Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Heti külpolitikái összefoglalónk Események képekben A libanoni nemzeti hadsereg egységei a jobboldali erők és az izraeli tüzérség provokációi ellenére megkezdték kijelölt állásaik elfoglalását Dél-Libanonban. Képünkön: a lakosok köszöntik a bevonuló katonákat. (Fotó — AP — MTl—KSi Növekvő feszültség Kínában A Síé! 3 kérdése Az elmúlt héten ismét szembe kellett néznünk a pusztító elemekkel: léleg­zet-visszatojtva figyeltük a jugoszláv tengerpart föld­rengés-drámáját. Felmér­hettük azonban azokat a pusztításokat is. amelyeket nem a természet féktelen erői idéztek elő, hiszen föl­dünk nemcsak szeizmikus, hanem politikai értelemben. is nyugtalan. Robbanások sorozata a brüsszeli repülőté. ren, a római városháza fő­bejáratánál, s az északír vá­rosokban; a szokásos hadi- jelentések mellett a dél-li­banoni ENSZ-csapatok nö­vekvő veszteségeiről érkező tudósítások; válsághírek nem kis mennyiségben. Ilyen kö­rülmények között jogosan vetődik fel a kérdés, vajon tovább tudunk-e haladni azon az ígéretes úton, ame­lyet minden gond ellenére a nemzetközi kapcsolatok ’ ja­vulása, az -enyhülés, a ki­bontakozás jobb lehetősége jellemzett. 1. Mi a jelentősége a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakának Moszkvában? A moszkvai jelentések, amelyek beszámoltak a már. cius 4-én újjáválasztott Leg­felsőbb Tanács első üléssza­káról, egy határozott és vi­lágos elvi politika folyama­tosságát tükrözhették. A rö­vid, programadó beszédek azt tanúsították, hogyaSzov. jetunió következetesen halad a maga útján, s ez egyúttal békepolitikójának még telje­sebb érvényre juttatását je­lenti. Üj tényezőként említ­hetjük, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági haté­konyság növelése, a belső tartalékok jobb kihaszná­lása, s a szocialista demok­rácia még magasabb szintre történő emelése. A folyama­tosság tehát alkotó értelem­ben az: a legnagyobb ered­mények sem vezethetnek ön-, elégültségre. Természetesnek tűnik az is, hogy amikor a szovjet parlament — az alkotmá­nyos előírások értelmében — a Központi Bizottság előze­tes javaslatai alapján újjá­választotta az államvezetést, megerősítette Leonyid Brezs- nyevet az államfői és Alek- szej Koszigint a kormány­fői tisztségben. Minden jel szerint a kö­vetkező hónap mozgalmas lesz — csúcsszinten is — a szovjet diplomáciában. A francia elnök még április folyamán pótolja .elmaradt márciusi látogatását. A SALT-egyezmény most már két-három héten belül ké­szen állhat az aláírásra, s az esedékes szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó színhe­lye „félúton”, Európában lesz, a legújabb feltevések szerint Svédország főváro­sában. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése a szovjet—afgán szerződések ratifikálásáról, valamint az. össznépi mozgalom, amely a Lenin-évforduló kommunis­ta szombatján Vietnamért kibontakozott — a töretlen szovjet szolidaritásról ta­núskodik a nem mindig könnyű helyzetben levő ázsiai barátok iránt S vá­lasznak kellene érkeznie Pe- kingből — képletesen szólva a kínai térfélen van a lab­da — arra a szovjet jegy­zékre, amelyet Gromiko adott át a moszkvai kínai nagykövetnek. Emlékezetes ugyanis, hogy a kétoldalú barátsági szerződés felbon­tása során, kínai részről olyan érv hangzott el: Pe­king nem zárkózna el az ál­lamközi problémákról foly­tatandó tárgyalás elől. Szov­jet részről most egyenesen javasolták: kezdjenek meg­beszéléseket a békés egymás mellett élés szellemében. Eh. hez kölcsönös jóindulat kell, s a kínai válaszból majd ki­derül, vajon Peking kész-e komoly párbeszédre, vagy csupán alibiként emlegetett 1019. április 32., vasárnap tárgyalási szándékot — ép­pen szerződésbontásnál... 2. Miről tárgyalnak Hanoi­ban Vietnam és Kína kép­viselői? Kína és a tárgyalások vi­szonya — ez az igazi kér­dés Hanoiban is, ahol meg­kezdődtek a két ország kül­ügyminiszter-helyettesi szin­tű megbeszélései. Régi igaz­ság, hogy jobb akár hosz- szabban tárgyalni, mint bár­milyen röviden háborúzni. Ez különösképpen vonatko­zott a hanoi Nemzetközi Klub asztalánál helyet fog­laló küldöttségekre, hiszen február—márciusban még a fegyverek feleseltek a kínai —vietnami határvidéken. Vietnam komolyan ké­szült a tárgyalásokra, s en­nek jegyében fogant három­pontos rendezési terve is. Először: fel kell számolni a kínai agresszió közvetlen kö­vetkezményeit, kezdve attól, hogy demilitarizált ütköző­zónát alakítanak ki a hatá­ron egészen a fogolycseréig. Másodszor: a szuverenitás, a be nem avatkozás, a te­rületi sérthetetlenség alap­ján rendezni kell az összes vitás kérdéseket, beleértve a posta, a közlekedés, a gaz­dasági kapcsolatok stb. új­raindítását. Harmadszor: áf korábbi kétoldalú megálla­podásokat alapnak véve, véglegesen tisztázni kell a határvonalakat, nemcsak a szárazföldön, hanem a vitát képező szigetek esetében is. Vietnam tehát hajlandó megbeszéléseket folytatni a kétoldalú kérdések minden vitás eleméről, de eleve ki­zárja olyan problémák napi­rendre kerülését, amelyek Hanoi és harmadik országok kapcsolatait érintenék. (Pél­dául Vietnam szerződései a Szovjetunióval, Laosszal, Kambodzsával.) Kínai részről egyelőre semmi érdemlegeset nem tet­tek a tárgyalóasztalra. Vi­szont változatlanul meg­szállva tartanak a határon Vietnamhoz tartozó magas­latikat, s a találkozót meg­előzően egy súlyos tengeri és légi provokációt követtek el. (Egy kínai katonai gép behatolt Vietnam területe fölé, s nem messze a fővá­rostól, lezuhant.) Ezért egy­értelműen az a központi kér­dés: vajon Peking ezúttal Sok olvasónk azt kérdezi, miként lehetséges az, hogy Anglia egy és ugyanazon időben rettenetes gazdasági káosz és — ahogyan a pénz­ügyminiszterünk állandóan hangoztatja — a „legnagy­szerűbb gazdasági fellendü­lés” korszakát éli át. Hogy őszinte legyek: én meglehe­tősen kétségbe vagyok esve. Hát még hányszor kell ír­nom arról, hogy az angliai gazdasági életet a hanyat­lás és felvirágzás egyidejű állapota jellemzi?! Sok olvasó a statisztikából azt a teljesen hamis követ­keztetést vonja le, hogy or­szágunk a szakadék felé ro­han, mivel az árak felszök­nek, nő az infláció és az import lavinaszerűen felduz­zadt. Valójában a történe­lem legnagyobb fellendülési szakaszának küszöbén ál­lunk. Mondta a pénzügymi­niszter. Az elején kell kezdeni: Nagy-Britannia láthatatlan? bevételi tételeinek köszön­heti nagyságát A külkeres­kedelem számadatai azon- báti deficitről tanúskodnak és soha nem képesek tük­rözni azt a tényt, hogy az angol font sterling milliói az egész világra kiterjedő vál­lalkozásokba vannak invesz­igazán tárgyalni akar-e, vagy csupán két fegyveres összetűzés közötti diplomá­ciai közjátékra törekszik? 3. Mi az oka az iráni bo­nyodalmaknak? A történelmi párhuzamo­kat felelevenítve, divatba jött kettős hatalomról cik­kezni Iránnal kapcsolatban. Hitelesebbnek tűnik azonban egy olyan meghatározás, hogy az. országban heves vi­ta folyik a hogyan tovább- ról, s több döntési központ alakult ki. Maga az ideigle­nes kormány; az Iszlám For­radalmi Tanács, amelynek összetételét még mindig ti­tokban tartják: a számottevő fegyveres erővel rendelkező Modzsahid és Fedajin szer­vezetek, s akkor még nem is szóltunk a kétharmad részé­ben érintetlennek, tűnő had­seregről. A Teleghani-ügy jól mu­tatta a lehetséges bonyodal­makat. A teheráni ajatollah- ot Khomeinivel és Shariat- madarival együtt a három legbefolyásosabb főpapnak tartják a siiták között. Is­meretes, hogy Teleghani csökkentette a feszültséget a kurd és türkmén tartomá­nyokban folytatott tárgyaié-, sai során. Nos, bizonyos „isz­lám rendfenntartó közegek” hozzányúltak a főpap család­jához, s az általában balol­dali véleményt valló fiait, meg az egyik menyét letar­tóztatták. Az ajatollah erre illegalitásba vonult, igaz nem sokáig, mert ismét feltűnt a fővárosban. A forradalmi konszolidá­ciónak lényeges eleme lenne Iránban, hogy kidolgozzák a közvetlen feladatok prog­ramját, kialakítsák az egy­séges cselekvés lehetőségét a népi erők bevonásával (eb­ben a szellemben nyilatko­zott a kommunista Tudeh pánt hosszú száműzetés után hazatért első tikára), s le­zárják az önkényes értelme­zések időszakát. Az iráni fordulat nyílt és magukat leplező ellenségei nyilván csak arra várnak, hogy a sah rendszerével nagyjából- egészéből egységesen szem- beszálló erők a terméketlen belső harcokban, s anar­chisztikus megnyilvánulá­sokban őrlődjenek fel... tálva. így például Anglia rendelkezik a legelíoglaltabb üzletemberek egész világot átfogó hálózatával! Egyet­len másodperc sem telik el anélkül, hogy okos üzletem­bereink valamelyike fel ne tűnne valahol, hogy hangoz­tassa : az angol gazdaság a tartós növekedés periódusá­ba lépett. Ebből a szem­pontból egyetlen ország sem zavarhatja a köreinket. „Anglia gazdasága rakéta­szerűén tör előre” — mond­ta a Brit Ipari Kamara el­nöke nemrégiben egy mun­kaebéden, ahol kiemelte, hogy termelésünk nő és nem mulasztot ta el, hogy rá­mutasson „láthatatlan ex­portunk emelkedő színvona­lára az utóbbi esztendők­ben”. Ennek az egyetlen em­bernek egyetlen ebéden hangoztatott kimagasló nyi­latkozata szemléletesen ta­núsítja, milyen meggyőző beszédekkel lépnek az ango­lok országunk, s a világ ve­zető emberei elé. Hogy is áll a dolog ezzel az említett „láthatatlan ex­porttal”? A láthatatlan be­vételek, exportok és valuta- tartalékok egesz zűrzavara abból ered, hogy ezek egy — sajnos — láthatatlan fel­lendülést idéznek elő. És Több ezres rokonszenv- tüntetések voltak Teherán­ban a baloldali szervezetek bizalmát élvező Teleghani ajatollah mellett, akinek családtagjait az iszlám for­radalmi bizottságok pár napra őrizetbe vették. Fenti képűnkön: az egyik felvo­nulás résztvevői a vallási vezető képével. Hanoitól 100 kilométerre délre lezuhant a kinai légi­erő egy Vietnamba behatolt repülőgépe. Jobb oldali ké­pűnkön: a gép roncsai és a halott pilóta. Teleghani beszéde TEHERAN Teleghani ajatollah Qoum- ban beszédet mondott s eb­ben a kommunisták szabad tevékenységéért és az etnikai kisebbségek széles körű au­tonómiájáért emelt szólt — A kisebbségeknek maguknak kell dönteniük sorsukról — mondotta, és bejelentette, hogy helyi választásokat tar­tanak majd az érintett tar­tományokban. jóllehet az ipari forradalom kezdete óta kétségtelenül a legnagyszerűbb változásokat látjuk gazdaságunkban, je­lenleg egyáltalán- nem vesz- szük észre őket., így például a nép megvan győződve arról, hogy süllye­dő életszínvonal terhe alatt szenved. Nem veszi észre, hogy a nívó láthatatlanul felfelé ível! Persze, ha az ember a válságról jajgató újságokat és az üvöltő sta­tisztikákat olvassa, nem ta­lálja ki azonnal, hogy gaz­daságunkban láthatatlan fellendülés zajlik... Az ipari fellendülésünket beárnyékoló egyetlen sötét felhő iparunknak az a kép­telensége, hogy a legmoder­nebb berendezésekbe pénzt invesztáljon. Ezt írják min­dentudó olvasóink, akik minden eszközzel megpró­bálják, hogy engem hazug­ságon érjenek. Milyen igaz­ságtalanul járnak el! Való­jában itt a termelés tiszte­letre méltó ősi állapotban va­ló tartásának ama pontosan megtervezett politikájáról van szó, hogy gyárainkat és üzemeinket járulékos szub­venciók nélkül nagy bevé­telt hozó ipari-archeológiai múzeumokká változtassák, ahonnan ez mostanában ná­lunk minden elképzelhető módon történik. Hogy is mondta Nile Col- lins, az „Ironbridge George Museums-Trusts” igazga­tója? „Kétszáz esztendeje Anglia egy olyan példátlan gazdasági fellendülés perió­dusába lépett, melynek gyü­mölcseit csak most kezdjük élvezni." — Né felejtsék el, hogy időben gondoskodjanak belépőjegyekről! (Zahemszky László fordításaJ Bár nem hivatalos becslé­sek szerint eddig a kínai ve­zetést bíráló demokratikus mozgalom több mint negy­ven résztvevőjét tartóztatták le Petóngben, az úgyneve­zett demokratikus falon to­vábbra is megjelennek olyan nagybetűs faliújságok, ame­lyek dacolva a pekingi köz- biztonsági hivatal utasításai­val, élesen bírálják a párt­vezetést és annak politikáját. Az MTI értesülése szerint a kinai vezetés arra készül, hogy szigorú rendeletbén sza_ bályozza: mit szabad és mit nem szabad megírni a nagy­betűs faliújságokon. Egy nagybetűs faliújság szerzője rámutat, hogy a kínai gazdaság helyzete tá­volról sem mondható ideá­lisnak. A kísérletiképpen be3 vezetett jutalmazási rend. szer nem hozta meg a re­mélt eredményt és nem ha­tott serkentően sem a ter­melésre, sem a termelékeny­ségre. Egyes nagyvállalatok­ba százmilliókat öltek bele, hogy nyereségessé tegyék őket. A siker elmaradt és számos ilyen nagyvállalatot be kellett zárni­Egy másik nagybetűs fa­liújság írója nyílt levélben szólítja fel Teng Hsziao-pinsj miniszterelnök-helyettest, akit Kína első számú veze­tőjének nevez, hogy a de­mokratikus mozgalom lé- törésé helyett inkább pró­bálja belátni: veszélyes il­lúziókban ringatja magái; ha azt hiszi, hogy minden kínai fejboüntójános. Ecti Ervin MILES KINGTON (Anglia) Láthatatlanul és titokban

Next

/
Thumbnails
Contents