolgáltatások növekvő társadalmi jelentőségét keddi sajtótájékoztatóján Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettest A három év kiemelkedő eredménye, hogy az ételforgalom 32 százalékkal, az alkoholmentes italoké 52 százalékkal növekedett. A kívánt szinttől még messze vannak, de európai viszonylatban is figyelemreméltó eredménynek számít, hogy — a mezőgazdasági dolgozók kivételével — a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csaknem 40 százalékát látja el a munkahelyi vendéglátás. A gyermek- és diákétkeztetés is kedvezően fejlődött. Három év alatt 103 önkiszolgáló étterem és ételbár létesült. Ezenkívül 210 új melegkonyhás üzlet nyílt. A túlzott alkoholfogyasztás, a kultúrálatlan italozás elleni küzdelem jegyében viszont mintegy 300 italboltot véglegesen megszüntettek. A feladatokról szólva a miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a vendéglátó hálózat fő célja változatlanul az ételforgalom további növelése. Ehhez az anyagi ösztönökön túl megkövetelik egyebek között a tömegétkeztetés fejlesztését, a menükínálat bővítését. Valamennyi üzlettől elvárják, hogy egész nap — a napszaknak megfelelően — bő-. séges ételválasztékot nyújtson, s bővítse az ételek hazaszállítási lehetőségét. Dr. Trethon Ferenc miniszter Egerben Gazdasági munkánk és a közgazdászképzés A Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezete rendezte meg azt a találkozót, amelyen dr. Trethon. Ferenc munkaügyi miniszter tartott előadást az Dr. Trethon Ferenc előadását tartja Oktatási Minisztérium képviselői, az egri konferencián tartózkodó közgazdasági szakközépiskolák pedagógusai, valamint a Heves megyei vállalatok vezetői előtt. A tanácskozást — amelyet Egerben a megyei tanács nagy tanácstermében tartottak — Barta Alajos, a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei Szervezetének elnöke, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. Az értekezleten többek között részt vett Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke, valamint dr. Jenes Pál, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára is. A munkaügyi miniszter bevezetőként közgazdászképzésünk jelenlegi helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy szakmai műveltség tekintetében nagyot léptünk előre az utóbbi tíz esztendőben, de az általános műveltségszintje nem csekély kívánnivalót hagy maga után. Általános oktatási problémaként említette, hogy diákjainkat, ifjúságunkat, közgazdász szakembereinket konfliktus- mentes -életre készítik fel az iskolákban. Az elkövetkezendő időkben pedig arra kell számítani a jövő közgazdászainak, hogy konfliktussal terhelt közegben dolgozzanak. Az ellentmondások — mutatott rá a .munkaügyi miniszter — önmagukban sem nem jók, sem nem rosz- szak az élet természetes velejárói. A diákokat a változásra, a rugalmasságra, ' a pozitív értelemben vett alkalmazkodóképességre kell felkészíteni. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövő közgazdászai ágazatközi összefüggésekben is szemléljék a magyar népgazdaság helyzetét, s így dolgozzanak, ilyen meggondolással cselekedjenek munkájuk során. Dr. Trethon Ferenc ezután a gazdasági növekedés és a fejlődés összefüggéseiről, illetve különbségeiről beszélt. Rávilágított arra a kulcs- ponti kérdésre, hogy a növekedés és fejlődés közé nem lehet és nem szabad egyenlőségjelet tenni. A gazdasági növekedés lassulásával nem szükr-gszerű a fejlődési ütem lassulásáról is beszélni. A gazdasági növekedésen és általában a növekedésen mennyiségi, a fejlődésen minőségi szinteket értünk — szögezte le dr. Trethon Ferenc, aki a tanácskozás végén a hallgatók kérdéseire válaszolt A hallgatóság egy csoportja (Fotó: Perl Márton) Második anyanyelvűnk 1/ ét nyelvünk van. Két ** anyanyelvűnk. Az egyik, amelyet édesanyánktól tanulunk, melynek szavait szülöanyánk simo- gatásával, szemének villanásával, az otthon melegével együtt vésünk be elménkbe és szívünkbe. Ezen a nyelven közöljük boldogságunkat, boldogtalanságunkat, ezen a nyelven valljuk be, vagy tagadjuk le gyötrelmeinket, ezen a nyelven választunk társat, ezen a nyelven fogalmazunk hivatali értesítéseket. De van egy második anyanyelvűnk is. Van egy olyan nyelv, amelyben a szavak nem pontosan szótári értelmüket jelentik, amelyben a mondatok felülemelkednek a hétközna- piság szokásösvényein, besulykolt értelempályáin. A költészet nyelvéről van szó, amelyet nem lehet gyorsított, sűrített, intenzív, vagy bármilyen tanfolyamon tanítani. A költők nyelvéről van szó, akik hazát szeretni tanítanak velünk, anélkül, hogy tananyagot kellene olvasnunk. akik, úgy tudnak beszélni hozzánk, hogy nyelvünk, közös kultúránk, közös szokásaink, hagyományaink gyökerébe szívódva, érzelmeinken keresztül asszimilálódva jutnak el értelmünkig. így tudjuk megérteni a máshogy meg nem érthetőt, így tamilunk a költészet ■nyelvéből: így tudunk azonosulni olyan mélységeivel az élet dolgainak, amelyekkel átlag halandó mivoltunkban nem. vagy ritkán találkozunk, de magunkban rejtetten hordozzuk ezt a világot. Második anyanyelvűnkön másképpen értünk. Más szemmel, bölcsebb értelemmel Hét- kezünk, magasabb hőfokon lobbanunk fel. Második anyanyelvűnkből van szó, amely hozzásegít, Hogy a „mindenség- gel mérjük” magunkat, hogy kilássunk a hétköznapok ablakain egy tá- gabb világra. Hogy átél- hetőbbé, érthetőbbé és érzékelhetőbbé váljék ne csak a szép, de a gyötrelem is, a kiábrándultság is. Mivé válnánk a második anyanyelv nélkül? A költészet nyelvéről van szó, amely varázslatot ad a jeltelennek, örökkévalóságot a pillanatnak. A költészetről van szó, amely hidakat jelent számunkra. ! Olyan hidakat, amelyeken átkelhetünk a múlt és jelen szakadékai felett, s ) amely kristályívként feszíti J ki a reményt a jövő szá- j mára. 1 Biztatást, szelíd mosolyt, szikár fegyelmet, kulcsot a titokhoz, hitet a hívésre érdemeshez ad ez a máso- | dik anyanyelv. S a küzde- { lemhez, amellyel tartozunk ) a mának, a költészetet hadd hívjuk segítségül a költészet napján úgy nevezve Öt, ahogyan megilleti: „Gyönyörűm, te se- j gíts engem”. C mbernek maradni, " okos szóval szólni, j bölcs hatalommal élni. Szigethy András
