Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Együtt a fiatalokkal E gyütt a fiatalokkal, hiszen nekik és értük építünk jövőt. S ha magunkért is dolgozunk, ha többet is akarunk, azért az igazi cél, hogy a jövő nemzedéknek min­dig minden jobb és könnyebb legyen. De lehet-e építeni azok nélkül, akikért tesszük? Természetesen nem. Ahogy a csa­ládban bevonjuk a gyermeket a mindennapi gondok megol­dásába, ugyanezt kell tennünk társadalmi méretekben is. Tulajdonképpen — egy kissé leegyszerűsítve az egészet — ez vezérelte hat esztendővel ezelőtt a Hazafias Népfront megyei elnökségét, s a KISZ Heves megyei Bizottságát, ami­kor közös tervet dolgoztak ki az együttműködésre. Hogy a hat évvel ezelőtti elképzelésekből mi valósult meg, most másodszorra értékelték. Az értékelés a kétségte­len meglevő eredmények számbavétele volt, s további fel­adatok meghatározása. Mert az indulás, a közös munka elve jó, s érdemes még többet foglalkozni vele. A gyárakban, a szövetkezetekben együtt dolgoznak öre­gek és fiatalok. Két-három nemzedék él egymás mellett a munkahelyeken és a családokban. A mindennapi életben te­hát elképzelhetetlen bármi- is, a nemzedékek egyetértése, együtt dolgozása nélkül. így van ez a közéletben is. Ám mint mindenre, a közéleti tevékenységre is nevelni kell a fiatalokat, s ennek egyik módja, hogy a saját szervezetük munkájában való részvételen túlmenően, mint a fiatalok képviselői, ott legyenek mindenütt, ahol érdemben döntenek, s ahol előkészítenek, vagy végrehajtanak feladatokat. Hogyan történt ez az elmúlt években, hogyan kívánták bevonni és megosztáni a gondokat a fiatalokkal, erről né­hány számadat önmagában is sokatmondó. A tanácsválasz­tások fontos állomásai életünknek, s a tanácsban beválasz­tottak« sok feladat vár. A KISZ-fiatalok az elmúlt idő­szakban mindenütt részt vettek a választások előkészítésé­ben, jelölteket ajánlottak saját soraikból is. A tanácsban megválasztott 30. éven aluliak aránya nőtt, jelenleg 17 szá­zalék. Ez már a népfront és a KISZ együttműködésének egyik bizonyítéka. Hozzátartozik még ehhez, hogy a fiatalok ará­nya a népfrontbizottságokban 22 százalék, s két országgyű­lési képviselőjük is van. Ám ennek ellenére egyes rétegek — gondolunk itt a pályakezdőkre — még ma sincsenek min­denhol a szükséges mértékben képviselve. S ha már itt, és most, a gondokat is említjük, sajnos 'a gyesen levő kisma­mákkal való foglalkozás sem a KISZ-, sem a népfrontszer­vezetek részéről nem járt még a kívánt sikerrel, bevonásuk a közéleti munkába eléggé gyér. A fiataloknak e csoport­jával más szinteken is foglalkoznak, s remélhető, lassan csak megtalálják az utat a vállalatok, intézmények, társadalmi szervek a kismamákhoz is, s az 6 részükről is közeledés lesz a válasz. Mi az, ami ezeken felül foglalkoztatta a két szervet és amiben a fiatalok is sikeres munkát végeztek? Talán első helyre kellene tenni, nem csupán fontossága, hanem az elért eredmény szerint is, a közös munkát a közművelődésben. Ezen a téren volt a legjobb az együttműködés, a fiatalok bevonása és a legkonkrétabb a célkitűzés is. Az iskola, az úttörőmozgalom, a KISZ-szervezetek kapcsolata erősödött, — beleértve az ifivezetők munkáját is. Az „Egy iskola egy üzem”, az „Egy őrs egy család”, a közösen szervezett prog­ramok az általános iskolások és az üzemi fiatalok között, egy-egy eredményes lépés ebben a munkában. De idesoroló- hatjuk a honismereti szakkörök munkáját, a díszítőművész szakkörök tevékenységét. Ma e szakkörök 1700 tagja közül mintegy 4—500 fiatal kutatja és megőrzi, fejleszti a népi hagyományokat. A népfront által szervezett szakkörök mun­kájába sok fiatalt sikerült bekapcsolni. Sokat, de még nem eleget. Az ember jellemét, egy kissé sorsát is meghatározza, milyen környezetben él. Ehhez a környezethez hozzátartoz­nak olyan dolgok is, mint a lakóhely szépítése, a környezet védelme. A népfront tagjai és a KISZ-fiatalok együtt dol­goznak sok helyen e célért. És ami a népfrontnak dicsére­tére válik, sok KISZ-szervezeten kívüli fiatalt is magával hozott e munkákra. Abban, hogy megyénkben 1978-ban az egy főre eső társadalmi munka értéke elérte a 324 forintot, nagy részük van a fiataloknak. Jó néhány községet sorol­hatunk fel — Ostoros, Aldebrő, Heréd, Verpelét többek között —, ahol a népfrontbizottságok a fiatalokkal együtt szólították munkára a lakosokat, s együtt dolgoztak a falu szépítésén, építésén. S a valamit valamiért elv alapján a fia­talok is több olyan lehetőséghez jutottak, amelyek a kultu­rált szórakozást, s a sportban való részvételt biztosították. Ezért született olyan javaslat is, amelynek értelmében az eddiginél szorosabbra kell vonni az együttműködést — a megyétől a községekig — minden szinten. A feladatok a következő években sem lesznek kisebbek, ezzel együtt tehát az együttműködésnek is tovább kell ja­vulnia. Mert a fiataloknak építeni, jövőjüket előkészíteni, csak a fiatalokkal együtt lehet. Deák Rózsi Portya a fogyasztók érdekébe« Ügyes kis műszer ez a ref­raktométer. Az ember rá­csöppent egy kis pálinkát, vagy éppen presszókávét az alsó üveglapra, a tetőt rá­zárja, mint a mikroszkóp­preparátumnál a felső üveg­lapot, aztán betekintve a fény felé tartott szerkezet lencséjén, azonnal megálla­píthatja, hogy „huncutkod- tak-e” a szeszes itallal, vagy a kávéval ... — Nincs probléma — mondja Mihályi Sándor, a Eanoráma Szálloda és Ven­déglátó Vállalat belső ellen­őre, a tardosi fogadóban végzett vizsgálat során. — Szabályos. Aztán a mérés kerül napi­rendre, de ott sem talál a „stáb” — azaz a megyei rendőr-főkapitányság tár­sadalmi tulajdon-védelmi osztályának munkatársai és az ellenőr ——említésre mél­tó hibát. Amolyan rutinellenőrzés volt, hangsúlyozottan a fo­gyasztók védelmében. S ez nemcsak a minőség és meny- nyiség témáját érintette, ha­nem az üzletvitellel kapcso­latos más kérdéseket is. Így derült ki, hogy van megje­gyezni való: a talált tárgyak nyilvántartása és az üzleti munkarend ismeretlen. — Ez az üzleti munkarend — hangsúlyozza Szabó And­rás rendőr százados — nem valami bürokratikus nyűg. Mondhatnám: az illető rész­leg miatyánkja, amolyan végrehajtási utasítás, a bel­kereskedelmi törvény alap­ján, amely már az üzlet spe­ciális dolgait is „jogerősen” összegzi. Eszerint kell min­denütt dolgozni. Szegedi László rendőr fő­hadnagy — a többletképzés­nek ez is egy módszere, akár italról, akár ételről van szó. Aztán ott vagyunk a fel- sőtárkányi Sziklaforrás ét­teremben. Gyanútlan ven­dégként kérjük az italt, az­tán fizetünk. — Sajnos nincs apróm — néz várakozóan a pincér a visszaadás kínos szüneté­ben. (Pedig a felszolgálónak legalább ötszáz forint váltó­pénzének kell lennie. Ekkor igazolják magukat az ellen­őrök, s már nem is lehet helyrebillenteni a bizalom megingott egyensúlyát. Elő­kerül az üzletvezető, és azt tapasztalja, hogy a csapos eléggé szűkén mérte a pá­linkát. — Sajnos — hangzik a megdönthetetlen szenten­cia — ez tízszázalékos súly­csonkítás! Azt jelenti, hogy ilyen méréssel pontosan 1,16 forinttal károsította meg a fogyasztót. Ez már szabály- sértés. Míg készül a jegyzőkönyv, azzal a meglepő ötlettel áll elő az üzletvezető, hogy: — Nagyon finom gomba­pörköltünk van, megkínál­hatnám-e magukat? ... Kissé megrökönyödve né­zünk össze. Gombát: az el­lenőröknek? ... Viccnek is furcsa. (Ami a jó szándékot illeti, miszerint meghívásnak minősült a dolog, ugyancsak' : nem kaphatott vastapsot). — Ami a súlycsonkítást il­leti — veszi át a szót ké­sőbbi a kocsiban Szabó szá­zados —, az ételeknél külö­nösen a szabadkasszás rend­szerű egységekben van prob­léma. A szoros elszámolású vendéglőknél például már minden tételre van blokk, s így utólag is lehet ellenőriz­ni, illetve a bevétellel a kal­kulációt összehasonlítani. — Na, és ami Hatvanban a Sárga Csikóban volt? — jegy­zi meg egy másik ellenőr. — Tavaly ősszel körülbelül öt liter pálinkát vizeztek tel. A kereskedelmi felügyelőség tízezer forint pénzbírságot szabott ki a csapos ellen, mert ugyanezt egy évvel az­előtt is megcsinálta. Azt hit­te, hogy a korábbit már el­felejtették ... — Az ügyeskedésben szin­te korlátlan a fantázia, — folytatódik a beszélgetés. — Az egri Kertész utca kis ve­gyesboltjában például házi pálinkát mértek suba alatt. De felbontottak palackozott szeszes italt is és szép nye­reséggel árusították. A veze­tőt elbocsátották (tettenérés történt), akinek ezenkívül több mint tízezer forintos leltárhiánya is volt még . . . — És az egri Sas úti 1133. számú boltban? — kérdi Szabó András százados. — A vezető 90 kiló kávét „rak­tározott el” az árváltoztatás ■előtt a készletfelmérés elöl. Ez körülbelül tízezer forint­nyi érték sikkasztását jelen­tette. A belső ellenőr szúró­próbaszerű vizsgálata derí­tett fényt a dologra, s bírói eljárás lett az ügyből. Az utolsó állomás az egri Hajnal italbolt, ahol az el­lenőrök nem találták a vá­sárlók könyvét és tekinté­lyes (jtűrés alatti) mennyisé­get hiányoltak a próbakép­pen kért cseresznyepálinká­ból. Itt is elkészült a jegy­zőkönyv a tapasztalatokról,1 s míg írták, valaki megje­gyezte : — Tudjátok, miért keresz­telték el a Kacsát Hajnal­nak? Nem tudtuk. — ... azért, mert abban az időben még senki nem sejtette, hogy csak 9 óra után lehet majd szeszes italt kapni... összegezzük a tapasztalad tokát, s választ kapunk ar­ra a kérdésre is, hogy mi történik az ilyen eredmé­nyes vizsgálatok