Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: m\ népszavazás NEM KÉTSÉGES, hogy Egyiptom választópolgá­rainak a kormányzat önigazolása céljából kellett já­rulniuk a szavazóurnákhoz. A népszavazással — mint korábban többször — egy „csomagtervet” szentesített Szadat elnök, aki igényt tart a „nemzettel való köz­vetlen párbeszédre”. Ezúttal alattvalóitól „igent” kért az egyiptomi—izraeli különbékére, a parlament feloszlatására —, s egyúttal *a rendkívüli választások '•iírására —, valamint az új, demokratikus polgár­jogokat korlátozó belpolitikai intézkedések bevezeté­A népszavazás végeredménye ugyan nem isme­retes még, de biztosra vehetjük, hogy a szavazók döntő többsége áment mondott arra, amit az ország elnöke már eleve eldöntött, s a parlamenttel jóváha­gyatott. Így hát alkotmányjogi és politikai szempont­ból merő formalitásnak tekinthető a népszavazás. Mégsem mondhatjuk azt, hogy — legalábbis az egyiptomi vezetés szemszögéből — teljesen céltalan aktust rendezték. Az Egyesült Államok tevékeny pártfogásával Izraellel kötött különbéke nagy felhá­borodást keltett áz arab világban, s ez Egyiptom egyre mélyülő elszigetelődésében nyer kifejezést. Épp ezért Szadat elnöknek most nagyon fontos, hogy a külvilágnak demonstrálja: különalkuja népe teljes támogatását élvezi. NEM KÉTSÉGES, hogy a manipulált „egységes népi támogatás” látszatát fel tudja kelteni az egyip­tomi kormányzat. A politikailag iskolázatlan egyipto­mi tömegek előtt úgy tüntették fel a kérdést, hogy ha nem a békére — valójában pedig különbékére — mondanak igent, akkor a háborúra szavaznak... Márpedig ki az, aki háborút akar? A kairói kor­mánypropagandisták másik érve az volt, hogy „egy különbéke is jobb egy háborúnál”. Nehezen cáfolha­tó állítás lenne ez, ha a konkrét esetben nem olyan különbékéről lenne szó, amely az átfogó és tartós béke helyett egy új háború felé vezethet. Mert hát az egyiptomi—izraeli különalku, amely a közel-keleti válság képletén nem sokat változtatott, éppenséggel az igazságos és tartós béke előtti akadálynak tekint- hető$ HOGY A KÜLÖNBEKÉT illetően mégsem teljes az egyetértés Egyiptomban, bizonyítják az elmúlt napokban lezajlott, tiltakozó diáktüntetések. A mos­tani népszavazás eredménye aligha fqgja eloszlatni a „pax Americana” iránti kételyeket. Pál fi Viktor Algéria Próbatétel után 60 éves a Joposzláv Kommunista Párt Ünnepi ülés Bel grádban Joszip Broz Tito elnökle­tével Belgrádban csütörtökön ünnepi ülést tartott a JKSZ Központi Bizottsága a Ju­goszláv Kommunisa Párt, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a Forradalmi Szak- szervezetek megalakulásá­nak 60. évfordulója alkal­mából. Az ülésen részt vet­tek a Szakszervezeti Szövet­ség Központi Tanácsa, az if­júsági szövetség országos vá­lasztmánya és a nőszövetség elnökségének tagjai is. Az ünnepi plénumot Bran- ko Mikulics. a JKSZ KB el­nökség ügyvezető elnöklője nyitotta meg, majd a részt­vevők egyperces néma felál­lással adóztak a jugoszláv kommunista és munkásmoz­galom hat évtizedes harca hősi halottainak emlékére. Ezt követően Tito elnök lé­pett a szónoki emelvényre, s mondott beszédet. Ismertette a párt megala­kulásának körülményeit, alá­húzta, hogy a felszabadulás után, a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség néven a párt irányította a szocialista or­szágépítést. Részletesen szólott a szo­cialista építés három évti­zedes eredményeiről. Han­goztatta, hogy az ország ar­culata ezalatt alapvetően megváltozott Jugoszlávia kontinensünk egyik legelma­radottabb államából közepes fejlettségű ipari-agrár or­szággá vált. Nemzetközi kérdéseket érintve Tito elnök hangoztat­ta, hogy a JKSZ és Jugo­szlávia következetesen foly­tatja el nem kötelezett kül­politikáját, s az • államközi kapcsolatokban az együttmű­ködés erősítésén munkálko­dik. Az ünnepi ülés végén Branko Mikulics méltatta Joszip Broz Titónak a ju­goszláv munkás- és kommu­nista mozgalomban kifejtett hat évtizedes munkásságát Amikor olyan markáns egyéniség, olyan nagy te­kintélyű államférfi távozik az élők sorából, mint Huari Bumedien, akkor bizonyos fokig indokoltak a szélsősé­gekbe hajló feltevések, a me_ rész utódlási kombinációk. Algéria esetében azonban minden jóslat csődöt mon­dott Nem keletkezett mély­reható belpolitikai válság, nem robbant ki elkeseredett hatalmi harc a megüresedett államfői posztért, nem kö­vetkezett ,be meredek jobb­oldali fordulat, sőt arról sem lehet beszélni, hogy megtor­pant volna a Bumedien ne­vével fémjelzett forradalmi folyamat Algériában. A FORRADALOM ISKOLÁJA A Guardian című londoni lap közel-keleti szakértőié találóan állapítja meg, hogy az összes arab forradalmak közül az algériait övezi a legáltalánosabb csodálat, mert az elmúlt negyedszá­zad alatt lezajlott forradal­mak közül ez az egyetlen, amely többé-kevésbé hű ma­radt ahhoz, amiért eredetileg harcolt: a függetlenség, a radikális társadalom- és gaz­daságpolitika eszméjéhez, az elnyomottak eltökélt támoga­tásához szerte a világon. A magyarázat részben abban rejlik, hogy talán egyetlen arab nemzet sem hozott ak­kora áldozatot haladó rend­szeréért, mint az egymillió mártír országa, amely nyolc­éves felszabadító háborúban vívta ki függetlenségét, j Ebből az „iskolából” ke­rültek ki azok az állhatatos és következetes politikusok, akik Bumedien harcostársai­ból most Bumedien örökösei­vé lettek. önmagában is sokatmondó tény, hogy Bumediennek nem egy, hanem több utóda van. ő még egy személyben volt államelnök, a Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN) fő­titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter. A köztársasági elnök posztján és a párt főtitkári tisztségé­ben Bendzsedid Sadli ezredes lépett Bumedien örökébe, de ő már várhatóan két alel- nökkel osztja meg az állam­vezetés munkáját, míg mi­niszterelnökké a korábbi bel­ügyminisztert, Mohamed Ben Ahmed Abdelghanit nevezték ki. Ez az újfajta munkameg­osztás nem holmi kényszerű kompromisszum eredménye, hanem annak az intézmé- nyesítési folyamatnak a ré­sze, amelyet még Bumedien indított el, de amelynek a betetőzését, gyakorlati kivi­telezését már nem érhette meg. ' * A NEMZETI CHARTA A demokratikusan vá­lasztott politikai intézmények kiépítése valójában 1976 nya­rán kezdődött, amikor széles körű vita után népszavazás­sal hagyták jóvá Algéria Nemzeti Chartáját. Ez a do­kumentum lefekteti az algé­riai forradalmi átalakulás ideológiai alajait, politikai, társadalmi céljait, módszere­it. Állást foglal a nemzeti függetlenség megszilárdítá­sa, a kizsákmányolástól men­tes társadalom félépítése és a személyiség szabad kibon­takoztatása mellett. A Char­ta elismeri ugvan p nem ki­zsákmányoló jellegű magán_ szekto’- létjogosultságát, hangsúlyozva, hogv az nem válhat sem a hatalomátvétel, sem a kapitalizmushoz való visszatérés kiindulópontjává. Már a Nemzeti Charta elő­irányozta, hogy a szocialista irányú átalakulás kiteljesíté­se, elmélyítése érdekében po­litikai élcsapatpárttá szerve­zik át a feiszabadítási fron­tot, amely a francia gyarma­tosítók ellen vívott függet­lenségi háború idején szüle­tett, s amely már sem jelle­gében, sem szerepét, hatás­körét tekintve nem felelt meg l az új követelmények­nek. '(Erre vall az is, hogy csaknem másfél évtized telt el az előző FLN-kongresszus óta.) A kongresszus olyan idő­pontban ült össze, amikor a belső és a külső reakció Bu­medien halálát kihasználva megkísérelte letéríteni Algé­riát a maga választotta for­radalom útjáról. A nyomás­sal párosult kísérlet kudar­cot vallott. A párt kongresz- szusa egyértelműen megerő­sítette hűségét és elkötele­zettségét az antiimperialista hare, a szocialista orientáció mellett. A kongresszuson jó­váhagyott program előirá­nyozza a dolgozó tömegek ér­dekeit szolgáló gazdasági, társadalmi és kulturális át­alakulás elmélyítését, a nem­zeti függetlenség' erősítését. A párt szervezeti szabályza­ta kimondja, hogy az FLN a társadalom vezető ereje a szocialista irányú fejlődés útján. A párt dokumentumai­ban úgy foglalt állást az an­tiimperialista harc, a nem­zeti felszabadító mozgalmak támogatása mellett, hogy egyúttal fontos feladatának tekinti az együttműködés erősítését a szocialista orszá­gokkal, a világ összes hala­dó erőivel. BONYOLULT FELADATOK A központi bizottság és a politikai bizottság megválasz. Manüítng mŰSSÍSsSSSJ 79. április 20.épéntek Á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának együttes ülése MOSZKVA Moszkvában csütörtökön folytatta tanácskozását a Szovjetunió újonnan megvá­lasztott legfelsőbb tanácsá­nak első ülésszaka. A két ház együttes ülésének naoi- rendi*n a tanács működési szabályzatáról és az állandó bizottságok munkájának, jogállásának módosításáról szóló törvényjavaslatok sze- reneltek. Az ülésszakon A'ekszej Koszigin, akit a ta­nács szerdán bízott meg a Szovjetunió kormányának megalakításával, előterjesz­tette a kormánylistát. A szerdai ülésen választot­ták meg a legfelsőbb tanács elnökségét. Az elnökség el­nökéül ismét Leonyid Brezs- nvevet, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, első helyetteséül Vaszilij Kuz- nvecovot, a nolitikai bizott­ság póttagiát választották meg, az elnökség titkára Mi­hail Oeorgadze, Az elnökség elnökhelyettese lett a 15 szovjet köztársaság legfel­sőbb tanácsa elnökségének elnöke. Rajtuk kívül 21 kéo- viselő került a legfelsőbb tanács elnökségébe. A legfelsőbb tanács két házának csütörtök délelőtti együttes ülésen részt vettek az SVKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid B rezsin yevvcl. Az. ülést Vitalij Ruben. a nemzetiségi tanács elnöke nvitotta meg. Külön üdvö­zölte az amerikai .kongresz- szusi küldöttség tagjait, akik John Brademas kéoviselö vezetésével vendégként vol­tak jelen a tanácskozáson. A legfelsőbb tanács műkö­dési rendjéről és a tanács állandó bizottságai jogállá­sának módosításáról szóló törvénytervezetét Vaszilij Kuznyecov. a legfelsőbb ta­nács elnöksége elnökének első helyettese terjesztette be. Vaszilij Kuznyecov be­szédében kiemelte, hogv ál­landóan nő a legfelsőbb ta­tása után értelemszerűen megszűnt a forradalmi pa­rancsnoki tanács, amely a kongresszusig az FLN legfel­sőbb vezető testületé volt. Bendzsedid Sadlit már a kongresszus választotta meg a párt főtitkárává, és nép­szavazás útján emelték őt a köztársasági elnök tisztségé­be. Hosszú ideje Bumedien egyik legközelebbi harcostár­saként, bizalmas munkatár­saként tartják számon. Bumedien örököseire fontos feladatok várnak. A párt alapszerveze teinek létreho­zása, a különböző szintű irá­nyító szervek kiépítése a jövő év nyaráig tartó. Nem kétséges, hogy ennek a mun­kának döntő szerepe van az intézményesített haladó rend­szer megszilárdításában, azoknak a politikai biztosí­tékoknak megteremtésében, amelyektől a szocialista át­alakulás folytatása, jövője függ. Nem kevésbé fontos az új négyéves gazdaságfejlesz­tési terv előkészítése, hiszen a kongresszus az állami és a szövetkezeti szektor erősíté­sére, kiterjesztésére szava­zott. Ismeretes, hogy az ál­lami szektor adja az ipari termelés 90 százalékát, s az agrárreform eredményeként több ezer termelőszövetkezet­be tömörítették a parasztsá­got. Az őrségváltás zökkenő- mentesen, megrázkódtatá­sok nékíil ment végbe a kül­ügyminiszter posztján is. Abdelaziz Buteflika utódául Mohamed Szeddik Benjahiát nevezték ki, aki korábban Algéria moszkvai nagyköve­te volt, s akinek egyik legel­ső külföldi útja éppen a szovjet fővárosba vezetett. Benjahia és Gromiko talál­kozóján teljes egyetértésben ítélték el az egyiptomi—iz­raeli különbékét, amely aka­dályozza az izraeli agresszió követelményeinek a felszá­molását. mindenekelőtt a pa­lesztinéi arab nép nemzeti jogainak érvényesítését. Böcz Sándor—r nács szerepe az SZKP poli­tikájának megvalósításában, bővül hatásköre a társadal­mi élet különböző területein. Részletesen ismertette a parlament új ügyrendi sza­bályzatának tervezetét. Ugyancsak Vaszilij Kuznye­cov terjesztette a képviselők elé a parlamenti állandó bi­zottságok jogállását módosító törvénytervezetet. Vaszilij Kuznyecov előadói beszédét követően, többen felszólaltak és valamennyien elfogadásra ajánlották mind. két törvénytervezetet. A vita befejeztével a szövetségi ta­Az Izrael támogatta libano­ni jobboldali keresztény mi­líciák csütörtökön általános támadást indítottak az ENSZ békefenntartó erők dél-liba­noni főhadiszállása ellen. A több mint félórás akcióban rakétákat, nehéztüzérséget és gyorstüzelő fegyvereket ve­tettek be — jelentette be az ENSZ-erők szóvivője Mint a szóvivő leszögez­te. a jobboldali milícisták támadását semmi sem indo­kolta. Az ENSZ-katonákra zúduló tűznek nyolc sebesült áldozata volt. A békefenntar­tó erők által kiadott közle­mény megállapítja: a tá­madásra azután került sor, hogy a jobboldali milícisták fenyegetéseket intéztek az ENSZ-erők ellen, mert azok együttműködnek a libanoni hatóságokkal. A libanoni kormány reguláris erőket küldött az ország déli részé­be. hogy helyreállítsa ott fennhatóságát a jobboldali erőkkel szemben, amelyek „független” szakadár államot NAIROBI Otema Alimadi, az Ugan­dái ideiglenes kormány kül­ügyminisztere a kampalai rádió által sugárzott nyilat­kozatban kijelentette, hogy az ország új vezetése az el nem kötelezettség politikáját fogja követni, tiszteletben kí­vánja tartani az emberi jo­gokat és az ENSZ, valamint az Afrikai Egységszervezet alapokmányát. A miniszter kifejezte re­ményét, hogy a fegyveres BECS Az osztrák rendőri szervek megdöbbentő mulasztása foglalkoztatja a közvéle­ményt és a hivatalos szerve­ket: a vorarlbergi Hoechst városka rendőrségén a vizs­gálati cellában szerdán vé­letlenül rábukkantak egy teljesen legyengült fiatalem­berre, akit 17 nappal koráb­ban bezártak, majd elfeled­keztek róla. A csaknem végzetes téve­dés eleve tévedéssel kezdő­dött. Andreas Mihavecs 18 éves b regen zi fiatalember utasa volt egy személygép­kocsinak, amelynek vezetője közúti balesetet idézett elő. A járőr megkérte egyik rendőrtársát, hogy helyezze a vezetőt előzetes letartóz­tatásba. A községi kollega összecserélte a személyeket és Mihavecset zárta be a 12 —15 négyzetméter alapterü­letű, ablaktalan, világítás nélküli, nedves cellába, majd pedig teljesen elfelejtkezett foglyáról. A 17 napig étlén-szomjan sínylődő szerencsétlen férfit azonnal a bregenzi kórházba szállították. A halál küszöbén levő férfi 24 kilót fogyott, de en­nél is súlyosabb a folyadék­vesztesége. A bregenzi kór­nács és a nemzetiségi tanács tagjai szavazással, egyhan­gúlag elfogadták mindkét tervezetét, amelyek ezzel törvényerőre léptek. A délelőtt! ülés második napirendi pontjaként Mihail Georgadze, a legfelsőbb ta­nács elnökségének titkára terjesztette jóváhagyásra a képviselők elé azokat a tör­vényerejű rendeleteket, ame­lyeket az elnökség a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott A két ház tagjai valameny- nyi törvényerejű rendeletet megerősítették. alakítottak az Izraeltől Liba­nont elválasztó határ mentén, egy mintegy 10 kilométer mélységű sávban. Eliász Szárkisz libanoni elnök csütörtökre rendkívüli kormánygyűlést hívott össze, hogy megvitassák: milyen megtorló intézkedéseket hoz­zanak a szakadár dél-libano­ni jobboldali erők ellen. Bej­rúti bírósági források közöl­ték, hogy a libanoni katonai hatóságok csütörtökön haza­árulás és az ellenséggel való együttműködés címén bűnvá­di eljárást indítottak Szaad Haddad őrnagy, a dél-liba­noni jobboldali milícisták parancsnoka ellen. Mind az arab világ, mind pedig a libanoni politikai pártok szinte teljes egvönte- tűséggel elítélik a dél-liba­noni jobboldalnak azt a ter­vét, hogv elszakadjon a köz­ponti kormánvzattól. Hadfiad őrnagy fellépésétől még a li­banoni jobboldal többi része is óvatosan elhatárolta ma­gát. harcok idején Kampalából a szomszédos országokba tá­vozott külföldi diplomaták rövid időn belül visszatérnek állomáshelyükre, az ugarvdai fővárosba. Hírek szerint a tanzániai csapatok, az Ugandái Nem­zeti Feiszabadítási Front­hoz tartozó erőkkel közösen két oszlopba fejlődve nyo­mulnak előre az ország észa­ki és keleti vidékei felé. Eközben egyre több üj terü­letet vonnak ellenőrzésük alá. ház vezető orvos* szerint á szakirodalom nem ismer olyan esetet, amikor valaki 17 napig kibírta volna fo­lyadék nélkül. Gép- és Felvonószerelő Vállalat bélapátfalvi ú,j rrmrntgyár kiemeli beruházáshoz telvesz lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Munkásfelvétel a GFV bélapátfalvi kirendeltségén, munkanapokon. Minden héten szabad szombat Munkásszállást biztosítunk. ......................... i.' D él-Libanon fűz az ENSZ-katonákra Visszavárják a külföldi diplomatákat Kampalába ’ Tévedésből koplalt 17 napig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents