Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: j OPEC-döntés MI TAGADÁS, vegyes érzelmekkel fogadta a vi- ' lág azt a Géniből keltezett hírt, miszerint az OPEC,; a kőolajexportáló országok szervezete újabb, áreme­lést határozott el. Igaz, a tervezettnél szerényebb 1 arányban: kilenc százalékkal drágul a „fekete arany”.! VoRak ugyanis olyan szélsőséges álláspontok is, ame-j lyek legalább 30—35 százalékos emelést követeltek. Április 1-től tehát az OPEC tagállamai barrelen- < ként (1 barrel — kb. 160 liter) 13,34 dollár helyett! 14,54-ért adják a kőolajat. Ugyanakkor a szervezet! hozzájárult, hogy a tagállamok tetemes felárat szab-; janak meg. Kuvait, Líbia, az Egyesült Arab Emírsé- ; gek és Katar már februárban 1,2—1,7 dollárral drá- ! gábban hozta forgalomba természeti kincsét. Ezentúl; várható, hogy más olajtermelők is élnek a lehető-; séggel, ami gyakorlatilag az olajárak kilenc százaié- < kosnál nagyobb arányú emelkedését jelenti. AMIÓTA A HETVENES EVEK ELEJÉN a nagy- ; szabású energiaválság megrázkódtatta a tőkés világot, — ennek hatása pedig néhány szocialista országban,; köztük hazánkban is számottevő —, azóta a világ; közvéleménye aggodalommal figyeli az olajárak módo- < sítására irányuló törekvéseket. Korunk jellemzője az < energiaéhség: a korszerű ipar éppúgy mértéktelenül, több olajat fogyaszt, mint a rohamosan gyarapodó; autópark. Aligha véletlen, hogy éppen szerdán érke­zett az MTI híre New Yorkból, ahol növekszik a < benzinhiány, s amire mostanában nem volt példa, az < amerikai nagyváros Queens negyedében a benzinku-; tak egynegyedét bezárták. Az olajtermelők körében egyre gyakrabban csap-; nak össze a nézetek: növelni vagy visszafogni a tér-; melést? Sokan a jelenlegi olajszűkösség mesterséges ! fenntartását látják célszerűnek, vagyis a kutak tér-; melésének visszafogására szeretnék megnyerni part­nereiket. Mások azt a véleményt hangoztatják, hogy < minden egyes olajtermelő ország szuverén joga a, termelés szintjének a meghatározása. KÖZELEG A NYÁR, a növekvő benzinfogyasz-1 tás évszaka. Az OPEC áremelése baljós jel. Ortiz, a < szervezet főtitkára kijelentette: „részei vagyunk a! piacnak, rugalmasnak kell lennünk az árszabásban!”,; másszóval: az energiatakarékossági intézkedések min-; den korábbinál időszerűbbek. S aligha csak a tőkés; Y> országokban... Waldheim borúlátó a köze!-k:leti békekilátásait illetően Gyapay Dénes Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Bonni tárgyalásaink befe­jeztével szerdán a nyugat­német fővárosban sajtóérte­kezletet tartott Kurt Wald­heim az ENSZ főtitkára. Rendkívül borúlátóan ítél­te meg a tartós és átfogó közel-keleti béke kilátásait. Mint mondotta, az Egyiptom és Izrael által aláírt külön­béke érintetlenül hagyja a térség fő problémáját, a Pa­lesztinái kérdést és ezért kevés reményt nyújt a helyzet megnyugtató rende­zésére. Utalt arra is, hogy a kétoldalú megállapodást számos arab ország elutasít­ja, ezek részvétele nélkül azonban elképzelhetetlen a válság megoldása. Az ENSZ-fötitkár állást foglalt amellett, hogy a Kö­zel-Keletről egy, a genfi értekezlethez hasonló nem­zetközi fórum tanácskozzék, valamennyi érintett fél rész­vételével. Nem tartotta ki­zártnak azt sem, hogy a vi­lágszervezetnek hamarosan ismét napirendre kell tűznie a kérdéskört. Waldheim, alá előzőleg Helmut Schmidt kancellár­ral és Walter Scheel köztár­sasági elnökkel találkozott, újságíróknak elmondotta: reméli, hogy még az idén ősszel az ENSZ által ellen­őrzött választásokat tarthat­nak Namíbiában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a dél-afrikai kormány két héten belül válaszoljon az ENSZ javaslataira. Csak e válasz birtokában érkez­hetnek meg a 7500 fős kék­sisakos ellenőrző csapat el­ső egységei a választások körzetébe. A főtitkár érintette az ENSZ és az NSZK kapcso­latait is. Felhívta a figyel­met arra, hogy a szövetségi Érán Olajtervek, olajgondok f ALIG HETVEN NAPIG 1 TARTOTT csak az iráni olaj- | export szüneteltetése, de ez- { alatt az egész világ egyhavi j termelésének 10 százaléka | hiányzott a nemzetközi pia- ! cokról. Hogy ez milyen óriá- j si mennyiség, arról fogalmat í adhat, hogy az Egyesült Ál- | lamok hozzávetőlegesen egy hónap alatt használ el ] ennyit napjaink fő energia- I hordozójából. S ha még hoz- I závesszük, hogy Iránban a 1 december 26-i exportstop előtt már hónapokon ke­resztül csökkent a termelés, felmérhető, hogy a sah bu­kása, a forradalmi fordulat milyen óriási gazdasági ha­tást gyakorolt a tőkés világ­ra. Nyugat-Európában, Ja­pánban és az Egyesült Álla­mokban a szakértők és a politikusok igencsak kongat­ták a vészharangot: egy újabb energiaválság képét vetítették előre, egy olyan krízisét, amely hasonló le­het az 1973-as arab—izraeli háború után — kirobbant- hoz. Az új iráni hatalom azon­ban március 5-én megnyi­totta a külvilág számára is ai olajkutak csapját. Tehát az egyik legelső és legfon­tosabb feladatnak tartották, hogy az ország egyetlen szá­mottevő bevételi forrását mielőbb kihasználják. Hi­szen a súlyos gazdasági vál­sággal, s az elmúlt évtized mesés olajjövedelmei dacá­ra 3,5 milliárd dollár adós­sággal küszködő ország szá­mára ez az egyetlen út a lábra álláshoz. A tőkés világ nyugtalan­sága, a szigorú takarékossá­gi intézkedések jövendölése tehát korai volt, de nem tel­jesen alaptalan. Példázza ezt Irán jelenlegi és egy év­vel ezelőtti olajtermelésének és exportjának összevetése. Míg korábban az iráni csúcstermelés csaknem 6 1279. március 29., csütörtök millió barrel (1 barrel 159 liter) volt naponta, addig jelenleg legfeljebb a felét adják a kutak. Nos, ebből a mennyiségből az ország sa­ját szükségleteire általában mintegy 700 ezer barrelt használ fel, s a többit elad­ja külföldön. Ezek szerint manapság kevesebb, mint 2,5 millió barrel iráni olaj kerül naponta a világpiacra, szemben az éveken át meg­szokott több mint 5 millió­val. Igen jelentős különb­ség ez, még akkor is, ha tudjuk, hogy az iráni olaj- termelés fokozatosan növek­szik. S itt vetődik fel rögtön a kérdés: meddig? Mert azt nem remélik a szakértők, hogy Irán rövidesen ugyan­annyit termel majd, mint a monarchia idején. Ennek egyrészt technikai nehézsé­gei vannak (olajmunkások sztrájkja, amerikai szakem­berek távozása), másrészt pedig a hatalom új birtoko­sainak elképzelései az olajjal, nem ugyanazok, mint a sahé. A VEZETÉS TÖBBSÉGE nem akar napi 4 millió bar­relnél többet a felszínre ho­zatni, abból a megfontolás­ból, hogy az ország gazda­ságának egyetlen forrását nem szabad túl hamar ki­pumpálni. Az olajkutak ki­apadása után Irán szegény marad, ha a dús jövedelmek évtizedeit nem használja ki megfelelően. A korábbi ha­talmas bevételeket pedig aligha lehet teljes mérték­ben cél- és ésszerűen beru­házni. Tehát a föld alatt kell tartani a fekete kincset, hosv tovább lehessen élni belőle. A tőkés világ számos or­szága importjának jelentős részét Iránból szerezte be. (Tavaly például az iráni olaj aránya Hollandiában 32, Ausztriában 20, Na'gy- Británniában 18, az NSZK- ben 17. Olaszországban 13, .az Eavesült. Államokban 12 százalék volt. S ezen a lis­tán nem szerepel Japán, amelv hagvománvosan nasy vásárló, s a március 5. utá­ni első szállítmány' átvevő­je.) Ha tehát Irán hosszú távon kevesebbet ad el, mint korábban, akkor tartós olajhiány léphet fel, s az olajfogyasztó fejlett tőkés or­szágoknak igen nehéz lesz megtalálniuk a pótlást. S akkor is csak magasabb árakon, hiszen a hiány ár­felhajtó tényező. A teheráni vezetés ©nél­kül is a jóval magasabb olajár mellett van. Az OPEC 1979-re előirányzott áreme­léséhez képest az iráni kor­mány jó 30 százalékkal drá­gábban adja el már jelen­leg is az olajat. Végül pedig az iráni kor­mány legnehezebben meg­valósítható elképzelései kö­zé tartozik az olaj eladásá­nak tervezett új rendje. El­határozták, hogy ezután a nemzetközi olaj monopóliu­mnak kikerülésével exportál­nak olajat. Tehát adás-vé­teli és szállítási szerződése­ket csak kormányokkal köt­nek. Igenám, csakhogy ezt a gyakorlatban rendkívül nehéz keresztülvinni. A nagy olajkartellek ugyanis az elmúlt esztendőkben, mi­után a legtöbb olajtermelő országban államosították a kitermelést, szinte teljesen átálltak a szállításra és az eladásra. Ehhez meg is van­nak, — s szinte csak nekik vannak meg, — az eszköze­ik (pl. a tankhajók) és az apparátusuk. Ezt pótolni — nagy mennviségű olaj rend­szeres eladásával — egvelő- re lehetetlen vállalkozás. AZ IRÄNI VEZETÉS CÉL­JA persze világos: Amerika- ellenes felfogásának megfe­lelően csökkenteni akarja a nvugati tőkés körök, s el­sősorban az amerikai ér- dekeltséeű olaimonopóliu- mok befolyását. De az or­szág olaja révén és olaia miatt, egvelőre nehezen áll­hat át erre a merőben új politikai vonalra. A gazda­sági kényszerűségek aligha­nem azt diktálják, hogv ezen az úton csak laséan haladjon előre. Avar Károly Az NSZK-ban tárgyalt az ENSZ főtitkára. Képünkön: Kurt Waldheim (jobbra) Walter Scheel nyugatnémet köz- társasági elnök társaságában. (Népújság telefotó — AP—MT1—KS) köztársaság az utóbbi évek­ben csökkentette hozzájáru­lását a fejlődő és szegény országok támogatásához. Nyugatnémet belügynek mi­nősítette a:t a kérdést, hogy a jövőben a Bundes­wehr egységei is részt ve­gyenek-e 1 az ENSZ különbö­ző békefenntartó és ellen­őrző erőinek munkájában. Helmut Schmidt kancellár szerdán a hadsereg tiszthe­lyettesei előtt tartott beszé­dében állást foglalt a Bun­deswehr részvétele mellett. Nem jöttek a diplomaták Késik a kínai válasz (Bokor Pál és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik) Nem érkezett meg Hanoi­ba az a kínai tárgyálókül-' döttség, amelyet a két or­szág súlyos ellentéteinek megszüntetését célzó tárgya­lásokra hívtak meg a VSZK fővárosába. Ezzel bebizonyo­sodott,. hogy Peking halo­gató taktikát folytat, és nem siet kihasználni a szocialis­ta Vietnam egy hete megfo­galmazott ajánlatát: március 28-ig vonja ki csapatait az ország területéről, s Vietnam már a következő napon kész tárgyalóasztalhoz ülni. Eredetileg a vietnami fél március 29-ét javasolta a tárgyalás megkezdésének időpontjául, dé a hahói rá­dió még szerdán este is meg­ismételte, hogy a kínai csa­patok nem vonultak ki tel­jesen a február 17—i határok mögé. Mindazonáltal a VSZK külügyminisztériumának legutóbbi jegyzéke egyértel- rűen nyitva hagyta az utat a békés rendezés irányába. Hangoztatva, hogy a kínaiak kivonulását követő napon a vietnami fél a továbbiak­ban is kész a tárgyalóasz­talhoz ülni, ha a pekingi tárgyalópartner megérkezik. Az MTI és a Népszabadság tudósítóinak kérdésére a vi­etnami külügyminisztérium illetékese közölte: Peking szerda estig nem válaszolt a keddi vietnami jegyzékre. A vietnami jogászok szö­vetsége szerdán nyilatkozat­ban szólította fel Kínát, fi­zessen kártérítést az egyhó­napos háború folyamán oko­zott súlyos károkért. A kí­nai csapatok — állapítja meg a nyilatkozat — az ENSZ-alapokmány és a nemzetközi jogi normák megsértésével polgári lako­sokat pusztítottak el, váro­sokat és falvakat romboltak le, anyagi javaikat semmisí­tettek meg Vietnamban. A nyilatkozat szolidaritásra hívja fel a világ haladó jo­gászait. Hz aigan forradalmat támogatja ?z egész ország népe KABUL Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsa rendkívüli ülésen — a legfelsőbb nem­zetvédelmi tanács létrehozá­sáról szóló törvényjavaslat jóváhagyása után — felszó­lalt Nur Mohammed Taraki, az újonnan létrehozott tes­tület elnöke, a Népi Demok­ratikus Párt KB főtitkárai a a forradalmi tanács elnöké. Beszédében rámutatott, hogy az imperializmus és a nem­zetközi reakció erői a jobb­oldallal Szövetkezve a hely­zet élezésére törekszenek, és be akarnak avatkozni az or­szág belügyeibe. A forradalmi tanács dön­tése értelmében a miniszter- elnökké kinevezett Hafizul- lah Amin a rendkívüli ülés után beszédet mondott a ka- buli televízióban. Rámuta­tott: az egész világon köz­tudott, hogy az 1978. áprili­si forradalom népi forrada­lom volt, egyszer s minden­korra megszabadította az af­ganisztáni népet az elnyo­mástól és kizsákmányolástól. Az országban megvalósított haladó, forradalmi intézke­déseket támogatja az egész afgán nép. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság külpoliíi- kájáról szólva a miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a béke biztosítá­sa, amely elengedhetetlenül szükséges az ország kitűzött céljainak megvalósítá­sához. Az afgán nép kész valamennyi erő mozgósí­tására, hogy visszaverje az imperializmus és a reakció támadását. Május 6-án esedékes par­lamenti választásokról nyi- lakozott szerdai sajtóérte­kezletén Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke. Bejelentette, hogy á párt az országos választá­sokon mind a kilenc válasz­tási körzetben (tartomány­ban) önálló listán indít je­lölteket. Franz Muhri hangoztatta, hogy a múlt vasárnap tar­tott tartományi választások nem hoztak kedvező ered­ményeket a párt számára, az Osztrák KB mégis lát lehetőséget arra, hogy a parlamenti választásokon si­keresen szerepeljen és be­jusson a parlamentbe. Bagdadi értekezlet Végre kell hajtani a novemberi határozatokat BAGDAD; A bagdadi békepalotában szerdán 19 arab ország kül- ügy-, gazdasági és pénzügy- miniszterei együttes tanács­kozást kezdtek az egyiptomi —izraeli különbéke miatt Egyiptommal és az Egyesült Államokkal szemben érvé­nyesítendő szankciókról. Hasszán Ali iraki belkeres­kedelmi miniszter az Izrael­lel együttműködő egyiptomi szervezetek és személyek el­len gazdasági ellenlépéseket kilátásba helyező doku­mentumot terjesztett szerdán az arab országok kü- lügy- és gazdasági minisz­tereinek együttes ülése elé. Az értekezlet első forduló­jának befeieztével Szadun Hammadi iraki külügymi­niszter nyilatkozott a tanács­kozás menetéről. Elmondta: számos küldöt- ség terjesztett elő javaslato­kat, s ezek megvitatása után Irak, Szíria, Kuvait. Szaud- Arábia. Líbia és a PFSZ képvisélőíből bizottságot állító.Uás fel. abból a célból, hogy az elhangzott indítvá­nyokat közös munkaok­mányba foglalják. A konferencia általános irányzata — amint az iraki kü­lügyminiszter elmondta — az, hogy maradéktalanul végre kell hajtani a novem­beri bagdadi csúcsértekez­let gazdasági határozatai W Szerdán folytatta munkáját Bagdadban az arab országok külügyminiszteri értekezlete, amely az Egyiptommal szem­beni szankciókat tárgyalja még. Képünkön: a tanácskozás résztvevői. (Népújság telefotó — AP—MTl—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents