Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

A DÍVSZ delegációjának beszámolója vietnami és laoszi látogatásáról Vietnam északi tartomá­nyában, Lang Sonban, s mindenütt ahová a kínai csapatok betörtek, olyan pusztítást végeztek, amely talán az amerikai betolako­dók egykorú bűneit is felül­múlja. A visszavonulást is arra használták fel, hogy e városokban és a falvakban egyetlen vasútvonal, kórház, épület se maradjon meg — mondották el a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség március 24-e, és április 14-e között Vietnamban és La- oszban járt delegációjának tagjai, akik csütörtökön saj­tótájékoztatót tartottak a szövetség székházában. — Megdöbbentő volt — hangsúlyozták a DÍVSZ kép­viselői — a kínai hadifog­lyokkal való találkozás. Az alig huszonéves kínaiak el­mondták, hogy a pekingi ve zetők azzal áltatták a népet: Kínát vietnami csapatok tá­madták meg. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy Kína népe alig tud valamit a világról, jóformán semmit a szocia­lista országok közösségének életéről, törekvéseiről, s még kevesebbet a nemzetközi életben lejátszódó folyama­tokról. A Vietnam elleni kí­nai agresszió nemzetközi visszhangját, a haladó világ mélységes felháborodását is gondosan eltitkolták a ve­zetők a néptömegek előtt. A kínai hadifoglyok szavaiból az is kitűnt, hogy a Viet­nam földjére küldött csapa­tokat alig három napra való munícióval látták el, s ezt azzal indokolta a vezetés, hogy a „villámháborúban” ennyi .idő alatt a kínai csa­patok Hanoiban lesznek. A DÍVSZ delegációjának tagjai aggodalommal jegyez­ték meg, hogy még ma is vietnami területeket tarta­naik megszállva a kínai csa­patok. Laosz északi határán pedig nagy erőket vontak össze. A pekingi vezetők „po­litikája” most arra irányul, hogy pánikhangulatot keltse­nek Laoszbam. Az északi tar­tomány főparancsnoka, aki­vel szintén találkoztak a DlVSZ-küldöttség tagjai — például elmondta, hogy há­rom kínai hadosztály állo­másozik a határ mentén, s a kínai tüzérség lövegei alig ötven méterre sorakoztak fel Laosz határától. Mindez nemcsak a térség békéjét, népeinek érdekeit veszé­lyezteti, hanem a világ bé­kéjét is — jelentették ki a DÍVSZ küldöttei. Ezért arra van szükség, hogy a jövőért felelősséget érző' százmilliók fokozzák szolidaritásukat Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népeivel. ítéljék el Kí­na nagyhatalmi, agresszív politikáját. VILÁG PROLETÄBEB3, EGTESOfjgTEKl , Npp njsaa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam 91. szám ÁRA: 1,20 Ft 1919. április 20., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoz­tatta a kormányt Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével Moszkvában folytatott meg­beszéléseiről. A pénzügy- és az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az állami pénz. ügyekről szóló törvény ter­vezetét, amelyet az ország- gyűlés elé terjeszt. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága beszámolt tevékenysé­géről, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar helyzetére és fejlesztésének feladataira. „Hz ércre szüksége van a magyar gazdaságnak...” Munkásgyűlés Recsken 0 Legfelsőbb Bíróság elnökének látogatása Hatvanban és Gyöngvöspatán A mnnkásgyűlés előadója és résztvevői Tegnap reggel Hatvanba látogatott dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának el­nöke, akit elkísért dr. Ma­gyar Árpád legfelsőbb bíró­sági tanácselnök és dr. Pong- rácz Aladár, a TOT osztály- vezetője. A vendégeket a Lenin Termelőszövetkezet központjában Vaskó Mi­hály, az MSZMP Heves me­gyed Bizottságának első tit­kára, Fekete Győr Endre megyei tanácselnök, a TE- SZÖV, valamint a város párt- és állami vezetői fo­gadták. Ezután Szürszabó Gusztáv termelőszövetkezeti elnök nyújtott tájékoztatást a csaknem 10 ezer hektáros gazdaság növénytermesztési, állattenyésztési eredményei­ről, s vázolta az idei eszten­dő legfontosabb célkitűzéseit. Utána a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta az esz­mecsere résztvevőit, közöttük a környező gazdaságok elnö­keit látogatása céljáról, il­letve a legfőbb bírói fórum munkájáról. — Tizenkét esztendeje töl­töm be mostani tisztségemet, s kezdettől fogva arra töre­kedtem, hogy az ítélkezés gyakorlatához szükséges ta­pasztalataimat a különböző üzemekben bővítsem. Ezért vált gyakorlattá a gyárak­ban, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban tett látogatásom rendszere, amibe alkalmanként bekap­csolódnak közvetlen mun­katársaim is — mondotta dr. Szakács Ödön. — Munkánk során mind a múltban, mind napjainkban több síkon ta­lálkozunk a közös gazdasá­gok' kérdéseivel, jogi prob­lémáival, utóbb főleg pol­gári perekben. Az elhangzott tájékoztatóból ugyanekkor örömmel szűrtem le, hogy Hatvanban, illetve a Lenin Termelőszövetkezetben egy­re inkább „népgazdasági fejjel” gondolkoznak, amit jól tükröz például a 20 mil­lió forintos nyereség, a fej­lett állattenyésztés, az idei év terve, s nemkülönben a döntőbizottság csökkenő fel­adata. A Legfelsőbb Bíróság el­nökének szavai után dr. Ma­gyar Árpád tanácselnök hozzászólásában felhívta a figyelmet' a helyes jogalkal­mazás fontosságára, vala­mint a szerződéses fegyelem betartására, ami erősen mér. sékelheti a különböző jogvi­tákat. Ezt követően pedig üzemlátogatásra került sor. Dr. Szakács Ödön és a ta­nácskozás résztvevői Szoko- di Ferenc, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Kovács Pál megyei bírósági elnök kalauzolásával Bol­dogon a közös gazdaság fó­liatelepét tekintették meg, ahol az idén már 27 hektá­ron termesztenek hajtatott zöldséget. Innen a sertés­kombinátba, majd a szako­sított szarvasmarhatelepre vitt a vendégek útja. A gyöngyösi városi párt- bizottságra érkezett tegnap délelőtt dr. Sipos István, az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága végrehajtó bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság titkára Ambrus Jó­zsefnek, a megyei pártbizott­ság politikai munkatársának kíséretében, ahol Kónya La­jos, a városi pártbizottság első titkára és Tir Dezső, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket. Az ott kapott tájékoztatás­ban főként a mátraalji tele­pülés kulturális és közegész­ségügyi fejlesztésének tervei szerepeltek, így a kórház re­konstrukciója és az iskola­építési program. Ezután a Mátra Kincse Tsz központját keresték fel, ahol Visontai László elnök és Falcsik Já­nos párttit.kár köszöntötte dr. Sipos Istvánt és kíséretét. A közös gazdaság eredményei és az időszerű gazdasági munkák álltak annak a tájé­koztatásnak a középpontjá­ban, amelyet a tsz elnöke közölt. A pártéletről, a közös gazdaság kommunistáinak tevékenységéről, az alapszer­vezet tikára szólott. Felkeres­Dr, Szakács Ödön hivatalos látogatása délután Gyöngyös, patán folytatódott, ahol Né­meth András elnök nyújtott információt a Mátrai Egye­sült Mg. Tsz munkájáról. A tájékoztató kiemelten fog­lalkozott a 649 hektárnyi közös és 278 hektárnyi ház­táji szőlő jelentőségével, s a hozzá kapcsolódó borgaz­dálkodással, aminek fontos szerepe van abban, hogy a múlt évet 31 millió forintos nyereséggel záró termelő­szövetkezet kiváló címet, il­letve kitüntetést kapott, amelyet május elsején ün­nepség keretében adnak át a tagságnak. (moldvay) ték még a korszerű sertésne­velő-telepet. amelyet a mar- kazi tsz-szel együtt alapítot­tak és működtetnek a gyön­gyösiek. A mezőgazdasági főiskolán folytatódott a program, ahol dr. Szemes Lajos igazgató azokat a gondokat és tenni­valókat körvonalazta, ame­lyeket a főiskola átszervezé­se váltott ki. Hangsúlyozta az intézmény vezetője, hogy a személyi kérdésekben sike­rült megnyugtató megoldáso­kat találni. Az átmeneti helyzet miatt kialakult fe­szült hangulat már elmúlt, az érintett oktatók, tanárok megnyugodva néznek a jövő­jük elé. Ehhez a kényes munkához adott megfelelő segítséget a pártalapszerve- zet, tűnt ki abból az infor­mációból, amit dr. Drávicz- ky Imre párttitkár, tanszék­vezető tanár adott a főiskola alapszervezetének tevékeny­ségéről. A megyei párt-vb tagjá­nak, a megyei pártbizottság titkárának gyöngyösi prog­ramja a főiskola korszerű audiovizuális berendezései­nek megtekintésével ért véget. Nehéz helyzet alakult ki az év elején a Recski Réz­ércmű nagyberuházásán. Az aknákban dolgozó bányászok, akik a következő évek mun­káját meghatározó kutatófú­rásokat végezték, az állandó Holló András: ......mi lesz az idős dolgozók s orsa?” gázszivárgás, vízbetörések miatt átmenetileg csökken­tett létszámmal szállhatnak le a mélybe. így aztán so­kukban alakult ki bizonyta­lanság: milyen lesz a jövő Recsken? Ilyen körülmények között tett ismét bizonyságot helyt­állásáról igen fontos vállalá­sával a vágathajtáson és ak­namélyítésen dolgozó két szocialista kollektíva: Molnár László és Nagy Károly bri­gádja. Elhatározták, hogy páros versenyükkel a bá­nyásznapra elvégzik a két akna összekötését, s ezzel újra megteremtik a gyorsabb feltárás feltételeit. Jó mun­kájuk most a jövő kulcsa Recsken, s az ércre pedig igen nagy szükség van; ez kapott hangsúlyt a bányász- kultűrotthonban csütörtökön délután tartott munkásgyűlé­sen is, ahol a szónok dr. Ka- polyi László nehézipari mi­niszterhelyettes volt. A miniszterhelyettes, amint megérkezett a helyszínre, először a két brigádvezetőtől kért tájékoztatást: tudják-e tartani a vállalt rövidebb határidőt? Bár a számított­nál nehezebb a helyzet — a vágathaj tők nemrég állí­tották meg a Vízbetörést, percenként 2500 liter víz zú­dult a lyukakból, az akna­mélyítők pedig még most is a betörő vízzel küzdenek — a válasz egyértelmű igen volt. A nagygyűlésen, ahol meg­jelent Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság titkára, Németh Tibor, az egri járási pártbizottság titkára, Lájer László, a bányászszakszerve­zet titkára, s ott voltak az Országos Érc- és Ásványbá­nyák, a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat vezetői is, dr. Kapolyi László a kétkedőket nyugtatta meg elsősorban: a recski réz nagyon fontos a népgazdaságnak, mint érté­kes alapanyag, óriási össze­geket igénylő import megta­karítását segítheti. Az idén a fejlesztési program az Ál-' lami Tervbizottság elé kerül, jelenleg azonban még a földtani kutatásoknál tart a Mezei István: „.. .szükség van-e a fúrósok brigádjára beruházás, s elmaradás van a bánya-beli fúrásokkal. Az innen szerzett információk nélkül pedig kockázatos len­ne döntést hozni a kombinát végleges programjáról. Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség szigorúbb biz­tonsági előírások mellett en­gedélyezte a mélyben dolgo­zók létszámának növelését. Így kialakulhat a feltétele annak, hogy az év végén, amikor — a tervek szerint — a régi bánya megszűnik, a beruházásra átcsoportosít­ható legyen a munkaerő. A miniszterhelyettesi tá­jékoztató után igen sok kér­dés. a bánya és a dolgozók sorsa iránt érzett nagy fele­lősséget bizonyító- vélemény hangzott el. Mi lesz a sorsuk azoknak, akiket egy-két év választ el csak a nyugdíjtól, s több évtizedes hűséges szolgálat után az új munka­helyeken már nem tudnak dolgozni? — kérdezte Holló András, az ércelőkészítő csoportvezetője. Végleges lesz-e az év végi döntés, mennyi kutatófúrás kell még a termelés beindulásához? — többen kértek erről tájékoz­tatást. Ficsor József, Mezei István, a más munkára be­osztott fúrások brigádjának sorsáról kérdezett. Hegedűs Sándor 'a hosszú átfutási idő miatti gondokat taglalta. Dr. Baksa Csaba, Pogonyi Tibor, a fiatal műszakiak, mérnökök nevében emelt szót. Dr. Kapolyi László válaszai után Lájer László a szak- szervezet támogatásáról biz­tosított: gondoskodnak a bá­nya idős dolgozóiról. Szót kért Barta Alajos is. Mint elmondta, olyan helyzet ala­kul ki, hogy megkülönböz­tetett módon kell foglalkoz­ni a recski beruházással és mindenképpen nagyra érté­kelendő elsősorban az itt dol­gozók felelősségérzete. Ez bizonyosodott be a zsúfolásig megtelt kultúrteremben a munkásgyűlésen, s a mély­ben, a nehéz munkakörülmé­nyek között is. Hekeli Sándor Dr. Baksa Csaba a fiatal mérnökök nevében szólt (Fotó: Perl Márton) Dr. Sipos István Gyöngyösre látogatott Békét és biztonságot a világnak! v ,'1 t 19 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents