Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

12-en, 64 partnerrel Növekvő munkamegosztás megyénk szövetkezeti iparában A TÁRSADALMI MUN­KAMEGOSZTÁS fejleszté­sében — mint ismeretes — jelentős a szerepük az álla­mi vállalatok, illetve egyéb szervezetek tevékenységét kiegészítő vagy éppen pótló, az egészségesebb ipari szer­kezet kialakítását elősegítő szövetkezeti munkának. Ör­vendetes, hogy mind jobban felismerik, s vallják ezt He­ves megyében is, egyre in­kább törekszenek a fejlődést tovább lendítő kapcsolatok kialakítására, erősítésére. Jellemző a törekvésekre, hogy már az előző ötéves tervidőszak végén a K1SZÖV tagszövetkezeteinek fele vett részt valamilyen együttmű­ködésben, s az így végzett ter­melés együttes értéke meg­közelítette a 77 millió forin­tot. Kooperációban vagy bérmunkában 27 partnerrel osztoztak a feladatokon, s üzleteik főként az állami iparhoz kötődtek. Mint Freytag Lászlótól, a szövetség osztályvezetőjétől megtudtuk: a megállapodá­sok többségükben — szinte kivétel nélkül — beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket, az egymáshoz fűződő láncok mindmáig nem lazul, tak észrevehetően. Sőt, az elért eredmények további le­hetőségek felkutatására ad­tak ösztönzést, s időközben újabb társakkal is sikerült bővíteni a kialakított kört. A kapcsolatok — előnyük­re — szerkezetükben és nagyságukban is lényegesen változtak. Ma a megyei szö­vetség 15 tagszövetkezetéböl 12 dolgozik másokkal együtt, s amíg négy esztendeje az árbevételüknek hozzávetőle. sen 13 százaléka származott ezekből a kapcsolatokból, az idén már közel negyedére tehető ez a részarány. Eléri a 246 millió forintot! Nem kevesebb, mint 64 vállalat, szövetkezet tartozik az üzletkörükbe, s közülük jó néhánnyal hosszabb távra szóló a megegyezés. Sok a folyamatos igény, nagyon ritka — mindössze a Füzes­abonyi Vegyesipari Szövetke­zetnél, s itt is csak néhány terméknél fordul elő — a rövidebb, a negyed- vagy féléves időtartamú szerződés. Jobbára a legalább éves, számos esetben a két- vagy ötesztendős megállapodások alapján szállítanak. Mi több: a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövet­kezetnek egész évtizedre biz tonságot adó megrendelése is van egyik jól bevált elektro. mos gyártmányára! AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a bérmunka nagyobb ütem­ben jiőtt, mint a kooperáció, de változatlanul ez utóbbi­nak van ma is túlsúlya, s minden tekintetben az álla­mi vállalatokkal folytatott együttműködés mértéke a sokkal számottevőbb. Az ilyen jellegű termelés egyik­másik szövetkezet esetében a teljes tevékeny három­negyedét, felét, harmadát is megközelíti. Különösen a káli Tarnamente Ipari Szö­vetkezetnél jelentősek az - ilyen üzletkötések. A Heves megyei szövetke­zetek természetesen nemcsak adnak, hanem kapnak is kapcsolataik alapján. S en­nek során a kész cikkek, alkatrészek, részmunkák meglehetősen változatos ké. pet mutatnak. Ruházati ter­mékek, elektromos, lakatos, asztalos, forgácsolt vagy műanyagipari gyártmányok egyaránt szép számmal akad. nak a listán. A kamtiaablak- tól, garázskaputól a bútorig illetve a vezérlő automatáig sok minden megtalálható az egymás közötti forgalomban. Soproni szőnyeggel borít­ják a moszkvai Mir szálloda összes helyiségeit A 20 ezer négyzetméter egyszínű ve­lúr szőnyegpadlót már út­nak indították a soproni szőnyeggyárból. A szovjet rendelések alapján a sopro­niak az idén is a tavalyival Feltétlenül dicséretes ez az iparkodás, kétségtelenül pozitív a fejlődés megyénk szövetkezeti ’ iparában. A ta­pasztalatok azonban — meg kell vallani ezt is —, saj­nos még mindig nem télje- jesen megnyugtatóak. Aggó­dalomra ad okot például —, hogy mást ne mondjunk — az eléggé nagyszámú, rövid lejáratú szerződés. Nemcsak a néhány hónapos, hanem bizony az éves, kétéves meg állapodással sem lehetünk ép. pen elégedettek, mivel — nyilvánvalóan — észrevehe­tő bizonytalanságot hordoz­nak magukkal. Kevésbé je­lentenek szilárd alapot a jövőhöz. A piaci kereslet, s az árak változása miatt ugyanis könnyen elképzel­hető, hogy talán még a leg­komolyabbnak vélt vagy ítélt partner is váratlan ter­mékváltásra kényszerül, ami aztán — aligha kell ezt kü­lönösebben hangsúlyozni — szövetkezeteinkben esetleg problémákat, megrázkódtatá­sokat akozhat. Mindenütt biztosabb, hosz- szabb időre szóló megállapo­dásokra kellene ezért tá­maszkodni, s a gyártmány- fejlesztésben, gyártásterve­zésben olyan útakat találni amelyek az eddiginél tartó- sabbá tehetik az érdeklődést egymás között és a piacon is. S érdemes ezen elgondol­kodni! MÉG INKÁBB PEDIG mielőbb ráakadni a megol­azonos mennyiségű, összesen mintegy 300 ezer négyzet- méter velúr és tűzött sző­nyeget szállítanak. Jelentős mennyiségű soproni szőnye­get exportálnak más szocia­lista országokba, és növe­kednek szállításaik a sző­nyegek hazájába, a Közel- Keletre is. dásra. Gyónj Gyula Keletre is magyar szőnyeg Kegyes ívolt hozzánk a tenger és az ég (Qvagy beszámoló egy fekete-tengeri hajóútról...) 3. Szűcsi és Jalta a szovjet Riviéra központjai Másnap Batumiból jövet újra kikötünk Szuhumiban. Most itt is botanikus kertet nézünk a város szívében. A sztár a Victoria regia. Két méter átmérőjű levelei 5—6 éves gyermeket vígan úsztat­nak a kis tó víztükrében. Az óriás kaktuszok és bambusz övezte sétány után felsétál- turak az erdős Trapézhegyre! 25 hektáros parkjában Euró­pa legnagyobb majomtenyé­szete nem mindennapos lát­vány. Afrikai, indiai majom­családjainak már kilencedik generációja szolgálja az em­beri tudományt a Szovjet­unió Orvosi Akadémiájának biológiai állomásán, amit a városban csak „majomhegy­nek” titulálnak... Az ötö­dik napon Szocsiban kötünk ki. Szocsi a kaukázusi Rivié­ra központja. Már hallottuk, tudtuk, hogy szép, de hogy valóságban milyen gyönyörű ez az üdülőváros, azt csak most láttuk. Az egész Szov­jetunió legnagyobb üdülőhe­lye, 250 000 lakossal! Szub­trópusi éghajlata miatt a fürdőszezon május közepétől október közepéig tart. Tá­gas utcái, házai (palotái), szállói, üdülői főleg fehér márvánnyal burkoltak. Még a terei is... Joggal ejtik bá­mulatba az idegent. És itt valóban nyüzsög a sok „ide­gen” és jó barát. (A parton fiatal japán családdal mutat­juk, magyarázzuk — ahogy tudjuk — egymásnak, hogy mily szép is itt minden.) A strandok tele emberrel. Mi is megmártózkodunk a 25 fokos tengerben, rászánunk fél órát, pedig csábít a sok látnivaló. Az ú.n. Nagy-Szo- csi 145 km-es partvidéket jelent, számos településsel, 250 üdülővel, szállodával Meglátogattuk a híres Ma- cesztát, a forró sós-kénes gyógyforrások hazáját. Üdü­lőiben évente 130 000 ember fordul meg. (Maceszta cser­kesz szó, tüzes vizet jelent) Mi gránátalmát és friss fü­gét vettünk a piacon ... Fentjártunk — busszal — a Nagy-Ahun hegyen, „ahun- an” — a magas kilátóból — egyszerre láthattuk a Kau­kázus havas bérceit és a tengert... Lent az üzletek­ben szép látvány volt ne­künk, hogy a debrői hársle­velűt vásárolják leginkább a túristák ... Ezt már alig le­hetett fokozni, mégis megil- letődve láttuk Szocsi dísz­parkjában a világhírességek által ültetett s róluk elneve­zett magnoliafákat. Itt fél percre csendesen megálltunk Gagarin fája alatt. Éjfél volt, amikor nagy nehezen ott­hagytuk Szocsit és ragyogó reggel, mikor megláttuk a Krim-félszigeten a jaltai öb­löt, a kikötőt, benne hátai­két, az „Azerbajdzsán” óce­ánjárót. Ha Szocsi a fürdő­helyek királya, akkor Jalta a Krim-félsziget Mekkája. E jelzőket könyvben olvastam, de akkor nem gondoltam, hogy valaha meg is győző­döm róla. Mondhatom: úgy igaz! A kikötőben kis hajók­ra szálltunk és az öböl part­jai előtt vagy 20 kilométe­ren csodáltuk meg az üdü­lőhelyek, a régi és új palo­ták (üdülők) sorát. A „Nagy-Jalta” itt is egy sor üdülőtelepet jelent és a kis hajókon bemutatták nekünk az egész panorámát. Sok ér­dekességet láttunk, köztük a Nagy Márvány Palotát, amit 1911-toen építtetett II. Miklós cár, amelyben 1945-ben tar­tották — (Sztálin, Roosevelt és Churchill részvételével) — a. jaltai konferenciát, s amely ma híres szanatórium. De lakott errefelé a múltban is sok neves ember (Csehov, Tolsztoj, Gorkij, Majakovsz­kij, Saljapin...), megfor­dult itt Mark Twain is, de ő még nem írhatta le, hogy a városban, az öt dombom épült Jaltában ma trolibu­szok járnak. Rajtuk átszál­lással Szimferopolig lehet utazni (90 km)). A városban minden található: színház, cineramamozi, parkok, áru­házak, mindennel teli pia­cok, és tiszta levegő minden mennyiségben. A várost északról a Krími-hegység más, hófehér ikertestvérün­Késztilnek az első kaszálásra "'; a kukorica vetése „Több is lehetett volna” mondták a szemerkélő esőre a mezőgazdasági üzemek szakemberei. Mi tagadás, valóban ráférne már a ve­tésekre egy kis csapadék, amely a frissen földbe került magot gyorsabb csírázásra, a már kikelt növényeket pe­dig szaporább növekedésre késztetné. A múlt évvel szemben most már nyugod- tabban fogadnák a gazdasá­gok az esőt, ugyanis az el­múlt hetek szárazsága lé­nyegesen meggyorsította a munkákat, s még a kukori­ca vetésével is végeznek május első napjaiban. A KITE egyik legjobbja — Amilyen kedvező volt a tavasz Kömlőn, a tél leg­alább annyira ártott a gabo­navetéseknek. Száraz, hideg fagyokkal kezdtük az évet, amit követett a belvíz, így a több mint 1100 hektáros vetésünkből 380 hektárt pó­tolnunk kellett árpával, 150 hektárral pedig .már nem tudtunk mit kezdeni: egy­szerűen kiszántottuk. Rá­adásul még ősszel rendbe szoktuk tenni azokat a táb­lákat is, melyekbe a tava­szi mag kerül, az őszi mun­kák csúszása miatt viszont később végeztünk a talaj- előkészítéssel. Ezéirt is tar­tunk tőle, hogy az idén nem tudjuk megismételni a tavalyi kukoricatermelési si­kerünket. Épp most kaptuk az értesítést a KITE kukori­catermelési rendszer köz­pontjától, hogy a hozzájuk tartozó gazdaságok verse­nyében a 3-as kategória első helyét, a végső összesítés alapján pedig az ötödik he­lyet szereztük meg, csaknem 70 mázsás átlagtermésünk- kél —• mondta el Sztankovics Béla elnökhelyettes. Egy hete kezdték meg a kömlőiek- a kukorica vetését. A két műszakban dolgozó John Deere az első öt na­pon már kiszórta több mint 400 hektárra a vetőmagot, s így május első napjaiban már végleg leállhatnak a gazdaság vetőgépei. Ugyan­csak jól haladnak a cukor­répa vetésével is, sőt 120 hektáron már szépen sorol a növény. Nagy reményeket fűznek a cukorrépához, nyúlványai védik, az éghaj­lat csodás még októberben is. Az északi szelet nem is­merik Jaltában ... Szép, szép, minden, de este mégis el kell menni, indulunk visz- sza Odesszába ... Viszontlá­tásra, Krim-félsziget, vi­szontlátásra, Jalta, Szocsi... Integetünk, fényképezünk, s közben a hajón készülnek a nagy búcsúestre. Jó vacso­ra, (személyenként egy üveg orost pezsgő!), vidámság, já­ték, tánc és nagy „vetélke­dő”, amolyan ki-mit-tud, melynek szereplői kijeviek és magyarok vegyesen.. Velünk utazik a kiikötőparancsnok, ott vannak a másodkapitá­nyok (egyikük egy grúz-fe­kete kapitánynő). Kijevi ze­nekar játszik és pótpezsgők is fogynak (ezekért már fi­zetnünk kell, de szívesen tesszük). A fekete-tengeri ki-mit-tudot nem tudta köz­vetíteni a tévé, mégis jó volt... Mielőtt megkezdő­ugyanis a korábbi évek 300 mázsás hozamaival szemben az elmúlt évben megközelí­tették a félezer mázsás át­lagtermést, s az idén is sze­retnének legalább 400 má­zsát betakarítani minden hektárról. Utolsóként kerül a földbe 89 hektáron a szó­ja, de most már inkább a lu. cérna betakarítására ké­szülnek, hiszen csaknem fél­ezer hektáron kell a gépek­nek az első kaszálást elvé­gezniük. A műszakiak ugyanakkor már a nyárra gondolnak: a hét elején ugyanis beállították a kom­bájnokat a műhelyekbe, kéz. dődik felkészítésük az ara­tásra.. Napraforgópremier Az átányi Búzakalász Ter­melőszövetkezetben a ko­rábban nagy nehézségekkel termelt cukorrépa helyét a napraforgó váltotta fel. Az olajos növény vetéséhez a hét elején fogtak, s már az utolsó hektárokon szórják ki a magját. A tavalyi pró­bavetés után először került ilyen jelentős, 250 hektáros területre napraforgó Átány- ban. A kukoricának is több mint egyharmadát elvetették, s az elképzelések szerint mind a 800 hektáron befe­jezik a munkát még az ün­nepek előtt. Kiss István elnök: — Az első tavaszi fagyo­kat kisebb fagykárral meg- úsztuk, hisz csak a meggye­sünket perzselték meg egy kissé a hajnali hidegek. A gépek már a jövő héten kez­dődő első kaszálásra készül­nek a lucernásokban — 250 hektárról kell behordanunk a takarmánynakvalót, bár ez a növény is megérezte a hi­deget. Szépen kelnek a ko­A siroki Fémművekben min­den esztendőben jelentős ösz- szegeket áldoznak a gyer­mekintézmények fenntartá­dött a bál, a tánc (a hölgyek szépek és szépen öltözöttek), ünnepélyes eredményhirde­tést tart a főrendező, kioszt­ják a díjakat, nagy a taps (Nekünk külön is dagadt a mellünk: az első díjat, a ka­pitány vitorlás hajóját egy szemes egri maszek karika- túrista nyerte....) Aztán még sokáig telve voltak a bárok, a tánctermek ... Reg­gel Odesszában álmosan hagytuk ott a nagy hajót, a nagy szállónkat. Az éjjel cso­magok, emberek és szívek vesztek el, de ezt is azt is megtalálta valaki... A repü­lőtéren már vártak különgé- peink, a TU—154-esek. Mi 9 után indultunk (moszkvai idő) és 9 előtt érkeztünk Fe­rihegyre ... Viszontlátásra, Fekete-tenger, jó reggelt, Budapest, és jó' napot, Eger... CDr. Szemes-Varga) ra tavaszi árpa- és borsóve­tések, s egyedül a viszony­lag nagy területre vetett őszi kalászosok fejlődése ma. radt el a várakozástól. Igaz, mintegy egyharmadát káro. sítotf is a belvíz, így egy részét kiszántottuk, amit le­hetett pedig felülvetettük ta_ vaszd árpával. Szívós kártevő a szőlőkben Az északi gazdaságokban ugyan néhány nappal később kezdődtek a tavaszi munkák, mégis — talán elsőként He­ves megyében — szerda es­tére befejeződött az ostoro- si termelőszövetkezetben a 380 hektár kukorica vetése. Már korábban végeztek ugyanitt a rendszeres gyom­irtással, és az őszi búza gyomtalanításán is túl van­nak az ostorosiak. De a ta­vasz, úgy látszik, nem hagy egy percnyi pihenőt sem a növényvédősöknek, ugyanis a szőlőkben ismét megjelent a növény egyik szívós kár­tevője, az úgynevezett ék­köves araszoló, s emiatt az ültetvényeket már most kénytelenek voltak leperme­tezni. Kevesebb szőlőt tele­pítettek az idén Ostoroson oltványhiány miatt, de így is összesein 44 hektáron in­dultak fejlődésnek az. új ül­tetvények vessződ. Nem ma­radt más munka így a sző­lőkben, mint néhány he­lyen a kötözés és egy-két táblában a talajmunkák el­végzése. Ostoroson is most már a takarmány betakarítására készülnek, s a 150 hektár lu. cérna mellett 50 rét kaszálá­sán is szeretnének mielőbb túli enni. sáért, fejlesztéséért. A sírok­ban levő üzemi óvoda, böl­csőde fenntartására például évente 1 millió 400 ezer fo­rintot költenek. De segítenek ott is, ahol a tanács egyma­ga nem tudja megoldani a fejlesztési feladatokat. A bükkszéki gyermekintézmé­nyek fejlesztéséhez például 100 ezer forintot adott az üzem. Évente nyolcvanezer forinttal támogatják a ver­peléti óvodát, — a községből mintegy hétszázan járnak a gyárba dolgozni. Jelentős a segítség, amit Füzesabony községi tanácsa kap: a gyár­egység dolgozói részére he­lyet biztosító gyermekintéz- tézmények évente 120 ezer forint támogatást élveznek. Ezeken túlmenően rendsze­resen segítik a környék óvo­dáit, ahonnan több bejáró van, így Feldebrőtől Tarna- leleszig, óvodánként több mint 100 ezer forintot adnak. Az idén az eddiginél is többet gondolnak a gyere­kekre, — tekintettel a nem­zetközi gyermekévre. Egy kommunista műszak bevéte­léből 150 ezer forintot fizet­tek be a nemzetközi szolida­ritási alapra. A gyár sportrendezvényeit kiterjesztették a gyermekek­re is, az szb sportfelelőse, Sály Miklós például rendsze­resen részt vesz a gyermekek és serdülők részére rendezett sportvetélkedőkön. A gyár autóbuszai hetenként egyszer beszállítják Egerbe a stran­dolni szerető csemetéket Sí­rokból és Verpelétről. Szer­veznek gyermekek és felnőt­tek részvételével kerékpár- és gyalogtúrákat is a nem­zetközi gyermekév jegyében. Hasonlóan ehhez színes mű­sorok várják a gyerekeket a művelődési otthonban is. Ve­télkedőket, fővárosi művé­szek részvételével mesedél­utánokat tartanak, író-olvasó találkozóra is sor kerül. A Moszkva Szálló Szocsiban (cziráki) KOMMUNISTA MŰSZAK A NEMZETKÖZI GYERMEK­ÉVÉRT — KIEMELT SEGÍTSÉG BÜKKSZÉKNEK — MILLIÓK A GYERMEKINTÉZMÉNYEKNEK A siroki Fémművek a gyermekekért Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Next

/
Thumbnails
Contents