Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-30 / 75. szám
Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. március 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ladó arab erővel. Korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta, hogy az átfogó és igazságos rendezéshez nélkülözhetetlen az izraeli- csapatok teljes kivonása a megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon, a palesztinai arab nép törvényes képviselőjének, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek az egyenjogú részvételével teremthető meg. Párt-, állami és tömegszervezeti találkozóink, tárgyalásaink Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Irak, Kuvait, Líbia, Szíria, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselőivel eredményesen szolgálták a kétoldalú kapcsolatok bővítését, az arab népekkel való szolidaritás ügyét. 8. Pártunk, népünk érdeklődése és ro- konszenve kíséri a nemzeti függetlenség kivívásáért, illetve megerősítéséért, a társadalmi haladásért harcoló afrikai népek küzdelmét. Ez a szolidaritás jutott kifejezésre képviselőinknek az angolai, a kongói, a mozambiki pártokkal és más nemzeti felszabadító mozgalmakkal folytatott megbeszélésein. 9. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a társadalmi haladásért vívott világméretű harcban meghatározó az azonos célokért küzdő kommunista és munkáspártok tevékenysége és szolidaritása. A Magyar Szocialista Munkáspárt meggyőződése, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődése és megnövekedett, bonyolult feladatai szükségessé teszik a rendszeres vélemény- és tapasztalatcserét, a kapcsolatok fejlesztését, az akcióegység erősítését. Ezt a törekvést jól szolgálta 75 kommunista és munkáspárt múlt év decemberi szófiai elméleti tanácskozása. Pártunk kétoldalú kapcsolatainak erősítése során hasznos megbeszéléseket folytatott a francia, a holland, a jugoszláv, az olasz és a portugál kommunista párt vezető képviselőivel. Küldöttségünk részt vett. a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártjának kongresszusán. 1«. A Központi Bizottság nagyra értékelte B magyar tömegszervezetek és mozgalmak aktív nemzetközi munkáját, az általuk szervezett szolidaritási akciókat, a nemzetközi fórumokon kifejtett tevékenységüket. o A Központi Bizottság áttekintette belpolitikai életünk főbb jellemzőit, a gazdasági év indulásának tapasztalatait, az állami munka, valamint a pártélet egyes kérdéseit. Megállapította, hogy az ország belpolitikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott. A párt vezető szerepe érvényesül; erős a munkásosztály hatalma, s annak legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség; fejlődik a szocialista nemzeti egység, a párttagok és pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista törvényesség biztosított, a közrend jó. Népünk bizalma a párt és a kormány politikája iránt kifejezésre jut a kongresz- szusi határozatok végrehajtásában, az országépítő munkáért érzett felelősségben, a helytállásban, a közügyekben való részvételben. A politikai légkör és a közhangulat munkára, alkotásra ösztönöz. 1. A Központi Bizottság múlt év áprilisi, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását áttekintő állásfoglalását közvéleményünk egyetértéssel fogadta. A több mint 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és -mozgalmak támogatják a párt politikájának megvalósítását, a társadalom fejlődéséért érzett felelősséggel végzik munkájukat. Pártunk szövetségi politikája, a tömegek támogatása jut kifejezésre abban, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei, egyetértésben munkálkodnak a szocializmus építésén. A munkásosztály és a parasztság fegyelmezetten dolgozik, helytáll. Az értelmiség is tevékeny részese eredményeinknek, növekvő szerepének megfelelően alkotóképességeit a társadalom szolgálatába állítja. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk fokozódó részvétele a ■közös gondok megoldásában, a közéleti tevékenységben nélkülözhetetlen feltétele szocialista fejlődésünknek. A Központi Bizottság nagyra értékeli a nők tevékenységét a társadalmi élet különböző területein. Felelősen látják el feladataikat a munkahelyen, vállalják a családi élet terheinek nagy részét, ugyanakkor fokozódik közéleti szerepük és aktivitásuk. Pártunk politikájának megfelelően tovább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles tömegei egyetértenek a párt és a kormány pólitikájáva'l, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulásban, részt vesznek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségteljes hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk fontos tényezője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony, amely megfelel a kölcsönös érdeknek, és a szocializmust építő magyar nép egyetértésével találkozik. Eddigi politikánkat e vonatkozásban is folytatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló feladatok megoldásában a jövőben is az állam és az egyházak együttműködésére törekszünk, a különböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapokon megvalósuló egységét erősíti, hogy hazánkban érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségek a szocialista Magyarországon otthonra leltek. Szabadon ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat. Az élet minden területén teljes egyenjogúságot élveznek, alko- tóan vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. A Központi Bizottság megállapította: társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti felelősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifejezésre jut vívmányaink értékelésében és megbecsülésében ugyanúgy, mint az előrehaladásunkat akadályozó hibák, fogyatékosságok bírálatában, a közéletben való aktívabb részvételben. A közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Egyre inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai építőmunka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. Kész az ország fejlődéséért a magasabb követelmények szerint dolgozni. Országépítő munkánkban, feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk az öntudatos dolgozó tömegek helytállására. 2. Belpolitikánk, szocialista építőmunkánk legfontosabb területe a gazdaság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felkészülés szakaszában javult a párt- az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek munkája, s együttműködése. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a termelés anyagi-műszaki megalapozottsága i általában megfelelő. A trösztök, vállalatok, szövetkezetek többsége megértette és terveiben a korábbiaknál jobban érvényesítette a népgazdasági tervnek az egyensúly javítására irányuló követelményeit. A vállalatok nagy része törekszik a gazdaságosság, a termékszerkezet javítására, a hazai szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenekelőtt azok, amelyek jobban gazdálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez igazítják, konkrét intézkedéseket tesznek a munkaerő ésszerű felhasználására, átcsoportosítására. Ezeket a törekvéseket politikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, Valamint a helyi irányító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit. Ez is szerepet játszik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb részének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgazdasági terv céljaitól. Helyenként a' lehetőségeket túlértékelik, erejüket meghaladó vállalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elmaradnak a helyi, önállóan is megtehető intézkedések. Még nem elég erőteljes a törekvés a takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrások ésszerű felhasználására; még nem általános és még nem elég rugalmas az alkalmazkodás a gazdálkodás megváltozott feltételeihez. A népgazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés megalapozása a fő feladat. Ennek érdekében mindent el kell követni, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatát, az idei tervben fog-« lalt, célokat maradéktalanul elérjük, a minőségi és hatékonysági követelményeket minden területen következetesen érvényesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszervezetek irányító, szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysége, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy állami életünk egészségesen fejlődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányítás, fejlődött a kormány testületi tevékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előkészítése, a végrehajtás szervezettsége, tervszerűbb lett az ellenőrzés. Jobb az összhang a központi és a helyi állami szervek között. Az intézkedések eredményeként az eljárások egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájában tapasztalható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a magasabb követelményekhez való igazodás. Az állampolgárok részéről gyakran hangzanak el jogos kifogások a hosszadalmas és olykor lélektelen ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tudatában kell következetesen folytatni, hogy ez az állampolgárok közérzetére is kiható fontos politikai kérdés. Az össztársadalmi ,és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. A fővárosi, a rpegyei tanácsok, a járási tanácsi hivatalok, a városi. a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel. Szükséges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárják fel á helyi anyagi és szellemi erőforrásokat, a község- és várospolitikában a megye, az ország terveihez illeszkedve még- inkább építsenek a helybeli tenni akarásra, a népfront szerveinek aktív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irányítást, a helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is. 4. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői egymással és a dolgozó tömegekkel szorosan együttműködve védelmezik népünk szocialista vívmányait, társadalmi rendünket, hazánk függetlenségét, a békét. Néphadseregünk a varsói szerződés szervezetébe tömörült testvéri országok fegyveres erőivel szoros együttműködésben teljesíti feladatát. Néphadseregünkben eredményesen folyik a kiképzés, katonáink elsajátítják a korszerű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harckészültsége megfelelő. Katonáink elismerésre méltóan kiveszik részüket a nép- gazdasági feladatok megoldásából is. A katonák — a többi fegyveres testület tagjaival együtt — példásan helytállnak az elemi csapások, károk elhárításában. A belügyi szervek — a bíróságokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésüknek megfelelően, jól látják el feladataikat. Fontos szerepük van abbán, hogy népköztársaságunk belső rendje, a szocialista törvényesség és a közbiztonság szilárd. A rendőrség és határőrség hivatása betöltésében, feladatai megoldásában támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezreinek önzetlen segítségére. A munkásőrök a munkásosztály önkéntes fegyveres tesütleteként méltón betölti hivatását. Tevékenységét a rendszerünk melletti áldozatkész kiállás, a munkásőri kötelességek becsületes teljesítése jellemzi. A munkásőrök a munkahelyükön, a köz- és magánéletben tanúsított magatartásukkal politikai, erkölcsi tekintélyt vívtak ki. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel teljesítik megtisztelő kötelességüket. Népünk érdekeinek, szövetsé- gesi kötelezettségeinek megfelelően, az ország gazdasági lehetőségeivel összhangban fejlesztjük honvédelmünket, gondoskodunk a fegyveres erők és testületek működéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekről. 5. Pártunk a XI. kongresszus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja, szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megoldására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a munkában, a közéletben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt belső életének egészséges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyakorol egész közéletünkre, a szocialista demokrácia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésének, az előttünk álló tennivalók jó elvégzésének. 6. Pártunk és népünk a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján felemelő rendezvényeken emlékezett meg nemzeti történelmünk és a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő eseményéről. A Szovjetunióban, a szocialista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista országokban számos testvérpárt és más haladó szervezet méltatta történelmünk e nagyszerű eseményének nemzetközi jelentőségét. A magyar nép, a magyar munkásosztály forradalmi harcának elismerése, a közös küzdelemben megedződött internacionalista barátság jut kifejezésre abban a magas kitüntetésben is, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a jubileum alkalmából a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott. A Központi Bizottság ezúton is köszönetét mond a testvérpártoknak, külföldi barátainknak az internacionalista megemlékezésért. Megköszöni mindazokat az üdvözleteket és jókívánságokat, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság veteránjaitól, munkahelyi kollektíváktól, társadalmi és tömegszervezetektől, párttagoktól és pártonkívüliektől kapott. ■k A Központi Bizottság szervezeti, személyi, kérdésekben döntött: — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemeinek elismerése mellett, felmentette osztályvezetői beosztásából; — Baranyai Tibor elvtársat, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét osztályvezetővé nevezte ki. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) 1979. március 30., péntek Egerben pedig pár nappal kés ibb az iskolai vallásoktatás kérdésében ütköznek össze a haladás és reakció erői. Nem mondhatjuk azonban azt, hogy az értelmiség is teljes egészében reakciós volt. Mindkét városban voltak hívei a polgári radikális pártnak isi akik a polgári demokratikus forradalom körülményei között egy ideig együtt tudtak haladni a munkássággal. Ilyen volt Módly László, jogakadémiai tanár, vagy Káló Miklós bíró, Kalovits Alajos megyei tisztviselő. Kevés volt azonban azoknak a száma, akik szocialistává váltak, mint például Kolacskovszky Lajos vagy Gyöngyösön Horo- vitz Alfréd és Waldner Fü- löp és még kevesebben tudtak közülük együtt haladni március 21. után a kommunistákkal. Ellenforradalmi jelentések tanúsága szerint azonban a falusi tanítók jelentős része aktívan kivette részét a szocialista átalakításért folytatott küzdelemből. Kiskörén „a szocialista szervezkedésnek és a kommunista elveknek szellemi vezetője Molnár Kálmán hatházi tanító volt, aki fia: Molnár László tartalékos hadnagy támogatásával” folyton agitált. Al- debrőn „a frontról hazaözönlő katonákat Medveczky János kántor-tanító gyűjtötte azonnal maga köré és megalakította velük előbb a katonák, majd a parasztok-ka- tonák tanácsát, később az áldebrői földmunkások szocialista szervezetét”. Medveczky később is kivette részét a forradalmi mozgalomból. 1919. február 23-án „vörös lobogók és vörös gom bök mellett” üdvözölte Kápolnán Károlyit, a hozzá hasonló „Csengő Rezső, tófalusi kántor-tanítóval egyetemben, a föld nélküli jánosok nevében követelve nem kérve tőle az azonnali földosztást.” Gyöngyösorosziban kezdettől fogva kiemelkedő szerepe volt Vojtsek Irma tanítónőnek. „Elsők között lépett be a kommunista pártba.” A szocialista forradalom győzelme szempontjából felvetődik még egy lényeges kérdés, amely az utóbbi hónapokban többször is vitát kavart fel helyi történészeink körében: Volt-e kommunista pártszervezet Heves megyében, vagy nem? Erre a kérdésre sajnos ma sem tudunk megbízható választ adni. Nem maradt fenn olyan adat, amely egyértelműen bizonyítaná a kommunista pártszervezet megalakulását. Ügy érezzük azonban, hogy a forradalom győzelme és a további harc szempontjából ennek az eldöntése nem is alapvető fontosságú. . Az biztos, hogy 1919 februárjától helyi és budapesti kommunisták többször vettek részt szociáldemokrata gyűléseken, és ott agitációt fejtettek ki a proletárforradalom mellett. Ilyenek voltak Udvardi Béla és Jaksi Ferenc, vagy Riha Erzsébet és a legjelentősebb közülük Németi Lajos, aki a Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából futárszolgálatot, is teljesített Szovjet-Oroszországban. Az ő lelkes, forradalmi agitá- cióik jelentős mértékben hozzájárulta^ ahhoz, hogy 1919 márciusára a proletárforradalom szubjektív feltételei Egerben1 is megértek. A proletárforradalom országos győzelme után a munkásság Heves megyében is kezébe vette sorsának irányítását. Egerben március 22-én érkezett meg a proletárdiktatúra kikiáltásának híre, melyet nagy örömujjongás között Kolacskovszky Lajos jelentett be >a munkástanács ülésén. A forradalmi helyzetre való tekintettel mindjárt meg is választották a megye és a város új vehetőit. A megye kormánybiztosa Lájer Dezső, hivatalfőnöke Kolacskovszky Lajos lett. A egri direktórium elnökévé Németi Lajost és Fischer Manót, a gyöngyösivé Jung- hancz Ferencet választották meg. Ez az új megyei és városi vezetőség a proletár állam- hatalmi szervek kialakításában kénytelen volt nagyrészt a régi hivatali apparátusra támaszkodni. Jó volt- ha az egyes szakterületeken egykét megbízható embert tudtak vezető pozícióba állítani. - Tények és adatok bizonyítják, hogy április végéig a helyi direktórium és az irányítása alatt működő hivatali apparátus helyesen és következetesen végrehajtotta a forradalmi kormányzótanács rendeletéit. A klerikális és kispolgári háttér azonban rendkívül nagy volt, a proletárbázis pedig igen csekély. Nem véletlen, hogy május elején, amikor a román királyi csapatok a Tiszánál voltak, a csehszlovák burzsoázia hadserege pedig Eger alatt állt, a helyi burzsoázia megkérdőjelezhette Heves megyében a proletárdiktatúrát. A fővárosi proletariátus fegyveres és személyi segítsége kellett ahhoz, hogy a helyi forradalmi erők ismét talpra álljanak, s következetesebb helytállással a diktatúra utolsó nápjáig híven teljesítsék kötelességüket. (VÉGE)
