Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-24 / 94. szám
Á türelem erejével NAGYOBB TÜRELEMRE, «vagy nagyobb türelmetlenségre van-e most szükség társadalmi életünkben, a párt- szervezetek munká j ában ? Az élet parancsolóan igényli, hogy szakadjon vége türelmünknek olyan jelenségekkel szemben, mint a munkafegyelem lazaságai, a szervezettség alacsony hatásfoka, gazdaságtalan, veszteséges termékek gyártása, elhúzódó és pazarlóan költséges beruházások, a határozatok következetlen végrehajtása és így tovább. A politikai vezetés éppúgy elvárja a nagyobb határozottságot és erélyt, mint a társadalom kérdések iránt érzékeny közvélemény. Tehát a mindennapos párt- politikai munkában nagyon- is indokolt egyfajta erőteljesebb türelmetlenség. S még csak oly módon sem lehetne ezt megfogalmazni, hogy legyünk türelmetlenek a gyengeségek, fogyatékossággok iránt, ám türelmesek az emberekkel. Mert a kettő a valóságban nem választható el teljesen: a fegyelmezetlenséget, a hanyagságot, a felületességet aligha lehet úgy leküzdeni, hogy eközben magát a fegyelmezetlen, hanyag, felületes személyt ne érintsék e küzdelem következményei. Megfogalmazhatjuk tehát, hogy általánosságban elérkezett az idő a nagyobb tü- felmetlenségre? A legkevésbé sem! Hiszen ha bizonyos területeken, bizonyos összefüggésekben nagyobb türelmetlenségre kell buzdítani pártaktivistákat, kommunista kollektívákat, más területeken és összefüggésekben éppenséggel a fokozott türelem a parancsoló követelmény. Különösen két területen. AZ EGYIK a döntések előkészítése. A közrejátszó tényezők gondos számbavételében, a várható hatások mérlegelésében a kapkodás, a hirtelenkedés sohasem vezetett jóra. „Hétszer méri meg, mielőtt levágod" — tanácsolja a közmondás, s valóban, az összetettebb folyamatokra kiterjedő, bonyolultabb viszonyokat érintő döntések előtt minden körülmények között elengedhetetlen a gondos mérlegelés. Ehhez pedig nem utolsósorban kellő türelem is szükségeltetik. Amikor egy üzemi, szövetkezeti pártszervezet meghozza a maga elhatározását az 1979, évi cselekvési programról, állást foglal a vállalati, szövetkezeti terv, az üzemrészt, műhelyt érintő feladatok ügyében, kell hogy legyen elegendő türelme összegyűjteni, meghallgatni, értékelni minden észrevételt, vélemény. S erre kell ösztönöznie a pártszervezetnek a gazdasági vezetést is. Rossz, sőt, veszedelmes dolog lenne, ha „most nem beszélni kell, hanem cselekedni” csatakiáltással bárhol is türelmetlenül belefojtanák a szót a javaslattevőkbe, a véleményt mondókba.- Oda kell figyelni, rájuk, mert mellőzésük nemcsak a döntések színvonalát. átgondoltságát befolyásolná hátrányosan, hanem a munkahelyi demokrácia érvényesülését is. A türelem közvetlenül kihat a demokratikus fórumok érdemi munkájának légkörére. A pártszervezetek hivatottak őrködni ázom, hogy a cselekvésben mutatkozó határozó'tság ne csaphasson ót sehol a kérdések érdemi megvitatásának „energikus” korlátozásává. Persze, épp így indokolt az őrködés azon is. hogy a türelmes mérlegelést és megvitatást az elfogadott döntések erélyes véghezvitele kövesse, hogy — az idézett közmondáshoz visszatérve — ne halogassák a vágást nyol- cadszori, kilencedszeri, ti- zedszeri méréssel. A MÁSIK TERÜLET, hol sohasem lehet fogytán a türelmünk: a politikai meggyőzés, felvilágosítás, érve ■ lés; az emberek kérdéseinek megválaszolása. S számolnunk kell vele. hogy itt a türelemre alighanem a korábbinál is nagyobb szükség lesz. A termelési szerkezet átalakítása, a veszteséges termékek gyártásának beszüntetése, a munkaerő helyenkénti átcsoportosítása az érintett kollektívák és személyek számára gondokat, feszültségeket is okozhat. Azt is tudjuk, hogy az életszínvonal 1979. évi szerény emelkedése nem mindenki számára lesz érzékelhető: a családok számottevő részének tényleges jövedelme a tavalyival azonos szinten marad, esetleg még csökkenhet is. Ilyen helyzetben, amikor a személyes érdekeket ellentétes irányú hatások érintik, a politikai agitóciónak minden bizonnyal nem egy ellenvéleménnyel kelil számolnia. Feltehető, hogy egyes pártszervezetekben is szaporodnak a viták. A politikái munkában rendelkeznünk kell elegendő türelemmel ahhoz, hogy egy kérdést akár kétszer, háromszor, többször is megmagyarázzunk, hogy ne fukarkodjunk az érveléssel mindaddig, amíg nem sikerül az adott kérdésben a várt álláspontját meggyőzően elfogadtatnunk. És ahhoz is. hogy az érvek megfogalmazásánál számításba vegyük, kikhez, milyen rétegekhez szólunk. MINDEZT CSUPÁN konkrét helyzetben lehet eldönteni. S ezért azt mondhatjuk: voltaképpen kellő türelem kell annak mérlegeléséhez és eldöntéséhez is, hogy egy-egy adott párt- szervezet, kommunista kollektíva miben tanúsítson ezután nagyobb türelmet, és miben nagyobb türelmetlenségei Ezt jól meghatározni — a . további eredményes munkának nem kis jelentőségű feltétele. Gyenes László Kegyes volt hozzánk a tenger és áss ég (Ovagy beszámoló egy fekete-tengeri hajóútró!...) 1. ÓCEÁNJÁRÓVAL A FEKE TE-TENGEREN Beszámoló? Aligha lennék képes valóban beszámolni a töményre sűrített benyomásokról, ismeretekről — melyek nem egészen 8 nap alatt zúdultak ránk, — és a csodálatról, érzelmeinkről. írámesélhetek olyan bőven, mint Odüsszeusz tette, akit nem kötött a terjedelem.) Szombati nap volt és hajnalok hajnalán kelt fel száz Heves, és még több Békés megyei, mert 4.30-kor gyüleÓriás hajók az odesszai kikötőben. som csak silány vázlat marad a valósághoz képest. Pe_ dig én, — nem tudom más hogyan volt vele, — igyekeztem „felkészülni” az útra még itthon, hogy ne járjak úgy. 'mint Odüsszeusz és társai, akik készületlenül oly hosszú ideig bolyongtak valamikor, ott, ahol most mi jártunk ... Nálunk persze bolyongásról szó sem volt. Óriás hajónk, a Kazahsztán, ez a csaknem ezerszemélyes „világváros”, nagyon is határozottan röpített céljaink felé — 18 000 lóerővel. És mindig percnyi pontossággal ! De hát élőiről kezdem és röviden. (Én nem keztünk a repülőtéren, Ferihegyen, s hatkor már simán fel is szálltak velünk külön- gépeink Odessza felé. Ferihegyen még 8 óra‘volt, ami. kor mi 10-re átállított óráinkkal (moszkvai idő), nem kevés belső izgalommal és nagyszerű orosz tudású magyar csoportvezetőinkkel betolongtunk az odesszai repülőtér csarnokaiba. Kint, szovjet földön már vártad ránk az autóbuszok, s azokból mutatták be avatott idegenvezetők a milliós várost. Itt már az ókorban is görög gyarmat volt (Odesszosz). A mai Odessza, a Hős Város, Szeged testvérvárosa, széles utcáiban és parkjaiban rengeteg ákác- és platánfával — impozáns jelenség. A Feke- •'te-tenger e legnagyobb kikötője Ukrajna negyedik ipari, tudományos és kulturális központja. Nem sorolhatom el mindazt, amit láttunk. (De ajánlhatom olvasásra: „A szovjet Riviéra” című Panoráma-kiskönyvet.) Engem a világhírű Filatov-intézet, vagyis szemklinika, az operaház és a Patyomkin-lépcső ragadott meg különösképpen. Utóbbit ismertem Eizenstein klasszikus filmjéből, de azt csak most láttam, hogy az optikai bravúrral szerkesztett 140 éves és 140 méteres lépcsősor mellett ma már mozgólépcső is szállítja fel a túristákat... Meghatott a hősök emlékműve is, ahová esküvők tarka népe vonult éppen virágokkal (ott is a szombat a házasságkötések napja), hogy virággal róják le tiszteletüket és hálájukat mai boldogságukért... A hatalmas obeliszk mellett, a tengerparton nap mint nap iskolás fiúk és lányok állnak díszőrséget óránkénti zenés őrségváltással. Most néhány frissen sült férj éppen ölében hpzza vissza párját a jó 200 méteres sétányon, fel az autókig. Szép volt ez az önkéntes szokás, de úgy láttam, némelyiknek kissé nehéz ... Biztosan jólesik utána az esküvői ebéd ... Mi, magyarok, az első nem magyar ebédünket magyaros étvággyal fogyasztották el a patinás Ogyessza-étteremben, ahol udvariasan és feltűnő gyorsasággal varázsolták elénk. Akkor már hajónk bent állt a kikötőben. Mi beszálltunk, elfoglaltuk fürdőszobás, telefonos, légkondicionált kabinjainkat és ismerkedtünk a hajóval. Érdemes volt jól szemügyre Egri propagandisták vetélkedőd Vasárnap délelőtt tartót, ták Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán a város KISZ-alapszervezeteinek, bizottságainak részvételével propagandistáik vetélkedőjét. A versenyen az a kilenc, egyenként háromtagú csapat vett részt, akik az előző, helyi selejtezőkön a legjobbaknak bizonyultak. A beküldött megfejtések alapján most is olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, olyan feladatokat kellett megoldaniuk, melyek igen csak próbára tették leleményességüket felkészültségüket. A kérdések természetesen a mindennapi munkához, a politikai vitakörökhöz is kapcsolódtak. Ennek alapján a zsűri a következő csapatokat jutalmazta: Első lett az Egri Dohánygyár, második a megyei tanács, harmadik pedig a Fi- nomszerelvénygyár csapata. A versenyzők könyvutalványt kaptak teljesítményük jutalmául. A Ív gazdaságpolitikai fórumának telefonszámai Kedden 20 órái kezdettel gazdaságpolitikai fórum lesz a televízióban. A résztvevők várják a nézők kérdéseit, amelyek feltehetők délelőtt 10 órától a 170-700, illetve a 173-444-es telefonszámon, délután 16 órától pedig a 171-488, a 174-111 és a 176-611-es telefonszámon is. Mind az öt telefonszám este 22 óráig hívható. venni, mert ilyent nem mindig láthat egri magyar... Ez a 157 m. hosszú (!), 10 emeletes óceánjáró éttermeivel, tánctermével, szalonjaival, 3 bárjával, fürdőmedencéjével (benne melegített tengervíz), sportpályájával, 2 szaunájával, valóban szuper- modern luxushajó. Postahivatalából telefonálhatnánk a világ bármely részébe. Gyomrában 255 autót és 23 buszt képes szállítani... Hát ez lett a mi állandó úszó szállodánk ... Sokan figyeltük, amint egy hatalmas GANZ-daru (sok ilyen nyújtózkodik a kikötőben) rácsos konténerben emelte be cso- mogjainkat a fedélzetre. Nem a darusok tehettek róla, hogy néhány magyarunk csomagja Ferihegyen maradt... Én jót nevettem egy összenyomott hullámpapírcsomag láttán, mert csöpögött belőle az eltörött üvegek tartalma. Csak később tudtam meg, hogy kedves békési magyarunk konyakjaiból minimum egy liter — az én csomagomba csordogált bele... Akkor már nem nevettem ... Mindig éjjel utaztunk úszó luxushotelunkban és nappal más-más várost ismertünk meg. Közben 2600 km-t tettünk meg a mindig sima) tengeren. Mert jól húztuk a csíkot és ez a valódi csík hajónk mögött vízen — kiszámítottam — hatsávos autópálya szélességű volt! A hajnalban fekete, de nappal csodás sötétkék tengeren készített autópályánk fehérha. bős, kékítős öblítővíznek tót- szett... (Nekem József Attila és a Mama jutott eszembe ...) És ezt láttuk hosz. szan, ameddig szemünk' elláthatott. Mert kegyes volt hozzánk a tenger és az ég, sehol egy hullám és egy felhő a hét tengeri nap alatt... Ehhez persze szerencse is kellett, de nekünk az is volt... (Dr. Szemes—Varga) (Folytatása következik) (2. A Fekete-tenger kaukázusi parvidékén.) Pillanatképek a KAEV-bőI A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 4. számú gyöngyösi gyára speciálisan textilipari, fonodái és konfekció, volar mint cipőipari szabászgépeket gyárt kis szériában dolgozó üzemek, szövetkezetek számára. Ezek a gépek több munkafolyamaira alkalmazhatók, könnyen kezelhetők, s talán emiatt olyan keresettek külföldön is. Nagy mennyiségben szállítanak a KGST-tagállamoknak, de a nyugati piacokon is sok kel el belőlük. A vállalat elmúlt évi bevétele í?6 millió forint volt, ezt az idén 7—8 százalékkal teljesítik túl. A jó munkaszervezést elsősorban a számítógépes termelés- irányítással érték el. Az országban egyedül ők foglalkoznak a számítógép ilyen irányú felhasználásával. Ilyen fonodái cérnázógépeket küldenek Csehszlovákiába, Kiss János szerelő a csomagolás előtti utolsó eíenőrzést végzi. Ezek pedig a lengőfejes vágógépek, melyeket a cipőiparban használnak. A szépen sorakozó gépek alkatrészeit Horváth László és Nagy László tisztogatja. Itt is a pontosság a fő. Vizkereki István raktárvezető, Pecze János raktárvezető és Juhász István brigádvezető a lengyelországi szállításra váró gépeket ellenőrzik. (Fotó: Szabó Sándor) Éljünk, dolgozzunk, tanuljunk szocialista módon!