után a sza­bályszegőkkel. Első — és enyhébb — esetben vállalati fegyelmi, később szabálysér­tési eljárás, vagy: bizonyos időre való eltiltás az ilyen munkaköröktől.» (Ha a bíró­ság ítél, az eltiltás öt évre szól.) S végül a büntetőeljá­rás következik. Szabálysér­tésnél tízezer forintig ter­jedhet a büntetés — mint az említett hatvani esetben is —, büntetőügyeknél a szabadságvesztés, vagy a magasabb pénzbüntetés kö­vetkezik. Van-e, lesz-e ennek vala­milyen hatása? A fogyasz­tókkal együtt reméljük: ta­lán ... Kátai Gábor Tovább utazunk, s a kö­vetkező állomás a szilvásvá­ráéi Szalajka vendéglő. A próbavásárlás bizalomger­jesztő, a számla fillérig stimmel. Nincs baj a cse­resznyepálinka, meg a ko­nyak minőségével sem, a kávé is kifogástalan. — Itt nem kell csettinteni — jegyzi meg az ellenőr. — Mit nem kell... ? — Csettinteni. Amolyan ellenőri anekdota — világo­sít fel Mihályi Sándor. — Többször is csettintünk a nyelvünkkel és ismételjük: „Ez: kávé!” Miért tetszik ezt ilyen gyakran mondani?” — kérdezik. „Hogy elhitessük magunkkal: ez valóban ká­vé ... ” Folyik a szó a kocsiban. Arról beszélgetünk, hogy az eddigi ellenőrzés során még nem fordult elő hamis mé­rés, a féldecinél például a két milliliteres tűrést nem lépték túl — visszafelé... Azaz: bár az illető szeszes ital nem volt egészen félde­ci, de kevesebb sem, mint amennyiért egy ellenőr ösz- szevonhatná a szemöldökét. (Furcsa, de az öt centen túl ezredmilliméternyit se mér­tek ... !) — Pedig — jegyzi meg Milyen lesz a Ferihegyi repülőtér ? Hazánk egyetlen nemzet­közi repülőterét 1950-ben nyitották meg Ferihegyen. Korszerű műszaki berende­zésekkel, kényelmes forgal­mi épülettel; akkoriban jog­gal tartották Közép-Európa legmodernebb repülőterének. Ám az azóta eltelt harminc esztendő alatt, a helyzet je­lentősen megváltozott. A mind nagyobb hatósuga_ rú és utasbefogadóképességű repülőgépek megjelenésének és a fejlődő nemzetközi kap­csolatok hatására rohamosan nőtt a légi idegenforgalom. 1960-ban például mintegy 300 ezer, míg 1978-ban már több mint egymillió-hatszáz­ezer utas fordult meg repü­lőterünkön. A korábbi igé­nyekhez tervezett kiszolgáló létesítmények: a forgalmi épület, a vám. és útlevélke­zelő helyek, a jegykezelő pultok már nem alkalmasak a megnövekedett csúcsforga­lom lebonyolítására. Jellem­ző, hogy tavaly, a nyári csúcsforgalomban gyakran napi 10 ezer, sőt egyik nap­tJj kifutópályák épülnek a Ferihegyi repülőtéren (MTI fotó, Bajkor József felvétele — KS) Rikácsoló, ijesztően éles hangon csörögni kezdett a telefon. Vándor összerezzent, majd erőt vett magán, és felvette a fekete kagylót. — Tessék... — mondta —, adom — s a felé forduló ér­deklődő szempárok közül ki­választotta a csoport legfia­talabb hölgyéhez tartozó te­kintetet: — Piriké, telefon. Piriké odaröppent és bele­csicseregte nevét a készü­lékbe. Arca felderült, amikor a választ meghallotta, öröm­től fénylett a szeme, szája, arca. homloka. — Szia — mondta —, szia, drága, jaj, de boldog va­gyok, hogy felhívtál, éppen rád gondoltam. Mondd, éde­sem, hogy intéződött el az a dolog ... ? Micsoda ... ? Az nem lehet. Ilyen barbár egyetlen szülő sem lehet... Elvégre felnőtt vagy. nem igaz. És mit csináltál?... Istenem, szegénykém ... Ké­ső este kint az utcán... Szörnyű... De legalább jöt­tél volna fel hozzánk ... Még ilyet, Marikám, hogy egy huszonegy éves lányt kizárjanak, mert kilenc után Piriké, telefon...? Csak gyerekeknek 1919, április-3%; vasárnap megy haza! Pontosan mennyi volt... ? Hát az semmi, az igazán semmi, teljesen meg­értelek, Mari, negyed tíz, az semmi, az a csecsemőkora az estének ... Persze, mit szólnának, ha éjfél után...? Viszont kibékültetek ... Édesem, én tudtam, hogy egy ilyen szerelem, mint a tietek, nem maradhat abba csak úgy egy marhaság mi­att ... Mert az volt, hidd el, hogy marha véletlen volt, csak úgy összefutottunk, és leálltunk dumálni a Robi­val. Ügy, ahogy mondtam: ő folyton rólad dumált, én meg Laciról... vagyis Kar­csiról, igen mert akkor La­cival össze voltam veszve, de ezt már tudod... És vé­gül hogy jutottál be? ... Ti­zenegykor, te jószagú isten, az egy barbár nőszemély, még szerencse, hogy nem egész éjszakára ... gondo­lom, hogy összefagytál... Nem?,.. Nahát, ez csodála­tos: öt percen belül! Csuda izgis... Ez egy igazi nagy kaland . .. ! És megállt, és hogy ülj be ... Nem, szerin­tem sem tehettél mást... és szeret, amióta csak isimer. Igen, igen ezekkel nagyon óvatosnak kell lenni, de ha egyszer úgy odavan... oda­volt érted ... ? Hát ezt meg kell beszélni, ezt muszáj... Szegény Robi, ha ezt tud­ná ... Dehogy is, bennem bízhatsz, én nem szólok egy szót se... mondom, a múlt­kor is — tiszta véletlen volt, mint most neked a Tóni a kocsival... És tizenegyre hazaértél, és anyád éppen akkor kinyitotta ... Te, ez egy vicc, ez nem igaz! Ö vi­gyáz a te erkölcseidre, köz­ben meg a sajátjára sem tud... Jó lecke volt, neked meg ne legyen ez gond, kis­dobos becs’ szó, hogy nem szólok, hiszen ismersz ... Klassz, marha klassz, éppen mondani akartam: fél öt­kor ... igen, ott. Most kettő múlt... Borzasztó, ha dol­gozik az ember ... szia, Ma­rikám. szia ... még jó két óra, de valahogy azért las­san csak eltelik az idő ... nem, nem, dehogy, fél ötkor pontosan, szlasz, szí asz, én is leteszem, nem baj, persze csak hadd pukkadjanak $ vének... Puszi, szívem, pu­szi... Ott, ott, szia ... ! Piriké egyazon mozdulat­tal helyére ejtette a kagylót, s emelte fel szűk nadrágja alatt kerekdeden feszülő fe­nekét az íróasztal sarkáról, melyen eddig gondtalanul csücsült Vándor nézte, mint aki nem hisz a szemének. — Csak nincs valami baj, főnök? — nézett rá ártatlan őziikeszemekkel a lány. — Nincs — és Vándor nyelt egyet, hogy a nyugal­ma rendben legyen. — Nin­csen semmi baj, Piriké, noha — talán már hallott róla — az a hélyzet, hogy hivatali telefonon magánbeszélgetést csak sürgős ügyben ..., de ez felnőttekre mért szabály, maga pedig, bár külsőre nő­nek látszik, valahol mégis­csak gyereklány ... Később talán majd megtanulja: a fe­szes mell, a formás fenék fontos, hogy egy nőnél meg­legyen, de nő csak akkor lesz igazán, ha lényéből ti­tokzatosság árad. talány ... Magából ez utóbbiak — tele­fonja rá a tanú — bizony, nagyon hiányoznak. Így hát kedves, maga még gyerek, s egv gvereknek mindent le­het. Különösen napjainkban, mert mint tudja: gyermekév van. ján 13 ezer utas vette igény­be a légi kikötőt, és ez nagy zsúfoltságot és torlódást oko­zott. A MALÉV repülőgéppark­ját nagy hatósugarú gépek­kel bővítik a nyolcvanas években. Ezeknek a gépek­nek üzemeltetése és karban­tartása rendkívül bonyolult és egyben nagy műszaki ap­parátust köt le. Ezért vált szükségessé egy új hangár­műszaki bázis. A már meg­levő Tupoljev-típusok ápolá­sa is gondot okoz, mert ezek a gépek egyszerűen nem fér­nek be a jelenlegi hangárba. A repülőtér rekonstrukció­ja három ütemben történik. Az első szakasz 1977-ben kezdődött és 1982 végéig tart. A második ütem — a VI. öt­éves terv időszakával esik egybe, míg a harmadik 1990-ben fejeződik be. A nagyberuházás után, Fe­rihegy I. osztályú nemzetkö­zi repülőtér lesz és megfelel rpa.id a legszigorúbb nemzet­közi előírásoknak. Megépül az új, 3,7 kilométer hosszú fel- és leszállópálya, melyet felszerelnek a legkorszerűbb leszállító, navigációs és vilá­gítástechnikai berendezések­kel. Ennek megvalósításával a repülőtér kapacitása a je­lenleginek kétszeresére bő­vül, és a két pálya egymás­tól függetlenül egyidőben is alkalmas lesz repülőgépek fogadására, illetve indítására. A légiforgalomban a re­pülésirányítás lehető legtel­jesebb éutomatizációja a cél. Ennek egyik feltétele az or­szág egészét behálózó radar- lánc kiépítése. A kőrishegyi és püspökladányi két nagy teljesítményű állomás telepí­tésével megteremtették az automatikus repülésirányítás alapjait. A repülőtér leszál­lítóberendezéseinek tőkéié^ tesítésével a repülőgépek le-' és felszállása gyakorlatilag függetlenné válik az időjá­rástól. Ez a menetrendszerű­ség javítása mellett azért je­lentős, mert hazánknak nincs kitérőrepülőtere, így kedve-* zőtlen időjárás esetén gépe­inket — jelenleg is — a szomszédos államok repülőte- terei fogadják be. A polgári repülés nemzetközi szerveze­te, az ICAO minősítése sze­rint a korszerűsített Ferihe­gyi repülőtér ismét a leg-, modernebbek közé fog tar­tozni. A hazai légitársaság nagy- beruházásának egyik leglé­nyegesebb mozzanata az új műszaki bázis kialakítása. Az ütemezés, építkezés teljes be­fejezése. után a MALÉV há­rom olyan kétgépállásos hangárral rendelkezik majd* amelyhez korszerű műhelyek; laboratóriumok is tartoznak.1 Ezek a hangárok alkalma­sak lesznek az IL—62'esels méretének megfelelő, nagy tel­jesítményű, interkontinental lis gépek befogadására is. A Ferihegyi repülőtér for­galmi épülete helyett aj második ütemben újat, na-j gyobbat építenek, ame; lyet végleges kiépítésébe rí évi hatmillió utas fogadásá­ra terveznek. A múlt évben kiírt építészeti tervpályázat­ra 21 pályamunka érkezett, jelenleg az előterveken dol­goznak a szakemberek. A nagyberuházás megvaló­sításához fűződő népgazdasá­gi érdekeket szem előtt tart­va: a kijelölt több mini! negyven vállalat szocialista szerződést kötött. Vállalták, hogy társadalmi összefogás­sal is segítik a korszerű ha­zai repülőtér kiépítését. Kiss—Zsilka ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents