Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

J Hogyan A tanácsi értékesítést!, a lakásszövetkezetek által épí­tett és az OTP keretében készülő lakások után néz­zük meg, hogyan alakulnak az építés, vásárlás pénzügyi feltételei egyedi több szintes építkezés esetén. Ha a lakás építési költsé­ge például 400 ezer forint, a szociálpolitikai kedvezmény két gyermek után — 40 ezer forint. Az építési költség te­hát 360 ezer forint. Ebben az esetben az előtörlesztés összege legalább harminc százalék — 108 ezer forint — és háromszázalékos ka­mat mellett a hitel legfel­jebb 30 évre szóL Amennyi­ben a munkáltató is ad tá­mogatást, akkor az előtör­lesztés legalacsonyabb mér­téke 15 százalék. Az egyedi több szintes la­kóházépítésnél az OTP-hitel felső határa a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott nagyságú. El­méletileg ez az összeg — példánknál maradva — 320 ezer forint. Ebben az eset­ben azonban, ha van leg­alább tízszázalékos munkál­tatói támogatás, az OTP-hi­tel lecsökken 60 százalékra. Csoportos, korszerű csalá- diház-építésnél, ha az építé­si költség munkáltatói tá­mogatás nélkül 300 ezer fo­rint, a fizetendő legalacso­nyabb előtörlesztés 30 szá­zalék. Ha a munkáltató köl­csönnel segíti az építkezést, akkor az előtörlesztés 15 százalékra csökkenhet. Hagyományos családiház­építésnél a kölcsönnyújtás alapja az építési költség. Munkáltatói támogatás nél­kül városokban, kiemelt te­lepüléseken az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 50 százalék, a legalacsonyabb OTP-hitel ugyancsak ötven százalék, legfeljebb azonban 120 ezer, egyéb települése­ken pedig 100 ezer forint le­het. A kölcsönt 3 és fél szá­zalékos kamat terheli, a tör­lesztési idő maximum 25 év. Munkáltatói támogatással városokban, továbbá ki­emelt településeken az elő­törlesztés legalacsonyabb mértéke 15 százalék, az OTP-hitel az építési költség­nek legfeljebb 50 százaléka, maximum azonban 120 ezer forint lehet. A hitel után fi­zetett kamat nagysága és a törlesztési idő ugyanúgy alakul, mint munkáltatói tá­mogatás nélkül. A munkál­tatói' hitel legkisebb mérté­ke az építési költség tíz szá­zaléka. (Fotó: Tóth Gizella) A Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulója akalmából megyénkbe látogató targo- vistei pártmunkásküldött­ség egyik tagja Fenyő Szi- meonov volt, aki 1945- ben részt vett Magyaror­szág felszabadításában. Az alábbi beszélgetést vele ké­szítette munkatársunk. — Tudja, az én életem úgy alakult, hogy akkor is gyakran kell gondolnom, emlékeznem a magyarokra, Magyarországra, amikor ép" pen más gondom, más mun­kám is lenne. — S mi ebben a kapcso­latban a ,muszáj”, a „kény­szer”? — Kettő is van. Az egyik: már fiatal koromban is mindig azit hallottam, hogy a magyarok ügyesek, szor­galmasak és tehetségesek. Ne vegyék bóknak, vagy udvariasságnak, de ez való­vásárolható lakás? Három vagy több gyerme­ket eltartóknak, amennyiben a munkáltató nem ad támo­gatást, a településhelytől függetlenül előtörlesztésként az építési költségnek leg­alább 50 százalékát kell ki­fizetniük. Az adható OTP- hitel maximuma 50 százalék, legfeljebb azonban 160 ezer forint lehet, melyet kétszá­zalékos kamat mellett har­minc év alatt kell visszafi­zetni. Amennyiben a munkáltató támogatja dolgozója lakás­építését, az előtörlesztés leg­alacsonyabb mértéke 50 szá­zalékról 15 százalékra csök­kenhet. Az OTP-hitel felső határa és az egyéb feltéte­lek csupán annyiban változ­nak, hogy a munkáltatói hi­tel után az OTP által fel­számítható 1 százalékos