Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
Olcsó és nélkülözhetetlen Fejlesztés szakképzéssel Szolotelepifee Egerben Valahogy úgy szól az elmélet, hogy ""a tudományostechnikai haladás eredményeként szükségszerűen változik az ipari munka tartalma és jellege. A fizikai munka egyre több általános elméleti • és technikai ismeretet követel, s a szellemi munka mind közvetlenebbül hat a termelésre. Nyilván azért, mert a munkások egyre nagyobb szakképzettséget követelő gépek és berendezések mellett dolgoznak. Szakképzett segédmunkások Mondom: így szól az elmélet. .. A Központi Statisztikai Hivatál egyik vizsgálata szerint viszont, a minisztériumi iparban dolgozó fizikai munkások fele gyakorlatilag kézi munkát végez. Ez így, talán, nem is lenne túl rossz arány (végtére is: Magyarország mostanság lép be a gépesített nagyipari termelés korszakába). Csakhogy: a gépek és berendezések mellett dolgozók további 46 százalékánál, a mindennapi munkavégzésben a kézi munka dominál, vagyis a valójában gépesített munkát végzők aránya a harminc százalékot sem éri’ el. Az automatizált munkát végzők aránya pedig szinte elenyésző: mindössze négy százalék. Ennek megfelelően : szakképzett munkások gyakran dolgoznak olyan munkakörben, ahol a ténylegesen végzett tevékenység legfeljebb csak a betanítást igényelné, de sok esetben a legegyszerűbb segédmunkával is megoldható. Nézzünk szét most tágabb körben: a legfejlettebb ipari államok gyakorlata cá. folni látszik azokat a különféle — mellesleg nálunk is elterjedt — jövőkutatói becsléseket és elméleti modelleket, amelyek szerint korunk technikája egyre több magasan képzett, kvalifikált szakmunkást, és egyre kevesebb képzetlen betanított —, illetve segédmunkást követel. Például az Egyesült Államokban — a valóban rohamos műszaki fejlődés mellett — évtizedek óta nagyon lassan emelkedik a szakmunkások aránya. Csökken ugyan a segédmunkások száma, de csak azért, mert ők jelentik a betanított munkások növekvő forrását. V fása sós dilemma S ha mindehhez még hozzávesszük az ipari termelés lehetséges automatizálásáról szóló jóslatokat, amikor — úgymond — csak gombokat kell nyomogatni és kapcsolókat kapcsolgatni, minden különösebb szakképzettség nélkül, csupán egyszeri, és egyszerű betanítás alapján, akkor könnyen zavarba jöhetünk ... Ilyen körülmények között ugyan mi a jövője — és egyáltalán van-e értelme — a szakképzettség növelésének, illetve a szak- képzettséget megalapozó általános műveltség gyarapításának? A kérdés valóságos dilemmát jelent, s az ebből adódó határozatlanság jelei észrevehetőek az oktatás, — nemcsak az iskolai oktatás, hanem a felnőttképzés — mindennapi gyakorlatában is. Vannak— és nem is kevesen —, akik megkérdőjeleznek minden olyan elméletet, amely a szakmai képzés általánossá tételét, a mainál lényegesen magasabb színvonalát követelik, mondván, hogy a jövő nem a kvalifikált szakmunkásoké, hanem inkább a betanított munkát végzőké. Nos, hagyjuk a jövőkutatást, hagyjuk a fejlett ipari államok gyakorlati tapasztalatait. Nézzük inkább a mai magyar valóságot, elismerve, hogy a nagyipari termelőmunkának jelenleg meglehetősen alacsony a szakképzettségi követelménye, s hogy ez — a munkamegosztás nálunk is tagadhatatlan specializálódási folyamatának eredményeként — még jelentéktelenebbé válik. De mit tegyen az a gyár, ahol valóban munkaerőhiánnyal bajlódnak — mert azért ilyen is van! —, ahol sok a hiányzó (mert például úgyneveztet női üzemről van szó, és az alkalmazottak jelentős része a gyermekgondozási segély élvezője), s ahol — mindennek ráadásaként — technológiai változtatásokat kell végrehajtani? Mit tehet? Ezeket a gondokat és feladatokat csak a szakképzéssel. illetve továbbképzéssel oldhatja meg. Ú/ra ke'l tanú ni a szakmát Továbbá: számolni kell azzal, hogy a műszaki fejlesztések és rekonstrukciók, még jó ideig, a jelenlegi technikai minőségen belül történhetnek csak. Az eddig működő gépet, nagyobb fordulatszámú, jjagyobb termelékenységű, bonyolultabb és gyorsabb berendezés váltja fel, aminek kezeléséhez több és megbízhatóbb tudás kell. Ügy is mondhatnánk: az eddigi gépek kezelőinek újra kell tanulniuk a szakmát. A megoldás: képzés, átképzés, továbbképzés... Aztán: a sokat emlegetett munkaerőhiány enyhítésére elképzelhető lenne, hogy a termelőmunkások átvegyék a beállítok és a karbantartók tennivalóinak bizonyos részét — természetesen megfelelő fizetség ellenében —, amihez viszont megintcsak több és magasabb színvonalú szaktudás kell. És végül: technikai elmaradottságunk árát is a szak- képzettség fejlesztésével kell megfizetnünk. Mert elképzelhető, hogy a legfejlettebb technika minimális szakképzettséggel is működtethető. Különösen a munkaerőbőség körülményei között, amikor minden hibát, minden korrekciót, minden apró technikai változtatást külön szakemberek javítanak, illetve hajtanak végre, s amikor a termelőmunkásnak, jószerével, valóban nincs más dolga, mint ama bizonyos gombok nyomogatása... De — ahogy mondani szokás... — „hol vagyunk még ettől?” Következésképpen: a hazai technika, valamint az általános ipari és műszaki kultúra színvonala miatt nem elegendő a minimális szak- képzettség. Tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaságnak jelenleg, és még hosz- szú ideig, nem szűk területekre specializált, hanem minél szélesebb ismeretanyaggal rendelkező, adott esetben univerzálisan is alkalmazható szakemberekre van szükség. Ez is egyfajta, viszonylag nagyon olcsó, és a gazdaságfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen beruházás. Vértes Csaba Az ország legnagyobb szőlőgazdaságában, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben 120 hektáron új szőlőt telepítenek. A történelmi borvidéken az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombináttal együttműködve részt vesznek az úgynevezett bikavérprogram megvalósításában. Felvételeink az egri Almagyar-dombon készültek, ahol a szőlőtelepítés munkáit örökítettük meg. Kiültetés előtt a palánták Fagy — egyelőre jelentősebb károk nélkül Bár a kertészkedés általában a hét vége programja, ezekben a napokban mégis, aki csak tehette, kiugrott néhány percre a hobbikertjébe, víkendtelkére megnézni, hogy vajon az éjszakai fagyok tettek-e kárt a gyümölcsfákban. a most sarjadó vetemé- nyekben. A mezőgazdasági üzemek szakemberei is a gyümölcsösökben kezdték a napot, de egyelőre sem itt. sem ott nem károsodtak a virágot bontott cseresznye-, meggy-, őszi- és kajszibarackfák. s a már helyenként szépen soroló cukorrépavetések is, úgy tűnik, átvészelték a mínusz 3. mínusz 5 fokos hajnali hideget. Egyedül az őszi gabona vegyszeres gyomirtását lassítja a hűvösre fordult időjárás, pedig 65 ezer hektáron ezt a munkát is szeretnék már mielőbb befejez- ni. Kedvez az időjárás egyébként a tavaszi munkáknak. A gazdaságok — a tavalyi tapasztalatokon okulva — amint felszáradtak az ázott talajok, indították a gépeket, hogy mielőbb a földben tudják a tavaszi növények magját is. Elsőként a szövetkezetekben, állami gazdaságokban a borsó és a tavaszi árpa vetésével végeztek, sőt, az elmúlt Kevesebb volt a baleset Oz egri városi-járási KBT üléséről Pénteken tartotta az elmúlt év munkáját értékelő ülését az egri városi-járási közlekedésbiztonsági tanács. A testület tanácskozásán, ahol dr. Varjú Vilmos, a városi tanács titkára elnökölt, részt vett Lezsák László, az egri járási pártbizottság osztályvezetője, a megyei közlekedésbiztonsági tanácsot pedig Juhász Károly képviselte. Domoszlai László őrnagy, a tanács ügyvezető elnöke tartott beszámolót a tanács munkájáról, a közúti közlekedés helyzetéről. Elmondta, hogy örvendetesen csökkent a balesetek száma, 200-ról 168-ra halálos baleset azonban több volt, mint a megelőző esztendőben. Javult tehát a közlekedés biztonsága. hiszen a forgalom közben ugrásszerűen nőtt, de elégedettek mégsem lehetünk, s további hatékony felvilágosító, oktató munkával kell javítani a közlekedők — gyalogosok és gépkocsivezetők — felkészültségét. A tanács szakbizottságai eredményes munkát végeztek az elmúlt évben; különösen jól dolgozott az ifjúságnevelési és a felnőttoktatási szak- bizottság társadalmi testületé. Egerben rendezték az „Iskolák a közlekedésbiztonságért” országos tanácskozást, ennek szervezésében sikerrel vettek részt az aktívák. Sok érdeklődőt vonzott az egri VII-es számú iskolának erre az alkalomra készített színvonalas kiállítása. Az iskolák versenymozgalma is tovább szélesedett s az egri iskolák a megyei döntőkön is eredményesen szerepeltek: a Gárdonyi Géza Gimnázium megyei első. a X-es számú iskola pedig megyei második helyezést ért el. Négy óvodában van már KRESZ-udvar és épül a gyermekvárosi KRESZ-park is. A felnőttoktatási szakbizottság által szervezett 255 előadáson mintegy 7500-an vettek részt; sikeresek voltak a vetélkedők is. A beszámolót követően az idpi munkaprogramról Huszár Mihály százados, a KBT titkára tartott tájékoztatót. Az idei tervek között szerepel egyebek mellett a forgalom szervezését összefoglaló társadalmi bizottság létrehozása. Jelenleg ugyanis míg a közutakon végzett építési munkák engedélyeit a városi tanács adja ki, a velük kapcsolatos forgalomszervezési intézkedések a megyei tanács jogkörébe tartoznak. Az egyre zsúfoltabb forgalmat a megyeszék. helyen csak nehezíti, hogy ^ lezárt utcákon az építkezések nem fejeződnek be határidőre. Az ülésen megjutalmazták a legjobb munkát végző aktívákat, jutalomban részesült: Zámbori Ferenc, Németh Bertalan, Hekeli Sándor, dr. Lupták Zoltán és Veres István. hetek csapadéka gyors növekedésre ösztönözte a csírázó növényeket. Mivel a hosszú, kemény tél néhol megtizedelte az őszi gabonát, többnyire borsóval és árpával kellett pótolni azokat. így az előbbiből mintegy hét. az utóbbiból pedig tíz százalékkal vetettek többet a tervezettnél. Az utolsó köröket teszik meg a cukorrépa magját kiszóró gépek is a csaknem két és fél ezer hektáros termő- területen. Kál és Hatvan környékén pedig a tervezett 1400 hektárból ezren már elültették a burgonyát is. A másik két kapásnövény, a kukorica és napraforgó vetése is ezekben a napokban kezdődött meg. A tavalyival csaknem azonos, 30 ezer hektáros vetésterület 10 százalékán már földben a mag, s amennyiben az időjárás hirtelen nem fordul csapadékosra, május eleiére itt is leállhatnak a gaz- gaságok gépei. A napraforgó vetésével még előbbre járnak: a nyolc és fél ezer hektár egyharmadán vetették el eddig. A Heves és Hatvan környéki zöldségtermelő szövetkezetek készültek a tavaszi munkák utolsó nagy nekirugaszkodására, a palántázásra. A fóliatelepeken több tízmillió zsenge növény várja a kiültetést, amit előreláthatóan a jövő hét közepén kezdhetnek meg a hétezer hektáros termőterületen. Vannak olyan szövetkezetek is, amelyek már most megkockáztatják egy- egy táblán a kiültetést, hogy kedvező idő esetén mielőbb friss zöldség kerüljön a piacra, a boltok polcaira. Ennek kockázatát a ZÖLDÉRT- tel közösen vállalják a gazdaságok, még egy, a télen kötött szerződés értelmében. Ott pedig, ahol korai vetésű zöldborsót és nehezen kelő gyökérzöldséget termelnek, már több mint ezer hektáron végeztek a vetéssel is. (Fotó: Szántó György) Évente 34 millió üveg üdítő ital Márka-palackozó épül Mályiban Az üdítőital-fogyasztás dinamikus fejődése, a piacok kielégítése, az eddigi szállítási problémák és természetesen az idegenforgalom fellendülése egyre több kirendeltség. palackozóüzem létesítését teszik szükségessé. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát új palackozója két éve épül Mályiban. Miskolc közelében. ahol a népszerű „Márka-családot” gyártják majd. s amelyet a tervek szerint 1980 első negyedében adnak át rendeltetésének. Az üzemből 34 millió üdítő ital kerül ki évente a boltokba, elsősorban Heves és Borsod megyében. Naponta mintegy 15 ezer palackot töltenek a csehszlovák és NDK importból származó félautomata gépek.- de az elképzelések sze rint a következő ötéves tervben még nagyobb kapacitással dolgoznak majd. A 121 millió forintos . költse: gél, épülő termelőüzem számítások szerint nyolc 4 alatt téríti meg a beruht zási költséget. A helyi szül ségletek . kielégítése melle szó volt már esetleges szói jet exportról is. 1979. április 21- szambát
