Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Kétarcúság BESZÉDET MONDOTT hétfőn az amerikai tudo­mányos akadémia évi közgyűlésén Carter elnök. Az USA államfője arra használta fel ezt a fórumot, hogy kifejezze kormánya eltökéltségét a SALT—2 szerző­dés megkötésére. Carter elnök szerint ezt a megálla­podást a két nagyhatalom „józanul, a kölcsönös ér­dek alapján” köti meg. Az amerikai vezetés kiállását a szerződés mellett örömmel üdvözölték Moszkvában is, ugyanakkor a szovjet megfigyelők rámutatnak: kétarcúság jellemzi a Carter-adminisztrációnak azo­kat a nyilatkozatait, amelyek azzal igyekeznek nyug­tatgatni a szovjet—amerikai közeledés, a katonai eny- 1 hülés ellenzőit, hogy további fegyverkezésre szólita- ' nak fel. A SALT—2 ugyanis nem zárja ki, hogy bizonyos tömegpusztító fegyvereket tovább fejlesszenek, s nem torlaszolhatja el teljesen a fegyverkezési verseny pá­lyáját sem. Erre mutat a NATO nukleáris tervező bi­zottságának mostani floridai tanácskozása is. Ez a megbeszélés minden évben az elsőként nyitja meg a különböző atlanti szervek üléseit, s témája különös súlyt ad a bizottságnak Jelenleg nyolc tagja van a testületnek, a résztvevők hadügyminiszterek, akik stílusosan éppen egy légitámaszponton vitatják meg a brüsszeli vezető szervek által előkészített napirendet. A téma: Nyugat-Európa nukleáris fegyverkezése. Természetesen nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket akar átadni szövetségesei­nek. Az amerikai vezetés azt akarja elérni, hogy az. európai NATO-országok tegyék lehetővé új rakéta­típusok és a neutronfegyver elhelyezését területükön. Elsősorban a számyasrakétákról és a közép-ható­sugarú Pershing—2 rakétáról van szó. Ezek a raké­ták Nyugat-Európából, Görög- vagy Törökországból veszélyeztethetik a szovjet városokat is. Megjelené­sük a térségben jelentősen akadályozná a katonai enyhülést, a különböző leszerelési és csapatcsökiken- ! tési megbeszélések előrehaladását. A FLPRIDAI TÁRGYALÓFELEK tehát veszélyes témákról vitatkoznak. A hadügyminiszterek tudják, országaikban hatalmas ellenzéke van a nukleáris fegy- \ verkezésnek. Az európaiak ugyanis tisztában vannak 5 azzal: az újabb pusztító eszközök semmiképpen nem I nyújhatnak nagyobb biztonságot földrészünknek. \ Miklós Gábor • Milos Minies Moszkvában MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagjaaSzovjetunió kül­ügyminisztere és Milos Mi­nies, a JKSZ KB Elnökségé­nek tagja kedden az SZKP Központi Bizottságában foly­tatta az előző nap megkez­dett megbeszélését. Megvitat­ták az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdése­it, valamint a nemzetközi helyzet néhány, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó fon­tos problémáját. Andrej Gromiko a nap fo­lyamán ebédet adott Milos Minies tiszteletére. A meleg, baráti légkörű ebéden Andrej Gromiko és Milos Minies pohárköszöntőt mondott. Andrej Gromiko és Milos Minies a délutáni órákban folytatta tárgyalásait. fl BVT elnökségi ülése A Béke-viláfftanács ma Prágában kezdődő elnöksé­gi üléséről kedden délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott a csehszlovák főváros­ban Romesh Chandra. a BVT elnöke és a testület több más tagja. Romesh Chandra elmond­ta az ú jságíróknak, hogy az elnökség négynapos tanács­kozásán megemlékeznek a nemzetközi békemozgal.om létrejöttének 30. évfordulójá­ról és megvonják tevékeny­ségének mérlegét. Az egyik fő napirendi pont annak megvitatása lesz. hogyan se­gítsék a világ békeharcosai a helsinki záróokmány meg­valósítását. s azt az erőfe­szítést, hogy a nemzetközi béke és biztonság problé­máit más kontinenseken is hasonlóan oldják meg. amint ez Európában tör­ténik. Kőolaj Szűkmarliúsás — realitásokkal A világ országai 1930—1975 között 100 milliárd tonna kőolajat használtak fel, s az ezredfordulóig további <250 milliárd tonnára lesz szükségük. A kiaknázha­tó tartalékokat a becslések szerint 260 milliárd tonnára tartják, ami már jelzi, hogy az olajforrások igen­csak végesek. Tavaly több mint hárommilliárd tonna volt a világ össztermelése, míg 1977-ben 2962 millió tonna. Ebből a KGST-or- szágok 566 millió, az EGK tagállamai 50 millió, az Egyesült Államok 408 mil­lió, az OPEC tagjai pedig 1525 millió tonna kőolajat hoztak a felszínre. Az iráni változások nyo­mán az elmúlt hónapokban egy újabb olajválság elősze­lét érzékelhette a világ. Egy. szerre napi 5—6 millió bar­rel (1 barrel 159 liter) olaj tűnt el a piacról, ami a ke­resletet felduzzasztottá, az árakat felhajtotta és nem utolsósorban bebizonyította: ingatag alapokra rendezkedik be az emberiség, ha folytatja a nemtörődöm pazarlást és to­vábbra is a fekete aranyat tekinti a fő energiaforrásnak. Mindenekelőtt a fő import­őrök a fejlett tőkés országok, Nvugat-Európa. az Egyesült Államok és Japán vezetői figyelik nagy aggodalommal az olajpiaci fejleményeket. GENFI KOMPROMISSZUM Az 1973—74-ihez hasonló megrázkódtatás azonban egyelőre elmaradt. A Kőolaj, exportáló Országok Szerve­zete. amely a világ összter­melésének 50 százalékát adja s a felszínre hozott fekete arany zömét exportálja, március végén Genfben hosz_ szas viták után kompromisz. k 1979. április 25., szerda szumos döntést hozott. Esze­rint az OPEC-olaj barrelen­kénti (hordónkénti) árát 13,34 dollárról 14,54 dollár­ra emelték a szervezet tag­államai. Vagyis „mindössze” előbbre hozták a tavaly de­cemberben elhatározott me­netrendet: 1979 utolsó ne­gyedévének első napja he­lyett már április elsején 15 százalékkal növelték az olaj árát. (A KGST árrendszeré­ben először jövőre érezteti hatását a március végén el­fogadott OPEC-ár.) „Sokkal rosszabb is lehe­tett volna” — kommentálta a döntést a londoni Financial Times, s hogy nem járt messze az igazságtól, bizo­nyíték rá a szaúd-arábiai olajügyi miniszter nyilatko­zata: „Az Irán és Líbia ne­vezette tömb 35 százalékkal akarta feljebb vinni az árat, a Venezuela köré csoporto­sult úgynevezett mérsékelt csoport 25-tel. Mi nemet mondtunk, s természetesen a többiek nem hagyhatták fi­gyelmen kívül, hogy Szaúd- Arábiának módjában lenne több millió barrellal növelni napi termelését”. Ez az érv valóban hatott Genfben, s a szaúdiak, az egyiptomi—izra­eli különmegáilapodás alá­írása ellenére, elsősorban azért éltek vele, hogy eleget tegyenek az Egyesült Álla­mok Irányában korábban vállalt ármérséklő kötele- zéttségeiknek. A szaúdi ma­gatartás másik fő motívuma az volt, hogy egy komolyabb áremelés csak súlyosbítaná a válságot a tőkés világgazda­ságban. s ennek káros hatá­sát az OPEC-országok is előbb-utóbb megéreznék. RÖGZÍTETT AR - FELÁRRAL Ugyanakkor egy másik ta­nács is elhangzott Genfben: használják ki a konjunktú­rát az OPEC-országok! A Financial Times kommentá­tora az ülés után közvetlenül elégedetten fogalmazott, de ma már bizonyára elégedet­lenkedik, amiért az OPEC tagjainak többsége a rög­zített árat felárral, 1—5 dol­lárral tetézi. A szervezet lé­nyegében szabad kezet adott tagjainak a felárak kérdésé­ben, ami nem egy esetben már 25—30 százalékos, vagy még nagyobb drágulást je­lent. Egyetértettek a OPEC- erszágok a termelés vissza­fogásában is. Ez azért bal­jós jel a fogyasztók számá­ra, mert a tőkés piacokon már így is öt százalékkal ha­ladja meg a kereslet a kíná­latot. A nyugati olajfelhasz­nálókat tömörítő Nemzetközi Energiaügynökség érthető módon pesszimista: szakem­berei szerint az olajszüke az idén még akkor is fennma­rad, ha tagállamai a fogyasz­tást az év végéig öt százalék­kal mérsékelni tudják. Ezt a pesszimizmust csak fokoz­za, hogy az OPEC-országok júniusban ismét konferenciát tartanak és már most újabb áremelést emlegetnek. Ráadásul a fejlett tőkés or­szágok számára oly sokat je­lentő szaúdi „támasz” Is ro­gyadozik. Rijadban aggoda­lommal szemlélték az iráni eseményeket, s azt a tehetet­lenséget, amellyel az Egye­sült Államok „hagyta elvesz­ni” legfontosabb közép-ke­leti bázisát. A szaúdi vezetők azt is tudják, hogy az iráni politikai földrengést előidéző okok zöme — a mértéktelen fegyverkezés, a tömegek ki- semmizése az olajgazdaság- hól, a könyörtelen elnyomás — náluk is tény. Aggasztja a szaúdi uralkodó házat a Washington bábáskodásával létrejött egyiptomi—izraeli különmegáilapodás is, amely az egész arab világban he­ves tiltakozást váltott ki, s amely még a térség legkon­zervatívabb kormánya szá­mára sem elfogadható. PBCCEI JÓSLATA A fejlett tőkés országok előrejelző intézetének, a Ró­Merényletkísérlet Bazargan ellen TEHERAN: Kedden Teheránban me­rényletet kísérletek meg Mehdi Bazargan miniszter­elnök és az ideiglenes kor­mány más tagjai ellen. Egy a légierők egyevu. háját viselő katona Tehe­rán központi sugárútiad bombát akart dobni a Ba­zargan vezette kormánykül­döttségre. amely részt vett a hétfőn meggyilkolt Mo­hammad Vali Gharani tá­bornok. volt vezérkari főnök temetési menetében A fegyveres őrök ártalmatlan­ná tették a merénylőt, akit egyes szemtanúk az iszlám forradalmi őrség tagiának vélték. Gharanit egyébként több százezren kísérték el utolsó útiára. Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek a nyugat­iráni Nagadeh városából, ahol a török és kurd fegy­veres csoportok között pén­BELGRÁD A Crna Gora-i (Monteneg­ro) köztársasági képviselő­ház Titográdban rendkívüli ülésen tárgyalt a köztársaság Adria tengermelléki területe­it sújtó földrengés pusztítá­sáról és a következményei­nek felszámolására hozandó intézkedésekről. Momcsilo Csemovics, a köztársasági kormány elnöke, beszámolójában hangoztatta, hogy a soron levő legfonto­sabb feladat a gazdasági élet beindítása, a helyreállít­tek óta zajló összecsapások­ban eddig legkevesebb 150 ember vesztette életét. A teheráni rádió kedd reg. geli közleménye szerint a vá. rosba bevonultak a hadse­reg rendfenntartó alakulatai hogy biztosítsák a tűzszünet betartását. Ugyanakkor a kurdok vallási és politikai vezetői a harcok folytatódá­sáról számoltak be és a hadsereget „kegyetlenkedés, sei” vádolták. Ezzedin Hosz- szeini sejk, kurd /állási ve­zető kemény hangú nyi­latkozatban ítélte el a hadsereg beavatkozását, amely — meggyőződése sze­rint — a válság kiszélesedé­sének veszélyével fenyeget. A jelentések szerint kurd családok százai menekültek el Nagadehből a környező falvakba és félő hogy a har. cok ezekre a településekre is átterjednek. ható idegenforgalmi létesít­mények rendbehozása, s az általános- és középiskolai tanítás mielőbbi folytatása. Belgrádban a szövetségi kor­mány javasolta a parlament­nek, hogy az állami tar­talékalapból folyósítsanak 100 millió dináros árusegélyt Crna Gorának. Jugoszláviában országos mozgalom bontakozott ki a földrengés károsultjainak megsegítésére. A dolgozók egy-két napi jövedelmüket ajánlják fel a segélyalapra. öt éve A szegfűk forradalma öt esztendeje győzött Por­tugáliában a „piros szegfűk forradalma”: a hadsereg an­tifasiszta katonatisztjeinek megmozdulása, a néptömegek támogatásával megdöntötte Salazar-Caetano diktatórikus rendszerét. Négy évtizedes fasiszta rezsim omlott össze a „századosok mozgalmának” hatalomátvételével, s Portu­gáliában megnyíltak a börtö­nök a politikai foglyok előtt, hazatérhettek a száműzött vagy külföldre menekült baloldali vezetők, demokra­ták, s megkezdődhetett a demokratikus változások fo­lyamata. A földreform során több mint egymillió hektárnyi nagybirtok került a nincse- telen parasztok tulajdonába, s ezeken termelőszövetkeze, tek alakultak. Államosították a nagyipar kulcságazatait, s az üzemekben a szervizett dolgozók által választott munkásbizottságok bizonyos beleszólási jogot kaptak az irányításba. Az antifasiszta fordulat egyéves évforduló­ján alkotmányozó nemzet­gyűlési választásokat tartot­tak, s az ennek alapján ősz. szeült testület olyan alaptör­vényt adott az országnak, amely nra a leghaladóbb a kapitalista világrendszer or­szágai közül. Nemzetgyűlé­si, majd elnökválasztásai vált ezután teljessé a de­mokrácia intézményesítésé­nek folyamata. Mi a teendő Crna Gorában? Dél-Libanon Izraeli lég Izrael kedd délután reDÜ- lőeépeket is bevetett a dél­libanoni palesztin célpon­“ “’SJ itámadás tok ellen harmadik nania tartó támadásaiba — adták hírül a helyszínen dolgozó tudósítók. A vasárnapra vir­radóra izraeli területen végrehajtott palesztin geril­laakció megtorlásának ürü­gyén az elmúlt napokban haditengerészeti egységek lőtték a libanoni partvidé­ket. A keddi légitámadás a déli partvidéket és a pa­lesztin, illetve a libanoni baloldali erők főhadiszállá­sának számító Nabatiieh körzetét érte. A palesztin légvédelem tüzelt a táma­dó gépekre. A WAFA pa­lesztin hírügynökség jelen­tette. hogy egy izraeli táma­dó gépet lelőttek, amikor az többedmagáva] Tyr kikötő­város környékét bombázta. A belső reakció azonban ellentámadásba lendült, s Portugáliában erőteljes küz­delem folyik a forradalmi fo­lyamat vívmányainak meg­őrzéséért. A harc nemegyszer belpolitikai válságokban fe­jeződik ki, de az újjáéledő jobboldali erőknek mind >'% ideig nem sikerült felszámol­niuk a dolgozók vívmányait, bár a gazdasági válság ter­heit igyekeznek a dolgozók vállára hárítani. Az 1974. április 25-i for­dulat megnyitotta az utat az­előtt is, hogy hazánk és Por­tugália államközi kapcsolatai fejlődésnek Induljanak és mind gyümöcsözőbbé váljon a kétoldalú együttműködés a gazdaság és a kultúra terü­letén. Nemrég Eanes állam­elnök magyarországi látoga­tása adott új ösztönzést ezeknek a kapcsolatoknak. A. I. Párizsból irányítják a vörös brigádosokat? — Jamani sejk, szaúdi olajminiszter közlekedési rendőrként inti lassításra a Nyugat gazdaságát. (Az Economist karikatúrá­ja — KS) mai Klubnak az alapítója, Aurelio Peccei súlyos válsá­got jövendői. „Az ipari tár­sadalom átlépte az a határt, ahol az előnyök végződnek és a hátrányok kezdődnek ... Nem ártana már az iskolá­ban kialakítani az „energia­tudatot” ... Jelenleg az ener­giaforrásoknak a 60 százalé­kát képviseli a folyékony kincs. A következő évtized végén számíthatunk rá. hogy az olaj fogyni kezd, de ha az iráni események Szaúd- Arábiában is elindítanak va­lamiféle hasonló folyamatot, akkor hónapokon belül kilá­tástalan helyzetbe kerülhe­tünk. Nem feltétlenül szük­séges a monarchia bukása, elegendő egy másfajta, a Nyugat számára kedvezőtlen ólajpolitika kialakítása...” Peccei a Panorama című olasz hetilapnak adott in­terjújában együttműködést javasol a világ különböző társadalmi rendszerű orszá­gainak, amikor energiariadót fúj. mert az ezredforduló tá­ján már egyetlen állam sem lesz képes megküzdeni a közelgő veszélyekkel. Kocsi Margit Hangtompítás pisztollyal többször lábon lőtte kedden délután két merénylő Franco Piccinelli olasz újságírót, az állami rádió és televízió to­rinói kirendeltségének fő- szerkesztőjét. Az újságírót öt golyó találta el. Eltört jobb combcsontja. Kórházban ápolják. Fél órával a merénylet el­követése után ismeretlen te­lefonáló hívta fel az ANSA olasz hírügynökség szerkesz­tőségét. „Itt a vörös brigá­dok beszélnek — mondta. Mi sebesítettük meg Piccinellit. aki kereszténydemokrata...” Piccinelli már a harmadik olasz újságíró, akit a „vörös brigádok” elnevezésű terror­szervezet tagjai az elmúlt két évben Torinóban orvul megtámadtak. Egyik újság­író áldozatuk Carlo Casaleg- no, a La Stampa című tori­nói napilap helyettes főszer­kesztője volt; őt 1977-ben fejbe lőtték és sebébe bele­halt. Másik áldozatukat, a L’Unitának, az OKP lap­jának riporterét — Piccinel- lihez hasonlóan — lábon lőtték. Kedden több olasz lap cik_ kezett arról, hogy a „vörös brigádok” és más terrorista csoportok ..főhadiszállásai” és „irattárai” Párizsban vagy a francia főváros környékén vannak. „Párizsban bizton­ságban érzik magukat — írta például a trylánói Corriere Deila Sera. — Baráti össze­jöveteleket tartanak egy-egy sörözőben, s órákig hevesen vitatkoznak. Aztán telefonon lépnek kapcsolatba társaik­kal. Biztonságban érzik ma­gukat, nevükön nevezik meg a dolgokat. El sem képzelik, hogy a francia titkosszolgálat rendszeresen lehallgatja be­szélgetéseiket. ..” Más lapok közelebbről meg nem jelölt forrásokra hivatkoztak, s azt írták, hogy az olasz terror­szervezetek párizsi rejtekhe­lyeire vonatkozó értesülései­ket a „vörös brigádok” esz­mei vezetőjének tartott na- dovai egyetemi docens, Tóni Negri letartóztatásáról és ki­hallgatásáról tudósítva sze­rezték. Az olaszországi terroriz­musról nyilatkozott kedden az II Giomale című lapban Sandro Parfeni köztársasági elnök, s kijelentette, hogy a terrorizmus és a kormány­zat válsága mélyen aggaszt­ja. Szólt arról is, hogy ter­rorista elemek beszivárognak kulcsfontosságú állami posz­tokba. „Tudom — hangoztat­ta ezzel összefüggésben —, hogy a terroristák tavaly pont akkor gyilkolták meg Tartaglione bírót, amikor egy bizonyos nyomra buk­kant. Bizonyára ugyanezen a nyomon volt Alessandrini bíró is, amikor szintén meg­gyilkolták.” 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents