Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Äz újabb agresszió veszélye § Egyre veszélyesebb a helyzet Kína és Laosz ha­tárán. A pekingi vezetés jelentős katonai erőket: gya­logos és harckocsicsapatokat, tüzérségi egységeket vont össze az indokínai szocialista országgal szomszé­dos kínai területeken. Az agresszió veszélye nagy: Kína már korábban is jelentős erőket állomásoztatott Laosz északi területein, ezek a csapatok főleg utakat építettek az országban. Az utóbbi időben azonban a két ország kapcso­latai megromlottak: Kína arra akarta rábírni Laoszt, hogy szakítson a szocialista országokkal, a szomszédos Vietnammal, amellyel a laoszi nép együtt folytatta har­cát az imperialisták ellen. A laoszi kommunisták a ne­héz helyzetben is szolidárisak maradtak Vietnammal, s fejlesztették kapcsolataikat a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel. A Laosz elleni akciókba Peking bevonta az or­szágban élő kínai kisebbséget, s zsoldjába fogadta a meo nemzetiséget is. Korábban a meok egy része a >> CIA szolgálatában állt, az amerikaiak távoztával $ Peking akarja felhasználni ezt a rendkívül elmara­dott népet. A határövezetben Kínából átszökött di- verzánsok ténykednek, ezek között sok az olyan em­ber, akik egykor az imperialistabarát rendszer szol­gálatában álltak. . Minden jel arra mutat, hogy Kína Laoszban ha­sonló agressziót akar végrehajtani, mint Vietnamban. A moszkvai Pravda kommentátora emlékeztet arra, hogy a jelenlegi helyzet „baljós módon emlékeztet a • kínai—vietnami határon az intervenciót megelőzően! kialakult állapotokhoz”. Ebben a helyzetben Laosz fokozza az együttmű-! ködést Vietnammal és az új útra lépett Kambodzsá- [ val. Nemrég Phnom Penhben járt egy laoszi delegá­ció, élén Szufanuvong államfővel, aki tárgyalt Heng ■ Samrinnal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökével. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény! hangsúlyozza: „Kambodzsa, Laosz és Vietnam népé-; nek elvitathatatlan joga van ahhoz, hogy vállvetve,; kölcsönösen támogatva és segítve egymást országaik, védelmében, kiépítsék szolidaritásukat az imperialis-, ták és a pekingi reakciósok agressziója és beavatko- J zása elleni küzdelemben.” Az indokínai országok tehát felkészülnek a kö-J zös védelemre. A Laoszi Forradalmi Néppárt pedig < kiáltványban fordult az ország népéhez: „Fokozza < éberségét, álljon készen szocialista hazája független-., sége, szuverenitása és területi épsége megvédésére” < Miklós Gábor Iránban választásokra készülnek TEHERÁN Pietsch Lajos, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: tüntetést rendeztek — az amerikai közvetítéssel létre­jött egyiptomi—izraeli kü- lönmegállapodás ellen. Damaszkuszból visszatérve Libanonba .Tasskor Arafat, a PFSZ vezetője egy Rejrút melletti palesztin táborba látogatott. B űzödében ismét élesen elítélte az amerikai köz­vetítéssel létrejött egyiptomi—izraeli különmcgállapodást. (Népújság — MTI—KS — Telefotö — AP) Marjai József Moszkvába utazott A tömegközlekedés ■i Ülésezett a SZOT elnöksége Hazánkban évente csak­nem 2,5 milliárd utasuk van azoknak a vonatoknak, vil­lamosoknak, autóbuszoknak, amelyek a dolgozókat és a tanulókat munkahelyükre, illetve iskolába és onnan hazaszállítják. Valamennyi érintett szervnek fontos tö­rekvése, hogy az utazás mi­nél kevesebb időt raboljon el az emberektől, a közle­kedés kulturáltabbá, s egy­re biztonságosabbá váljék. Bár a helyzet még távolról sem kielégítő, a javulás egy­re érzékelhetőbb — ez tűnik ki a közlekedés- és posta­ügyi miniszter tájékoztatójá­ból is, amelyet hétfői ülésén megvitatott a SZOT elnök­sége. Elsősorban a Volán-jára­toknál jelentős a fejlődés. Az ország valamennyi olyaii községét és 200 lakosnál nér pesebb települését bekap­csolták a forgalomba, amely a vasútállomástól két kilo­méternél távolabb fekszik. A helyközi járatokat sűrítették. A budapesti elővárosi vo­natokon ugyancsak enyhült a zsúfoltság, de a csúcsfor­galomban még mindig nagy a tömeg. A könnyűipari miniszter az ágazat munkaerő-gazdál­kodásának helyzetéről tájé­koztatta az dmökséget. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvi- selője hétfőn Moszkvába Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn fogadta Emil Toumát, az Izraeli Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki át­utazóban rövid időt Buda­pesten töltött. A szívélyes, elvtársi lég­körben, és a teljes egyetér­tés szellemében folytatott megbeszélésen, amelyen részt vett Nagy Gábor, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, véleményt cserél­A Londonban tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár hétfőn kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az egyiptomi—izraeli különbéke-szerződés megold­ja a közel-keleti problémát. Nyilatkozatában kifejtette: a palesztin kérdés továbbra is „kulcsprobléma” maradt, s annak lényegét kihagyták a szerződésből. Ugyanakkor a békeszerződés aláírását utazott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 89. ülésére. (MTI) tek időszerű nemzetközi kér­désekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzet leg­újabb fejleményeire. Megál­lapították, hogy az egyipto­mi—izraeli különutas meg­állapodások állandósítják a feszültséget a térségben, és akadályozzák a közel-keleti válság átfogó, és igazságos rendezését. Ezenkívül áttekintették a pártközi kapcsolatokat, és megállapodtak a két testvér­párt együttműködésének to­vábbfejlesztésében. igen fontos történelmi fejle­ménynek ítélte meg, hangsú­lyozva, hogy az arab világ reagálásának fényében egy­általán nem bizakodó azt illetően, hogy az egyiptomi— izraeli békeszerződés a Kö­zel-Kelet átfogó békéjének az alapja lehet. Valamennyi érintett felet be kell vonni a tárgyalásokba — hangoz­tatta Waldheim. (REUTER) Gyenes András fogadta Emil Toumát Waldheim is kételkedik Forradalmár es tudós könyutä ros 90 éve született Dienes László Iránban véget, értek az új­évi ünnepségek és hétfőn a gyárakban és a közhivata­lokban megindult a munka, az iskolákban és az egyete­meken pedig az oktatás. A hatóságoknak bőven van te­endőjük, különös tekintettel az öt nap múlva sorra kerülő népszavazásra. A teheráni rádió vasárnap este közölte, hogy az először 16 évben megállapított, majd 18 évre felemelt sza­vazói korhatárt Khomeini ajatollah utasítására ismét 16 évre szállították le. Becs­lések szerint ily módon mintegy 20 millióan jogosul­tak az urnák elé járulni. A vallási vezetők és a kormány közben töretlenül folytatják az iszlám köztár­saság melletti propaganda- hadjáratukat. Khomeini és Taleghani ajatollah az etnikai — első­sorban kurd — kisebbségek félelmét próbálják eloszlat­ni. Jól jelzi az ország megvál­tozott külpolitikai orientá­cióját, hogy vasárnap dél­után Teheránban mintegy 100 ezer ember részvételével 1919. március 27., kedd A FÖLDBIRTOKOS-NE­MESI családból származó Dienes László, aki 1889. már­cius 27-én született Tokaj­ban, azon értelmiségiek közé tartozott, akik magukat mű­velve, tanulmányaik során felismerték, hogy nem a saját osztályuk érdekeiért kell küzdeniük. A debreceni- református gimnáziumban érettségizett, majd a fővá­rosban, később pedig Párizs­ban jogot tanult. Franciaországi tanulmá­nyai alatt került közelebbi kapcsolatba a baloldali esz­mékkel, elsősorban Jaurés és Anatole France volt nagy hatással szellemi fejlődésé­re. Rendszeresen látogatta a balaoldali szervezetek által rendezett gyűléseket, mind többet sajátított el a mar­xizmus eszméiből, s amikor visszatért hazájába, azonnal bekapcsolódott a Galilei-kör és a Társadalomtudományi Társaság munkájába. Szen­vedélyes hangvételű cikkeit a Huszadik Század, a Nép­művelés és más lapok közöl­ték. Ebben az időben, pon­tosabban 1910-ben jegyezte el magát egy életre a könyv­tárosi hivatással. Szabó Er­vin ösztönzésére került a fővárosi könyvtárba, ahol ha­talmas lelkesedéssel végezte a rábízott munkát, miközben állandóan tanulmányozta Marxot. Kortársa, forradal­már társa, Kőhalmi Béla professzor mondotta róla: „Szabó Ervin... ha nem akadályozták meg ebben... a munkásmozgalommal együtt haladó értelmiségiek közül választotta ki közvet­len munkatársait. Ebből a körből való volt Dienes László is, a filozófiával, iro­dalommal foglalkozó fiatal tudós, aki ekkor kezdett el alaposan foglalkozni Marx közgazdasági tanaival. Az el­ső világháború előtti haladó magyar értelmiségnek — két kezünkön bőven meg- számlálhatóan — csak né­hány tagja ismerte, tanulmá­nyozta A tőkét. Dienes Lász­ló azok közé a ritka kevesek közé tartozott, akik A tőké­ben nemcsak egy közgazda- sági munkát láttak, hanem azt tartották, hogy az anya­gi lét fejlődésének, a köz­gazdaság törvényeinek isme­rete nélkül nem lehet filozó­fiát és irodalmat művelni”, A NAGY MŰVELTSÉGŰ, széles 'látókörű, igazi hu­manista nagy mértékben se­gítette a forradalmak korá­nak művelődéspolitikáját. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától tagja volt. A fővárosi könyv­tárban levő dolgozószobája a párt legfelső vezető testü­leté ülésének is helyet adott. Még a polgári demokratikus forradalom alatt, 1919 ja­nuár elsején kinevezték a Fővárosi Könyvtár igazgató­jának. A Tanácsköztársaság alatt országos könyvtárügyi megbízott lett. Lukács György népbiztoshelyettes 1919. március 30-i 70.638/1919. sz. rendeletének szövege a következő: „Kinevezem Die­nes László elvtársat a könyvtárügyi ügyek megbí­zottjává és megbízom a Könyvtárügyi Tanács meg­szervezésével”. Ebben a tisztségében dol­gozta ki Dienes László a Fő­városi Könyvtár programját, s szervezte meg a gyári munkáskönyvtárakat, a vo­natkönyvtárakat, mozgó­könyvtárakat. Szerkesztette Kőhalmi Bélával együtt a Tanácsköztársaság Könyv­tárügye című hivatalos la­pot, közösen szervezték meg az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézetet. Szá­mos intézkedést hoztak, hogy minden dolgozó, proletár ke­zébe vehesse a legjobb mű­veket; Dienes kidolgozta a tudományos könyvtárak köz­pontosított szolgáltatásainak tervét, a közművelődési könyvtárhálózat szervezeti felépítését és a korszerű könyvtárosképzés alapelveit. A magyar könyvtárügy nagy műveltségű szaktekintélye lett. A • Tanácsköztársaság leverése után emigrálni kényszerült, először Bécsben, majd Kolozsvárott telepedett le. Ö szerkesztette 1926— 1929 között a romániai ha­ladó magyar értelmiség lap­ját, a Korunkat. Romániá­ból Berlinbe, majd a Szov­jetunióba ment, 1931-től élt Moszkvába. Itt a Marx—En­gels—Lenin Intézetben, a Világgazdaság Intézetben, az Idegen Nyelvek Főiskoláján és a Vörös Tanárképző Fő­iskolán dolgozott, illetve ta­nított. A Moszkvában kiadott Üj Hang című társadalom­tudományi-irodalmi folyó­irat számos írását közölte. Ezenkívül a könyvtárügy­gyei, bibliográfiával kapcso­latos írásai jelentek meg kulturális folyóiratokban. 1945 VÉGÉN TÉRT HA­ZA; a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója lett. A Tudományegyetem jogi ka­rán tanszékvezető egyetemi tanárként nevelte, tanította az új magyar közgazdasági értelmiséget. 1953. április 3- án hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben van. A Szabó Ervin Könyv­tár mellett utca viseli nevét és emléktábla őrzi munkás- mozgalmi, könyvtárosi tevé­kenységének emlékét. Szüle­tésének 90. évfordulóján tisz­telettel emlékezünk a nagy műveltségű, nagy tudású kommunista könyvtári szak­emberre és egyetemi tanárra. V. S. Röviden WASHINGTON: Anvar Szadat egyiptomi elnök szombaton, az esti órákban Washingtonba ér­kezett, hogy az Egyesült Ál­lamokban aláírja az egyip- mi—Izraeli különbéke-meg- állapodást. Az elnök kísére­tében van Musztafa Khalil miniszterelnök, külügymi­niszter, Butrosz Ghali kül­ügyi államminiszter, vala­mint a pénzügy-, a gazdasá­gi, a tervezési és a munka­ügyi miniszter. VARSÓ: I Vasárnap délelőtt hivata­los látogatásra Kubába uta­zott Pjotr Jaroszewicz, a len­gyel minisztertanács elnöke, a néhány napos látogatáson a miniszterelnök és a kísére­tében levő személyiségek el­sősorban a kétoldalú gazda­sági együttműködés kiszéle­sítésének és elmélyítésének kérdéseiről folytatnak tár­gyalásokat a kubai vezetők­kel. VELENCE: Az olasz rendőrség egy ismeretlen bejelentés nyo­mán szombaton megtalálta a velencei Szent Márk szé­kesegyházból a Nicopeia Madonnát ábrázoló ikon­ról egy hónapja elrabolt fel­becsülhetetlen értékű drága­köveket, köztük, az ötven nagyméretű gyémántból ál­ló nyakláncot, a gondosan egy műanyag zsákba burkolt ékszerekre Velence külváro­sának egyik szeméttelepén bukkant rá a rendőrség. Az elrabolt ékszerek egy részét alig egy hete a város törté­nelmi központjának egyik parkjában találták meg. . LONDON: A megdöntött iráni sahi Angliába szeretne leteleped­ni London környéki birto­kán és reméli, hogy a kon­zervatívok kormányra kerü­lése után ez sikerülhet is. Egyik bizalmi embere, aki már a Moszadik-kormánvt megdöntő, CIA szervezte puccsnak is szereplője volt, hetek óta titkos puhatolózá­sokat folytat érdekében Lon-í donban. KIEL: Vasárnap Kiéiben megJ kezdődött a nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt 27. kongresszusa. Helmut Kohl, akit a kül-> döttek újból a párt elnöké­vé választottak, beszámoló­jában igyekezett kedvező ké­pet festeni a konzervatív pártról. A közelgő schleswig- holsteini tartományi válasz­tásokra és az Európa-parla- ment nyári megválasztására való tekintettel igyekezett egyeséget és dinamizmust szuggerálni híveinek. Sza­vait azonban a kiéli Ostsee- halleban a korábbi években megszokottnál jóval kisebb tetszés kísérte. KAIRO: Az October című kairól hetilap vasárnap hozta nyil-j vánosságra annak az üzenetJ nek a szövegét, amelyet AnJ var Szadat egyiptomi elnöid szombaton intézett 10 arab ország államfőjéhez, illetve uralkodójához. Az elnök üze­netéhez csatolta az egyipto­mi—izraeli békeszerződés szövegének, valamint a Cisz- , jordánia és a Gaza-övezet helyzetére vonatkozó mellék; let tervezetét is. Szada üzenetében kijelen­tette, erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy javuljon a palesztinok helyzete Cisz; jordániában és a Gaza-öve- zetben, s „bátorítani kell ön- kormányzatának létrejöttét’^ Az egyiptomi elnök azt bi; zonygatta, hogy a különbé^ ke mitsem változtat az arab| országok iránt vállalt egyipJ tömi elkötelezettségen, mert „az nemzetbiztonságunk és stratégiai érdekeink diktál-; ta egyiptomi kérdés”. TEHERÁN: Nagy tömeg tüntetett vaJ sárnap Teheránban Egyip-j tóm iráni nagykövetsége előtt, tiltakozásul az egyipJ tömi—izraeli különalku el; len. Élesen megbélyegezte KaM ró és Tel-Aviv különalkujá^ Khomeini ajatollah iráni val-J lási vezető. A nemzethez in-í tézet üzenetében kijelentet^ te: Irán az egyiptomi—izrae-J li szerződésről úgy véleke-i dik, hogy azzal Szadat, aa elűzött sah jó barátja, el­árulta az arab népek érde-j keit.

Next

/
Thumbnails
Contents