Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

Megyei dísziinnepség Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) 1948-ban a két munkáspárt egyesülésével, a dolgozó tö­megek többségének megnye­résével fejeződött be a for­dulat, az áttérés a forrada­lom első szakaszáról a má­sodik szakaszra. Megindult a szocializmus alapjainak lerakása. A mun­kásosztály hatalmának lét­rejöttével egy időben meg­kezdődött a szocialista ter­melési viszonyok kialakítá­sa a nagy népgazdasági ágazatokban; az iparban, a pénzrendszerben, a kereske­delemben. Megalakultak az első termelőszövetkezeti csoportok a mezőgazdaság­ban. Megindult a kulturális forradalom: az iskolák álla­mosítása, az iskolai oktatás kiszélesítése és ingyenessé tétele, a munkás-paraszt fia­talok nagy tömegeinek be­kapcsolódása a közép- és felsőszintű oktatásba. Meg- ■ szűnt a feudálkapitalista kulturális örökség; az anal­fabétizmus, az egyházak ke­zében levő iskolarendszer, a regi uralkodó osztályok mű­velődési monopóliuma. A szocializmus politikai rend- • szerének kiépítését szolgál­ta a tanácsok rendszerének megteremtése. A gyors sikerek a jogos büszkeség mellett indokolat­lan megelégedettséget és ha­mis illúziókat is szültek. Ir­reális célkitűzések keletkez­tek, elharapóztak a szektás­dogmatikus hibák, mind sú­lyosabb formát öltött a sze­mélyi kultusz. A szocializ­mus építésének eredményeit ezek nem semmisítették meg, de akadályozták a fejlődést és nagy károkat okoztak a szocializmus ügyének. A volt uralkodó osztályok ismét megkísérelték hatalmuk visz. szaszerzését és 1956-ban a revizionista osztályárulásra és a nemzetközi imperializ­musra támaszkodva ellen­forradalmat robbantottak ki. A szocializmus vívmányai végveszélybe kerültek. De 1956 novemberében mái nem olyan világ volt, mint 1919 augusztusában, — közben ugyanis a szocializ­mus javára tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok. A szocializmus szilárd hívei fegyvert fogtak a munkás­paraszt hatalom védelmében és a Szovjetunió internacio­nalista segítségével leverték az ellenforradalmat, meg- védték a szocializmus vívmá­nyait. Szocialista termelési viszo­nyok között A Magyar Szocialista Mun. káspárt folytatva a magyar munkásmozgalom forradal. mi hagyományait, szakítva mindenféle dogmatizmussal. a szektarianizmussal, két- frontos harcban alakította ki általános politikai irányvo­nalát. A marxizmus—leni- nizmus eszméi alapján, a magyar valóságnak megfe­lelően, a lenini vezetési el­vek következetes alkalmazá­sával folytatódott a szocia­lizmus építése. Kimagasló eredménye ennek az idő­szaknak a mezőgazdaság szó. cialista átszervezése. Pártunk és népünk joggal tekinti történelmi jelentő­ségű győzelemnek a szo­cialista nagyüzemi mező­gazdaság megteremtését, mert az egyben a szocializ­mus alapjai lerakásának be­fejezését jelentette hazánk­ban. A népgazdaság minden ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok, megszűnt a kizsákmá­nyolás, a létbizonytalanság: új alapokra helyeződött a munkás-paraszt szövetség. Kedves elvtársak! A szocializmus alapjainak lerakása után a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek időszakába léptünk. A népgazdasági tervek folya­matában fejlődött a szocia­lizmus anyagi-technikai bá­zisa, a népgazdaság minden ágában előrehaladt a nagy­üzemi társadal másított ter­melés és a műszaki-technikai korszerűsítés. A szocialista termelési viszonyok mind ha­tékonyabban ösztönöztek az intenzív gazdálkodás fejlesz­tésére. Á párt kezdeménye­zésére folyamatosan tökéle­tesítették a szocialista terve­zés és a szocialista gazdaság, irányítás rendszerét. Nagy erőfeszítések történtek a nép anyagi és kulturális ellátott­ságának fokozatos és meg­alapozott javítására. Gazdasági eredményeink között első helyen kell emlí­teni hazánk ipari jellegének kialakulását, azt a tényt, hogy elmaradott agrár-ipari országból közepesen fejlett ipari országgá változott. A fejlődés méreteit a számok fejezik ki legjobban; hazánk ipari termelése a háború előttinek mintegy tízszeresére, a nemzeti jö­vedelem pedig ötszörösére emelkedett, olvashatjuk pártunk prog­ramnyilatkozatában. A szo­cialista nagyüzemi mezőgaz­daságunk — csaknem fe­leannyi munkaerővel, jó­val kisebb területen mint a háború előtt — mint­egy 60 százalékkal több terméket ad az országnak; mint a háború előtti utolsó békeévben. A nép életszín­vonala az utóbbi két évti­zedben megduplázódott. Nagy szociális vívmányaink, mint a teljes foglalkoztatottság, a betegbiztosítás, az ingyenes kórházi ellátás, a teljes anya. és csecsemővédelem, az álta­lános és most már egységes nyugdíjrendszer, a fizetett szabadság, az üdültetés — világviszonylatban az elsők közé emelik Magyarországot. Pártunk szociálpolitikai tö. rekvéseit jól tükrözi az a hatalmas lakásépítési prog­ram. amely több mint két évtizede megvalósul. Hazánkban szilárd a mun­káshatalom és eredménye­sen folyik a fejlett szo­cializmus építése. A szocializmus politikai rendszere kiépült, és annak lényegi vonása a szüntelenül fejlődő szocialista demokrá­cia. Fejlődésünk eredménye­képpen szocialista osztályvi­szonyok alakultak ki társa­dalmunkban. A nagy társa­dalmi osztályok és rétegek érdekei megegyeznek, erre az alapra támaszkodik pár­tunk szövetségi politikája és erősödik a szocialista nem­zeti egység. A hatalom — amelyben a munkásosztály meghatározó szerepe mellett a szövetsé­ges dolgozó osztályok és ré­tegek is részesednek — be­tölti a proletárdiktatúra fel­adatait, tevékenységénei?; legfőbb célja a szocialista társadalom megteremtése lett. A proletárdiktatúra szo­cialista állam, amely az össz­népi állam irányába fejlő­dik. A továbbiakban gazdasá­gi, szociális és kulturális eredmények felsorolása után arról a nem lebecsülendő eredményről szólt a megyei párt vb-tagja, amely az em­berek tudatában, a közgon­dolkodásban és az életmód­ban végbement. Elmondotta azt is, hogy az ország általános szocialista fejlődésének részeként fej­lődött megyénk társadalmi, politikai, gazdasági és kul­turális élete. A felszabadu­lás előtti évek mezőgazda- sági jellegű, kevés iparral rendelkező megyéből ma már jól iparosodott és kor­szerű mezőgazdasággal ren­delkező megyévé vált. Or­szágos jelentőségű ipari ob­jektumok épültek, mint pél­dául a Thorez Bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű és az Egyesült Izzó gyöngyösi rész­lege. Korszerű szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesztés és -feldolgozás folyik me­gyénkben. Mindenütt dina­mikus építkezés folyik: mo­dern lakások, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális objektumok emelkednek, s átszövi a villamos távveze­tékek és célépítmények há­lózata. Megyénk ma már nemcsak szép tájairól, híres borairól és történelmi ha­gyományairól nevezetes, ha­nem energetikai rendszeré­ről, ipari és mezőgazdasági termékeiről, és exportjáról is. Megváltozott a lakosság szociális összetétele, művelt­ségi színvonala. Az egykori, zömmel kispolgári összetéte­lű népesség helyén ma szo­cialista üzemek, gazdaságok, intézmények munkásai, pa­raszti ni, értelmiségi és al­kalmazotti dolgozók találha­tók. Dinamikus a fejlődés Gyöngyösön Majd így folytatta: a fel- szabadulás óta eltelt 34 év alatt jelentős fejlődésen ment keresztül Gyöngyös városa is, amely a felszaba­dulás idején 17 000 körüli lakossal rendelkezett. ma pedig a csatolt települések­kel együtt 45 000 főt szám­lál. Az egykori mezővárosból hazánk jelentős energiabá­zisával, a gépgyártás, a könnyűipar és az élelmi­szeripar egyik megyei centrumával rendelkező város lett. A számok önmagukért beszélnek: városunk gép­ipari üzemeiben több mint 6000 ember dolgozik és az általuk megtermelt érték csak milliárdokban mérhe­tő. 34 évvel ezelőtt legmeré­szebb terveinkben sem szá­míthattunk arra, hogy kör­zetünkben egy emberöltőnyi idő alatt 800 megawattos erőmű épül, modern, integ­rált áramköröket, félvezető­ket és ipari robotokat gyár­tó gyár, ahol a foglalkozta­tottak száma meghaladja a 3000-et. Nem egy olyan ipa­ri objektummal rendelkezik városunk — Egyesült Izzó, KAEV, MEZŐGÉP —, ame­lyeknek termékei az ország­határokon túl is hozzájárul­nak a magyar ipar tekinté­lyének erősítéséhez. Dinamikusan fejlődött vá­rosunk élelmiszeripara és könnyűipara. A lakosság áruellátásában nagy szere­pet tölt be a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Sütő- és Édes­ipari Vállalat, valamint a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, amelyeknek Gyöngyösön van a centru­ma. Eredményesen fejlődik városunk közlekedési rend­szere, postai hírközlő rend­szerünk pedig megyei vi­szonylatban a legjobbak kö­zé tartozik. A város lakos­ságának áruellátása egyen­letes. A kereskedelem fejlő­dését jól tükrözi magának a kereskedelmi hálózatnak a fejlődése, többek között olyan korszerű objektumok létrehozása, mint a GYÖNGYSZÖV Áruház, az élelmiszer ABC és Mátra- kapu ABC, Eredményesen dolgoznak városunk és vá­ros környéki községeink me­zőgazdasági termelőszövet­kezetei. Városunk külső arculatá­nak alakításában jelentős szerepet játszik az építőipar. A néhány évtizeddel ezelőtt még falusi külsejű város ma már valóban városképet mutat. Hozzájárult ehhez a lakásépítési program sike­res megvalósítása is. Csak az utolsó két ciklusban — 10 év alatt —, mintegy 15 000 ember számára te­remtettünk kulturált lakás- körülményeket. Számottevő eredményeket értünk el a művelődési ob­jektumok fejlesztésében: az elmúlt évben került átadás­ra a Mátra Művelődési Köz­pont, városunk kulturális centruma, még nincs 10 éves a mezőgazdasági főis­kola impozáns épülete, több általános iskolát korszerűsí­tettünk, új szakközépiskolá­val és több új általános is­kolával gazdagodott váro­sunk. Szinte a semmiből hoztuk létre azt a bölcsődei, óvodai hálózatok amelyben jelenleg 345 bölcsődés, 1632 óvodás korú gyerek nyer elhelyezést. Amikor ered­ményeinkről adunk számot, ezt nem olyan célzattal tesszük, hogy elhallgatnánk azokat a gondokat, amelyek például iskolai, óvodai, böl­csődei férőhelyek elégtelen­ségében. a kereskedelmi el­látás és az ipari szolgáltatá­sok zavaraiban, a termelés korszerűsítésével kapcsola­tos gondjainkban jelentkez­nek. Ezeket ismerjük és erőfeszítéseket teszünk a meglévő gondok leküzdésé­re. Igaz barátokkal, erős szövet­ségesekkel Kedves elvtársiak! Nemzeti függetlenségünk megőrzésének, szocialista építőmunkánk, folytatásának legfontosabb biztosítéka együvé tartozásunk, együtt­működésünk a szocialista országok közösségével. A magyar történelem egyik lé­nyeges tanulsága, hogy sza­badságküzdelmeink a nagy véráldozatok ellenére min­dig ^buktak, mert nem vol­tak igaz barátok, erős szö­vetségesek. Ma hazánk a szocialista világrendszer megbecsült és egyenrangú tagja. Modern történelmünk fo­lyamán először vagyunk tagjai egy olyan szövetségi rendszernek — a Varsói Szerződésnek —, amely egyesített erejével a mi bé­kénket. függetlenségünket, szocialista fejlődésünket is védi. Szövetségesünk, bará­tunk és fegyvertársunk a Szovjetunió. Az elmúlt 34 év eseményei gazdagon bi­zonyították, hogy a szovjet nép nemcsak, mint felszaba­dító írta be nevét a magyar történelembe. A XX. száza­di magyar történelem na­gyon sok szállal kötődik a Szovjetunió történelméhez: a Nagy Októberi Forra­dalom hatása, a magyar in­ternacionalisták részvétele a forradalom védelmében, a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalaku­lása, a Magyar Tanácsköz­társaság. a 20-as és 30-as évek kommunista emigrá­ciója, a felszabadulás, az 56-os ellenforradalom leve­rése. az országépítő munká­hoz nyújtott politikai, dip­lomáciai, gazdasági, műsza­ki, tudományos és kulturá­lis segítség — megannyi pél­dája az igazi barátságnak, a hű szövetséges magatartás­nak.. A történelmi múlt ölelkezésein túl összeköt bennünket elveink, céljaink és alapvető érdekeink azo­nossága. A proletár inter­nacionalizmus fogalma szá­munkra tartalmas eszme, saját tapasztalataink alapján tanulhattuk meg erejét, nél­külözhetetlenségét. A proletár internaciona­lizmus a munka és a harc vezérlő eszméje; elvi alapokon való szolida­ritást és aktív együttműkö­dést jelent a nemzetközi kommunista mozgalom min­den osztagával és minden haladó mozgalommal. Pártunk politikája ebben a kérdésben is nyílt és elvi alapokon nyugvó: hirdeti a marxizmus—leninizmus, a tudományos szocializmus, a proletár internacionaliznfius, a társadalmi haladás esz­méit és elutasít minden an- timarxista, szocialistaelle­nes és nacionalista megnyil­vánulást. Népünk azok mel­lett áll szilárdan és követ­kezetesen, akik ugyanezt teszik. Ez az alapja a ma­gyar—szovjet barátságnak, ez felel meg népünk, nemze­tünk érdekeinek és ez szol­gálja az összemberi hala­dást . ’ Így fonódik össze a szoci­alista hazafiság és a prole­tár internacionalizmus esz­méje. Feladataink a további előre­haladásért Kedves elvtársak! Pártunk programja a fej­lett szocialista társadalom megteremtése, megfelel né­pünk nemzeti alapvető ér­dekének, a nép elfogadja, támogatja ezt a programot és eredményesen munkál­kodik megvalósításán. A XI. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtása az élet minden területén eredmé­nyesen halad. Belpolitikai feladataink középpontjában a népgazdasági tervek tel­jesítése áll. Ez alapvetően a termelés és forgalmazás hatékonyságának növelését, jövedelmezőségének fokozá­sát igényli. Különösein fon­tossá vált az irányítás szín­vonalának emelése a vezetés minden szintjén, ez feltéte­lezi a szervezettség javítá­sát. az üzemi és munkahe­lyi demokrácia hatékonyab­bá tételét, a szocialista munkaverseny továbbfej­lesztését, a vállalatok közöt­ti együttműködés tökéletesí­tését, a szerződéses fegye­lem következetes érvényesí­tését. Népgazdasági terveink végrehajtásának fontos kö­vetelménye az is, hogy ered­ményesebben alkalmazkod­junk az utóbbi években je­lentősen megváltozott kül­gazdasági helyzethez. Általános követelmény a felelősségérzet és a fegye­lem javítása a tervek és a vállalt feladatok maradék­talan teljesítéséért. A gazdasági tevékenység továbbfejlesztése mellett alapvető feladat az állam­élet fejlesztése, a szocialista demokrácia kiszélesítése és a szocialista tudatformálás.' Az állam szerepe tovább nö­vekszik a társadalmi élet minden területén: a gazda­ságfejlesztésben, a tudat- formálásban, az egészség- ügyi és a szociális ellátás területén. A fejlett szocia­lista társadalom építésének feltétele, hogy tovább növe­kedjék a dolgozó tömegek részvétele a központi dönté­sek előkészítésében és a konkrét gazdasági-társadal­mi folyamatok irányításá­ban. A fejlett szocialista társadalom építésének idő­szakában jelentősen megnö­vekedik a szocialista tudat, a korszerű műveltség és a szocialista közgondolkodás szerepe. Kedves elvtársak! A fejlett szocialista társa­dalom eredményes építése számára a béke biztosítja a legkedvezőbb feltételeket. Ebből kiindulva pártunk és kormányunk a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének politikáját folytat­ja. A magyar nép a nem­zetközi haladás élvonalában haladva, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal szorosan együtt­működve eredményesen ve­szi ki részét a békéért és a haladásért síkraszálló erők küzdelméből. Külpolitikánk alapvető törekvése a Szov­jetunióval és a testvéri szo­cialista országokkal való együttműködés és barátság elmélyítése. Ez felel meg népünk érdekeinek és így szolgálhatjuk eredményesen a társadalmi haladás és a béke ügyét. Éljen hazánk felszabadu­lásának 34. évfordulója: Él­jen a magyar—szovjet ba­rátság! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Skultéti János. Az ünnepi megemlékezés után Viktor Orosz, a Szov­jetunió budapesti nagykövete ségének tanácsosa tolmácsol­ta a szovjet nép üdvözletét és jókívánságait a fejlett szocializmust építő magyar népnek, ezen belül szűkebb hazánk valamennyi dolgozó­jának, lakójának. Kiemelte egyebek között, hogy a két nép testvéri barátsága fon­tos alapköve annak a mun­kának, amelyet a szocialista országok — a Szovjetunióval az élen — a világbéke meg­teremtéséért végeznek. A hazánk felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból rendezett megyei díszün­nepség első része Kónya La­jos zárszavával, illetve az Internacionálé hangjaival fejeződött be. ★ Az est további részében ünnepi műsorra került sor a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Elsőként az Egri Szimfonikus Zenekar adott nagy sikerű koncertet, majd Kiss Gertrud, a gyön­gyösi művelődési központ irodalmi színpadának tagja szavalta el Benjámin László Örökké élni című versét, ez­után pedig a Vidróczki Nép- táncegyüttes adott műsort. Ünnepség az egri főiskolán Kedden délelőtt tartotta felszabadulási díszünnepsé­gét a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola is. Ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Hoves—n legyei—Bizottságának osztályvezetője, Ferencz Éva megyei úttörőelnök, Molnár Lászióné, a Pedagó­gusok Szakszervezetének He­ves megyei titkára, valamint a Csebokszári Jakovlev Pe­dagógiai Főiskola hallgatói csoportjának két vezető ta­nára is. Ünnepi beszédet dr. Patkó György, a szakszervezeti bi­zottság titkára, tanszékvezető főiskolai docens mondott. Ezután dr. Szűcs László fő­igazgató átadta a Pro Aca- demia Pedagogica Agriensi alapítványt dr. Molnár Jó­zsef főiskolai tanárnak, aki 25 éve all a tanárképzés szolgálatában. Harmincki­lenc főiskolai dolgozó kapta meg a törzsgárda különböző fokozatait. Az ünnepélyen a KISZ Heves megyei Bizott­ságának kitüntető oklevelét adták át Birinyi Márta fő­iskolai hallgatónak. 1979. április 4., szerda *

Next

/
Thumbnails
Contents