ke­zelési költséget is átvállal­hatja a munkáltató. A vál­lalat ezt a kölcsönt legke­vesebb 15, s legfeljebb 30 évre adhatja. Ha állami vállalatnál dol­gozó munkás épít — mun­káltatói támogatás nélkül — hagyományos családi házat, akkor településhelytől füg­getlenül az előtörlesztés leg­alacsonyabb mértéke az épí­tési költség 50 százaléka, a legmagasabb OTP-hitel ugyancsak 50 százalék, leg­feljebb azonban 160 ezer fo­rint. A hitel kamata ebben az esetben 3 és fél száza­lék, s legfeljebb harminc évre adható. Ha a munkáltató kölcsönt ad a dolgozónak — a tele­püléshelytől függetlenül — az előtörlesztés legalacso­nyabb mértéke 50 százalék helyett 15 százalék lehet. Az OTP-hitel felső határa ez esetben ugyancsak 160 ezer forint, s az egvéb feltételek is változatlanok azzal a kü­lönbséggel, hogy a munkál­tatói hitelnek legalább az építési költség tíz százaléká­nak kell lennie és az 1 szá­zalékos kezelési költséget is átvállalhatja. A törlesztési időtartam legalább tizenöt, legfeljebb azonban 30 év. Dr. Molnár József Ötszörösére nőtt az energiatermelés A KGST fennállásának há­rom évtizede alatt mintegy ötszörösére nőtt az energia­hordozok kitermelése, illetve a vízi energia hasznosítása. A tanács létrejöttekor például e téren a KGST még elma­radt az EGK-államok terme­lése mögött s mintegy két és félszer kevesebb energia- hordozót termelt, mint az Egyesült Államok. Ma vi­szont a termelés meghaladja az amerikai szintet és csak­nem háromszorosa a nyugat­európai kilencek energiahor­dozó-termelésének. A legfőbb exportőr a Szovjetunió. Itt fejlődik a legjobban a termelés is: a három évtized alatt csaknem hatszorosára növekedett* a szén, a nyersolaj, a földgáz termelése, a vízi energia hasznosítása. Ennek megfe­lelően nőtt a KGST-tagálla- mokba irányuló kivitel. 1950- ben például ezekben az or­szágokban 0,8 millió tonna nyersolajat exportáltak, je­lenleg körülbelül 77 millió tonnát — ebből mintegy 10 millió tonnát az Európán kívül KGST-országokba: Vietnamba, Mongóliába és Kubába. A földgáz exportja csak a hatvanas években kezdődött meg, ma a többi KGST-ország már az új orenburgi gázvezeték elké­szülte előtt mintegy 13,4 milliárd köbméter szovjet földgázt kapott. A KGST most az új ener­giaforrások felhasználására összpontosítja erőfeszítéseit. Legfontosabb e téren az atomenergia hasznosítása. Az atomerőművek építésével a nyolcvanas évek végére a KGST európai tagállamai és Kuba együttesen mintegy 75 millió tonna névleges fűtő­anyaggal csökkenthetik im­portjukat — ez nagyjából jelenlegi szovjet energiahor­dozó-importjuk felét jelenti. Viszontlátásra! Ä kohó- és gépipor szer epe meghatározó a népgazdasági egyensú’y helyreállításában So'tész István miniszter sajtótájékoztatója bán. így igaz. Most ötödik alkalommal győződtem meg személyesen is róla. Rendkí­vül imponál számomra az a munka, amelyet szocialista társadalmuk építésében vé­geznek. — És a másik „emlékez­tető”? — Ez bizony már ko­rántsem ilyen örömteli. Mert igaz ugyan, hogy régen tör­tént, de ma is belesajog a testem, ha valamelyik grá­nátszilánk megmozdul a hátamban, vagy a karom­ban. — Ezek szerint a szilán­kok is magyarországi emlé­kek? — Igen, egyik katonája, pontosabban századparancs­noka voltam annak a bol­gár hadseregnek, amely részt vett Magyarország felszaba­dításában. • — Mikor, merre s hol harcolt? — Alakulatunk, mint a harmadik Ukrán Hadsereg egyik szárnya, 1945 január­jának első napjaiban indult el Magyarországra. Belgrá- dig vonattal utaztunk, on­nan pedig gyalog Nagyatá­dig. Gondolhatja, nem vala­mi kellemes út volt. Aztán rendkívül nehéz, kemény csaták következtek a néme­tek .elleni harcokban. Ma is jól emlékszem a Szigetvár. Harkány, Siklós felszabadí­tásáért folytatott gigászi küzdelmekre. Szerencsémre valamennyit túléltem. — De a szilánkok ma is a testében vannak? Az egyik Siklós mellet­ti kis faluban sebesültem meg 1945. piárcius 21-én. Előbb a pécsi, majd a rusz- szei kórházban ápoltak. — Hazánk felszabadulása után mikor járt először Ma­gyarországon? — 1963-ban. Feleségemmel együ.tt jártuk végig a haj­dani csaták színhelyét. Nem az a típus vagyok, aki köny- nyen meghatódik, de amikor megláttam a harkányi te­metőben nyugvó egykori ka­tonáim síremlékét, őszintén bevallom, hogy sírtam. Mi­nek szépíteném: nem számí­tottam arra, hogy ekkora hálával és tisztelettel őrzik a harcokban elesett elvtár­saim emlékét, mint ott Har­kányban tapasztaltam. Ami­kor 1975-ben Magyarország felszabadulásának 30. évfor­dulóján negyven egykori ka­tonatársammal újra hazájuk­ba látogattam, megint elmen­tünk a harkányi temetőbe. — A háború után hogyan alakult az egykori fronthar­cos századparancsnok éle­te? — A felszabadult Bulgá­riának is ugyanúgy nagy szüksége volt kipróbált kom­munistákra, mint önöknek. Hosszú éveken át párt- és állami funkciókat töltöttem be. 1972..ig pedig elnökhe­lyettese voltam a Targovis- te megyei tanácsnak. Azóta a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökeként dolgo­zom. Sajnos, gyorsan száll­nak az évek. Már túl vagyok A kohászat és a gépipar V. ötéves tervének első há­rom esztendei teljesítéséről, a tárcavállalatok további feladatairól tartott , sajtótá­jékoztatót .Soltész István mi­niszter pénteken a KGM- ben. A tájékoztatóból egyebek mellett kitűnt: a kohászati ágazat, tavalyi' teljesítményei alapján, teljesítheti ötéves programját, a gépipar fejlő­dése azonban, bár a terme­lésnövekedés eddig elérte az előírt ütemet, folyó áron számítva elmarad az elkép­zelésektől. Az előbbi területen sike­rült mind a rubel-, mind pedig a nem rubelelszámo­lású export feladatainak tel­jesítése, míg az utóbbin mérsékeltebbek az eredmé­nyek, a tőkés piaci értéke­sítés is csupán 1978-ban nőtt dinamikusabban. A ki­szállított gépi berendezések­ből különösen azok jelentő­sek, amelyek * a moszkvai olimpiához kapcsolódnak. Ahogyan elhangzott a tájé­koztatón : a megrendelt ter­mékekből tavaly kereken 30 millió rubel értékű került a nyári sportesemények szín­helyére. Az export . mellett igen számottevőek a tárca belföldi kötelezettségei, s örvendetes, hogy a vállala­tok általában képesek voltak kielégíteni az igényeket. Az elmúlt három évben a KGM termelőszervezetei egyetlen állami nagyberuházás meg­valósulását sem késleltették. Csupán egyes tömegcikkeknél okozott átmeneti nehézséget a termékszerkezet átalakítá­sa. A Népújság munkatársá­nak érdeklődésére is vá­laszolva elmondotta a miniszter, hogy ered­ményesen halad a szelektív fejlesztés, a gazdaságtalan, ennélfogva megszüntetendő termékek körében az 1975- ösnek 24 százalékára esett vissza a termelés. A mindennapi munkában fokozódott a nemzetközi együttműködés, jelentősen nőtt a két- és sokoldalú gyártási és termelési koope­rációk száma. A KGST-or- szágokhoz és Jugoszláviához 214, 20 nem szocialista ál­lamhoz pedig 250 együtt­működési megállapodás kap­csolja iparunkat, ami két­szeresen is hasznos a nép­gazdaságnak. A KGM terüle­tén tavaly már 92 vállalat — Hevesben, vagyis Tar- goviste testvérmegyéjében most járt először? hasznosított licenciát, ami tovább segítette a termék- minőség javulását. A műszaki fejlesztés So­rán további lényeges beru­házások történtek, ezek megvalósítása azonban még mindig késedelmes. Nehezen halad a gépállomány kor­szerűsítése, nem kielégítő például forgácsmentes alakí­tás fejlődése, alacsony a sze­relés és az anyagmozgatás gépesítettségének színvona­la, a kifejlesztett új gyárt­mányok bevezetése pedig lassú. A kohászatban kisebb, a gépiparban lényegében vál­tozatlan létszám mellett ol­dották meg a feladatokat, és így a termelékenység a ter­melésnél jobban nőtt az egész területen. A nyereség emelkedő illetve csökkenő tendenciát mutatott a KGM két területén, s a kedve­zőbb helyzet kialakulását a készletnövekedés akadályoz­ta. Az idei feladatokat érint­ve a miniszter hangsúlyoz­ta, hogy a tárcának megha­tározott szerepe van a nép- gazdasági egyensúly helyze­tének javításában. Ennél­fogva az eddiginél sokkal hatékonyabb munkára van szükség, a gépipar termelé­sében erőteljesebb szelekció­nak kell érvényesülni. A gépipar központi feladata változatlanul a nem 'rubel elszámolású export további fokozása, a 19—20 százalé­kos növekedés elérése, il­letve az import csökkentése. S természetesen a szocialista piacon is maradéktalanul eleget kell tenni kötelezett­ségének. A beruházási tevékenység­ben a legnagyobb figyelmet a folyamatban levő beruhá­zásokra, a pénzeszközök to­vábbi koncentrálására kell fordítani. A készletszint át­lagát legfeljebb egy száza­lékkal lehet növelni, a kész­letek forgási sebességét pe­dig kettővel gyorsítani. Nem kevés a tennivaló. Ám, hogyha a tárca terüle­tén dolgozók, a szocialista brigádok, az újítók, a veze­tők és beosztottak egyaránt igyekezetük legjavát adják, megoldhatók a feladatok, vagy legalábbis jelentősen megközelíthetőek az egész ötéves terv főbb előirányza­tai. Gyónj Gyula a hatvanon, és ha tetszik, ha nem, tudomásul kell ven­ni, hogy közeledik a nyug­díjba vonulás. De hát ez az élet rendje. A lányom is rövidesen orvosnő lesz. Jöjjenek a fiatalok, akik­nek, ha nincs is olyan nagy élettapasztalatuk mint ne­künk, de műveltek, okosak, szakmailag és politikailag is igen jól képzettek. Apró kis darabokból állnak össze a berendezések, ame­lyeknek összeszerelését Szabó Miliályné és munkatársnői végzik. — Igen, de nagyon remé­lem. hogy nem utoljára. Tu­dom, hogy vannak gondjaik, nehézségeik is, de én mégis el vagyok ragadtatva Eger­től, Szilvásváradtól, Visontá- tól. Gyöngyöstől, a Bükktől, a Mátrától. Szépek a váro­saik, a bőség, a jólét árad falvaikról, nagyszerű ipari és mezőgazdasági üzemeik vannak az emberek kedve­sek. jókedvűek. Szívemből mondom: tetszik amit és ahogyan csinálják. Méltán lehetnek büszkék munká­jukra, sikereikre. pártjuk bölcs, okos politikájára. Még egyszer gratulálok és köszö­nöm ezeket a felejthetetle­nül szép napokat. A viszont­látásra Magyarországon. De annak ugyanúgy örülök, ha nálunk, Targovistében ke­rülne mielőbb sor az újabb baráti kézfogásra. — Viszontlátásra! Koós József Katonafeleségek üzeme Ügyes asszonykezek — Tóth Ferencné, Rezzegh Pálné — és a gép segítségével készül a fojtótekercs CSzabó Sándor felvételei) Másfél évtizede működik Gyöngyösön a budapesti Elektris Ipari Szövetkezet kihelyezett üzeme, amely elsősorban a katonafeleségeknek biztosít elfoglaltságot. Itt főként tele­fontechnikai berendezéseket és áramváltókat gyártanak, amelyek jelentős részét a KGST-országokba exportálják Képriportunk munkájukból ad ízelítőt.

Next

/
Thumbnails
Contents