Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ; Népszavazás Iránban ÁLLAMFORMÁRÓL DÖNTÖ NÉPSZAVAZÁS LESZ! ma Iránban: A szavazóurnákhoz járuló választópolgárok' a politikailag-erkölcsileg már bukott monarchiára, vagy az új kormányzat által javasolt iszlám köztársaságra ad­hatják le voksukat. A közhangulatot figyelembe véve, nem J fér kétség ahhoz, hogy a szavazatok döntő többségét a < győzelmes nemzeti demokratikus forradalom zászlajára ] kiírt iszlám köztársaság nyeri el. Hogy ez utóbbi alatt < pontosan mi értendő, nem tudni, lévén elméleti síkon' még senki sem foglalta össze alapelveit. Általánosságban ! a korán törvényeire hivatkoznak legfőbb szorgalmazói, < az iráni síita egyház főpapjai. A mohamedánok szent | könyvét, a koránt azonban 14 évszázaddal ezelőtt fogai- ■ mázták meg, ezért csak a gyakorlat bizonyíthatja: meny- ; nyíre alkalmazhatók törvényei egy modern társadalom . igazgatásában. ‘ A SZÜLETENDŐ ÜJ ÁLLAMFORMA arculatának; megsejtéséhez némi támpontot nyújt a készülőben levő. a'kotmány tervezet néhány nyilvánosságra hozott részlete. (Az új alaptörvényről a tervek szerint először a megala­kítandó alkotmányozó nemzetgyűlés, majd egy újabb népszavazás dönt.) A tervezet szerint az iszlám köztársa­ság valamennyi állampolgára számára — „nemre, fajra és meggyőződésre való tekintet nélkül” — egyenlő jogo­kat biztosít. Leszögezi majd, hogy az iráni iszlám köztár- társaság hivatalos „alapvallása” az iszlám, de hivatalos­nak ismeri el az ősi perzsa zoroaszter (tűzimádók) val­lást, valamint a zsidó és keresztény vallást is. Demokratikus jellegről tanúskodik az, hogy az alkot­mánytervezet szerint lehetővé kell tenni politikai pártok alakulását és szabad működését. Ezzel kapcsolatban sem­miféle korlátozásról nem történt egyelőre említés. így re­mélhetőleg kiléphet 30 éve tartó illegalitásából a Tudeh, az iráni kommunisták pártja is, amely egyébként fel­szólította a választókat, hogy a köztársaságra adják sza­vazatukat. E párt egységre szólítja fel a jelenlegi fór- \ radalmi mozgalomban résztvevő összes demokratikus és< antiimperialista erőt, mert csak így látja biztosítottnak a demokratikus átalakulás megszilárdítását. A NÉPSZAVAZÁS JOGILAG SZENTESÍTENI FOG­JA a monarchikus kormányzási rendszer felszámolását és köztársaságival való felváltását, de érintetlenül hagy- < ja a kialakult tőkés t? -adalmi rendszer alapjait. Várha­tó azonban, hogy ko- .ózni fogják a tőke szabadverse- ‘nyes terét, s hangsú’ helyeznek a nagyobb társadalmi igazságosság érvényes „ésére. Az ezzel kapcsolatos kéte­lyek létéről tanúskodik, hogy a forradalmi mozgalomban résztvevő haladó szervezetek egy része — amelyek pe­dig az iszlám demokratikus köztársaság mellett szállnak síkra — távol tartja magát a népszavazástól. Külpolitikai síkon már eddig is jelentős és pozitív változásokat eszközölt az új kormányzat. Antiimperialis­ta álláspontra helyezkedve, kiléptette Iránt a CENTO katonai tömbből, s felszámolta azokat a támaszpontokat, amelyeket az USA Irán területén a Szovjetunió elleni kémkedésre használt. A továbbiakban nem hajlandó vál­lalni az ország a Washington által reá kiosztott ama sze­repkörét, hogy a Perzsa-öböl csendőre legyen. Szolidari- ; tást vállalt a Palesztinái arabok igazságos ügyével, *s ki- áll a Szovjetunióval való jószomszédi kapcsolatok fejlesz­tése mellett. MINDEZ „IGEN” SZAVAZATOKRA FOGJA KÉSZ- ! TETNI az iráni választók döntő többségét, akik tudata- ; bán vannak annak, hogy egy új ország alapításának al- ; kotó résztvevői. Pálfi Viktor A 10. francia—szovjet párbeszéd Még nincs döntés Bagdadban A csütörtök délutáni ülésen 24 órára felfüggesztették az arab külügy- és gazdasági miniszterek bagdadi tanács­kozását. Azért döntöttek így, hogy a küldöttek konzultál­hassanak kormányaikkal, s ezután végleges döntést hoz­hassanak az egyiptomi rend­szerrel való politikai és gaz­dasági kapcsolatok jövőjé­ről. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a tanácskozás első három nap­ján egyelőre nem sikerült megállapodni abban, milyen szankciókkal sújtsák Egyip­tomot. Reményét fejezte ki, hogy amikor a küldöttek pénteken este ismét összeül­nek majd, módjukban lesz érdemi döntéseket hozni. Hammadi beszámolt arról, hogy a konferencián két el­lentétes irányzat tapasztal­ható: az egyik szerint az arab országoknak minden politikai, diplomáciai és gaz­dasági kapcsolatot meg kell szakítaniuk az , egyiptomi kormánnyal; a másik viszont ezzel nem ért egyet. Gyilkosság Rómában Meggyilkolták. csütörtökön délelőtt Róma központjában a kereszténydemokrata párt római szervezetének tarto­mányi tanácsosát. A 58 esz­tendős Italo Schettini ottho­nából hivatalába tartott;, amikor négy vagy öt álarcos személy géppisztolysorozatot adott le rá. A támadók el­menekültek. Délig egyetlen szervezet sem vállalta magára a me­rényletet. A rendőrségi ki­terjedt hajszát indított a tettesek kézre kerítésére. Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az indonéz képvi­selőház küldöttsége, amely Sastrodinoto Kartidjo alelnök vezetésével — az országgyű­lés meghívására — hivatalos PÁRIZS Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök küszöbönálló moszkvai láto­gatásával foglalkozott szer­dai sajtóértekezletén Pierre Hunt, az Elysée-palota szó­vivője. A francia elnöki szóvivő emlékeztetett rá, hogy a so­ron következő csúcstalálkozó a tizedik lesz De Gaulle 1966 júniusi szovjetunióbeli látogatása óta, s ez a tény a francia—szovjet párbeszéd, ezen belül is a legmagasabb szintű politikai párbeszéd folyamatosságát tükrözi. A csúcstalálkozó lehetővé teszi Giscard d’Estaing és A nyugatnémet parlament csütörtökön vitát kezdett a gyilkosság büntetőjogi elévü­lésének feloldásáról. A jelen­legi törvények szerint a fő­benjáró bűncselekmények harminc esztendő után el­évülnek. A vitának különös politikai jelentőséget ad az a körülmény, hogy a fasiz­mus idején elkövetett gyil­kosságok és népirtás tettesei — a hatvanas években tör­tént kétszeri hosszabítás után — csak 1979 december 31-ig vonhatók felelősségre. A kormányon lévő szociál­demokrata párt 208 képvise­lője — a koalíciós partner KUVAIT Abdul Fattah Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke a kuvaiti fővárosban látogatáson járt hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéréin Péter János, az országgyűlés alelnöke bú­csúztatta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete. Leonyid Brezsnyev számára, hogy áttekintse a legfonto­sabb nemzetközi problémá­kat és megvitassa a kétolda­lú együttműködés kérdéseit — mondotta Pierre Hunt. A szóvivő emlékeztetett rá: Giscard d’Estaing olyan idő­pontban utazik Moszkvába, amikor új elemek kerültek előtérbe a leszerelésben, s Franciaország is bekapcsoló­dott a genfi értekezlet muri-' kájába. Ä francia—szovjet csúcsta­lálkozó a nemzetközi élet fontos eseménye lesz — je­lentette ki befejezésül a francia köztársasági elnök szóvivője. FDP néhány törvényhozójá­val együtt — határozati ja­vaslatban követelte, hogy a gyilkosságok — így a náci háborús bűnök — sohasem évüljenek el. Az ellenzéki keresztény pártok több, mint harminc képviselője hasonló beadvánnyal fordult a parla­menthez. A szociálliberális kor­mánykoalíció számos tagja — így Schmidt kancellár is — a gyilkosságok elévülése ellen foglal állást, míg a koalíciós partner FDP leg­több képviselője — „huma­nitárius” okokra hivatkozva az elévülés mellett. találkozott Ali Abdullah Szaleh ezredessel, a Jemeni Arab Köztársaság államfőjé­vel. A találkozó célja az volt, hogy a felek a két ország közötti feszültség megszün­tetésének, valamint az Arab­félsziget déli része békéjé­nek és biztonságának kérdé­seiről tárgyaljanak. Mindkét jemeni vezető le­szögezte, hogy készek együtt­működni a jemeni egység megteremtéséért. Abdul Fattah Iszmail ezzel kapcso­latban megállapította: a két Jemen újraegyesítése arra hivatott, hogy alapjául szol­gáljon a jemeni nép haladá­sának és jólétének. \ Elutazott az indonéz parlamenti küldöttség Bonni vita fi náci bűnök nem évMe'ne'i el! Tárgyalások a jemeni egységrS! Dr. Hagy József: II Iiácizirsaság győzelmének kirilméiyei Heves megyében MSZMP-küldöttség utazott ez üKP kongresszusára Az Olasz Kommunista Párt meghívására csütörtökön Ró­mába utazott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége, amely Aczél György­nek. a Politikai Bizottság tagjának vezetésével részt vesz az OKP XV. kongresz- szusán. A delegáció tagja: Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. (MTI) líbiai gazdasági kiiiilség Budapesten Ahmed el-Mokadminak, a Líbiai Gazdasági Titkárság (gazdasági minisztérium) fő­igazgatójának vezetésével csütörtökön állami vállalatok vezetőiből álló 9 tagú keres­kedelmi és ipari küldöttség érkezett Magyarországra. A küldöttség tárgyalásokat folytat a magyar termelő és külkereskedelmi vállalatok­kal a Líbiába irányuló ex­port bővítésének lehetőségei­ről. A küldöttség csütörtö­kön a Magyar Kereskedelmi Kamarában kerekasztal- megbeszélésen találkozott az érdekelt magyar vállalatok vezetőivel. Megbeszéléseik folytatódnak. fffii ffi r ff ff i lufi la?9. március 30., péntek 2. A nemzeti tanácsok, kép­viselőtestületek, illetve 1919. februárjától a néptanácsok voltak a munkásság és a burzsoázia összeütközésének fő területei. Gyöngyösön már 1918. decemberében olyan feszültté vált a helyzet a szociáldemokrata párt és a többi pártok között, hogy de­cember 21-én Endrész József a nemzeti tanács ülésén be­jelentette, hogy á szociálde­mokrata párt a továbbiak­ban nem vesz részt a nem­zeti tanács működésében. Később ugyan megegyezés jött létre, de ennek fejében a burzsoázia kénytelen volt beleegyezni, hogy a munkás- tanács felügyeletet gyako­roljon a közélelmezési bi­zottság, az árvizsgáló, nép­jóléti és ruhakiosztó bizott­ság működése fölött. Eger­ben 1919. január 1-én a munkástanács rendőrgárdát állított fel, a későbbiekben pedig gyakorlatilag felügye­lete alá vonta a rendőrség irányítását. 1919. tavaszán a helyzet egyre jobban kiéle­ződött a munkásság és a burzsoázia között. A mun­kásság körében ekkor már egyre jobban hatottak a kommunista párt követelései, s a helyi baloldali szociál­demokrata vezetők is mind határozottabban léptek fel. Egerben március 9-én a munkástanács úgy határo­zott, hogy azonnali hatály- lyal követelik a polgármes­tertől Trak Géza és Fried 1 Gyula rendőrkapitány levál­tását. A burzsoázia mindent megtett e két reakciós sze­mély megvédése érdekében, végül is azonban a polgár- mester kénytelen volt a munkásság követelésének engedni. Március közepe tá­ján, akárcsak kormányszin­ten, megyei viszonylatban is az volt a jellemző, hogy a polgári vezetők kezéből mindinkább kicsúszott a ha­talom, a proletariátus pedig egyre jelentősebb befolyásra tett szert. Március 19-én Lá- jer Dezső már joggal ír így az Egri Újságban: „Van Egerben egy Károlyi-párt, amelynek van elnöke, van vezérkara, s van választmá­nya, de hiányzik az, ami nélkül egy párt demokrati­kus választójog mellett csak fikció: a nép”. 1919. tavaszán a megye zömmel kisipari munkássága saját harca és az ország eseményeinek ha­tás® alatt eljutott a prole­tárhatalom szükségességének felismeréséig. Heves megye parasztsága az országos átlagnál is sú­lyosabb helyzetben volt. A megye birtokosainak 32 szá­zalékát kitevő egy holdon aluli szegényparasztság a földterületnek egy százaléká­val sem rendelkezett, ugyan­akkor 87 ezer holdon felü­li birtokos kezében volt a földterület 45 százaléka. Az egri érsekség és káptalan, a szatmári püspökség, a Káro­lyi-uradalom halálos ölelé­sében vergődő parasztság már a Századforduló utáni években megindította a har­cot a földosztásért és jobb (S'ctfol tételekért. Már az 1993-as alispánt jelentés így ír:- ,,A földműves népből a földosztás kedvenc eszméjét kiirtani nem lehetett, titkolt vágyként él szíve mélyén ma is, s ha jön egy remény­sugár, amely megvalósulást ígér, lángra lobban ismét a régi idea.” 1905—1906 nagy harcai megmutatták a parasztság elszántságát. 1918. őszén, amikor a parasztkatonák fegyveresen hazatértek a fal­vakba, élére álltak a forra­dalmi átalakulásért folytatott küzdelemnek. A megye köz­ségeinek több mint felében jelentős parasztmegmozdulá­sok játszódtak le. Mindenhol megalakultak a paraszttaná­csok, katonatanácsok vagy nemzeti tanácsok, amelyek­nek a fő követelése a köz­társaság megvalósítása és a földosztás volt. A forradalom első napjaiban a régi elöl­járóság számonkérésén túl felosztották a falu határában levő nagybirtok ingóságait és terményeit. Ügy érezték, hogy legalább ennyi jóváté­tellel a nagybirtok tartozik a parasztságnak. A paraszt­tanács azonban számos he­lyen ténylegesen is kezébe vette a községek irányítását. Kiskörén a katonaság veze­tésével összehívott népgyű­lés bizalmatlanságot szava­zott az elöljáróságnak és el­kergette őket. Verpeléten a nemzeti tanács bizalmi egyéneket küldött a postára és községházára. Néhány nappal később az egész elöl­járóságot távozásra szólítot­ták fel. Átányban a nemze­ti tanács utasítására a gaz­dasági munkások és cselédek bérét felemelték. A munká­sok részére a nagyobb bir­tokból kukorica- és burgo­nyaföldeket osztottak ki. A forradalmi tanácsok azonban, fő feladatuknak a földosztás előkészítését te­kintették. Számos jelentés beszámolt arról, hogy a fa­lusi szegénység fő forradal­mi követelése a földosztás volt. Egerszalókon a paraszt­ság között „a földosztás hí­re nagy tetszésre talált, mert minden úri birtoknak az úr­gyűlölettel telített községi lakosság kivétel nélkül a ré­gi ellensége. A forradalom célja az ő szemükben az volt, hogy az uraktól elve­szik a földet és a földműves népnek fogják kiosztani.” Kiskörén a katonatanács volt a forradalmi szellem ébren tartója. Innen indult ki a földosztási mozgalom, a szo­cialista szervezkedés és az ezt követő kommunista ura­lomnak az előkészítése” — Ír­ja egy ellenforradalmi jelentés Ugyanez a jelentés egy má­sik helyen arról számol be, hogy „1918 tél folyamán és 1919 tavaszán teljesen a földosztás kötötte le a had- bavonultak és napszámosok figyelmét.” A földosztás azonban, vá­ratott magára, a parasztság pedig a tavasz közeledtével egyre türelmetlenebb lett. 1919. februárjában megjelent ugyan a kormány földbirtok- rendelete, de a végrehajtás bonyolultsága nem elégítette ki a parasztságot. Ez az elé­gedetlenség a tavasz folya­mán egyes helyeken má forradalmi méreteket öltött. A régi államhatalmi appará­V.e!nam várja tárgyaló partnerét Pham Hien vietnami kiil-1 ügyminiszter-helyettes vezeti azt a tárgyaló csoportot, amely Kína képviselőivel tanácskozna a kapcsolatok normalizálásáról. Kína azon­ban még mindig nem vonta ki összes erőit Vietnamból és a kínai tárgyaló küldött­ség sem érkezett meg Ha­noiba. (Népűit* n tele fotó —i FI—MTI—KS) Május 3-án választanak Naiy-Bfitaitn'ában LONDON James Callaghan miniszu terelnök délelőtt másfél órás kabinetülést tartott a Dow­ning Street 10-ben. Utána felkereste a Buckingham-pa- lotában II. Erzsébet király­nőt, felkérte a parlament fel­oszlatására és közölte vele, hogy május 3-ra írja ki a választásokat. Az időpontot utána a miniszterelnöki hi­vatal nyilvánosságra hozta,. A május 3-i időpont egyJ beesik Angliában és Wales-ben a községtanácsi választásokkal, ami a. kor­mány számításai szerint elő­nyös lehet esélyeikre a na­gyobb részvétel révén. tus szét volt zúzva, és azo-( kon a helyeken, ahol a kis­birtokos és szegényparaszt­ság került többségbe a hét lyi, nemzeti illetve nép ta­nácsban, csaknem minden­hol megindult a harc aa urasági földek ingyenes és megváltás nélküli megszer­zéséért. Már 1919. január elején, amikor az érsekség Gyöngyöspüspöki és Sóly­mos községnek eladott föidt jeinek az átírásáról volt szó, a Gyöngyös című lap sze­rint : „A gyöngyössolymosi tanács megtiltotta a lakos­ságnak, hogy a szerződés aláírásához jelentkezzék, mert szerinte nekik a föld­höz minden szerződés és fi­zetés nélkül jussuk van.” A nagyteleki Hatvani Deutsch- birtok cselédsége pedig már a proletárforradalom szelle­mében járt el, amikor már­cius 19-én elűzte az uradal­mi tiszttartókat, és köztu­lajdonnak nyilvánította a birtokot. 1919. tavaszán a kommunista párt befolyása a parasztság egyre nagyobb tömegeire is kiterjedt, s a hatalmas paraszti tömegek, ha nem is váltak szerveze­tileg a kommunista párt tagr jaivá, de elfogadták tényke­déseikben a kommunistái párt útmutatásait és számos esetben a párt programjár nak megfelelően jártak el. A megyében élő polgárság és értelmiség többsége kény- telenségből csatlakozott már a polgári demokratikus for­radalomhoz is. A háborúban meggazdagodott polgárság a forradalom által veszélyez­tetve látja anyagi jólétét, s mikor a forradalom első hul­lámai elcsitulnak, kísérletet tesz a régi rendszer válto­zatlan fenntartására. Gyöngyösön február 5-én a régi képviselőtestület fel­oszlatásakor szavaznak bizal­matlanságot a kormánynak *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents