Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Mikor kész a kész?1

NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT nem kevesebb, mint kétezer új lakás tűnt el szőrén-szálán egy időre Budapesten. Aztán mindenfajta nyomozás nélkül egyszer esak előkerültek a lakások, és a nyilvánosságra hozott kommünikéből az is kiderült, hogy mi is történt tulajdonképp«!. Mint megtudhatta a közvélemény: az

építők—kivitelezők, tervezők, bonyolítók, stb. — részéről rendezett csiribiri-csiribá- •nak az voit a lényege, hogy mivel a lakásokat nem tudták megépíteni az év végéig, a pénzre viszont fölöttébb szükségük volt, ezért közös összefogással kijárták az illetékes hatóságoknál, hogy a lakásokat papíron késznek tekintsék, aztán majd — a kivitelezési költségek felvétele után — a következő év elején gyorsan elvégzik a még hiányzó munkálatokat.

A statisztikai adatok és a beruházási számlák szerint késznek vették tehát a kétezer új lakást, beköltözni viszont csak egy jó negyedév után lehetett az épületekbe.

DE TÖRTÉNT MÁR ILYEN szűkebb hazánkban, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban is. Nem egyszer, nem is kétszer, nem is háromszor. Legutóbb például — ahogyan lapunkban is szóvá tettük — 1978. novemberében készült el elméletben és papíron 235 új lakás az egri Csebokszári-városré- szen. S hogy miért csak papíron és elméletben? Mert ahogyan azt cikkünkben is megírtuk: a kivitelezők

ugyan megépítették a házakat, de mivel az épületekhez csatlakozó hőtávvezetékek jóval később készültek el, — ennek a munkálatait nem ők végezték — így a tél kellős közepén több mint két hónapig nem volt fűtés, s a 235 család a mai napig sem látta még leendő lakásának belsejét, s nem tudják a pontos dátumát a kulcsátadásnak sem.

A PÉLDÁK EGYÉRTELMŰEN AZT BIZONYÍTJÁK TEHÁT: az építőiparban a kész korántsem azt jelenti, hogy kész, vagyis, hogy a létesítmény a kész kimondásának napján a valóságban is késznek tekinthető. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy a szerződésben vállalat határidő előtt egy-két hónappal az építők minden

esetben kijárják a műszaki átadás-átvétel megtörténtét, aztán lehívják a beruházó számlájáról a kivitelezés összegét, s ezzel gyakorlatilag részükről minden lényeges megtörtént, vagyis ők elkészültek.

Illetve hagynak azért egy kiskaput, amelyen a műszaki átadás-átvétel után majd visszatérnek, s ha nem is különösebb lelkesedéssel, de elvégzik az úgynevezett hiánypótlási munkálatokat, amelyekre tulajdonképpen azért van szükség, mert az új létesítmény csak részben készült el, s a korábban végzett munka minőségét is igen sok jogos kifogás érte az átadás napján. Magától értetődik, hogy ilyen munkálatokra nem lenne szükség, ha az adott létesítményt csak akkor vennék át és fizetnének érte, ha az minden tekintetben kész lenne, megfelelne a követelményeknek. De hát arról legkevésbé a kivitelezők tehetnek, hogy a megrendelők, a partnerek akkor is fizetnek, amikor a vak is láthatja, hogy a késznek jelentett lakások, iskolák, óvodák csak hetek, hónapok múltán lesznek valóban készek.

AZ ÜGYESKEDÉSEK, A HERCEHURCÁK ráadásul korántsem csak időbeni veszteséget okoznak, a lakosság ,„cukkoiását” jelentik, hanem az esetek többségében tetemes kárral is járnak. Például az említett Csebokszári-lakótelepi lakásokban is lefagytak a tapéták, eldeformálódtak az ajtók, az ablakok, penészt kapott a szőnyegpadló, megmozdultak a parketták, a csempék. Ingyen aligha fogja bárki is kijavítani az említett hibákat. A számlát majd benyújtják, és ha a követelés teljesítéséhez nem elég a szép szó, a jó kapcsolat, akkor kezdetét veszi egymás — mármint a beruházásban részt vevő építőipari szervezetek — győz- ködése, és ha ez sem segít; akkor marad a jogászkodás, jön a pereskedés.

Hogyan lehetne mindezen változtatni ? Például úgy, ha az építkezéseket igen szép összegekért bonyolító beruházási vállalatok csak akkor vennék át az új létesítményeket, ha azok megfelelő minőségben készülnének el, ‘vagyis ha a kész a gyakorlatban is azt jelente- né, hogy az új létesítmény elkészült. Mindezt természetesen megkövetelhetné vállalataitól szocialista építőiparunk is, és ráférne néhány módosítás a generál- kivitelezői, a fővállalkozói rendszer továbbszélesítésé- re, továbbfejlesztésére is. Mert elvégre nekik kell a legjobban tudniuk, hogy mikor is kész egy épület, egy iskola, vagy egy új bölcsőde.

MEGYÉNKBEN ELSŐKÉNT EGER VÁROS pártós tanácsi vezetői döntöttek úgy a közelmúltban, hogy ezután csak akkor fogadják el késznek a beruházási szervezetek készre jelentéseit, ha az általuk épített új létesítmények napokon belül, „üzembe helyezhetők”. Hogy az élet, a gyakorlat majd ezt bizonyítja-e, arról ma még korai lenne beszélni, de hogy a szigor aktualitásához kétség nem férhet, azt mindennél ékesebben reprezentálja a három hónappal ezelőtt készre jelentett és késznek elfogadott 235 új lakás, amelyek ma is üresek, vagyis máig sem készültek el. A kivitelezők megépítették ugyan és ráadásul még határidőre is a két épületet, de az alvállalkozók, akár csak a beruházás bonyolítói, késve biztosították a hőtávvezeték megépítését.

Egy öltöny akkor kész, amikor az felvehető, egy cipő akkor kész, amikor az hordható, egy vízmű akkor kész, amikor az vizet ad, egy út akkor kész, amikor azon közlekedni lehet. Miért ne lehetne mindezt megkövetelni a lakás, az iskola, az óvoda, a bölcsőde építőitől is.

. ANNÁL IS INKÁBB, mert népgazdaságunk jelenlegi anyagi körülményei között különösen nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy beruházás, mikorra készül el, s milyen minőségben. Arról nem is szólva — mint említett cikkünkben is hangsúlyoztuk —, hogy a mi társadalmunkban a lakásépítés egyetlen építőipari szervezetnek — legyen az tervező, kivitelező, bonyolító, fő- vagy alvállalkozó — sem jelenthet csak puszta üzleti vállalkozást

Koós József

Dr. Nagy József:

H Tanácsköztársaság győzelmének Iménti Heves megyében

A magyar ugar évszázados tespedésébe 1917. őszén villámként csapott be az oroszországi szocialista forradalom híre, s a háborúval béklyóba kötött magyar milliók ennek hatására kezdenek ébredni, s felismerni a forradalmi lehetőséget. 1918 őszére Magyarországon is megérik a forradalmi helyzet, s a munkás- és paraszttömegek forradalmi harca győzelemre viszi a polgári demokratikus forradalmat. A koalíciós kormány azonban — amelyben a szociáldemokrata párt is képviseltette magát — nem volt képes megoldani a vesztes háború utáni gazdasági és társadalmi helyzetet, a munkanélküliség még súlyosbodott, s a beígért államosítások nem valósultak meg:

A dolgozó nép forradalmi erői 1918-ban forradalmi szervezetekbe, néptanácsokba tömörültek, s ezeknek a működése, aktív forradalmi szerepe jelentős mértékben előkészítette a talajt a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásához. A kommunista párt létrehozása reális szükségletet fejezett ki. A szociáldemokrata pártban csatlakozott tömegeknek szükségük volt forradalmi vezetőre, s ezt a kommunista pártban találták meg. 1918—19 telének nagyszabású forradalmi mozgalmai azt mutatták, hogy a néptömegjek a kommunista mögött állnak, még akii ha szervazetiles a

szociáldemokrata párthoz tartoztak.

1919 tavaszának eseményei már március 21. előtt a proletárhatalom eljövetelét mutatták. A gyár- és földfoglaló mozgalmak kiterjedése, a polgári főispánok és polgár- mesterek elűzése március folyamán, megyei és városi direktóriumok létrehozása március közepén mind azt mutatták, hogy a proletár- forradalom közelgett, s a Vyx-jegyzék ezt a forradalmi folyamatot csupán meggyorsította.

Heves megye, mint az ország nem is túlságosan nagy és gazdasági szempontból meglehetősen elmaradott megyéje, függvénye volt az országos eseményeknek. A proletárforradalom szempontjából azonban mégis szükséges, hogy megvizsgáljuk társadalmi és gazdasági téren, melyek voltak azok a feltételek, amelyek között megyénkben a proletárforra- dalom győzelme után a szocialista átalakulást meg kellett kezdeni. Heves megyében különösen a századforduló után indul meg a tőkés fejlődés, de így is 1910- ben még csak a lakosság 14,4 százaléka él iparból, 67,3 százaléka mezőgazdasági főfoglalkozású. Az ipari munkásság száma 1910-ben 8168 fő, de ezek közül csak 3428 dolgozik bányában vagy nagyüzemben, 3000 pedig kisipari munkás volt.

Ez a zömmel kisipari munkásság indította meg a századforduló után a harcot a proletár osztályszervezetek kialakításáért. 1900-ban megalakul a nyomdászszakszervezet, majd 1905-ig megalakulnak az építőipari, vas- és fémmunkás-, sütőipari, asztalos- és ácsszakszervezetek. Ezzel párhuzamosan folyik a szociáldemokrata párt helyi szervezeteinek a kiépítése is. 1906-ban már megyei párt- szervezet működik. A helyi kisipari munkásság indítja meg a városok környékén lakó mezőgazdasági munkások szervezését is. Súlyos hibája a mozgalom e kezdeti szakaszának, hogy a nagyipari munkásság nincs szervezve, részben azért, mert a tőkések nem engedik az üzemekben a szakszervezet megalakítását, részben a helyi szervezők sem fordítanak nagy gondot a nagyüzemek munkásainak szervezésére. Ez a helyi kisipari munkásság azonban a század első évtizedében már jelentős bérharcokba kezd, több szakmában elfogadtatják a szak- szervezetek által kezdeményezett munkarendet és kollektív szerződést. Az általános választójog elnyeréséért folytatott politikai küzdelmek is végigkísérik a. század első évtizedének munkás- mozgalmát. Ezek az első világháború előtti bérharcok és politikai harcok jó előis- kolát jelentettek a Heves megyei munkásság számára.

1918 őszétől a szociáldemokrata pártba tömörült ; helyi

A jó bornak nem kell cégér, csak szép üveg

A belkereskedelem megrendelésére ez évben több ezernyi ízléses borosüveg készül a Parádsasvári Üveggyárban. Képünkön Tóth Kálmánné- a tavaszt idéző mintázattal látja el a kész üvegeket.

(Foto: Szabó Sándor)

Repülőtértől a szárítókig

Mire készül az ÁGROBER...?

A korábbi éveknél nehezebb körülmények között gazdálkodunk az idén. Az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek is szűkös a fejlesztési lehetőségük. Csaknem 30 millió forinttal kevesebb hitelt kapnak az idén. A szűkös lehetőségek miatt ebben az évben új építési beruházás nem indul Heves megye mezőgazdasági üzemeiben. A pénzt főleg műszaki fejlesztésre. illetve az épületek felújítására, állatférőhelyek bővítésére használják fel.

A nehezebb feltételek ellenére Semperger József, az AGROBER Vállalat Heves megyei Kirendeltségének főmérnöke optimistán beszél:

— Elkészült az idei programunk, ami főleg felújításokat tartalmaz. Tevékenységünkkel igyekszünk elősegíteni a közös gazdaságok idei jobb munkáját. Miután kevesebb pénz áll mindenütt rendelkezésre, ezért ebből a kevesebből kell jobbat elérni. A támogatási rendszer korlátozása miatt a feldebrői és a tarnamérai termelőszövetkezet korábban elképzelt szakosított tehenészeti telepe egyelőre nem kerül felépítésre. Az újak helyett közös gazdaságaink inkább az egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat keresik a korszerűsítésre. A Füzesabonyi Állami Gazdaság megrendelésére már hozzáláttunk a meglevő szakosított sertéstelepünk bővítését

munkásság a megye forradalmi életének aktív politikai tényezőjévé válik. Ekkor már az a jellemző, hogy a nagyüzemi munkásság is bekapcsolódik a mozgalomba, ésv bár tapasztalattal nem túlságosan rendelkezik, de tevékenyen kiveszi részét az elért eredmények megvédéséből és harcol a forradalom továbbfejlesztéséért. Az egri dohánygyár munkásnői már 1917 őszén megmutatták forradalmi elszántságukat, a forradalom győzelme után pedig fellendül a munkásmozgalom a lakatosáru- gyárban, a hatvani és selypi cukorgyárban és az egeresein szénbányában. Az egeresein szénbányászok már 1918. november 3-án a köztársaságot és Károlyi Mihályt éltetve tüntettek a bányaigazgatóság irodái

előtt, másnap pedig elhatározták, hogy megalapítják a nemzeti tanácsot és „a bányaműveket egész berendezésükkel a budapesti nemzeti tanács részére lefoglalják és annak tulajdonává nyilvánítják”.

Igaz ugyan, hogy központi utasításra mégis elálltak ekkor az államosítás megvalósításától, de elégedetlenek voltak helyzetükkel, s 1919. március 10-én 650 dolgozó

sztrájkba lépett: a bányaüzem államosítását és az igazgatóság eltávolítását követelték.

Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban-az., ipari munkászolgáló tervek elkészítéséhez. Két 600 férőhelyes faszerkezetes hizlaldával gazdagodik ebben az évben a telep, melyeket az Egyesült Államokban kaliforniai farmokon szerzett tapasztalatok alapján készítünk el. Ennek lényege az, hogy szakítunk az eddigi teljesen zárt és drága betonépítményekkel. Helyette nyáron nyitott, télen pedig zárt tartással lesznek az állatok. A füzesabonyiak ezzel is a sertések biológiai igényeinek megfelelőbb tartási mód kialakítására törekednek. A telep bővítésére szolgáló terv kísérleti jellegű, ha beválik, akikor az állami gazdaságokban országosan is megvalósítják.

A főmérnök más feladatokról is szól:

— Ecséden, Nagyrédén és Pétervásárán bővítjük a tehenészeti telepeket. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium repülőgépes növényvédő szolgálatának megrendelésére pedig elkészítjük Eger mellett, a makiári repülőtér fejlesztési tervét. Szükség van erre a történelmi borvidék szőlővédelméhez, valamint a szántóföldek műtrágyázásához és vegyszeres gyomirtásához. A repülőgépes növényvédelem korszerűsítésére szolgáló új létesítményhez világítótorony, javítóközpont és szociális épület tartozik majd. Az idén január 1-től bővült tevékenységi körünk. Az AGsok tömegesen léptek be a szociáldemokrata pártba és a szakszervezetekbe, sőt a magánalkalmazottak, pedagógusok, orvosok is tömegesen csatlakoztak a szociáldemokrata párthoz. A párt először az Diófakút utcai egykori munkásotthonban rendezkedik be, de már novemberben kiigénylik a várostól a Szarvas-laktanyát, munkásotthon és párthelyiségek céljaira. A forradalom további menetében a Szarvaslaktanya válik a kommunista eszmék terjedésének melegágyává. Az itt megtartott gyűléseken nyomul fokozatosan előre a baloldali munkásság és szorítja vissza a burzsoáziával együttműködő elemeket. A munkásmozgalom irányítása ugyanis a forradalom győzelme ellenére sem Egerben, sem Gyöngyösön nem volt egységes. Egertíen Fischer Manó, Gyöngyösön Waldner Fülöp vagy Horovitz Alfréd a haladó polgársággal való együttműködés hívei voltak, velük szemben Egerben Lá- jer Dezső, Kovács Domonkos, Kolacskovszky Lajos, Gyifka Ferenc képviselték a munkásság igazi érdekeit, -Gyöngyösön pedig Endrész József, Nemecz József vagy Junghancz Ferenc. Nem állíthatjuk azt, hogy ezek a munkásmozgalmi vezetők már ekkor a proletárforradalom hívei lettek volna, de következetesen harcoltak a proletariátus érdekeiért, s így 1919 tavaszára szükségszerűen eljutottak a kommunista eszmék megismeréséig, és vállalásáig.

(Folytatjuk)

ROBER vette át az élelmi- szeripari létesítmények tervezését is. Ebbe ugyancsak bekapcsolódtunk. A csányi Búzakalász Termelőszövetkezetnek bábolnai szárítót tervezünk. Elkészítjük az andornaktályai szárító bővítésének tervét is, mellyel óránként 15 tonnával több szemes terményt szárítanak majd meg. Az érdeklődők között más megyéből is vannak. Így például a Sza- bolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak Vásárosnameny- ban 600 vagonos gabonatároló építéséhez szükséges terveket adunk. Ezek egymás mellett levő fémsilók lesznek, melyeket a Borsod~ nádasdi Lemezgyárban készítenek. Mátészalkán 3500 —4000 vagon műtrágya tárolására alkalmas központ építésénél is közreműködünk. A Hajdú-Bihar megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak pedig Hajdúböszörményben silótelepet készítünk. Pest megyében, a Ceglédi Állami Gazdaságnak óránként 10 tonna takarmányt keverő üzem terveit szolgáltatjuk. Ennek gépeit, berendezéseit Dániából szállítják.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari tervezésen kívül az idén a kirendeltség dolgozói részt vesznek olyan közhasznú f illesztések megvalósításában is, mint az egri városi tanács irányításával készülő szarvaskői úttörőtábor létesítése, vagy az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 4. számú Gagarin Általános Iskolájának 16 tantermes bővítése. Ezek mellett a putnokiak- nak 100 személyes óvodát terveznek, amelynek rajzait március végén átadják a megrendelőknek a kivitelezés megkezdéséhez.

Az AGROBER Heves megyei kirendeltségének idei programja tehát sokrétű. A mérnökök, technikusok és rajzolók igyekeznek úgy dolgozni, hogy határidőre elkészítsék a vállalt terveket, így miattuk nem lesz fennakadás azok megvalósításával.

Mentusz Károly

Gépi vetés a fólia alatt

Újdonsággal jelentkezett az idei tavasszal a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet A tavalyinál két héttel hamarabb kezdték meg a munkát a boconádi telepen felállított fóliasátrak alatt.

A palántákhoz szükséges magvetést a bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezel által gyártott 15-soros kézi vetőgéppel végzik.

Ezzel a géppel két asszony egy műszakban csaknem két fóliasátorban veti el a ma- vakat, ami gyorsítja a munkát. A kertészetben ezen a tavaszon még két csehszlovák gyártmányú kistraktor is segíti a talajmunkákat.

1979. március SSL, csütörtök