Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

ÁZ SZKP Központi Bizottságának ulese KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: j Száműzetés után VAJON MIT ÉREZHET AZ AZ EMBER, aki | csaknem negyedszázada kénytelen volt elhagyni ha- í záját, csak azért, mert népe jobb jövőjéért harcolt, i és aztán visszatérhet, hogy immár legális körülmények s I között folytathassa a küzdelmet? A kommunistákkal > Portugáliától Iránig — sok országban történt > 5 ilyesmi és a nyugati sajtó minden esetben némi cso- I dálkozással állapítja meg, hogy a párt a legször- ! nyűbb üldözések ellenére is létezik, sőt, mindig léte- ' j zett is. < Huszonnégy esztendős kényszerű távoliét után j 1 tért vissza hazájába most Nureddin Kianuri, az iráni j | néppárt (TUDEH) központi bizottságának első titkára | és megtartotta első sajtóértekezletét. , Ami már ezen az első megnyilatkozáson is nyíl- < vánvalónak bizonyult: az iráni kommunisták hitének < | és harci szellemének töretlensége. Az a párt, amelyet < | a legvadabbul üldözött a sah hírhedt titkosszolgála- < S ta, a SAVAK, amelynek legtöbb tagja pusztult el S I kínhalállal, változatlanul él és küzd tovább; a régi | < célokért az új körülmények között. j Mik a régi célok és az új körülmények? AZ IRAKI KOMMUNISTÁK célja az volt, és az | is maradt, hogy Iránt külpolitikailag kiszakítsa az | imperializmus bilincseiből és szabad, független or- j l szággá tegye, belpolitikáiig pedig az, hogy a lehető j s legnagyobb mértékben megvalósítsa a társadalmi j ' igazságosságot. 5 $ E célok megvalósítására Irán egész sok ezer esz- j | tendős történetében most jött el a legnagyobb lehe- < < tőség. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni — és < s lényegében ezt tette sajtókonferenciáján Nureddin s s Kianuri is —, hogy ami eddig történt, az valóban > j csak lehetőséget jelent és a lehetőséget valóra is kell j í váltani. 1 t Az ezért vívott küzdelem kedvezőbb viszonyok í s között folyik, mint eddig, de ez nem jelenti azt, hogy > / a feladat könnyűnek ígérkezik. Az országban mind- / i máig erősek a belső reakció, sőt, a külföldi imperia- j < lizmus pozíciói. Gyengíteni, majd megszüntetni eze- 1 i két csak úgy lehet, hogy egy széles, demokratikus \ 1 porondon összefog minden valóban haladni képes í í erő, természetesen a kommunistákat is beleértve. AZOK, akik bármilyen cégér mögé bújva korlá- j l tozni akarják bármelyik haladó erő működését, csak < $ a belső és külső ellenséget segítik: ez a száműzetés i i utáni első, messzehangzó üzenet lényege. > Száraz György: A „nemzetvezető” Betegfelvétel a Lipótme­zőn: — Hogy hívják? — Nem tudom. — Hol lakik? — Nem tudom. Az orvos legyint: vigyék a kórterembe. A beteg az ajtóban megtorpan, „sarko­san” fordul, bakáját össze­csapja, kezét előrelendíti, el bődül; — Kitartás! Éljen Szálasi! Amikor kimegy, az orvos odaszól az írnokhoz: — Ez igen. Olyan hülye, hogy a nevét se tudja, de eszméi — vannak! (Vicc 1944-ből) Olvasom a Szálasi-naplót, és kitűnően szórakozom. A paranoiás vezértudatnak, pszichopata én-központú­ságnak, korlátolt félművelt­ségnek ez az elegye minden, képpen komikus hatású. Szá. lasi kétségkívül humorfor­rás, és nemcsak ezeken a lapokon. Beszédei, körle­velei. saját fogalmazású röp­lapjai csemegézni valók; az ember néha nem hisz a sze­mének. íme. néhány részlet a* 1938-as Cél és követelé- sek-ből: „A világháború a legnemesebb férfigerendá­kat aprította forgáccsá. A forgácsokból új emberek sarjadtak." Vagy: „Anya­nyelv szabad használata ad adottságkényszerített társ- és sorsközösségnek tudatos lel­ket". Megint más: „Akarjuk és követeljük a háziipar és belterjes családgazdálkodás szerves egymásbafektetését". Vasv ez, egy „vezéri” kör­levélből: ..A Tanácskozást Suttogónak kell nevezni... Mindenkor a Zászlós Ür el­nököl a Suttogón”. Mondom, az ember kitű­nően szórakozik. Aztán eszé­be villan, hogy ez a para­noiás hatalomszomj egy idő­re kielégíttetett, ez a beteg vezértudat valami módon igazoltatott, méghozzá addig elképzelhetetlen szörnyűsé­gek kíséretében, s máig ható bűntudat és ma is sajgó se­bek lettek a következményei. A Ußniii rna 1919. április 18., szerda És már nem is szórakozik olyan kitűnően. S mindezt követheti egy másik gondolat: vajon egy olyan ember, akinek ez a múlt már csak történelem, akinek nincsenek személyes emlékei erről a korról, nem néz-e föl a könyv lapjairól csodálkozással vegyes meg­vetéssel azokra, akik koruk­nál fogva a szerző „alattva­lói” voltak, lehettek. Hiszen az ő szemében képtelenség­nek tetszhet a gondolat, hogy akadt ember, aki ezt a zagyvalékot komolyan vette, aki ezekkel az „eszmékkel” közösséget vállalt, aki ép ésszel elfogadhatta szerzőjü­ket — akárha egy napra is — a nemzet vezetőjének. Bi­zony, ez a könyv akár ter­helő bizonyíték is lehet ab­ban a nyíltan-burkoltan fo­lyó generációs perben, amelyben a fiák ifjonti fe­lelősségtudata vagy éppen zöldfülű cinizmusa csap ösz- sze az apák „jobban tudjuk, többet megértünk” gőgjével, rezignáltságával. Frank László népügyész írja le Szálasi első kihallga­tását a Markó utcában: — „Mi a foglalkozása? — Nemzetvezető. — Hogy érti azt, hogy nemzetvezető? — Nincs tudomásom arról, hogy az országgyűlés fel­mentett volna... — ...A Várat október 16- án német SS-alakulatok fog­lalták el. A képviselők egy része letartóztatásban... Az ország érvényes törvényei nem ismerték a nemzetve­zetői jogkört. .. — Nemzetvezető voltam. — ... Nyilván tud róla. hogy az ország államtormá­ja: köztársaság, köztársasá­gi elnöke van. az ügyeket felelős minisztériumok inté­zik ... — Nemzetvezető vagvok". Valóban az volt? Csak­ugyan képviselt valakiket, ha nem is az egész nemze­tet, de annak egy töredékét MOSZKVA Moszkvában kedden ülést tartott a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága és megvitatta a legfelsőbb tanács szerdán kezdődő ülésszakával össze­függő kérdéseket. A központi bizottság ülé­sén Leonyid Brezsnyev, a kb főtitkára mondott beszé­det. A központi bizottság tel­jes egészében jóváhagyta a beszédben foglaltakat, a leg­felsőbb tanács munkájával kapcsolatos következtetése­ket, a népi küldöttek szov­jetjei által végzett munka további korszerűsítésének irányvonalát. Az ülésen ugyancsak be­szédet mondott Mihail Szuszlov. a politikai bizott­ság tagja, a központi bizott­ság titkára is. A központi bizottság ülése jóváhagyta a politikai bi­zottságnak a legfelsőbb ta­nács ülésszakával kapcsola­tos személyi javaslatait. A plénum felmentette Ja- kov Rjabovot a központi bizottság titkárának meg­bízatása alól, azzal kapcso­latban, hogy a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnö­kének első helyetteséül ne­vezték ki. A központi bizottság a pót­tagok sorából rendes tagjá­vá minősítette át Leonyid Borogyint, az SZKP asztra- hanyi területi pártbizottsá­gának első titkárát. bár, akik elismerték őt a nemzet vezetőjének ? Ha csak ennyi igaz, akkor is elegen­dő, hogy rossz legyen a szánk íze. De igaz-e való­ban, s ha igen, mennyire az? ★ Gyerekkoromból emlék­szem az 1938-as házfalakra a röplapokkal, plakátokkal: „1938 a miénk!” „Jövünk, győzünk, leszámolunk!“ És tudom azt is, hogy akkori­ban alig-alig akadt család, ahol a szűkebb vagy széle­sebb rokonságban ne akadt volna egy-két nyilas, s a családi összejöveteleket nemegyszer veszekedésbe fúló politikai viták tarkítot­ták. Volt nagynéniéin, aki azért húzta magára a zöld inget, mért a nő, akiért a férje elhagyta, történetesen zsidó volt; s akadt másik — szerencsétlen, csúf vénkis- asszonv —, aki vallási tébo­lyát élte ki a Szálasi-imá- datban, s miután 1946-ban kiengedték az intemálótá- borból, haláláig betegeket látogatott, s ahol ki nem dobták, az ágy fejénél ülve zsoltárokkal énekelte ki a világból a haldoklót. Tudjuk — s nem tagadhat­juk —, hogy Szálasi pártjá­nak 1938-ban — saját ki­mutatásuk szerint — jelen­tős taglétszáma volt. S azt is tudjuk, hogv az 1939-es májusi választásokon Szá­lasi csaknem elérte az any- nyira áhított hatalmat. De azt is tudjuk, hogy 1943— 44-re híveinek száma nagy­mértékben csökkent, s hogy a rohamos hanyatlásnak, a tömegek — politikai párt esetében — szokatlanul gyors kiábrándulásának a féktelen németimádat, a „palifogó” szociális demagógia leleple­ződése mellett nem kis mér. tékben volt oka a nvilas ve­zetők mind nyilvánvalóbb korruntsága. féktelen hata­lomvágya. vagy éppen esre- ldesége. És bírósági akták, mm Feitoiiüieie'Ien károka! okozott a földrengés Jugoszláviában Az eddigi jelentések szerint legalább kétszáz halálos áldo­zata van a vasárnapi jugoszláviai földrengésnek. Az AP hírügynökség térképe a földrengés epicentrumát mutatja. (Fotó — AP—MT1—KS) (Folytatás az 1. oldalról.) te ki együttérzésünket az al­bániai földrengéssel össze- RÉSZVÉTTÁVIKATOK függésben. PRAGA .< Az Interparlamentáris Unió (IPU) kedden Prágában megkezdte tavaszi ülésszakát. A tanácskzáson 73 ország mintegy 70 parlamenti kén-* viselője, valamint 18 Jelentős nemzetközi szervezet megfi­gyelői vesznek részt. A ROMA A római főügyészhelvertpg,' Guidő Guasco, és a Moro­ügy kivizsgálásával megbízott Achille Gallucci vizsgálóbí­ró folytatja a letartóztatott padovai egyetemi oktatónak, Tóni Negrinek a kihallgatá­sát. Pietro Calogero padovai helyettes főügyész szerint Neari valójában a Moro- gyilkosságot végrehajtó úgy­nevezett „vörös brigádok” eszmei és szellemi vezetője. HANOI Hanoiban ma megkezdőd­nek a hivatalos tárgyalások a VSZK és Kína közöttt a határkonfliktus és a két or­szág közötti viszony rende­zésével kapcsolatos sürgető problémákról — közölték kedden a VSZK külügymi­nisztériumába n. Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­hez, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kéhez és Veszelin Gyurano- vlcshoz, a jugoszláv kormány elnökéhez intézett táviratban fejezték ki népünk együttér­zését az április 15-1, jugo­szláviai földrengés okozta károk és veszteségek kapcsán. ★ Az Elnöki Tanács az Al­bán Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökségé­hez intézett táviratban fejez­köztük a zuglói nyilasper jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy az 1944-es gyilkosok nagyobb része egészen friss sütetű „testvér” volt, akiket a vér- és zsákmányszag csa­logatott elő az alvilág csa­tornáiból, s akik csak ek­kortájt kezdtek „politikával foglalkozni”. S hogy rajtuk kívül a hatalomra jutott „nemzetvezetőt” akkoriban már nem támogatták mások, mint a hozzá hasonlatos torz, beteg lelkek, s az úri szélsőjobboldal legsötétebb csoportocskái. ★ Hogyan vált, válhatott mégis Szálasi pártja 1938-ra jelentőssé? Hogyan akadhat­tak emberek, akik hinni tudtak ebben a nemcsak embertelen, de esztelen koty valék-ideológiában; hogyan bűvölhetett meg bárkit is a „vezér” paranoiás „egyéni­sége”? Kádár Gyula érzékletesen írja le emlékirataiban a ve­zérkari tiszt Szálasi figurá­ját Beszél a már 1929-ben kiütköző kóros önteltségről, tudákos nagyképűségről, a szokatlanul nagy és nem is titkolt hatalomvággyal pá­rosult bosszúálló hajlamai­ról. Szálasi ekkor kezd po­litikával foglalkozni; bibliá. ja H. G. Wells Világtörté­nelme. Nemzetgazdasági könyveket olvas, tanulmá­nyozta a Tőkét; prototípusá­vá lesz a felületes, minden­be belebeszélő, de valójában semmit sem tudó, félművelt embernek. Katonáitól sok mindent megtud a munkás- és parasztnyomorúságról, s hamarosan „a fennálló rend- fzer bátor, szókimondó bí­rálójaként" lép fel. Fiatal tiszttársai, akik nála is mű­veletlenebbek, nem kevésbé elégedetlenek a hadsereg vaskalapos k. u. k. szellemé­vel, hamarosan kiemelkedő tehetséget, hőst, vezért, „for­radalmárt” látnak benne, zavaros — német nácizmus­ból és turáni magyarkodás­ból összeszőtt, szociális de­magógiával átszínezett — elveiben pedig szájuk íze szerint való új ideológiát sej. tenek. A Gömbös-éra — hisz a másik „vezér”, a Mussolini- rajongó „Gömbölini” is ha­sonló típus — kedvez az MEGVÁLTOZIK AZ IBUSZ NYÁRI, JUGOSZLÁVIAI PROGRAMJA Az IBUSZ-nál arról tájékoztatták az MTI mun­katársát, hogy az idén a ju­goszláv utazási irodákkal kö­tött szerződés szerint csak­nem háromezren üdülhettek volna ezen a vidéken; Ro­torban, Sutomoren és Tiva- ton. Az első csoport május­ban indult volna útnak. Er­re természetesen a katasztró­fa miatt nem kerülhet sor. az iroda azonban kárpótolja utasait. ilyen „forradalmiságnak”. Gömbös maga is újítóként, purifikátorként lép fél előbb mint hadügyminiszter a had­seregben, majd miniszterel­nök korában az egész köz. életben. Tudjuk, hogy Szá- lasit 1931-ben magához ren­deli, s a kihallgatás végén azzal bocsátja el: „Ne poli­tizálj, mert bajod lesz belő­le. Az én helyembe pedig csak akkor jössz, ha én el­mentem. Előbb nem. Na, szervusz!” (Folytatjuk) OSLO „Norvégia most és a kö­zeljövőben nem szállít ola­jat Izraelnek”, ezt közölték az Oslóban látogatáson tar­tózkodó Walter Mondáié amerikai alelnökkel. Aa Egyesült Államok azért kér­te Norvégiát és néhány más országot (például Angliát), hogy szállítsanak az északi­tengeri olajból Izraelnek, mert Washington az egyipto­mi—izraeli különbéke-szerző- dés aláírásával egyidőben 15 évre szóló kötelezettséget vállalt Izrael energiaellátásá­ra, ha „az más forrásból nem biztosítható”. BRÜSSZEL A húsvét hétfői brüsszeli merénylet újabb részleteiről tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit a belga főváros­ban Raoul Devos, a bűntény kivizsgálásával megbízott belga ügyészhelyettes. Elmon­dotta: az elfogott két terro­rista beismerte, hogy meg akarták gyilkolni az El A1 izraeli légiforgalmi társaság hétfőn kora délután Brüs­szelbe érkezett gépének utá- sait. Az idén újabb játékot indítunk a Márka üdítő italok fogyasztóinak. A Márka üdítők kupakjának mű­anyag betétjén el­rejtettük a Márka szó egy-egy betű­jét. Az összegyűj­tött betűkből ösz- szeállított Márka szóért sorsjegyet kap. aki az öt ku­pakot beviszi vagy ajánlott levélben _____ beküldi a már jól ismert címre: MARKA kupak központ Budapest, VI., Hegedű u. 9. 1061 Telefon: 416-933 Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig, pénteken 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: Lada személygcpkorsi, társasutazas az olimpiára és még sok értékes nyeremény. Sorsolás: 1980. FEBRUÁR 16. ©/T\© ©H©

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents