Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
11 fontos adatot tartalmaz Személyi számunk Az ország minden lakója úgynevezett személyi számot kapott, illetve kap a közeljövőben. Ennek a számrendszernek a segítségével lehetőség nyílik arra. hogy gépi nyilvántartással egyszerűsítsék az államigazgatási munkát, a lakosság ügyeinek intézését. MENTESÜLNEK AZ ÖSSZEÍRÁSOK ALÖL A lakosság 1975 elején összeírt adatait számítógépes rendszerrel dolgozta fel, s azóta napra készen vezeti az Állami Népességnyilvántartó Hivatal. Az egységes nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a tanácsoknál és az egyéb államigazgatási szerveknél párhuzamosan vezetett sokféle nyilvántartást fokozato- í san megszüntessék, az államigazgatási munkát korszerű- I sitsék. A lakosság így sok 1 összeírás alól mentesül majd. A mágnesszalagon tárolt i adatok — azaz a személyi szám — alapján például rövid idő alatt kimutatható, | hogy kik a bölcse' 'és, óvó- ! dás, tanköteles korúak, kik- ’ nek ajánlatos egészségügyi ■ szűrővizsgálatra jelentkezni... Ilyen összeírásokra te- ! hát a jövőben már nem lesz 1 szükség. A választások előtt sem kell majd külön felmérni. hogy kit vegyenek fel a választási névjegyzékbe. Később arra is sor kerül majd — a népességnyilvántartó rendszer teljes kiépülése Segítség a tmk-hoz Szerény kis könyvecske jelent meg a napokban néhány példányban Egerben, a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezete karbantartási szakbizottságának kiadásában, önmagában nem számítana különösebb eseménynek, hiszen meglehetősen szűk kört érint — mégis figyelmet érdemel. A könyvecske — vagy inkább: füzetecske — ugyanis egyfajta szép példája az együttműködésnek, a kölcsönös segítségadásnak. Méghozzá olyan fonos munkában, mint a tmk! Evekkel ezelőtt, a Csepel Autógyár egri gyárában született az ötlet — amit aztán a finomszerelvénygyáriak közreműködésével utóbb sikerült megvalósítani is. A lényege, hogy 10 helyi illetve megyei vállalat, gyár, szakközépiskola esztendőről esztendőre összeírja leltári kimutatása alapján néhány gyakrabban használatos anyagát. Tájékoztatást ad például arról, hogy milyen és, hány csapágya, ékszíja szimmering-gyűrűje, villany- motorja, karbantartáshoz szüksgoes műszere van éppen „kéznél”, azaz raktáron, melyek azok az egy éven belül vásárolt új gépek, amelyekhez a tartalékalkatrész sem hiányzik. S több más mellett még azt is ..elárulják,” hogy ki-ki hol végeztet valamilyen speciális javítást. Aztán ezeket az értesítéseket egybegyűjtik, feldolgozzák, összefűzik s kis füzetben elküldik valameny nyi érdekelthez, hogy egyikük is másikuk is tudja: hová forduljon szorult helyzetében. A legtermészetesebb, hogy segít a másik partner is, s a kért anyagot, alkatrészt, műszert, motort vagy azonnal kölcsönadják, vagy — ha teljesen nélkülözhető a felkínálónál — véglegesen értékesítik. Már három, éve alkalmazzák következetesebben a módszert, s mint Ruttka József, a GTE karbantartási szakbizottságának titkára vallja: bevált Egerben, hasznos a Mátravidéki Fémműveknél vagy akár a gyöngyösi Izzóban is. Ha pedig így van: minden bizonm/al/ érdemes I» nne másutt is követni a példát, szélesíteni a kört. (—ni) után —, hogy a számítógép automatikusan ad igazolásokat, anyakönyvi másolatokat. Sőt, tervezik, hogy az egész társadalombiztosítási rendszer adatbázisát is gépesítik a személyi szám alapján, ez pedig a gyors és az eddiginél is pontosabb ügyintézést eredményez. MI REJLIK A SZAMOK MÖGÖTT? A személyi szám 11 számjegyből áll. Az első számjegy a nemet, a születés évszázadát, valamint a magyar, vagy a nem magyar állam- polgárságot jelzi. A 2—7. számsor a születés időpontját tartalmazza, a 8—9—10. számjegyek pedig arra alkalmasak, hogy megkülönböztessék egymástól az azonos napokon született embereket. Ez lehetővé teszi, hogy az országban két egyforma személyi szám ne legyen, így kizárják a téves adatszolgáltatást. A számrendszer utolsó számjegye az első számok sorrendjének és valódiságának helyességét jelző — úgynevezett technikai — ellenőrző szám lesz. A személyi szám végleges, azt a személyi igazolvány cseréje esetén sem változtatják meg, csupán bejegyzik az új igazolványba. Az elkövetkezendő időszakiban minden Magyarországon élő ember személyi igazolványába beragasztják a személyi számot.' A személyi igazolványnyal nem rendelkezők részére a hatóságok úgynevezett személyi lapot adnak ki, amely közokirat. Ez a lap az illető személyi számát családi és utónevét, születési helyét, anyja családi és utónevét, állampolgárságát és lakcímét igazolja. MINDENKIT ÉRTESÍTENEK Heves megyében — az országos gyakorlatnak megfelelően — mindenütt a helyi tanácsok gondoskodnak a személyi szám .kiadásáról. A lakosságot a kiadás időpontjáról levelezőlapon, illetve hirdetményeken értesítik. A személyi számok várhatóan május végén, június elején érkeznek meg az illetékes tanácsokhoz, ezután kerül sor a kiadásukra. (A pontos időpontról egyébként lapunk is tájékoztatja majd az olvasókat.) A tanácsok a személyi számok kiadását úgy szervezik meg, hogy az állampolgárok a lehető legrövidebb idő alatt végezzenek a kiadóhelyen: a városokban például nemcsak egy helyen rendeznek be kirendeltségeket, hanem a könnyen megközelíthető középületekben, iskolákban, pártházakban is működnek majd az adatokat ellenőrző, egyeztető bizottságok. A közös tanácsú községekben településenként kü- lön-külön látják el a szükséges tennivalókat a szakemberek. A számok kiadásának időpontját úgy állították össze, hogy az állampolgárok a számukra lehető legelőnyösebb alkalommal kereshessék fel a kirendeltségeket, tanácsokat. Munkanapokon reggel nyolc órától este 7-ig, szombatonként pedig délután 4 óráig állnak az ügyintézők az állampolgárok rendelkezésére. Azokra az állampolgárokra is gondoltak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak személyesen megjelenni, s a családtagok sem vehetik át a számokat: ezeket az embereket a tanácsi dolgozók személyesen keresik majd fel. Megyénkben mintegy 110— 120 ezer adategyeztetésre kerül majd sor a számkiadás időszakában. Könnyíti az állampolgárok helyzetét, hogy mindenkinek nem kötelező megjelennie a megjelölt kiadóhelyen, mert a család bármelyik nagykorú tagja átveheti a többiek személyi számát is. A HATÁRIDŐ: OKTÓBER 31. Heves megyében várhatóan október 31-ig befejeződik a személyi számok kiadása. Ezután kerül sor a tanácsoknál az ellenőrzésre, hogy átvette- e mindenki a számát, s ekkor pótolják majd az esetleges hiányosságokat. A végső ellenőrzésre — országos szinten — 1980. január 1-én kerül sor: az akkor tartandó népszámláláskor ugyanis minden állampolgártól megkérdezik, hogy van-e személyi száma. Az október végéig tartó munka nagv figyelmet igényel a tanácsi szakemberektől. Ezért, valamint a számkiadás gyors és pontos lebonyolítása érdekében megértést és türelmet kérnek az illetékesek az ország, a megye lakóitól. Szilvás István Nem finom, mégis fé Véletlenül se gondoljon senki valami finom ételre, ínycsiklandó falatra, bármiféle ennivalóra. Esetünkben ez az elnevezés: nem finom — építési módra utal. Már annak, akinek valamiféle folgalmá van egyáltalán az ilyen szakmai dolgokban. De miért lenne szüksége a nagy többségnek arra, hogy ennyire elmélyedjen az egyes iparágak rejtelmeiben? Ezért aztán senki se érezheti kényelmetlenül magát, ha nem tudja, hogy mit jelent ez a kifejezés: No fi- nes — az építőiparban. Az angoloktól vettük át A gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet egyik büszkesége, hogy az OTP megrendelésére már valóságos városrészt alakított ki a gyöngyösi Kálvária-dombon azokból a házakból, amelyek az elmúlt évek során a szövetkezet dolgozóinak keze nyomán kinőttek ezen a helyen. Jöhetnek az évek ezután is, lesz még ugyanitt tenni valójuk éppen elég. Gondjaik egyik forrása éppen ez a tény. Mert még nem is olyan régen saját téglagyárat működtetett Gyöngyösön a szövetkezet. Az építőanyagért tehát nem kellett egy lépést sem tennie. Azon sem kellett törnie az eszét, hogy milyen technológiát alkalmazzon az építkezéseken. Úgy ahogy, győzte munkásokkal is, még ha időnként több szorgos kezet is tudott volna foglalkoztatni, mint amennyi éppen akadt. De a tervét ennek ellenére mindig szépen, rendre teljesítette, kitüntetéseket is kapott a jó munkája elismeréseként, de aztán egyszer csak megállt a tudomány. Elérte őket is az általános jelenség: kopni kezdett a létszámuk. ' Mi lehetett a kiút ebből a helyzetből? Semmi más, olyan építkezési eljárást kellett találniuk, amely kevesebb embert köt le, gépesíthető, tehát a ma követelményeinek felel meg. Kukorica, gazdaságosan A gabonatermelés, azon belül is a búza- és kukoricatermelés mindig központi helyet foglalt el .a magyar mezőgazdaság életében. A kenyér és a hús „nyersanyaga” ugyanis szorosan összefonódik mindennapi életünkkel. Nem csoda tehát, hogy a búza és a ku. korica messze kiemelkedő jelentőségű mindannyiunknak. Ennek megfelelően búzából évi öt és fél millió, kukoricából pedig hétmillió tonna mennyiáéggel lehetünk elégedettek. Ezer hektárral kevesebb Tavaly országosan, így Heves megyében is a búzatermés megfelelt a várakozásnak, sőt elérte az ötödik ötéves terv végére előirányzott hozamot. A kukoricatermés azonban elmaradt a várttól. Az utóbbin lenne jó változtatni az idén? Ha az ötödik ötéves terv elmúlt három esztendejében a kukorica vetésterületét vesszük alapul, akkor elmondhatjuk, hogy évről évre csökkent Heves megyében. 1976-ban 32 828, 1977ben 29 157, míg tavaly 31 ezer hektáron foglalkoztak gazdaságaink ,kukoricater- meléssel, és az atlag is elmaradt a tervezettől. 1976- ban 31,5, 1977-ben 35,6 ó' tavaly 44 mázsát takarítottak be hektáranként. Az idén több mint ezer hektárral kevesebb kukorica vetését irányozták elő gazdaságaink. Ez elsősorban a termelőszövetkezetekre jellemző, mivel állami gazdaságainkban az előző évinél több, összesen 600 hektáron vetnek kukoricát és 55 mázsás átlagtermést irányoztak elő. A termelőszövetkezetek közül sok helyen a nem kellő jövedelmezőségre hivatkoznak a vetésterület csökkentésekor. 1977-ben 51 szövetkezet foglalkozott kukoricatermeléssel, ennek ellenére csak 12 üzemben volt nyereséges, miután a többség a 275 forintos felvásárlási árral szemben 305 forintból állított elő egy mázsa kukoricát. Az igaz, hogy a talajt előkészíteni, műtrágyázni, a növényvédelemről gondoskodni, jelentős kiadást jelent az üzemeknek, ez azonban még nem minden. Arra figyelmeztet, hogy jobban kell szervezni a munkát, mert a kukoricatermelés az eddigieknél nagyobb szaktudást igényel ahhoz, hogy gazdaságos legyen! Előnyben a termelési rendszer Tavaly már csak 44 termelőszövetkezetben foglalkoztak kukoricatermeléssel Heves megyében és 16-ban volt. gazdaságos. Az évek órán bebizonyosodott, hogv 50 mázsa fölött jövedelmező a kukoricatermelés, ez alatt többnyire veszteséges! Pedig a szakmai színvonal sokat így jutottak el az angolok által szabadalmaztatott eljáráshoz, a No finishez, a nem finomhoz, ami azt jelzi, hogy a betonból készült falak nem finom felülelűek. Ez az év „titka”. Pályázat tizenötmillióért Egy ilyen eljáráshoz azonban nem lehet úgy hozzájutni, mint a piacon egy kiló krumplihoz. A minisztérium pályázatán ^vettek részt a szövetkezetiek. és sikerült is a No fines útján hozzájutniuk tizenötmillió forint hitelhez. Mire kellett ez a teméntelen pénz? Gépekre. Betonkeverő telep, daruk, konténerek, teherautók jelzik, h9vá vezetett a milliók útja. A hitelt négy évre kapták. így sikerült a jövőjüket megalapozni újólag. Van azonban enrnek a megfiatalodásuknak egy nagyon fontos olyan következménye is. ami eddig csak állandó kérdőjelként meredezett előttük. Ez pedig a régebbi épületek karbantartása, felújítása, amire több erejük jut ezután. Éves tervük az idén 285 millió forint, jócskáin több, mint amennyit sikerült az elmúlt évben teljesíteniük. Pedig az sem volt éppen akármi, hiszen az elképzelésük csak megközelítette a kétszázötven milliót, a vég- elszámoláskor mégis ennél nagyobb számot kellett leírniuk a kimutatásukba. A fejlődésük üteme ezeknek az adatoknak az alapján is érzékelhető. De kell is ilyen feszített tempót diktálniuk, mert az idén is szeretnének körülbelül öt százalékkal több bért kifizetni. Azt a nagyon egyszerű elvet vallják ugyanis, hogy a megnövekedett feladatok végrehajtására a dolgozókat anyagilag is érdejavult az elmúlt három esztendőben, hiszen a nagyüzemi kukoricaterület 81,5 szá- zalékán a nádudvari, a bajai, a szolnoki és a bábolnai iparszerű rendszerek technológiái alapjá.n termelik a kukoricát. A fegyelem betartásában azonban még mindig vannak hiányosságok. Arról is szólnunk kell, hogy néhány Heves megyei gazdaságban örvendetesen évek óta jövedelmezően foglalkoznak a kukoricával, amit a rendszeres közgazda- sági elemző munka és a nagyobb technikai színvonal segít elő. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben például tavaly egy mázsa kukoricát 148 forintért termeltek és a hektárankénti hozam elérte a 70 mázsát. Komlón 135 forintért, Átány- ban 197, Erdőtelken pedig 198 forintért termelték a kukoricát. Az átlagtermés persze ezekben a gazdaságokban is jóval meghaladta az 50 mázsát A siker alapja, hogy főleg rövid tenyészidejű fajtákat vetnek, melynek eredményeként n szárítás költségei is alacsonyabbak. Ez még nem jellemző a gazdaságok többségére, hiszen az idei tervinformációk alapján, hogy csak néhányat említsünk, a hatvani Leninben például 380, Ecséden 136, Feldebrőn 43, Kaiban és Gyöngyösön 54 hektárral csökkentik a kukorica vetés- területét. Heves megyében pedig a téli belvíz több mint négyezer hektáron károsította az ősz; vetéseket. Ez arra int, hogy a kipusztult vetéseket kukoricával és tavaszi árpával pótolják a gazdaságok. Ösztönző prémium Vannak olyan hegy- és dombvidéki nagyüzemek, amelyek néhány éve egy- egy hektárról annyi, vagy még kevesebb kukoricát takarítanak be, mint búzát, vagy tavaszi árpát. Nyilván ezeken a területeken egy percig sem lehet vitás, hogy a termelési szerkezetet figyelembe véve a gabonafélék vetésterületét növeljék a kukorica rovására, miután ebből egy hektár anyag- és segédüzemi költsége csaknem kétszerese a búzának, vagy az árpának. Ott viszont, ahol lehetőség van rá, ne riadjanak vissza gazdaságaink a kukoricatermeléstől. A hangsúly azonban a megfelelő termelési színvonalon van, mert nem vetésterület, hanem kukorica kell, ami országos érdek! Az idei termelést ösztönzi a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tavalyi rendeletével életbe lépett, úgynevezett kukorica- prémium. amely továbbra is érvényben van. Most a vetés idején, nagyon sokat tehetnek üzemeink, hogy gazdaságosabb körülmények kö. zött javuljon a kukoricatermelés, mert csak így lesz több a betakarításra váró mennyiség, ami valamennyiünk érdeke. Mentusz Károly keltté kell tenniük. Ehhez pedig pénz is kell, haszon is. Nehogy a svédek kimaradjanak Meglepődhetünk azon, hogy egy ilyen aránylag ki§ szövetkezet milyen rugalmasan tevékenykedik, milyen jó érzékkel reagál a piac változó mozgásaira. Bizonyíték erre az eddigieken túl a svéd Allmedia-programba való béka pcso 1 ódás. Ismét egy idegen elnevezés, csóválhatják a fejüket néjiányan. Milyen magyar cég ez. amelyik hol angolul, hol svédül jelöl meg valamilyen gyártmányt? Hát, ilyen. Mondjuk: nyitott a gazdálkodásunk, mindenkivel üzletet kötünk, .akivel lehet, ennek viszont olyan következménye is van, hogy a már nemzetközileg ismerj; és jegyzett márkaneveket is át kell vennünk. Ez a romantikus név, A1L. media. nagyon is prózai tárgyakat takar. Könyvtári berendezéseket. Amelyek iránt akkora a kereslet, hogy most kétmillióért egy párizsi megrendelőnek kell a könyvtárát bebútorozmuk, amiért egy kis csapat indul nemsokára Gyöngyösről a francia fővárosba. Nem idegen terület ez az Allmedia a gyöngyösiek számára. Modern, jól felszerelt asztalosüzemük eddig is, ezután is gyártott és gyárt különböző irodai és iskolai bútorokat egészen szép meny- nyiségben. A svéd együttműködés folytán egy minden piacon jól értékesíthető termékhez jutottak. Mennyibe kerül az új? Van a szövetkezetnek korszerű villamos üzeme is, ahol a forgalomirányító lámparendszereket is tervezik és gyártják, aztán különböző tv-antennákat is előállítanak. Antennából például az idén harmincezret. Most azonban maradjunk a No finesnél még egy röpke percig. — Az új technológia ho~ gyan hat majd az árakra? A kérdésünkre Bodócs János, a szövetkezet elnöke válaszolt. —1 Sajnos, nem tudom azt mondani, hogy az új lakások ára olcsóbb lesz. Ez nem a No fines következménye. Ezekbe a lakásokba már eleve nemesebb, tehát drágább anyagokat, szerelvényeket építünk be. mint a hagyományosan épített lakásokba. A költségek ezért növekednek. Mi lesz azokkal, akiknek viszont nem lesz annyi pénzük, hogy ilyen lakást meg tudjanak venni az OTP-től? Mit lehet erre válaszolni? Az OTP kínálja a lakást, és annak adja el, aki meg tudja fizetni. Jótékonykodni nem tud, mert hiszen nem Vöröskereszt, hanem pénzintézet. Hogy esetleg a hitelek, a hozzájárulások mértékét hogyan kell majd hozzáigazítani aj. országosam is azonos tendenciákhoz, az más kérdés. Éltől még a gyöngyösiek No finise egészen jó technológia marad. , G. Molnár Fereno 1 UmismM L 1979. április 15., vasárnap k
