Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Ziaul új kormánya „NINCSENEK POLITIKAI AMBÍCIÓIM” — mon­dogatta a pakisztáni katonai kormányzat feje, Ziaul Hak tábornok. A kijelentésre az adott alkalmat, hogy a generális átalakította országa kormányát, amelyből előzőleg kiléptek a jobboldali polgári koalíciót képvi­selő miniszterek. A tárcákat újra felosztották, s az iszlamabadi ka­binetbe újabb magas rangú katonatisztek kerültek. A polgári miniszterek kiválását egy vérlázitó tett — Bhutto volt miniszterelnök kivégzése — előzte meg. Valószínű, hogy ezzel a lépéssel, amelyet Pakisztán­ban és a világban mindenütt politikai gyilkosságként értékelnek, még a szélsőséges iszlám pártok sem ér­tettek egyet. Pedig Ziaul Hak mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyerje a vallási erők bizalmát és támogatását: országában bevezette a középkori moha­medán jogszolgáltatást. Ezentúl a tolvajláson értnek karját, vagy lábát vágja le az orvosi diplomával ren­delkező hóhér, az alkoholt fogyasztót felakasztják, s agyonkövezik, akit házasságtörésen érnek... A ka­tonai kormányzat ezekkel a rendelkezésekkel akarja megnyerni magának a vidéki tömegeket, a mulla- hokat és az olajban gazdag iszlám országokat. HAK TÁBORNOK DÖNTÉSE, hogy visszafordít­ja országát a múltba, egyértelműen reakciós cseleke­det, a pakisztáni iszlamizálás nem antiimperialista, kizsákmányolásellenes célokat követ, mint az iráni. Célja: a félfeudális társadalmi viszonyok konzerválá­sa. A kormányátalakítással egyidőben a tábornok-ál­lamfő ígéretet tett arra, hogy parlamenti választáso­kat rendeznek, s ez után ő, mivel nem vágyik politi­kusi karrierre, távozik posztjáróL Nos, e kijelentést illetően a megfigyelők kételkednek abban, hogy Ziaul Hak rászánja magát a választások engedélyezésére. Hiszen számára sem kétséges, a kivégzett, s ezzel mártírrá avatott Bhutto, holtában is Pakisztán vezető politikusa, akinek pártja ismét kormányra kerülhet... Ziaul Hak tábornokot az újságírók megkérdezték, mi a véleménye a Bhutto kivégzése nyomán támadt világméretű felháborodásról. A tábornok felelete: „az esemény a múlté, felejtsük el”. ALIGHA VALÓSZÍNŰ, hogy véleményét a pa­kisztáni tömegek is osztják. Miklós Gábor Olajipari delegáció az NDK-ban Zsengellér István minisz­terhelyettes vezetésével olaj­ipari delegáció utazott va­sárnap a KGST kőolaj, és gázipari állandó bizottság 50. ülésére, a Német Demokrati­kus Köztársaságba, Neub­randenburgba. Az ülésen többek között megtárgyalják a KGST-országok energia- szükségletének biztosítását szolgáló hosszú távú együtt­működési célprogramok vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatokat, a kőolaj- és föld­gázkutatás, a fúrás, termelés, és feldolgozás terén folyta­tott együttműködéseit. Bazargan átvelte Irán küiiigyeinek irányítását Mehdi Bazargan, az iráni ideiglenes kormány minisz­terelnöke vasárnap átvette a külügyi tárca irányítását is, amelynek élén Szandzsabi le­mondása óta, azaz hat napja nem állt miniszter. Külügy. miniszter-helyettessé dr. Ib­rahim Jazdit, a forradalmi ügyekkel megbízott minisz­terelnök-helyettest, Kho- meini ajatollah közeli mun­katársát nevezték ki — je­lentette a kormány szóvivő­je. ★ Az iráni külügyminisztéri­um jegyzékben hozta az Egyesült Államok és Mexikó tudomására, hogy Irán „az Iszlám Köztársasággal szem­beni ellenséges cselekedet­nek” tekinti, ha a két ország beutazási engedélyt ad az iráni sahnak és családjának. ★ Mehdi1 Bazargan miniszter­elnök a hét végén fogadta a Kínai Népköztársaság teherá- ni nagykövetét, akivel „ba­ráti beszélgetést” folytatott. A felek kifejezésre juttatták, hogy fejleszteni kívánják a két ország kapcsolatait a bé­kés egymás mellett élés el­vei alapján. ★ Vasárnap délután tűzszü­net jött létre a nyugat-iráni Nagadeh városában a három napja harcoló kurd és török nemzetiségű fegyveresek kö­zött —, jelentette a teherá- ni rádió. Megállapodás értelmében — amely pár órával a kor­mány erőteljes figyelmezteté­se után született — a fegy­veres konfliktust okozó prob­lémákról további tárgyaláso­kat folytatnak az aláíró fe­lek: a szunnita és síita pap­ság, valamint a kurd és tö­rök nemzetiség képviselői. Vasárnap délután a Kaj- han című lapnak nyilatko­zott Ibrahim Jazdi minisz­terelnök-helyettes, akit Ba­zargan kormányfő, miután átvette Szandzsabi lemondá­sával megüresedett külügyi tárcát is, külügyminiszter­helyettessé nevezett ki. Jaz. di aki a jelenlegi körülmé­nyek között gyakorlatilag a külügyminisztérium vezetője, ebben a minőségében tett nyilatkozatában hangoztatta, hogy Irán pozitív semleges- ségi politikát akar folytatni a jövőben, s baráti kapcsola­tokra törekszik minden ál­lammal, amely tiszteletben tartja az iráni nép érdekeit, az ország szuverenitását A tekintélyes politikai ve­zető a továbbiakban az isz­lám forradalmi bíróságok tevékenységéről szólva kifo­gásolta az eljárások titkos­ságát, s hangsúlyozta: a tár­gyalások során elítélt szemé- 1 -ek bűnösségét olyan meny- nyiségű bizonyíték támaszt­ja alá, ami indokolatlanná teszi a tárgyalások zárt rj- tók mögött történő megtar­tását. A Kajhan egyik jelentése szerint Teheránban a hét vé­gén fegyveres összecsapás zajlott le az „iszlám forra­dalmi bizottságok” fegyvere­seinek két csoportja között. Az összetűzésnek négy halá­los áldozata van. Franciaországi magyar gazdasági és műszaki napok Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn este a párizsi ke­reskedelmi és ipari kamara dísztermében ünnepélyes ke­retek között nyílt meg a Raymond Barre francia és Lázár György magyar mi­niszterelnök védnöksége alatt megrendezett magyar gazda­sági és műszaki napok ren­dezvénysorozata. A megnyitón részt vett Marjai József, a miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar napok rendezvényso­rozatának elnöke. A megjelenteket •— a francia—magyar kereskede­lemben, gazdasági kapcsola­tokban szerepet játszó gaz­dasági, ipari, kereskedelmi, tudományos körök képviselő­it, a magyar miniszterelnök­helyettessel együtt érkezett gazdasági vezetőket, szakem_ bereket — először Jean Theves, a párizsi Kereske­delmi és Ipari Kamara elnö­ke, majd Kallós Ödön, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke üdvözölte. Raymond Barre miniszterelnök üdvöz­letét Jean-Pierre Prouteau, a kis- és középipari vállala­tok ügyeivel foglalkozó ál­lamtitkár tolmácsolta. Marjai József ezt követő beszédében rámutatott, hogy a Magyar Kereskedelmi Ka­mara legutóbb tíz évvel ez­előtt rendezett hasonló elő­adás és találkozósorozatot francia földön. A jelenlegi gazdasági napoknak, amelye­ket Párizsban és Lyonban a francia szakmai szervezetek, a helyi kereskedelmi kama­rák, a francia munkaadók országos tanácsa és a francia külkereskedelmi központ közreműködésével szerveztek meg, kiemelkedő a jelentő­sége. Marjai József — akár­csak az est valamennyi szó­noka — kiemelte az utóbbi évek magas szintű francia­magyar találkozóinak, első­sorban pedig a tavaly no­vemberi, Kádár János és Giscard d’Estaing közötti csúcstalálkozó jelentőségét. Marjai József beszéde után Török István külkeres­kedelmi miniszterhelyettes tartott előadást a magyar gazdaságról és nemzetközi együttműködési politikájáról, majd a Magyar Kereskedel­mi Kamara hazánkról szóló filmjét vetítették a megje­lenteknek. Kedden a magyar tájékoz­tató központ hivatalos meg­nyitását követően azonnal megkezdődnek a magyar külkereskedelem új párizsi „támaszpontjának” konfe­renciatermében a magyar Szakemberek előadásai. Szer­dától péntekig Lyonban, Franciaország második leg­nagyobb városában is meg­rendezik a magyar gazdasá­gi és műszaki napok elő­adás- és találkozássorozatát. Brit választások Az első gól Callaghan Thatcher asszonynak: Ha olyan okos, tessék, vezessen tovább egyedül... (International Héráid Tribüné karikatúrája — KS) Merőben lovagiatlan és fe­lettébb szokatlan tettre ve­temedett a minap egy te­kintélyes angol úriember; párbajra hívott egy közép­korú, jól szituált hölgyet. Mielőtt megvetéssel elítél­nénk e merényletet, a gyen­gébb nem képviselője ellen, szögezzük le gyorsan a mentséget is: nem pisztoly­ra, vagy kardra szólt a ki­hívás, hanem egy egyszerű tévévitára, amelyet pedig a legszigorúbb illemkódex sem zár ki. A brit Munkáspárt vezetője Callaghan minisz­terelnök tehát bátran oda­dobhatta a kesztyűt a kon­zervatívokat Vezérlő Tha- techer aszonynak, akiről köz­tudott, hogy szívesen koty­vasztja az angol jobboldal méregfőzeteit, de a legkevés­bé sem alkalmas pártja re­ceptjeinek nyilvános megvé­désére. Ezért nem érte vá­ratlanul a választásokra ké­szülő közvéleményt és a munkáspártiakat, hogy a brit reakció „szőke démona” gyorsan elzárkózott a rög­tönzést, jó fellépést és főleg — a nála hiányzó — szónoki képességeket igénylő nyil­vános párharctól. INGATAG NÉPSZERŰSÉG A munkáspárti vezér tehát rögtön a korteshadjárat ele­jén gólt lőtt vetélytársnője hálójába, annak ellenére, hogy az elmúlt napokban 1979. április 2U kedd nemegyszer hangsúlyozta: a május 3-ra kitűzött parla­menti választás nem szemé­lyek, hanem pártok össze­csapása lesz. Callaghan nyu­godtan tehette ezt, hiszen jól tudja, hogy személyes népszerűsége általában na­gyobb, mint pártjáé, míg Margaret Tatcher esetében ez pontoséul fordítva igaz. Persze, nyilván más lett vol­na a taktika, ha a jelenlegi kormányfő lenne népszerű­séghátrányban a konkurrens párt vezérével szemben. LABOUR-HIBÁK; TORY-ERÉMYEK A Munkáspárt azonban az első részsiker ellenére sincs rózsás helyzetben. A közvé­lemény-kutatók szerint az év elején a Konzervatív Párt a választók többségének szim­pátiáját bírta, míg a Mun­káspárt támogatóinak tábora fokozatosan csökkent. A kormánypárt azóta sokat be­hozott a hátrányból, de a legmegbízhatóbb jósoknak tekintett angol fogadóirodák még mindig vagy huszonöt százalékkal több pénzt ígér­nek nyerés esetére a kevés­bé esélyesnek ítélt Munkás­pártra tippelőknek. S ennek oka elsősorban az, hogy a Callaghan-kormány ingado­zó, népszerűtlen tevékenysé­ge kiábrándította a tömege­ket a kormányzó pártból, illetve főleg annak politiká­jából. Az angolok jó része ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a Munkáspárt manapság korántsem azonos a pártvezetéssel, illetve a kabihéttel. A legutóbbi La- bour-kongresszuson kitűnt, hogy a párt balszárnya után a centrum is mindinkább elégedetlen a kormány tőkés köröknek kedvezni akaró vonalával, amelynek szük­ségszerű következménye a kemény harc a nagyhatalmú szakszervezetekkel. A kong­resszus radikálisabb, a dol­gozó tömegek érdekeit job­ban figyelembe vevő politi­kát követelt határozatában, amelyet azonban a párt jobboldalának törekvéseit képviselő kormány igyeke­zett mellőzni. Inkább bele­ment az egész országot meg­bolygató bérharc utcájába, ahol azután az állandó vi­szály, a politikai összecsa­pások és ezek nyomán a nö­vekvő elégedetlenség kátyúi között egész télen evickélnie kellett. Callaghanék makacs ragaszkodása a 7—8 száza­lékos béremelési plafonhoz a munkások és alkalmazottak millióit fordította a kor­mány és rajta keresztül per­sze a Munkáspárt ellen. Ez­zel lehetőséget adott a kon­zervatívoknak, hogy az or­szág lakosságát ijesztgessék a szakszervezetek sztrájkkal zsaroló „uralmát” és más, szokásos vádakat emlegetve, hogy a gazdasági fejlődés továbbra is igen csekély, az árak még mindig túl gyor­san nőnek, s a munkanél­küliséget sem sikerült szá­mottevően csökkenteni. SORSDÖNTŐ TÉNYEK Pedig a londoni kormány okosabb taktikázással ki­használhatta volna a tényt, hogy a gazdaság változatla­nul meglevő bajai ma már sokkal kevésbé katasztófáli- sak, mint pár éve voltak. Az északi-tengeri olaj révén Nagy-Britannia az egyetlen Nyugat-Európában, ahol az energiahordozók árának vi­lágpiaci emelkedése viszony­lag kevésbé hatott, és sike­rült a tőkés országok átlagá­ra visszaszorítani az infláció korábban 20 százalék, feletti rátáját. Így növekedhetett egy kicsit az életszínvonal, s éveken keresztül meg tud­tak egyezni a szakszerveze­tekkel is, ami a konzervatív kormányoknak még soha­sem sikerült. Ezeket a ked­vező eredményeket feledtet­te a kormány a béremelési követelésekkel szemben ta­núsított merev magatartá­sával. A nagy kérdés most az, hogy az elégedetlen vá­lasztók közül hányán isme­rik fel: a konzervatívok, élükön a kül. és belpoliti­kában egyaránt szélsősége­sen reakciós Thatcher asz- szonnyal, hatalomra kerülé­sük esetén még inkább a bérből és fizetésből élők ro­vására próbálnák kormá­nyozni az országot. A szak- szervezetek minden esetre jól látják a veszélyt, s bár a kormánnyal elégedetlenek, igyekszenek hozzájárulni a Munkáspárt választási győ­zelméhez. Máris elcsitultak a bérharcok, helyettük hatá­rozott állásfoglalások segítik a Labour korteshadjáratát. Callaghan és munkatársai azonban úgy tűnik: képte­lenek hasonló rugalmasság­ra. Választási felhívásuk a konzervatívok platformjára emlékeztet — nyilván azzal a szándékkal, hogy szavazó­kat hódítsanak el az ellen­féltől. Csakhogy ezzel alig­hanem méginkább kiábrán­dítják a hagyományos mun­káspárti választókat, akik­nek elégedetlensége és eset­leges közönye sorsdöntő le­het május 3-án. Avar Károly MOSZKVA Az orosz pravoszláv hú*-, vét idén április 22-re esett. Ebből az alkalomból nagy- misét tartottak az egyház templomaiban. A moszkvai székesegyház­ban vasárnapra virradó éj­jel Pimen atya, Moszkva és egész Oroszország pátriár­kája celebrált ünnepi misét, amelyen a hívőkön kívül részt vettek a diplomáciai képviseletek vezetői és mun­katársai is. Az istentisztelet után fel­olvasták a pátriárka húsvé­ti üzenetét, amely felhívta a Szovjetunióban és külföl­dön élő pravoszlávokat, hogy éljenek békében és szeretet-' ben, fáradozzanak és mun­kálkodjanak isten dicsőségé­re ,fs a haza javára. Minden tőlünk telhető eszközzel őrizzük az egyetemes békét — hangoztatja az üzenet —, érezzük át és támogassuk hazánk béketörekvéseit. NEW YORK "*• Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap New Yorkból elutazott egy hóna­pig tartó ázsiai és euróoai kőrútjára. Az ENSZ-dipJó- mata először London érin­tésével Malaysia fővárosá­ba, Kuala Lumpurba uta­zik. ISZTAMBUL Súlyos katasztrófa színhe­lye volt szombaton éjjel a Boszporusz-tengerszoros, ahol egy török és egy ro­mán teherhajó összeütkö­zött. A hatóságok szerint a szerencsétlenséget az okozta, hogy a török hajó a meg­engedettnél nagyobb sebes­séggel haladt át a szoroson. Két tengerész az életét vesztette, öten pedig eltűn­tek. BELGRAD Milos Minies, az JKSZ KB elnökségének tagja a legközelebbi napokban láto­gatást tesz a Szovjetunió­ban, ahol az SZKP és a JKSZ együttműködéséről és a két felet érintő kérdések­ről tárgyal — közölték hi­vatalosan Belgrádban. Mi­los Minicset elutazása előtt fogadta Tito párt- és állam­elnök. SALISBURY A rhodesiai légierő szom­baton támadást indított több mozambiki gerillatámaszpont: ellen — jelentette be egy Sa- lisburyben közzétett . rhodé- siai közelmény. 48 óra leforgása alatt ez már a második támadás volt a szabadságharcosok mo­zambiki állásai ellen. BRAUNAU Hitler Adolf születésnap­ján, szombaton neofasiszta provokáció székhelye volt az- ausztriai Braunau. A külföldi és az osztrák neofasiszta szer» vezetek tervezett tűnte-; tését önkéntes antifasiszták és a rendőrség akadályozta meg. Az antifasiszta fiatalok vörös zászlót bontottak a tér» vezeti tüntetés helyszínén,!' még mielőtt a hat fekete1 egyenruhás és kétszer annyi civil fasiszta a helyszínig érkezett. BELGRAD Közepes erejű földmozgást* észleltek a Belgrádtól 90 ki­lométerre északra levő NoviV Becej város körzetében — jelentette vasárnap a belgrá-5 di földrengésjelző intézet. Al földmozgás — amelynek epi­centruma az említett terület — a Mercalli-skála szerint» 5-ös erősségű volt. Károkról nem érkezett jelentés, JERUZSÁLEM Az izraeli kormány vasár-- napi ülésén újabb két cisz- jordániai település felállítá­sát hagyta jóvá — adta íjí-J» rül a tanácskozásról szóló* közlemény. A két kérdéses telepen, Silóban és Álon Mo- rehban egy ideje már móg- jelentek a Gus Emuninr pe- vű szélsőséges csopórt akti­vistái, a vasárnapi döntés­sel ottlétüket szentesítette * kormány. (AP, UPI* V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents