Népújság, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése A naptár szerint ünnepi és seménytelen hét vége ille- íék világunkhoz, amelynek zámos pontján a húsvétot, másutt, mint a már 55 ezer lakost számláló kambodzsai fővárosban, Phnom Penh- ben a „lő évének” beköszöntését jelző buddhista újesztendőt köszöntik. De túlzott nyugalomról aligha szólhatunk. Nicaraguától Ugandán át Zambiáig különböző jellegű hadijelentések érkeztek, nincs béke az olajfák alatt sem, ahol palesztin menekülttáborokat bombázott az izraeli légierő, s a folyamatban levő vagy éppen újrakezdődő tárgyalások is bonyodalmasnak ígérkeznek. Mi áll a SALT-tárgyalások hullámzásának hátterében? Pontosan négy és fél esztendeje annak, hogy a vla- gyivosztoki szovjet—amerikai csúcstalálkozón megállapodtak a SALT—2 alapvető számaiban. A várakozásokkal ellentétben azonban hosszas és kínos tárgyalások következtek, amelyek során az Egyesült Államok megpróbált új és új feltételeket állítani, hogy egyoldalú előnyökhöz jusson. Ilyen alapokon természetesen nem jöhet létre a létfontosságú stratégiai érdekeket érintő szerződés. Ezért hiába mondták, hogy bár csak öt, vagy két százalék maradt függőben, elhúzódtak a megbeszélések. Voltak ennek kétségtelen technikai okai is, miután a fegyverkezés nem - állt meg, sőt nem is lassult a múló esztendők során, s állandóan új problémák jelentkeztek. De a megegyezés eddigi elmaradása mégis elsősorban annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban a katonai-ipari komplexum jelentős ellenerőket mozgósított, s a hivatalos Washington habozott, amikor rá kellett volna szánnia magát e viszonylag hosszabb távú, a békés egymás mellett élést általában előmozdító okmány aláírására. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ' a SALT közös érdek. A tömegpusztító fegyverzet első ízben kerülne korlátozás alá, a közvetlen anyagi kihatásokat 40 milliárd dollárra becsülik (legalább ennyit lehetne megtakarítani), megnyílna az út egy újabb csúcstalálkozóhoz, s általában javulna a nemzetközi légkör. , Ilyen előzmények uián a 'hét elején olyan washingtoni nyilatkozatok hangzottak el, hogy a szerződés lényegében kész az aláírásra. Negy- vennyolc óra sem telt el azonban, s befolyásos amerikai lapok kiszivárogtatták: az amerikai kormány újra bizonytalan, mert valószínűnek tartja, hogy a szerződés megkapja a kongresszusi ratifikáláshoz szükséges kétharmados többséget. A törvénybeiktatás áthúzódhat 1980-ra s ez nem egyszerű késedelem.- Addigra tovább bonyolódhat a haditechnika s az elnökválasztási év általában nem a legmegfelelőbb a józan, kompromisszumos döntések keresztülvitelére. Most úgy vélik az Egyesült Államokban, hogy a május közepéig {ártó időszak kritikus lehet a SALT szempontjából; ha addig megtörténik az aláírás, lehet még az idén ratifikáció. Mindenképpen sajnálatos, hogy a SALT ilymódon szinte kiszolgáltatódott az amerikai belpolitikai küzdelmek kusza világának, s a Carter- kormányzatnak sok esetben olyan kongresszusi visszahatásokkal kell szembenéznie, amelyeknek felkeltéséhez maga is hozzájárult. Vannak amerikai vélemények, amelyek még azt sem tartják kizártnak, hogy a Fehér Ház a kongresszusi ellenzékre hivatkozva, talán új engedményeket szeretne kicsikarni. A SALT-hullámzás mindenképpen felveti annak szükségességét, hogy e valóban kölcsönös érdekeket jelentő szerződés előmozdításához az Egyesült Államok minden illetékesének nagyobb felelősségtudattal és józansággal kell közelednie. Mi a helyzet a vietnami— kínai megbeszélésekkel? A vietnamiak — mint ezt már több ízben javasolták — készek bármilyen tárgyalásokat kezdeni Kínával. Az ésszerű indítványok elől Peking is nehezen tud kitérni s előfordulhat, hogy mire e sorok az olvasóhoz jutnak, az időzóna eltolódást is számítva, már a hanoi tárgyalóasztalnál ülnek a külügyminiszter-helyettesek által vezetett delegációk. A tárgyalások azonban korántsem ígérkeznek egyszerűnek, amint ez az előzetes nyilatkozatokból is világossá válhatott. Vietnami részről kénytelenek voltak már eleve két tényezőre felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a határtérség változatlanul nyugtalan, a kínai csapatok 15 vietnami körzetet megszállva tartanak (főleg haTeheráni büntetek Iránban a politikai problémákon túl egyre inkább előBMbMí 1919. április 15., vasárnap térbe kerülnek a gazdasági gondok is. Képünkön: Teheránban több ezer munkanélküli vonult fel a megélhetési lehetőségek biztosítását követelve. (Népújság tel'efotó — AP — KS) tármenti magaslatokról van szó), erődítményeket és stratégiai utakat építenek a határnál, kémeket' dobnak át. A másik ehhez kacsolódó észrevétel, hogy a tárgyalásokon elsősorban a határterület problémáiról szükséges párbeszédet folytatni. Vietnam emellett hajlandó valamennyi kétoldalú kérdést érinteni a két ország közötti megszakadt közlekedési kapcsolatoktól a kínai eredetű vietnami hoák ügyéig. Vietnam azonban nem tárgyal harmadik országokat érintő problémákról. Ez a megállapítás annál hangsúlyosabb, mivel az előzetes kínai kijelentések tanúsága szerint Peking mindenekelőtt Kambodzsát szeretné szóba hozni. Hogyan tovább Ugandában? Ugandában, minden jel szerint eldőlt a küzdelem. Kampala elesett s megalakult a nemzeti felszabadítási front ideiglenes kormánya. Idi Amin Dada, a bukott elnök ugyan egy mozgó rádióadó segítségével időnként még nyilatkozatokat tesz, de a helyzet uralásáról elhangzó szavai ugyanolyan komolytalannak, tűnnek, mint korábban számos kormányzati intézkedése; Egyelőre könnyebb megmondani, mi az ami lezárul Ugandában, mint azt, hogy mi veszi kezdetét. Amin kormányzása alatt a világ gyakran figyelt Ugandára s ez elsősorban a szinte óránként változó álláspontoknak és magatartásoknak volt köszönhető. Előfordult, hogy Amin, akinek személye mindenképpen rányomta bélyegét az utolsó nyolc esztendőre, elhivatott politikust sejtető pozitív nyilatkozatot tett, hogy másnap vagy még az nap mindent visszavonjon s a szöges ellenkezőjét állítsa. ígéretei teljesületle- nek maradtak, az ország gazdasága tönkrement, egyelőre nehéz felmérni hány áldozata van rezsimjének. A belső bajokat levezetendő határozta el magát a szomszédos Tanzánia megtámadására is, ami végül is visz- szaiitött rá. Miközben Dél-Afrika, Namíbia és Rhodesia-Zimbab- we körül éleződik a helyzet, s Zambia a fajüldözők támadásaitól sújtva kénytelen riadókészültségbe helyezni erőit — az afrikai felszabadulás érdekeit egy gyors és kedvező ugandai konszolidáció, Uganda és szomszédai között a viszály végleges lezárása szolgálná. Réti Ervin II magyar—csehszlovák kapcsolatok 30 éve Á barátság szerződése Kádár János és dr. Gustáv Husák sításában, ők építették st budapesti trolihálózat több új vonalát is. Ez is jelzi, milyen kiterjedtek országaink között a gazdasági kapcsolatok. Ma már nem csupán egyszerű árucseréről van szó, megjelent a közös gyártás, a kooperáció, számos terméket közös fejlesztés alapján állítanak elő. Jó példa erre az Ikarus és prágai Avia-gyár kis munkásszállító busza és még számos hasonló kezdeményezés. Ami a kereskedelmi forgalmat illeti, az idén már megközelíti az egymilliárd rubelt. Mind a két fél szállít egymásnak különböző gépeket és komplett berendezés seket. például magyar bu- . szokat a népszerű Skoda szeHárom évtizede, hogy Magyarország és Csehszlovákia első ízben barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött. Rendkívül fontos lépés volt ez: hazánk és az északi szomszédország között a megelőző évtizedekben kedvezőtlenül fejlődtek a kapcsolatok. A Horthy-rendszer ellenségesen tekintett a polgári Csehszlovák Köztársaságra, irrendenta propagandával uszított Prága ellen, s részt vett Csehszlovákia fel- darabolásában is. A második világháború után mind a két ország a népi demokratikus fejlődés útjára lépett: a kétoldalú kapcsolatok rendezésére azonban csak azután kerülhetett sor, hogy 1948 februárjában a Csehszlovák Kom. munista Párt vezetésével az országban végbement a forradalmi fordulat, s a bur- zsoá politikusokat kiszorították a kormányból. Rendeződött a csehszlovákiai magyarság helyzete is. Az elmúlt három évtizedben dinamikusan feilődtek a magyar—csehszlovák kap. csolatok, a 679 kilométer hosszú államhatár immár nem elválasztó, de összekötő kapoccsá vált. Bizonyítja ezt a ténv: a hozzánk látogató külföldi vendégek- turisták legnagvobb csoportja (6.5 millió fő) a Csehszlovákiából érkezőké. Az államközi kapcsolatok magas szintjét jelzik a gyakori magas szintű eszmecserék, a párt-, és kormányvezetők találkozásai. Legutóbb 1977- beo került sor találkozóra Kádár János és dr. Gustáv Húsúk között Budapesten. Természetesen számos alkalommal találkoznak a két kommunista párt különböző A Magyar Kultúra prágai palotája (Fotó: CTK — KS) szintű vezetői, tárgyaltak egymással a parlamenti küldöttségek, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetségek képviselői is. Jellemző momentuma a kapcsolatoknak: mind két országban ott vannak a „munka diplomatái”. Magyar építők emeltek szállodákat, diákszállókat Cseh. Szlovákiában, s csehszlovák szerelők vettek* részt a magyar vasútvonalak villamoPeter Meinwald (NSZK): Rettegés Kedden a Rettegés megérkezik az ügynökségre. Kérdezi, mi újság? , — Minden a régi — feleli a gyakornok —, rengeteg a munka. Sok telefonhívás érkezett a hivatalokból, ban- kokból, irodákból. A gyakornok megmutatja a Rettegésnek az előjegyzési naptárt: délelőtt tíz óra:Süd- strahl-cég. A Rettegés veszi a papírokat és elindul. Tíz óra körül megjelenik a Südstrahl-cég egyik műhelyében. Utoléri Fritz Schulze, Robert König és Alfred Schmidt munkásokat, akik a gyár küszöbönálló automatizálásáról beszélgetnek. Ez azt jelenti, hogy elbocsátások várhatók. Mind a hárman a végkimerüléslg fognak dolgozni, hogy bizonyítsák nélkülözhetetlenségüket a személyzeti osztálynak. — Azóta, hogy ön itt van — mondja mosolyogva a Rettegésnek az igazgató —, cégünknél felszökött a munka termelékenysége. — És egy csekket nyújt át a Rettegésnek. A Rettegés továbbin'dul. Tizenegy körül átjárja az állást kereső Richard Eisinger tanár szívét. — Furcsán viselkedik. EU singer kolléga — mondja neki a tanügyi tanácsos — Történelemtanításunk módszere egyáltalán nem az, hogy vitába bocsátkozunk a szocializmussal, hanem az, hogy egyszer s mindenkorra tagadjuk. Maga tanítani akar. nemdebár? A Rettegés jelenti az oktatási minisztériumnak, hoev teljesítette a feladatot. & megy tovább. Tizenkettő előtt tíz perccel rátámad Elisabeth Krüger csomagolónőre. akinek az orvos épp az imént állapította meg a terhességét. Elisabeth csak nehezen tud megállni a lábán, mikor a férje nyomorúságos fizetésére és a feltartóztathatatlanul növekvő drágaságra gondol. Elhatározza, hogy megtudakolja munkatársnőitől azt a címet, amelyet suttogva adnak át egymásnak. Tizenhat órakor a Rettegés elfogja Franz Kulmant. Herr Kiilman az illatszertárba rohan, és hajfestéket vásárol. hogy leplezze őszülését. Aztán a ruhaüzletbe siet. és kiválaszt egy könnyelmű szabású karíátot. Csütörtökön megifjod -'an érkezik a munkahelyére . Nem mondaná rá az ember, hogy kilenc éve van hátra a nyugdíjig. Húsz órakor a Rettegés megjelenik: a tv képernyőjén. A kommentátor mellett ül, aki a bűnözés szakadatlan növekedéséről beszél és arról, hogy a kiutat abban látja. ha egv erős ember ke- rü’ne hatalomra. Éjfél felé a Rettegés meglátogat még egy havi költségvetését készítő házaspárt, egv érettségizettet, aki nem tudja, miihez kezdjen, egy munkanélkülit, alti azt a rémálmot látta hogy a földön sehol sincs számára hely. Késő éjszaka tér vissza a Rettegés az ügynökségre. Az iroda éjjel-nappal nyitva van. — Hogyan telt a nap? — — Mint rendesen — feleli a Ret'egés. (Zahemszky László fordítása) mélygépkocsikért és teherautókért. Nemrég kezdte meg munkáját egy csehországi „magyar kenyérgyár”, s az épülő paksi atomerőmű reaktorának fontos alkotórészeit a plzeni Skoda Művek gyártja. A fejlődés irányát jelzi: 1980-ban már előreláthatólag az árucsere értékének 30 százalékát a kooperáció és szakosítás alapján gyártott termékek teszik ki. 1 Országaink részesei a nero_ zetközi szocialista gazdasági integráció nagy vállalkozásainak, de vannak kétoldalú kezdeményezéseink is. Ilyen például az Adria-kőolajve- zeték, s ilyen a Gabcikovo— Nagymaros dunai vízlépcső és vízi erőmű rendszer. A két ország polgárai közötti kapcsolatokra, a jó vi' szony alakulására utalnak a turisztika számadatai, de talán a magyar—csehszlovák „vegyes házasságok” is, amelyek ma már igazán nem jelentenek ritkaságot. Köztudott, hazánknak sok ezer szlovák nemzetiségű polgára van, s Szlovákia lakói kö_ zül 600 ezer vallja magyarnak magát. Nos, országaink bebizonyították: a nemzetiségek bem elválasztanak, ha. nem összekötő kapcsot, hidal jelentenek a szocialista államok között. Példázza ezt a közös könyvkiadás, a nem. zetiségi oktatás, az egymás kultúrája iránti fokozódó ér_ deklődés. Budapesten a Csehszlovák Kultúra már több éve működik, az elmúlt esztendőben Prága történelmi belvárosában is megnyitotta kapuját. a Magyar Kultúra palotája, irodalmunk, zenénk, képzőművészetünk csehszlovákiai nagykövetsége. Persze nem „üres helyen” kezdték meg munkájukat kultúránk diplomatái. Az „arany Prága" Károly Egyetem in, ott ahol hajdan Húsz Jánost hallgatták a magyar diákok, régóta tanítja nyelvünket és irodalmunkat a Magyar Intézet tudós kollek. tíyája. Miklós Gábor