Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-27 / 72. szám
Csordultig telt a pohár „Mártirkodnak, akik csalódtak, Isznak, ha jó vidít, ha rossz fáj". SOÓS ZOLTÁN „Elvonókúra” című verséből csupán két sort idéztem. A költő megállapítása találó, de a kortünet teljes képéhez hozzátartoznak a vers beefejező sorai is: I „Divat lett az enkezűgajdesz. I Az elvonók teljes üzemben. I Két kaszt sunyit egymással szemben: aki volt már ott —, s aki majd lesz!” Egyesek azt mondják, hogy mindez költői túlzás, mások arra hivatkoznak, hogy Soós Zoltán jól ismeri a túlzott italozás következményeit. Ebben a kérdésben nem vállalkozom a döntőbíró hálátlan szerepére. De egy-két adatot és megállapítást feljegyeztem a Központi . Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának legújabb közléséből és az egri kórház I. sz. ideg- és elmeosztályán elhangzott beszélgetésből. „Nemzetközi viszonylatban hazánk az egy főre jutó alkoholfogyasztásban 1976-ban a kilencedik helyen állt. Ezt az „előkelő” helyet jórészt az igen nagy töményszesz- fogyasztásnak köszönhetjük. A miénknél több alkoholt fogyasztó országok közül mindössze háromban (Luxemburg, Spanyolország, NSZK) haladta meg a tömény szesz aránya a 20 százalékot, nálunk ez mintegy 40 százalék. Az egész világon csak Lengyel- országban isznak több tömény szeszt mint hazánkban, de ott más italokból viszont kevesebbet.” Vajon hol tartunk azóta e dicstelen versenyben? A nemzetközi összehasonlításra nem könnyű közös mércét találni. De arra pontos statisztikai adataink vannak, hogy hazánkban a tömény- szeszforgalom az utóbbi hét évben több mint háromszorosára, ezen belül a rumé és egyéb pálinkáé hatszorosára nőtt. Legkisebb mértékben a sörforgalotn emelkedett, de az is 32,6 százalékkal. AZ ELMÜLT években többször emelték a különböző szeszes italok árát és több intézkedés történt az alkoholmentes italok forgalmának növelésére. Mi lett ennek az eredménye? Kevesebb szeszt nem iszunk, de több italt vásárolunk a boltokban, mint a vendéglátó helyeken, mert a bolti kiskereskedelemben olcsóbb. Nem vitás, ha nem emelték volna a szeszes italok árát, még többet innánk. Mennyit is iszunk? Ezt nem szívesen árulják el az emberek, a „fő bűnösök” meg különösen kitérnek a kérdés elől. De a statisztikai adatok árulkodnak. „Az egy lakosra jutó szeszesital-forgalom 1977-ben Heves megyében 2139 Ft. országosan 2619 Ft. A növekedése azonban öt év alatt országosan alig 60 %, megyénkben 85 százalék volt.” De a statisztika átlagot mér. Az egy lakosra jutó fogyasztásban benne vannak a csecsemők és a nagyivó szeszkazánok is. Az egri kórház I. sz. ideg- és elmeosztályán dr. Orzóy Róbert főorvost és Sráj lstvánné asszisztenst kérdeztem, hogy milyen okok váltják ki, kik válnak alkoho- Rstává és hogyan gyógyítják a betegeket? — Egyénenként különböző, ezért számtalan okot lehetne említeni. Az alkoholisták előbb-utóbb idegbetegek lesznek, vagy az örökös idegfeszültségben élők gyakrabban isznak? Ez olyan kérdés mint az. hogy melyik volt előbb: a tyúk, vagy a tojás? Régebben inkább az idősebbek kerültek osztályunkra, mostanában egyre gyakoribb a huszonéves. Többségük olyan családból kerül ki. ahol az egyik, vagy mindkét szülő iszik. Az és elmegyógyászat ta- pff"faiaUii 3.—„lat az alkoholisták ‘ többsége ideg-, máj-, vese-, szív-, vagy más betegségben is szenved, de ha ez nem mutatható ki, az alkohológiai osztályon kezeiteket betegnek tekintjük, komplex kezelésben részesítjük. Vagyis az elvonókúrán nemcsak a hánytatást. hanem gyógyszeres kezelést, idegnyugtatást alkalmazunk, ha más betegséget tapasztalunk, a megfelelő szakorvoshoz irányítjuk — mondta dr. Orzóy főorvos. SRÁJ ISTVÁNNÉ a csoportpszichoterápia a munka- terápia, az utókezelés és a családlátogatás eredményes módszereiről beszélt. Szó esett olyan esetekről, amikor a családi boldogságot az állandó italozás, a féltékenység tette tönkre. De olyan végzetes eset is előfordult, hogy az alkoholista férj feleségét meggyilkolta. Az újabb rendelkezések riagyobb lehetőséget adnak a családtagoknak, a munkaadónak, a tanácsoknak és egyéb szerveknek, hogy kezelésre, elvonókúrára kötelezzék a garázdálkodó, a környezetükre és a társadalomra veszélyes alkoholistákat. De többnyire az a kezelés eredményes, amikor a beteg önként jelentkezik, önmaga is akarja a gyógyulást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy napjainkban a társadalom 'minden rétegéből kerülnek ki iszákosok, alkoholisták. Legfeljebb az esetek súlyossága és százalékos aránya más az alkalmi munkások, a diplomás értelmiség, a kohászok, martinászok, illetve az írók és művészek között. A szakrendelők, az elme- és idegosztályok orvosai mennyi szomorú példát tudnának mondani, hogy a gyenge akarat, a rossz környezet mennyi jó szakembert, ígéretes tehetséget tett az ital rabjává. És az alkohol miatt mennyi ember rohan vesztébe, balsorsaként élete delén az elbutulást és ' a züllést választja. Nem részletezem, fel sem sorolom azokat a súlyos betegségeket, amelyek az italozás következtében -egyéni tragédiákkal végződnek. A növekvő alkoholfogyasztás milyen családi és társadalmi veszélyességet jelent? A statisztikai adatok szerint megyénkben 1977-ben 687 gyermeket a rossz családi környezet miatt vettek gondozásba, ezek 40 százalékánál elsődlegesen az italos életmód volt a döntő ok. .. .1978. első kilenc hónapjában 407 közlekedési baleset történt a megyében..., a balesetek 15 százalékát ittas állapotban követték el. Minden hatodik baleset továbbra is ittasságból adódik... Igen magas az alkoholos állapotban elkövetett bűneset, 1977-ben az összesnek 38 százaléka, 1976-ban még csak 34 százaléka. Az 1978 első félévi adatok szerint már az összes bűnesetek 43 százalékánál mutatható ki ittas állapot, aránya tehát tovább növekszik. CSAK A KŰRA idején, csak a betegnek és azoknak, akik egy pohár után nem tudnak megállni, mondja az orvos, hogy egy cseppet se igyanak. A mértéktartó életöröm minden felnőtt ember természetes joga. A javuló anyagi körülményeknek nem feltétlen velejárója, hanem társadalmi vadhajtása, hogy egyre gyakrabban és egyre többet iszunk családi körben, barátok között, munkahelyen és talponállókban, beosztással járó tisztségből, a barátok unszolására, és belénk idegződött társadalmi rossz szokás miatt. Nem sértés az, ha valaki visszautasítja az italt, hiszen a gépkocsivezetés, betegség és annyi más ok lehet arra, hogy ne igyunk. Idejében józan mértéktartást parancsoljunk, erre figyelmeztet a költő és a statisztika. Dr. Fazekas László Szezon után a cukorgyárban Az elmúlt szezonban a Mát- ravidéki Cukorgyárak hatvani gyárában 400 ezer tonna répát — ez rekordnak számít — dolgoztak fel. Ezt követően indultak meg a karbantartási és felújítási munkálatok. amelyekre együttesen több mint 90 millió forintot fordítanak. Képriportunk ezekből a munkákból ad ízelítőt. Fent: Tóth István géplakatos feladata a répavágó kés- szekrények javítása. Oldalt: A hideg burkolást — mintegy 2500 négyzetméteren — a HAÉV dolgozói készítik. (Szabó Sándor képriportja) Földiien a tavaszi árpa Besenyőtelek és Mezitárkány határában (Tudósítónktól) Jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkáik a két szomszédos község, Besenyőtelek és Mezőtárkány határában. A besemyőtelki Lenin Termelőszövetkezet földjein reggeltől estig hat vetőgép dolgozik és végzi a tavasziak vetését. Jól kihasználták a hét végi napokat is, és a tervezett 224 hektáron elvégezték a tavaszi árpa vetését., Nyolcvan hektár fagykárt szenvedett őszi káposztarepce helyére is tavaszi árpát vetetTízezer tulajdonos boltja Nem lehet túl kellemes állapot: tízezer tulajdonos nézi árgus szemmel, mi történik a boltban, hogyan dolgoznak az alkalmazottak, mennyi a jövedelem, rendben folyik-e minden? Pedig így igaz. A Gyöngy- szöv Áfésznek éppen tízezer gazdája van.' A létszámuk pedig évről évre nő, ami talán azt is jelzi, hogy érdemes rész jegyesnek lenni ebben az üzletben? Hogy a kérdést eldönthes- sük, néhány tényt kell megvizsgálnunk. Tavaly hétszázmillió Nem akármilyen „üzlet” az, amelynek tízezer ember a tulajdonosa. Az elmúlt évben a forgalmuk elérte a hétszázmillió forintot. Gyöngyösön kívül még tizenegy település tartozik hozzájuk. Ha jól összeszámoljuk, akkor több mint félszázezer ember mindennapi élelmiszerszükségletéről kell gondoskodniuk. Ezenkívül a legkülönfélébb iparcikkek vásárlását is lehetővé kell tenniük. Van még összesen tíz szakszövetkezetük. Maga a felvásárlás pedig külön figyelmet érdemel: a zöldségféléktől kezdve a mézig terjedő skálán. Ha mindenre oda akarnak figyelni a tulajdonosok, akkor kapkodhatják a fejüket. Pedig oda akarnak figyelni. Ebben segítségükre siet az igazgatósághoz tartózó apparátus : rendszeresen tájékoztatja a helybéli bizottságokat az egyes boltok forgalmáról, a településen működő. különböző szakágazatok tevékenységéről. Ilyenkor fillérre kimutatják, mennyire rúgott a bevétel, abból mi a nyereség. Éppen a legutóbbi küldött- gyűlésen' határozták el, hogy ezentúl ezt a tájékoztatást rövidebb időközökben adják meg a szövetkezet tagjainak, a helyi vezetőknek. Csak így lehet biztosítani, hogy a tavaly elért mintegy huszonhatmilliós nyereség az idén másfél millióval nőjön meg. Példás üzletek Amikor összehasonlították az előző évi ’ teljesítménnyel a kiskereskedelmi üzletek forgalmát, azt kellett mondaniuk, hogy a fejlődés növekedése általában a 14—15 százalék körül mozgott. Mindenekelőtt a ruházati cikkek iránt fokozódott az érdeklődés. Valamivel lanyhább volt ez a vegyes iparcikkeknél és ennél is alacsonyabb az élelmiszernél. Ha valaki társadalmi mozgásokat akar érzékelni az előbbi tények mögött, nem jár rossz úton. Sokat mond a sorrend, amiben azok a cikkek a sereghajtók, amelyekkel kilóinkat gyarapítjuk. Ahol kevés a pénz, ott a kenyérre költenek a legtöbbet. Ha ez nem így van, akkor a jólét ilyen vagy olyan mértékét kell okként elfogadnunk. Lám. mi mindenre jó a statisztika. Kiderül, hogy esv szám, egy adat sokkal többet mond, mint maga a puszta szám. De hát semmi sem áll csupán szén eredményekből. Említhetjük, hogy a Gyöngv- szöv Áruház méterosztálya például lemaradt az átlagtól. Ugyanígy a gyöngyös- patai 8. sz. iparcikkbolt is. amely csak lassan tudta a készletét forgatni. A példás üzletek eredménye tehát arra is jó. hogy valóban példát adjanak másoknak: hogyan kell hasznosan kereskedni, a tulajdonosok érdekét képviselni, ami egyben a lakosság érdeke is. Itt tehát az egyén és a közösség érdekazonosságban él állandóan. Azok a nyereségek Lassan már nincs olyan téma, amellyel kapcsolatban el ne hangzana a kifejezés: nyereség. Ha pedig kereskedelemről beszélünk, ki sem kerülhetjük ezt a fogalmat. Az ésszerű takarékosság is mindennapi zsoltárunkká lesz lassan. Talán már az sem baj, ha kevesebbet emlegetnénk ezt a követelményt és többet tennénk érte. Hogy ez így legyen, szembe kell néznünk a tényekkel is. Például azzal, hogy a Gyöngyszövnél a szállítási költség egy év alatt harminc százalékkal nőtt. még ez sem lenne baj, ha a bevétel is hasonló arányban emelkedett volna a kiskereskedelemben. Vagy: az energiára fordított forintok száma' is a ne- gvedrészével lett magasabb. Ennek egvik oka az, hogy a különböző hűtőberendezések után jóval kisebb a forgalom, mint amilyennek lennie kellene. Szinte már riasztó adat a fogvóeszközökre kiadott költség aránva. amely megközelíti a korábbi év összegének 140 százalékát. Vajon mi indokolja ezt a hirtelen növekedést ? Nehéz feladatok Nemcsak kereskednie kell a Gvöngvszövnek. hanem felvásárolnia is. Évek óta emiatt van a legtöbb gondjuk. Ha itt a kedvezőtlen időjárást is felemlegetjük, érthető. De hát a magyarázattal' aligha éri be az. aki zöldséget vagy gyümölcsöt akar venni és nem kap vagy nem olyat kap, amilyet szeretne. Ne hallgassuk el. a felvásárlásban igyekeztek mégis utolérni önmagukat. Például: nem termett elég diny- nye, kajszibarack? Megvettek több szőlőt. De mással is így voltak. A legtöbb haszAuk a sertések felvásárlásából származott. És — milyen furcsa az élet — bár az árbevételük nem érte el a tervezett mennyiséget, a nyereségtervüket ugyancsak alaposan túlteljesítették! Ez aztán az üzlet. Valami hasonló ellentmondás tapasztalható a témájában ugyan ettől messzire eső, de az előzőekre rímelő másik tevékenységükben is, az Avar Szálló működésében. Egyre jobb a szálló kihasználtságának általános képe, és a részletek is szép számokat produkálnak. A furcsa ebben csak az, hagy a végén oda kell tenni: márpedig a szálló ennek ellenére is ennyi és ennyi veszteséget okozott. Még mindig veszteséges üzlet, ami „természetesnek” tetszik az új szállodáknál általában. Itt a kérdés az. mikorra tudja magát utolérni a szálló, mikorra tud pénzt „hozni” is? Mert ez sem mellékes. A tulajdonosok szerint Szó, ami szó: a Gyöngy - szövnek neve van. Nemcsak a megyében ismerik és keresik üzletfeit, szolgáltatásait hanem szűkebb hazánkon túl is. Sőt: az Avar Szálló egyre több külföldi vendéget is fogad. Az a tízezer tulajdonos is csendes elégedettséggel veszi tudomásul azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évben elértek. Ugyanis, ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre gazdaságosabb a gyöngyösi áfész munkája. Fűti őket az a tudat, hogy . az emberek tíz- és tízezreiről kell gondoskodniuk a szó szoros értelmében. Ez pedig ugyan nehéz kötelesség, de szép is. G. Molnár Ferenc tek. Jelenleg az olajlen magját vetik, s ebből 100 hektáron kerül talajba a vetőmag. Közel 200 hektár őszi búza szervedu.t fagykárt a télen, és ezt a területet is felülvetik tavaszi árpával. Kétszáz hektárnyi lucernavetésterületen a fogasolást, á vegyszeres gyomirtást, -a tavaszi gondozást kezdték el. A közeli napokban újabb 150 hektáros területen vetnek lucernát, amelynek talaj-előkészítése is folyamatosan halad. Sok munkát ad a 450 hektáron elvetésre kerülő kukorica talaj-előkészítése és a talajerő visszapótlása céljából annak műtrágyázása. Százhektárnyi rét- és legelcüerület kap a közeljövőben műtrágyát, ezenkívül megkezdték az összes legelőterület hengerezését, fogasolását, gyomirtását. A szövetkezet fólia alatti hajtatóházában most kelnek a dohánypalánták és hozzáláttak a 12 hektáron kiültetésre kerülő dinnyepalánták neveléséhez. A 65 hektáron termesztett dohány palántá- lására május első napjaiban kerül sor. A mezőtárkánvi határban is jelentős fagykár érte az őszibúza-vetéseket. Ezen most hengerezéssel, később vegyszeres gyomirtással próbálnak segíteni. Sok dolga van a termelőszövetkezet négy vetőgépének, amely ed- . dig 200 hektár tavaszi árpa vetését végezte el. A gépek jelenleg 25 hektáron vetnek borsót, és erre a területre felülvetésként lucernát is vetnek. A szöve- kezet két Rába-Steiger traktora fogasolással, simító- zással és tárcsázással készíti elő a talajt 400 hektárnyi őszi szántáson a további tavaszi vetések, s a napraforgó alá. Befejezték a talaj-előkészítést és megkezdték a cukorrépa vetését 126 hektáron. Speciális, 12 soros cukorrépa-vetőgép végzi ezt a munkát a vegyszerezett, jó magágyban. Két erőgép a fosz- for_, a káli- és nitrogéntartalmú műtrágyát szórja, végzi a tavaszi vetések talajának gondozását, alapkezelését. Császár István 1979. március 27., kedd
