Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

Amikor a vezető — nő HOL VAN TÖBB Nö a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők je­lenleg még mindig többnyire az alsó szintű vezetői helye­ket foglalják el. 1970—75 kö­zött-sok nőt neveztek ki gaz­dasági vezetőnek. Ezt a fo­lyamatot a párt nőpolitikái határozata indította el, amely azóta sem állt meg, csak le­lassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített fel­mérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felsőszintű ve­zetők száma összesen 33, kö­zülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. An­nál nagyobbak a számok a kisebb beosztásban szereplő nőkről, ahol a fordított arány érvényesül. Mivel magyaráz­ható mindez? A korrábinál tehát lénye­gesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcs, pozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már -nem szabad­na „rácsodálkozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz- elnöki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazda­sági vezetői helyeken dolgo­zó nők helyzetéről. A vizs­gálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen amennyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Eh. hez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a táv­lati nevelésnek azonban nin­csenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őr­zik tudásukat és nem adják át módszereiket, a haladás­hoz- szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemel­kedő szalimai felkészültségű, ritkán veszik mint leendő vezetőt számításba. Arra hi­vatkoznak : kicsi gyerekei vannak, a család ellátásával kell foglalkoznia. Nincs iga. zuk az így vélekedőknek. Nagyobb válogatási lehető­séggel dolgozhatnának a személyzetisek, ha az embe­rekkel távlati fejlődésük szempontjából is foglalkozná" nak. A nőktől nem kell más­fajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági veze­tésben a követelmények azo­nosak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sok. kai nagyobb energiát fektet­nek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító tevékenységükbe, a tervezés­be, mint férfitársaik. Általá­nos véleményváltozásra vol­na szükség. Kivitelezésre egyetlen női vezető sem tart­hat számot, de megértésre, támogatásra igen. Sajnos, sok helyen maguk a nők is idegenkednek, a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton levő nők munkáját, maga­tartását. Egy budapesti gyár igazgatónője például sok el­marasztaló megjegyzést hal­lott — sajnos, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, modern frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövet­kezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel rendkívül nagy tekintélyt szerzett ma­gának az idős parasztembe­rek között'. A fiatalok pedig magatartását, öltözködését utánozzák, tanácsot kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy veze­tői beosztásban több a tár­sadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyermeknevelés a bevásárlás, a családi élet megszervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A szolgáltatások ma még nem kielégítően köny- nyítik meg a családok hét­köznapjait. A DOLGOZÖ NŐK KÖ­ZÖTT sokan vannak veze­tésre alkalmasak. Csak idő­ben meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: va­lóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már ké­ső . Lendvay Vera Barátsági gyűlés a Thorez bányaüzemnél A magyar—csehszlovák barátsági szerződés megkö­tésének 30. évfordulója al­kalmából a Thorez Külfej- téses Bányaüzemnél a Ha­zafias Népfront tegnap dél­után barátsági gyűlést, ren­dezett, amelyen beszédet mondott Pável Gombás. Csehszlovákia budapesti nagykövetségének tanácsosa. A vendéget a bányaüzem párt- és gazdasági vezetői tájékoztatták a külfejtési munkákról, majd üzemláto­gatás következett, amelynek során szocialista brigádok­kal találkozott, beszélgetett a nagykövetségi tanácsos. Mezőgazdaságunk és élelmiszer­iparunk 1978-ban Koós Viktor, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály vezetője terjesztette a vég­rehajtó bizottság elé me­gyénk mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének elmúlt évi tapasztalatait és az idei esztendő feladatairól szóló jelentést. v Mezőgazdasági nagyüzeme­ink az elmúlt esztendőben 4,4 százalékkal növelték terme­lésüket az 1977. évi szinthez viszonyítva. A termelőszövet­kezetek termelési értéknöve­kedése 4,3 százalékos, az állami gazdaságoké pedig 4,6 százalékos volt. Az V. öt­éves terv eddigi három esz­tendejének gazdálkodási eredményét összegezve meg­állapította a végrehajtó bi­zottság, hogy a középtávú tervet időarányosan teljesí­tette Heves megye mezőgaz­dasága és élelmiszeripara. A mezőgazdasági termelés ez idő alatt mintegy 13—14 szá­zalékkal növekedett me­gyénkben. Az elmúlt eszten­dőben a szeszélyes időjárási körülmények ellenére jó eredményeket hozott a nö­vénytermesztési ágazat. A kalászos gabonafélék közül a búza terméshozama megyei átlagban 40.1 mázsa volt hektórankélrt, ami 5,7 má­zsával haladta meg az előző évi átlagot. Először volt. pél­da arra, hogy a búza termés­átlaga Heve.s megyében 40 mázsa fölé emelkedett. Az őszi árpa 37,6 mázsás hek- tárankénti termésátlaga meghaladta az országos átla­got is. Tavaly a kukorica vetés- területe kismértékben növe­kedett, a termésátlag viszont 36,7 mázsáról 42 mázsára nőtt. Átmeneti megtorpanás A cukorrépa vetésterülete ugyan csökkent 1978-ban, de a 321 mázsás megyei ter­mésátlag lényegesen maga­sabb volt, mint egy évvel korábban és a cukortartalom ; is kedvezőbben alakult. Egy esztendő alatt 14,8 százalék­ról 17,6 százalékra emelke­dett. A kedvezőtlen időjárá­si körülmények miatt a ter­mésmennyiség összességében elmaradt a szőlő-, gyümölcs­ös a zöldségkultúrákban. A kertészeti ágazatok eredmé­nyeiben bekövetkezett vissza­esés döntő mértékben külső tényezőkre vezethető vissza, ezért ez a viszaesés átme­netinek tekinthető. Szorosan ide kapcsolódik, hogy a kon­zervipar mezőgazdasági alap- anyaghiány miatt az éves szinten tervezett 20 százalé­kos termelésnövekedést nem tudta teljesíteni. Ez főként a kevesebb paradicsomnak és paprikának tulajdonítható. Az állattenyésztési ágazat­ban tavaly mérsékelt ütemű volt a növekedés. A szarvas­marha-állomány az előző évi szinten alakult, ezen belül a tehénállomány létszáma 4,3 százalékkal csökkent a ter­melőszövetkezetekben. Kü­lön gondot okoz, hogy az egy tehénre jutó tejterme­lés 5,1 százalékos növekedé­se ellenére elmaradtunk az országos színvonaltól. Sertés- hústermelésben viszont előbbre lépett a megye, ta­valy 9,4 százalékkal többet termeltünk, mint 1977-ben. Eredmények és ráfordítások Igen figyelemreméltó az a következtetés, mely szerint a termelőszövetkezetek a 4,3 százalékos termelésnöveke­dést tavaly 10,2 százalékos költségnövekedés mellett ér­ték el. így jövedelmezősé­gük csökkent. A bruttó jöve­delem. 7 százalékkal, ezen belül a mérleg szerinti nye­reség 22 százalékkal volt ke­vesebb az előző évinél. Nö­vekedett a veszteséggel, il­letve alaphiánnyal zárt ter­melőszövetkezetek száma. Az úgynevezett középme­zőnyből sajnos nem a jókor való felzárkózás következett be. A termelőszövetkezetek egyharmada, jobb esetben 40 százaléka tud alkalmazkodni Kegyes volt hozzánk o tenger és az ég (Avagy beszámoló egy fekete-tengeri ha'óátrói...) rugalmasan a változó köz- gazdasági körülményekhez. A gazdasagok 31 százalékát ma­gába foglaló 17 termelőszö­vetkezetben koncentrálódik a megye összes termelési ér­tékének 54 százaléka és a nyereség 75 százaléka. Örvendetes tény viszont, hogy a termelésnövekedést a termelőszövetkezetek 1,4 szá­zalékos létszámcsökkenés mellett érték el. A mező- gazdasági termelőszövetke­zetek 1978-ban 700 millió fo­rint értékű beruházást végez­tek, ez 22 milióval elmaradt a tervezettől. E területen az idén további 25 százalékos csökkenés várható. Idei tervek Az idei esztendő célkitű­zéseit a megye mezőgazda- sági nagyüzemei az V. öt­éves terv időarányos felada­taiból kiindulva határozták meg. A megye mezőgazda­ságának ebben az esztendő­ben 3—4 százalékkal kell többet termelnie, mint ta­valy, Ezen belül a nagyüze­meknek 6—7 százalékos ter­melésnövekedést kell elérnie. A tervinformációkból nyert adatok alapján megállapít­ható, hogy a termelőszövet­kezetek 1979-re mintegy 6,5 százalékos termelésnöveke­dést irányoztak elő. Az idei rajtnál pótolták azokat a kieséseket, amelyeket a bel­vizek és az árvizek okoztak a növénytermesztési ágazat­ban. A tavaszi árpa vetéste­rületét 22 százalékkal, a ku­koricáét 6 százalékkal növel­ve a megyei célkitűzések összhangba kerültek a nép- gazdasági terv előirányzatai- vaL Állatiétszámban minden ágazatban növekedés olvas­ható ki a tervekből. Így közös gazdaságaink a szar­vasmarha-létszámot 5,3. a te­hénlétszámot 3,2, a sertésál­lományt 14,5 százalékkal kí­vánják növelni. A további előrelépés egyik kulcskérdéseként jelölte meg a végrehajtó bizottság, hogy az átlagosnál gyengébb és indokolatlanul gyengébb gazdasági eredményeket el­érő mezőgazdasági üzemek­ben a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető­je az érintett tervek bevoná­sával vizsgálja ki az ala­csony termelési színvonal okait. A Fekete-tenger kaukázusi part vidékén Rokonaink, a finn hajó­építők, remeket alkottak. Öt ilyen szovjet üdülőhajó úszik a Fekete-tengeren — és óceánokon is — a mi Kazahsztánunk és négy iker. testvére, az Azerbajdzsán, a Belorusszia, a Karéba, a Grú. zia. (Útközben találkoztunk is hárommal.) Vacsora alatt csendesen elindult hajónk Odesszából és éjszaka meg­kerültük az egész Krím- félszigetet, elhagytuk az Azovi-tenger bejáratát is. Másnap ebéd után Odesszá­tól 620 km-re Novorosszíjszk kikötőjében szálltunk bu­szokra. E hős város tenger­öblén keresztül szállt part-a a Bakuhoz induló németek mögött a szovjet hadsereg. Jártunk a partraszállás he­lyén és a borzalmas harcok Halálvölgyében. Ma békés szőlőskertek közt áll em­lékmű. Gránátok repeszda- rabjaiból hegesztették össze. Körülötte most gyermekek hoki ztak görkorcsolyán, s nagyokat kacagtak, ök, a gondtalan harmadik nem­zedék. .. A 150 000 lakosú vá_ ros hatalmas kikötőjében minket visszafogad hajónk és a vacsora bősége vár. Az étkezések itt mindig bőségesek. Sokféle a saláta, de sok a hús is és ínycsik­landóak a levesek. Mindig van erős grúz tea és van mosolygó udvariasság a csi­nosan öltözött lányok ar­cán. .. Igen, ez valóban a barátsághajó...) Aztán ki-ki kedve szerint moziba, elő­adásra, zenét hallgatni, vagy bárjaink valamelyikébe megy szórakozni. (A pezsgő olcsóbb, mint itthon, az ABC-ben.) Sokan sétálunk a fedélzeteken is és szívjuk a Kaukázus felől érkező kris­tálytiszta levegőt. Vannak, akik már alszanak, — igaz, kevesen... És pontban éjfél­kor indulunk tovább délre. A koránkelők pedig láthat­ják a fennséges távoli pano­rámát, a Kaukázus hófödte csúcsainak sorát. Mire meg­tettünk újabb 350 km-t, a hajón 11 óra van, s mi mindnyájan figyeljük, hogy emberek és gépek hogyan kötik ki szállodánkat Szuhu- miban) az a b h á z nép 100 000 lakosú fővárosában. Aztán „szabad a vásár”, csak ét­kezés a hajón, meg fürdés és napozás, mert 25—30 C- fokot mutat a hőmérő. É vi­dék szubtrópusi éghajlata kellemesebb, mint Szicíliá­ban. De itt már kicsit a „kelettel” is ismerkedünk. Nagy sétákat teszünk a pál­mafák alatt a tengerparti Rusztavelli-sétányon, a kor­zón. Nézzük a grúz nemzeti stílusban épült Nagyszínhá­zát (Abházia, a „Lélek or­szág^”, Grúziának egyik au­tonóm területe.) Illően meg- csadáljuk a babérfákat (pár levelet zsebre teszünk), a ciprusokat, az olajfákat, a virágzó-illatozó magas leán­derbokrokat. Nem mulaszt­juk el megkóstolni a finom húsételeket (kellemesek a fűszerek), az ízletes keleti fagylaltokat (őrölt mogyoró­val megszórva) és a török­kávét (ha már presszó nincs). A helybéli grúzok és jó abházok ládaszám vásá­rolják a paradicsomot és zsákszámra a magyorót. Köztük él a világon a leg­több 100 éven felüli ember (ének- és tánckarukat meg­csodáltuk a magyar tévé­ben), de ebben a meleg, 2500 éves városban most nem láttunk belőlük egyet sem... Mondják, ők a hegyekben él­nek (a hegyek itt már a városban kezdődnek...). Itt is eljön az éjféli in­dulás ideje és hajnalban már újabb 160 km után Grúzia másik autonóm területének, Adzsáriának fővárosát pil­lantjuk meg. Batumi a Szov. jetunió legnagyobb olajki­kötője, a kaukázusi partvi­dék legdélibb pontja, meleg- központja: Bár itt nagyon sok az évi csapadék, mi mégis napsütést találtunk. Hajónk körül a kikötőben a medúzacsaládok százai, ap- raja-nagyja lebegnek a víz­ben, mint kicsi és óriási át­látszó gombák. Kenyérdarab, kákát szór valaki nekik, pe­dig a medúza csa a vizet tudja átszűrni testén. (Talán hajónkból kiáramló, minden, féle származású oldatokkal szűrögették át magukon?... Ki tudja miért gyűltek ösz- sze körülöttünk, miért sze­Delfinek mutatványa a Batumi Delfináriumban. retnek minket így és mit esznek rajtunk?...) Megnézzük Batumi vakító, an fehér házait, az örökzöld parkokat és a híres neveze­tes Delfináriumot. A mély medencék egyikében 3 del­fin egy órán át szórakoztat vagy ezer embert. 'Hárman egyszerre ugranak át 3 karikán — de a karikák 2 méterre vannak a víz felett! Embert hordva hátukon, ra­kétasebességgel száguldanak a vízen és halk szóra, vagy intésre mindent megtesznek idomítójuknak. Most hisszük el igazán, hogy a delfinek a legokosabb állatok. A három jó barátot még több „tanuló” delfin figyeli illedelmesen... Nekünk az is okos dolog volt, hogy a Delfináriumtól sárga, magyar, csuklós Ika­rus szállítja vissza fáradt csoportunkat. (Oly büszkén szálltunk fel, mintha éppen mi gyártottuk volna Egerben ezt a csuklóst...) Busszal rándultunk ki „Zöld-fokra” is, ahol magas hegyoldalon 100 hektáros híres botanikus kertet láthattuk — felülről lefelé sétálva az aszfaltos utakon — és vizsgálhattuk a világ minden részéből szár­mazó ritka növényeket. S ha ezek Kínából, Japánból, Üj- Zélandból, vagy Mexikóból származtak is, itt békésen élt együtt az éppen virágzó magnóliafa (köcsögnyi óriás fehér virága van) a magas bambusznáddal (itt két hónap alatt 18 méter magasra nő!) és ezernyi más növénnyel... (DR SZEMES — VARGA) (Folytatása következik) (3. Szocsi és Jalta a Szovjet- Riviéra központjai) hosszú távon A hosszú távú lakásépítési feladatokról és a település­politika kapcsolatáról tar­tott előadást Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter kedden a népfront országos tanácsa és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös ankétián. A HNF OT Belgrád-rak- parti székházában megtar­tott fórumon szó esett a la­káscseréket nehezítő jelen­legi rendelkezésekről vala­mint a falusi és a tanyás területek szociológiai vizs­gálatairól. A miniszter el­mondotta, hogy az állami fedezetből megépített laká­sok mintegy 80 százaléka 1— 1,5 vagy 2 szobás, s a 3 vagy több szobás otthonok aránya alig több 10 száza­léknál. A viszonylag kis alapterületű lakások is ne­hezítik a gyerek, szülő, nagy­szülő egyébként kívána'os együttélését. Évente az Ú1 lakások több mint 60 szá­zaléka épül magánerőből, ám javítani kellene az ál­lami szervezést, irányítást, növelni a támogatást. Ugyancsak a magánerős építkezéssel függ össze, hoav a tanácsoknál kevés a mű­szaki szakember, így nem segíthetnek kellőképpen a lakás- és építészeti kultúra javításában. Dolgozzunk jobban, tervszerűbben, szervezettebben! r-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents