Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

A lakóbizotlságok újjáváfasztása előtt

Papp Lajos államtitkár nyilatkozata

Lejárt a mandátuma közéletünk szerény rangú, ám fontos szerepre hivatott testületéinek, a lakóbizottságoknak. Az elkövetkező hetekben kell számot adniok öt esztendő munkájáról. Egyidejűleg az április lS-én kezdődő választások során — a fővárosban 12 ezer, a vidéki városokban, s némely nagyközségben 5500 lakóbizottság megbízatását újítják meg, több mint 70 ezer lakóbizottsági tagot választanak meg. A lakóbizottságok alapvető feladata: jó közérzetet teremteni otthonunk tájékán, vigyázni a „házibékét” hivatalosabban fogalmazva, soron következő feladataikról nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke:

— A lakóbizottságok számottevő szerepet töltenek be társadalmi életünkben, mint a lakosság öntevékeny társadalmi-érdekképviseleti tes. tületei nélkülözhetetlen

alapjai a tanácsok és a népfrontmozgalom lakossági kapcsolatainak. Működésükre kedvezően hatott, hogy — összhangban a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének programjával — 1973- ban megváltozott feladatkörük jellege, megszabadultak a fölös adminisztratív, hatósági teendőktől.

A legutóbb megválasztott lakóbizottságok a korábbinál nagyobb energiát fordíthattak az állami-politikai feladatok megvalósulását segítő szervező munkára, a lakóközösség érdekeinek képviseletére. Mindennapi tevékeny- s ég ük ben egyre nagyobb szerepet kapott a lakóterület fejlesztése: a lakosság társadalmi munkájának szervezése, a köztulajdon hathatós védelme szinte elképzelhetetlen a lakóbizottságok közreműködése nélkül.

— Segítette a lakóbizottságok munkáját, hogy a tanácsok — figyelembe véve a ' társadalmi szervek vélemé- ' nyét — rendeletben szabályozták szervezeti felépítésüket, jogaikat és kötelezettségeiket, s a tanácsapparátus velük kapcsolatos teendőit. Szorosabbá vált kapcsolatuk a hazafias népfront helyi bizottságaival is.

— Adódnak persze gondok, problémák is, akadnak jószerével csak papíron létező lakóbizotságok, sok helyütt hiányzik a kellő aktivitás, az öntevékenység, helyenként a közügyek ellátásának szinte teljes terhe a

bizottság elnökére hárul, a többi bizottsági tag alig veszi ki részét a munkából.

— A rövidesen megválasztandó új lakóbizottságok, tói joggal várja a lakosság, hogy a köz hasznára a korábbinál, illetve elődeiknél is* eredményesebben lássák el feladatukat, teremtsenek jó kapcsolatot lakótársaik- kai, hiszen ez munkájuk legfontosabb feltétele.

— Ma még eléggé általános jelenség, hogy az új lakótelepekre költözők csekély érdeklődést mutatnak a közügyek iránt, mit sem törődnek lakótársaik gondjával, bajával, egyesek tönkre teszik az újonnan birtokba vett nagy értékű lakást, s nem mindig akad, aki szóljon ezért. Mindég bizonyos fokig a gyórs ütemű urbanizáció velejárója, áz új negyedekbe a legkülönbözőbb környezetből érkeznek csd- ládok. Éppen a lakóbizottságok tehetnek igen sokat azért, hogy egy-egy ház lakói ne idegenként éljenek egymás mellett, a lakótelepeken is mielőbb alakuljanak a kisebb-nagyobb közösségek, erősödjék a felelősségérzet egymásért, a környezetért.

— A tanácsoknak — együttműködve a népfrontbizottságokkal — még erőteljesebben kell segíteniük a lakóbizottságokat, s ugyan, akkor méginkább támaszkodni is rájuk feladataik megoldásában. Eleven munkakapcsolatot szükséges teremteni a tanácstagok és a lakóbizottságok között. A tanácstag hasznosítsa a lakó- bizotj^ágak tapasztalatait, s tájékoztassa a bizottsági elnököket a tanácsi munkáról, a település fejlesztésének teréről,* feladatairól, gondjairól! — Fejezte be nyilatkozatát a Tanácsi Hivatal elnöke.

(MTI)

Négy nemzetközi szakkiállítás nyílt a BNV területén

Négy nemzetközi szákkiállítás látogatói előtt nyitotta meg kapuit pénteken a kőbányai vásárváros, s ezzel megkezdődött a kiállítások, fezakbemutatók, vásárok idei szezonja. Az AGRO- MASEXPO, az AUTOSERVICE, a HUNGARPPLAST és a LIMEXPO kiállításokon 21 ország és Nyugat-Berlin közel 250 cégének mezőgazda- sági, gépjárműjavító és karbantartó, vegyipari és mű- anyagipari gép, műszer és termék újdonságaival ismerkedhetnek meg a szakemberek.

Mint azt Soltész István kohó- és gépipari miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, a kiállításokon —- bővülő nemzetközi kereskedelmi és kooperációs kapcsolataink eredményei mellett — felmérhetők az újabb együttműködési lehetőségek,

szakembereink megismerhetik a legkorszerűbb eljárásokat, számos üzletkötésre vagy azok előkészítésére is sor kerülhet, elősegítve a nemzetközi munkamegosztásban való fokozottabb részvételünket. Mind a négy bemutatón fellelhetők a szocialista gazdasági integráció kerétében .készülő gyártmányok — elsősorban mezőgazdasági és 'könnyűipari gépek, ezekre a kiállítók külön felhívják a látogatók figyelmét.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a mezógazdasagi, és az ipari tárcák, valamint a diplomáciai képviseletek több veze- . tő munkatársa is.

■ Délelőtt kiosztották , az AGROMASEXPO díjait; 19 hazai és külföldi kiállító kapott első díjat.

Napirend az étlapon vagy nem tudta a jobb kéz...?

Két meghívó fekszik előttem. Az egyik 1979. március 28-án, a másik 30-án kelt. Mindkettő Egerben. Egyszerre érkeztek. Az egyiket a megyei tanács elnökhelyettese, a másikat egy bizottság titkára és elnöke írt alá. Mindhárom aláírás s. k.

Az egyik meghívó a Hazafias Népfront Heves megyei Elnökségének Természet- és Környezetvédelmi Munka- bizottságának ülésére invitál, a másik pedig a Heves megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság alakuló ülésére. Ez utóbbi április 11-én, 9 órára hív

meg, az előbbi pedig április 11-én 9 óra 30

percre. (A népfront megyei bizottsága havi eseménynaptárában ez még 9 óra, a szerk.)

A gond tehát —, hogy melyiken vegyek részt?

Nos, talán a napirendek bőséges választéka segít a- döntésben. A népfront meghívója — „Heves megye természetvédelmi helyzete, különös tekintettel a védett területekre”, „Tájékoztató a megyei tanács vb mellett működő környezet- és természetvédelmi bizottság megalakulásáról, működési feltételeiről” című napirendi menüket kínálja. A tanácsi meghívó pedig au. alábbi ínyencségeket ajánlja: „Az

1979. évi munkaterv megtárgyalása, elfogadása”, „Heves megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság működési szabályzatának megvitatása, * elfogadása”, „Tájékoztató Heves megye környezet- és természetvédelmi helyzetéről”.

Szerepel még mindkét „étlapon” az Egyebek néven ajánlott ismeretlen, előre nem látott étek, így aztán még mindig nehéz a választás, melyiket szeressem, melyik ígér többet.

Azt hiszem, végül mégiscsak a népfront meghívását fogadom el. Nem azért, mintha az merőben mást ajánlana mint a másik, viszont az ülésre szeretettel hív meg, és kér, hogy az ülésen szíveskedjek részt venni. Nem utolsósorban pedig: az útiköltséget jegy ellenében megtérítik.

A kapott pénzen pedig megveszem a „Nem tudja a jobb kéz...” nevű társasjátékot.

(papp)

képviselői Washingtonban aláírták az Észak-atlanti Szerződést.

A NATO-szerződés szövege azzal kezdődik, hogy a résztvevők „kifejezik hitüket az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaiban és elveiben’’. Valójában az ENSZ- re való ismételt hivatkozások sem tudták elfedni az objektív elemzés elöl azt a tényt, hogy a NATO létrehozása ellentétben állt az ENSZ alapokmányával, s megkérdőjelezte a világszervezet tevékenységének alapját is, nevezetesen azt, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egységesen kell fellépniük.

Példátlan türelem

A NATO-ban a legnagyobb erőfeszítéseket a részt vevő országok kezdettől fogva Ny u gat- N émetorsz á g

bevonáséra tették: ez volt a NATO születésénél bábásko- dók legfontosabb és Európa szempontjából a legveszélyesebb terve. Nyugat-Né- metország bevonása a NATO-ba az 1954. október 19-től 23-ig tartó párizsi értekezleten történt meg, ahol egy sereg dokumentumot írtak alá, amelyek a „párizsi szerződések” néven lettek ismertté, s lehetővé tették, hogy az NSZK 1955 tavaszán a NATO-ba lépjen. Ez súlyos helyzetet teremtett Európában. Az európai szocialista országok nem hagyhatták válasz nélkül a törlésieket, a párizsi szerződést. 1955. május 14-én a lengyel fővárosban a Szovjetunió, valamint Albánul,

Bulgária, Csehszlovákia, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Román Nép- köztársaság elhatározta barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését, s a fegyveres erők közös parancsnokságának megalakítását. Hadd emlékeztessünk rá: a Varsói Szerződés országai a történelemben szinte példátlan türelmet tanúsítottak, hat teljes esztendőt vártak a NATO létrehozása után saját védelmi szervezetük megteremtésével. Európa tömbökre osztásáért tehát az imperializmus a felelős.

Harminc évvel a NATO megalakítása után Európának van alapja a mérlegkészítésre, immár rendelkezésére áll a szükséges perspektíva a mérlegkészítéshez.

Beleszól a NATO

A három évtized alatt, amióta a NATO létezik, földrészünk térképe nem változott, de politikai képe alapvetően átalakult. 1949- ben még csak a Szovjetunió és a fiatal európai népi demokratikus országok harcoltak az államok közötti békés, normális kapésolato- kért, a tőkés világ vezető politikusai még dédelgetve melengették azt a tervüket, hogy a szociálisé üst felszámolhatják. Az Amerikai generálisokat az atomfegyver mindenhatóságába és a saját katonai fölényük tartósságába vetett hit vezérelte. A hetvenes évekre az erőviszonyokban végbement változások a tőkés világ vezetőit is rákényszerítik bi- zonyoá változások visszavonhatatlanságának elismerésére és bizonyos tanulságok levonására — noha nagy különbségek vannak köztük abban, hogy mennyire következetesen vonják le a tanulságokat. De az elmúlt harmincéves időszak tanulsága : ezt a szervezetet tudatosan úgy fejlesztették, koncepcióit úgy alakították ki, • vezető kádereit, törzsét úgy választották ki, hogy képes legyen szívósan ellenállni az enyhülés számára kedvezőtlen folyamatainak. Igaz, a NATO nem állam, de mégis beleszól az európai államközi kapcsolatokba. Beleszól a látható és láthatatlan szálak révén, amelyek a Pentagonnal, az európai és az észak-amerikai kontinens legreakciósabb politikai erőivel és személyiségeivel, a katonai ipari komplexumokkal összefűzik. Beleszól, mivel olyan helyzetet teremtett égés# tevékenységével, veszélyes tervei végrehajtásával, amely gátolja a normális államközi viszonyokat, s a békés; egymás mellett élés ellen hat. Mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy ez a tevékenység az amerikai befolyás érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze az európai NATO-országokkal szemben.

Út Helsinkihez

S a Varsói Szerződés* A szervezet, amely a NATO megteremtésére adott 9ikarülhetetlen választ testesíti meg, jövőre lesz negyedszázados. Nevéhez fűződnek azok az erőfeszítések, amelyekkel a Varsói Szerződés lépést tartott azokkal a hatalmakkal, amelyek élezték a fegyverkezési versenyt — s hadd emlékeztessünk rá: európai

erőegyensúly nélkül nem lett volna európai enyhülés! Nevéhez fűződik a budapesti felhívás, amely utat nyitott a helsinki csúcshoz. És nevével kapcsolódnak össze azok a kezdeményezések a katonai enyhülésre, amelyek átfogónak mind földrajzi értelemben, mind pedig ‘ a fegyverkezés típusai szempontjából, s amelyek 'ésszerű alternatívát kínálnak — a fegyverkezési versennyel szemben. A kezdeményezések hosszú sorában hadd hivatkozzunk a Varsói Szerződés tagállamai legutóbbi 1978-as moszkvai nyilatkozatára; ha ezt egy mondatban akarjuk összefoglalni, akkor így fogalmazhatunk: el kell hárítani azokat az akadályokat, ■ amelyeket a szélsőségesen reakciós, imperialista erők állítottak az enyhülés útjába. E cél szempontjából ma a legfontosabb kérdés: sikerül-e megfékezni a fegyverkezési versenyt, sikerül-e érdemi leszerelési lépéseket életbe léptetni ?

A holnap történésze aligha kerülheti el a következtetés levonását: a két szervezet kétféle fejlődésvonala két rendszer tartalmának lényegéről tanúskodik.

yezér Péter

Elkészült a PVC lll-as Kazincbarcikán

Vegyiparunk újdonsága a Borsodi Vegyi Kombinát PVC III. Gyára Kazincbarcikán. Évente kétszázötvenezer tonna ötvenszázalékos nátronlúgot gyártanak itt az alumíniumipar számára. Az eljáráskor felszabaduló klórból a Leninváros- ból csővezetéken érkező etilén hozzáadásával évente száz- ötvenezer tonna pvc-port is készítenek. A képen: a monomer üzemrész műszerszobája.

(MTI fotó — Branstetter Sándor felvétele — KS)

Az országos iöróvezotői konferencia kiötlő:

Minden jó szót hazahozni...

201 kisdobosnak, i.ttnrönek

Tekintete barna, hangja, mosolya szerény.

Hány és hány asszony él körülöttünk, akikről ugyanezt, vagy majdnem ugyanezt lehetne elmondani, s bizonyára Kömlőn sincs egyedül ezekkel a jegyekkel Jurányi Istvánná, az általános, iskola pedagógusa, az úttörők csapatvezetője.

— Még jó szerencse • — mondja —* hogy van nevünk, van munkakörünk, így bármilyen nagy legyen is két ember közt a hasonlóság, mindig meg lehet különböztetni őket.

Így igaz ez. De legalább ennyire igaz, hogy a személyiség igazi jegyei rejtettebbek, ezekhez férkőzni olykor rendkívül nehéz, máskor könnyebb. Tulajdonságainktól függ: ki mennyire nyílt, ki mennyire zárkózott.

Jurányi Istvánná minden szerénysége ellenére nyílt ember, nyíltsága minden bizonnyal veleszületett, s emberi fejlődésével tovább szélesedett.

Ö így fogalmaz:

— Nem hiszem, hogy ez bármiféle önelégültségre lenne alap, de mindenesetre tény, hogy rajtam nagyon sokat formált az ifjúsági mozgalom. Mint annyian mások a kortársaim közül, én is gyermekfejjel kezdtem, s külön öröm számomra, hogy felnőttként sem hagytam abba. Kezdődött azzal, hogy 15 évvel ezelőtt, amikor tanítani kezdtem, mindjárt rajvezetői megbízást is kaptam, majd három évvel később a kisdobosoknál lettem csapatvezető-helyettes.

Akik hasonló cipőben járnak, tudják: nem is olyan könnyű magas óraszám mellett úttorőmunkÉPt végezni, szinte egyenlőségjelet tehetsz a hivatali munkád, meg a szabad időd közé. Mert mind a pedagógus- pálya, mind az úttörővezetés teljes embert kíván. Ügy tűnik, Kömlőn ez sikerült Jurányi Istvánnénak: a tanítás és az úttörőmunka mellett tanulásra is maradt ereje, elvégezte a főiskolát, és jelenleg — második éve — csapatvezető. A csapat Rákóczi nevét viseli.

A csapatvezető pedig.. 1

—• Nagy izgalomban vagyok: az országos úttöröve- zetői konferenciára készülők — ezúttal először, így talán érthető és megbocsátható, hogy már jó előre izgulok. meri az az igaz,

hogy nemcsak hozni szeretnék, hanem vinni is. Szeretném elmondani, milyen helyzetben dolgozunk mi itt, ebben a Dél-Heves megyei kis faluban, hogy milyen speciális- feladatot jelent számunkra, hogy a gyerekeknek majdnem fele cigány, hogyan törekszünk személyiségük fejlesztésére, hogyan vonjuk be őket a csapatmunkába... Vagy az — szintén velük kapcsolatban —, hogy milyen öröm volt, amikor kirándulásra tudtuk vinni őket teljesen ingyenesen, és hágy ez tulajdonképpen jó társadalmi kapcsolatainknak köszönhető, hogy munkánkat segíti a tsz, a tanács, a sportkör és még a tűzoltóság is. így jutottunk el Monokra Kossuth szülőházához, legutóbb pedig — szintén a termelőszövetkezet autóbuszával — a Planetáriumba. ..

Az ámulattól, a kielégült kíváncsiságtól elkerekedett szemeket nem lehet elfelejteni, nincs az az ember, aki ilyen fokú érzelmi telítettségnek ellent tudna állni... Az viszont már a pedagógusra — és az ;úttörővezető- re tartozik —, hogy mennyi munkája van ebben, menynyi máshol is használható tapasztalata.

— Nekünk most pontosan 201 kisdobosunk és úttörőnk van, kétszáz és egy, életre, tudásra, tapasztalatra szomjas, a közösségi életben formálódó, alakuló emberpalánta. Sorsukért, leendő emberségükért mi tehetünk legtöbbet, felelősségünk csal: a szülők felelősségével mérhető. .. Valami ilyet szeretnék majd elmondani, ha lesz rá módom a konferencián, mert remélem, nem hatnak nagy szavaknak, s tapasztalatainkból példát mások is meríthetnek. Mint ahogyan másrészről magam is erre készülök: szeretnék minden jó ötletet, minden jó szót hazahozni ennek a 201 kisdobosunknak, úttörőnknek.

(ku-ti)

,Umüsös6í

1979. április V, szombat