Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-15 / 88. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése A naptár szerint ünnepi és seménytelen hét vége ille- íék világunkhoz, amelynek zámos pontján a húsvétot, másutt, mint a már 55 ezer lakost számláló kambodzsai fővárosban, Phnom Penh- ben a „lő évének” beköszön­tését jelző buddhista újesz­tendőt köszöntik. De túlzott nyugalomról aligha szólha­tunk. Nicaraguától Ugandán át Zambiáig különböző jelle­gű hadijelentések érkeztek, nincs béke az olajfák alatt sem, ahol palesztin mene­külttáborokat bombázott az izraeli légierő, s a folyamat­ban levő vagy éppen újra­kezdődő tárgyalások is bo­nyodalmasnak ígérkeznek. Mi áll a SALT-tárgyalások hullámzásának hátterében? Pontosan négy és fél esz­tendeje annak, hogy a vla- gyivosztoki szovjet—ameri­kai csúcstalálkozón megálla­podtak a SALT—2 alapvető számaiban. A várakozásokkal ellentétben azonban hosszas és kínos tárgyalások követ­keztek, amelyek során az Egyesült Államok megpró­bált új és új feltételeket ál­lítani, hogy egyoldalú elő­nyökhöz jusson. Ilyen alapo­kon természetesen nem jöhet létre a létfontosságú straté­giai érdekeket érintő szerző­dés. Ezért hiába mondták, hogy bár csak öt, vagy két százalék maradt függőben, elhúzódtak a megbeszélések. Voltak ennek kétségtelen technikai okai is, miután a fegyverkezés nem - állt meg, sőt nem is lassult a múló esztendők során, s állandóan új problémák jelentkeztek. De a megegyezés eddigi el­maradása mégis elsősorban annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban a katonai-ipari komplexum je­lentős ellenerőket mozgósí­tott, s a hivatalos Washing­ton habozott, amikor rá kel­lett volna szánnia magát e viszonylag hosszabb távú, a békés egymás mellett élést általában előmozdító okmány aláírására. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ' a SALT közös érdek. A tömegpusztí­tó fegyverzet első ízben ke­rülne korlátozás alá, a köz­vetlen anyagi kihatásokat 40 milliárd dollárra becsülik (legalább ennyit lehetne megtakarítani), megnyílna az út egy újabb csúcstalálkozó­hoz, s általában javulna a nemzetközi légkör. , Ilyen előzmények uián a 'hét elején olyan washingto­ni nyilatkozatok hangzottak el, hogy a szerződés lényegé­ben kész az aláírásra. Negy- vennyolc óra sem telt el azonban, s befolyásos ame­rikai lapok kiszivárogtatták: az amerikai kormány újra bizonytalan, mert valószínű­nek tartja, hogy a szerződés megkapja a kongresszusi ra­tifikáláshoz szükséges két­harmados többséget. A tör­vénybeiktatás áthúzódhat 1980-ra s ez nem egyszerű késedelem.- Addigra tovább bonyolódhat a haditechnika s az elnökválasztási év álta­lában nem a legmegfelelőbb a józan, kompromisszumos döntések keresztülvitelére. Most úgy vélik az Egyesült Államokban, hogy a május közepéig {ártó időszak kriti­kus lehet a SALT szem­pontjából; ha addig megtör­ténik az aláírás, lehet még az idén ratifikáció. Mindenképpen sajnálatos, hogy a SALT ilymódon szin­te kiszolgáltatódott az ame­rikai belpolitikai küzdelmek kusza világának, s a Carter- kormányzatnak sok esetben olyan kongresszusi visszaha­tásokkal kell szembenéznie, amelyeknek felkeltéséhez maga is hozzájárult. Vannak amerikai vélemények, ame­lyek még azt sem tartják kizártnak, hogy a Fehér Ház a kongresszusi ellenzékre hi­vatkozva, talán új engedmé­nyeket szeretne kicsikarni. A SALT-hullámzás minden­képpen felveti annak szük­ségességét, hogy e valóban kölcsönös érdekeket jelentő szerződés előmozdításához az Egyesült Államok minden illetékesének nagyobb felelős­ségtudattal és józansággal kell közelednie. Mi a helyzet a vietnami— kínai megbeszélésekkel? A vietnamiak — mint ezt már több ízben javasolták — készek bármilyen tárgyalá­sokat kezdeni Kínával. Az ésszerű indítványok elől Pe­king is nehezen tud kitérni s előfordulhat, hogy mire e sorok az olvasóhoz jut­nak, az időzóna eltolódást is számítva, már a hanoi tár­gyalóasztalnál ülnek a kül­ügyminiszter-helyettesek ál­tal vezetett delegációk. A tárgyalások azonban ko­rántsem ígérkeznek egysze­rűnek, amint ez az előzetes nyilatkozatokból is világos­sá válhatott. Vietnami rész­ről kénytelenek voltak már eleve két tényezőre felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a határtérség változatlanul nyugtalan, a kínai csapatok 15 vietnami körzetet meg­szállva tartanak (főleg ha­Teheráni büntetek Iránban a politikai problé­mákon túl egyre inkább elő­BMbMí 1919. április 15., vasárnap térbe kerülnek a gazdasági gondok is. Képünkön: Tehe­ránban több ezer munkanél­küli vonult fel a megélheté­si lehetőségek biztosítását követelve. (Népújság tel'efotó — AP — KS) tármenti magaslatokról van szó), erődítményeket és stra­tégiai utakat építenek a ha­tárnál, kémeket' dobnak át. A másik ehhez kacsolódó ész­revétel, hogy a tárgyaláso­kon elsősorban a határterü­let problémáiról szükséges párbeszédet folytatni. Viet­nam emellett hajlandó vala­mennyi kétoldalú kérdést érinteni a két ország közöt­ti megszakadt közlekedési kapcsolatoktól a kínai ere­detű vietnami hoák ügyéig. Vietnam azonban nem tár­gyal harmadik országokat érintő problémákról. Ez a megállapítás annál hangsú­lyosabb, mivel az előzetes kínai kijelentések tanúsága szerint Peking mindenek­előtt Kambodzsát szeretné szóba hozni. Hogyan tovább Ugandá­ban? Ugandában, minden jel sze­rint eldőlt a küzdelem. Kam­pala elesett s megalakult a nemzeti felszabadítási front ideiglenes kormánya. Idi Amin Dada, a bukott elnök ugyan egy mozgó rádióadó segítségével időnként még nyilatkozatokat tesz, de a helyzet uralásáról elhangzó szavai ugyanolyan komoly­talannak, tűnnek, mint ko­rábban számos kormányzati intézkedése; Egyelőre könnyebb meg­mondani, mi az ami lezárul Ugandában, mint azt, hogy mi veszi kezdetét. Amin kor­mányzása alatt a világ gyak­ran figyelt Ugandára s ez el­sősorban a szinte óránként változó álláspontoknak és magatartásoknak volt kö­szönhető. Előfordult, hogy Amin, akinek személye mindenképpen rányomta bé­lyegét az utolsó nyolc esz­tendőre, elhivatott politikust sejtető pozitív nyilatkozatot tett, hogy másnap vagy még az nap mindent visszavon­jon s a szöges ellenkezőjét állítsa. ígéretei teljesületle- nek maradtak, az ország gazdasága tönkrement, egye­lőre nehéz felmérni hány ál­dozata van rezsimjének. A belső bajokat levezetendő határozta el magát a szom­szédos Tanzánia megtáma­dására is, ami végül is visz- szaiitött rá. Miközben Dél-Afrika, Na­míbia és Rhodesia-Zimbab- we körül éleződik a helyzet, s Zambia a fajüldözők táma­dásaitól sújtva kénytelen riadókészültségbe helyezni erőit — az afrikai felszaba­dulás érdekeit egy gyors és kedvező ugandai konszolidá­ció, Uganda és szomszédai között a viszály végleges le­zárása szolgálná. Réti Ervin II magyar—csehszlovák kapcsolatok 30 éve Á barátság szerződése Kádár János és dr. Gustáv Husák sításában, ők építették st budapesti trolihálózat több új vonalát is. Ez is jelzi, milyen kiterjedtek országa­ink között a gazdasági kap­csolatok. Ma már nem csu­pán egyszerű árucseréről van szó, megjelent a közös gyártás, a kooperáció, szá­mos terméket közös fejlesz­tés alapján állítanak elő. Jó példa erre az Ikarus és prá­gai Avia-gyár kis munkás­szállító busza és még szá­mos hasonló kezdeménye­zés. Ami a kereskedelmi for­galmat illeti, az idén már megközelíti az egymilliárd rubelt. Mind a két fél szál­lít egymásnak különböző gé­peket és komplett berendezés seket. például magyar bu- . szokat a népszerű Skoda sze­Három évtizede, hogy Ma­gyarország és Csehszlovákia első ízben barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést kö­tött. Rendkívül fontos lépés volt ez: hazánk és az északi szomszédország között a megelőző évtizedekben ked­vezőtlenül fejlődtek a kap­csolatok. A Horthy-rendszer ellenségesen tekintett a pol­gári Csehszlovák Köztársa­ságra, irrendenta propagan­dával uszított Prága ellen, s részt vett Csehszlovákia fel- darabolásában is. A második világháború után mind a két ország a népi demokratikus fejlődés útjára lépett: a kétoldalú kapcsolatok rendezésére azonban csak azután kerül­hetett sor, hogy 1948 febru­árjában a Csehszlovák Kom. munista Párt vezetésével az országban végbement a for­radalmi fordulat, s a bur- zsoá politikusokat kiszorí­tották a kormányból. Ren­deződött a csehszlovákiai magyarság helyzete is. Az elmúlt három évtized­ben dinamikusan feilődtek a magyar—csehszlovák kap. csolatok, a 679 kilométer hosszú államhatár immár nem elválasztó, de összekö­tő kapoccsá vált. Bizonyítja ezt a ténv: a hozzánk láto­gató külföldi vendégek- turisták legnagvobb cso­portja (6.5 millió fő) a Cseh­szlovákiából érkezőké. Az államközi kapcsolatok ma­gas szintjét jelzik a gyakori magas szintű eszmecserék, a párt-, és kormányvezetők találkozásai. Legutóbb 1977- beo került sor találkozóra Kádár János és dr. Gustáv Húsúk között Budapesten. Természetesen számos alka­lommal találkoznak a két kommunista párt különböző A Magyar Kultúra prágai palotája (Fotó: CTK — KS) szintű vezetői, tárgyaltak egymással a parlamenti kül­döttségek, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetségek képviselői is. Jellemző mo­mentuma a kapcsolatoknak: mind két országban ott van­nak a „munka diplomatái”. Magyar építők emeltek szál­lodákat, diákszállókat Cseh. Szlovákiában, s csehszlovák szerelők vettek* részt a ma­gyar vasútvonalak villamo­Peter Meinwald (NSZK): Rettegés Kedden a Rettegés megér­kezik az ügynökségre. Kérde­zi, mi újság? , — Minden a régi — fele­li a gyakornok —, rengeteg a munka. Sok telefonhívás érkezett a hivatalokból, ban- kokból, irodákból. A gyakornok megmutatja a Rettegésnek az előjegyzési naptárt: délelőtt tíz óra:Süd- strahl-cég. A Rettegés veszi a papírokat és elindul. Tíz óra körül megjelenik a Südstrahl-cég egyik műhe­lyében. Utoléri Fritz Schul­ze, Robert König és Alfred Schmidt munkásokat, akik a gyár küszöbönálló automati­zálásáról beszélgetnek. Ez azt jelenti, hogy elbocsátások várhatók. Mind a hárman a végkimerüléslg fognak dol­gozni, hogy bizonyítsák nél­külözhetetlenségüket a sze­mélyzeti osztálynak. — Azóta, hogy ön itt van — mondja mosolyogva a Rettegésnek az igazgató —, cégünknél felszökött a munka termelékenysége. — És egy csekket nyújt át a Rettegés­nek. A Rettegés továbbin'dul. Tizenegy körül átjárja az állást kereső Richard Eisin­ger tanár szívét. — Furcsán viselkedik. EU singer kolléga — mondja ne­ki a tanügyi tanácsos — Történelemtanításunk mód­szere egyáltalán nem az, hogy vitába bocsátkozunk a szocializmussal, hanem az, hogy egyszer s mindenkorra tagadjuk. Maga tanítani akar. nemdebár? A Rettegés jelenti az okta­tási minisztériumnak, hoev teljesítette a feladatot. & megy tovább. Tizenkettő előtt tíz perc­cel rátámad Elisabeth Krü­ger csomagolónőre. akinek az orvos épp az imént állapí­totta meg a terhességét. Eli­sabeth csak nehezen tud megállni a lábán, mikor a férje nyomorúságos fizetésére és a feltartóztathatatlanul növekvő drágaságra gondol. Elhatározza, hogy megtuda­kolja munkatársnőitől azt a címet, amelyet suttogva ad­nak át egymásnak. Tizenhat órakor a Rettegés elfogja Franz Kulmant. Herr Kiilman az illatszertárba rohan, és hajfestéket vásá­rol. hogy leplezze őszülését. Aztán a ruhaüzletbe siet. és kiválaszt egy könnyelmű szabású karíátot. Csütörtökön megifjod -'an érkezik a mun­kahelyére . Nem mondaná rá az ember, hogy kilenc éve van hátra a nyugdíjig. Húsz órakor a Rettegés megjelenik: a tv képernyőjén. A kommentátor mellett ül, aki a bűnözés szakadatlan növekedéséről beszél és ar­ról, hogy a kiutat abban lát­ja. ha egv erős ember ke- rü’ne hatalomra. Éjfél felé a Rettegés meg­látogat még egy havi költ­ségvetését készítő házaspárt, egv érettségizettet, aki nem tudja, miihez kezdjen, egy munkanélkülit, alti azt a rémálmot látta hogy a föl­dön sehol sincs számára hely. Késő éjszaka tér vissza a Rettegés az ügynökségre. Az iroda éjjel-nappal nyitva van. — Hogyan telt a nap? — — Mint rendesen — fe­leli a Ret'egés. (Zahemszky László fordítása) mélygépkocsikért és teher­autókért. Nemrég kezdte meg munkáját egy csehor­szági „magyar kenyérgyár”, s az épülő paksi atomerőmű reaktorának fontos alkotó­részeit a plzeni Skoda Mű­vek gyártja. A fejlődés irá­nyát jelzi: 1980-ban már előreláthatólag az árucsere értékének 30 százalékát a kooperáció és szakosítás alapján gyártott termékek teszik ki. 1 Országaink részesei a nero_ zetközi szocialista gazdasági integráció nagy vállalkozá­sainak, de vannak kétoldalú kezdeményezéseink is. Ilyen például az Adria-kőolajve- zeték, s ilyen a Gabcikovo— Nagymaros dunai vízlépcső és vízi erőmű rendszer. A két ország polgárai kö­zötti kapcsolatokra, a jó vi­' szony alakulására utalnak a turisztika számadatai, de talán a magyar—csehszlovák „vegyes házasságok” is, ame­lyek ma már igazán nem je­lentenek ritkaságot. Köztu­dott, hazánknak sok ezer szlovák nemzetiségű polgá­ra van, s Szlovákia lakói kö_ zül 600 ezer vallja magyar­nak magát. Nos, országaink bebizonyították: a nemzeti­ségek bem elválasztanak, ha. nem összekötő kapcsot, hi­dal jelentenek a szocialista államok között. Példázza ezt a közös könyvkiadás, a nem. zetiségi oktatás, az egymás kultúrája iránti fokozódó ér_ deklődés. Budapesten a Csehszlovák Kultúra már több éve mű­ködik, az elmúlt esztendőben Prága történelmi belváro­sában is megnyitotta kapu­ját. a Magyar Kultúra palo­tája, irodalmunk, zenénk, képzőművészetünk csehszlo­vákiai nagykövetsége. Per­sze nem „üres helyen” kezd­ték meg munkájukat kultú­ránk diplomatái. Az „arany Prága" Károly Egyetem in, ott ahol hajdan Húsz Já­nost hallgatták a magyar diákok, régóta tanítja nyel­vünket és irodalmunkat a Magyar Intézet tudós kollek. tíyája. Miklós Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents