Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK n Á „párizsi menet Párizs pénteken korán ébredt. Az ország minden részéből már hajnalban megindultak a föllobogózott különbuszok és -vonatok a francia főváros felé, hogy csatlakozzanak a fémmunkások nagyszabású ■ tiltakozó felvonulásához. A „párizsi menetet” ezúttal — nem először a francia munkásmozgalom történetében — az elbocsátások, néhány kohászati üzem bezárása és általában a munkanélküliség ellen hirdette meg a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség, a CGT. Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nemrég a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakán Barre miniszterelnököt a munkanélküliség bajnokának ne­vezte. Mi tagadás, az elbocsátás réme egyre több francia munkást fenyeget, elsősorban a kohászok körében okozva nyugtalanságot. A Közös Piac bizott­ságának legutóbbi döntése alapján ugyanis vissza kell fogni az acélipar termelését, s ennek következménye, hogy sok francia kohót leállítanak. A munkanélküliség tehát a francia dolgozók leg­főbb gondjává lépett elő. Március 16-án a nemzet- gyűlés visszautasította ugyan a kommunisták és a szocialisták bizalmatlansági indítványát, amelyet ép­pen a munkanélküliek számának rohamos növekedése és a gazdasági hanyatlás miatt tettek, ezzel azonban a helyzet mitsem változott. Napjainkban már 1,8 mil­lió munkanélküliről írnak a párizsi lapok, megálla­pítva, hogy egy év alatt 242 ezerrel nőtt az elbocsá­tottak száma. A francia kommunisták nemrég hétpontos javas­latot terjesztettek elő a szociális és a gazdasági ha­nyatlás megakadályozására. Ebben sürgetik, hogy a kormány hozzon intézkedéseket a belső fogyasztás fellendítésére, a közmunkák és a szociális beruhá­zások növelésére, a munkaidő és a nyugdíjkorhatár csökkentésére, új munkaalkalmak teremtésére. Ja­vasolták azt is, hogy szigorítsák meg, illetve vezessék be a vagyon- és tőkeadót, s egyes gazdasági ágazato­kat részesítsenek fokozott védelemben. Ügy tűnik, az idei tavasz a munkásmegmozdulá­sok jegyében telik Franciaországban. Március 7-én Denain fémipari központban valóságos utcai harc tombolt a rohamrendőrök és a sztrájkoló munkások között, akik a fémipari központ bezárása ellen til­takoztak. A pénteken rendezett „párizsi menet” is­mét a gazdasági élet visszásságaira irányította a francia közvélemény figyelmét. Gyapay Dénes Tiltakozó menet Párizsban Egész Franciaországból Párizsba gyűltek a* acélipar rtolgn r.m, akik részt vetlek a CGT szakszervezeti szövetség által meghirdetett tiltakozó menet ben. (Népújság — MTI — KS — Telefótó) Begin elutazott a különbéke Laosz támogatja Kamb odzsát Közös nyilatkozat, gazda­sági, kulturális és technikai együttműködési egyezmény aláírásával zárult a Szufanu- vong államfő vezette laoszi párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Kambodzsában. » Hazautazása előtt Szufanu- vong meglátogatta a kam­bodzsai főváros védelmét biztosító 1-es számú hadosz­tályt. Kambodzsai tisztek­hez és katonákhoz intézett beszédében ismét megerősít tette: Laosz teljes mérték­ben támogatja Kambodzsa népét az imperialisták és a nemzetközi reakciósok összeesküvéseivel szemben. Korábban egy Phnom Penh-i fogadáson Szufanuvong ki­jelentette: — Laosz, Kam­bodzsa és Vietnam kényte­len szembenézni a kínai ha­tóságok agressziója okozta különösen veszélyes helyzet­tel. A veszéllyel szembenéz­ve a három ország szüksé­gesnek tartja, hogy erősítse szolidaritását és együttműkö­dését minden területen. „Ml — tette hozzá — mindent megteszünk ezért egymás függetlenségének tisztelet­ben tartása alapján, a test­véri együttműködés szelle­mében.” Ugyanezen a fogadáson Heng Samrin kambodzsai államfő felhívta a figyelmet rá. hogy Peking változatla­nul folvtatja a Pol Pot-re- zsim maradványainak fegy­verekkel és lőszerrel való el­látását. Utalva rá, hogy Kí­na „a vietnami csapatok Kambodzsából való kivoná­sára szólít fel”, kijelentette: Peking Vietnam elleni ag­resszióját igyekszik egy szint­re helvezni a kambodzsai népnek — a két ország füg­getlensége és szabadsága közös ellenségével szemben — nyújtott törvényes vietna­mi segítséggel. Menahem Régin Izraeli miniszterelnök péntek haj­nalban Izraelből elindult Washingtonba, az Egyiptom­mal kötendő békeszerződés aláírásának színhelyére. Mindössze napokkal az Egyiptommal kötendő meg­állapodás tervezett aláírása előtt a tényleges izraeli szán­dékokról, a nyilatkozatoknál sokkal többet mondó tervek­ről adott hirt az izraeli te­levízió. Csütörtök esti adásá­ban a tv közölte, hogy a kormány nagyarányú telepí­tési programot készít a meg­szállt Ciszjordániában. A tv elmondta, hogy Be- gin kormányfő a szerződés parlamenti elfogadásának szavatolására biztosította a nemzeti vallásos pártot, hogy a Jordán nyugati partján hamarosan széles körű tele­pítési tevékenység indul. A miniszterelnök egyébként a knesszet-vitában is leszögez­te: Izrael nem kötelezte magát arra, hogy nem létesít újabb településeket. KAIRO: Kairói tájékoztatás sze­rint Szadat egyiptomi elnök az eredeti terveknek megfe­lelően szombaton indul Wa­shingtonba. Ugyanakkor Madridban közölték, hogy — ellentétben a korábbi elkép­zelésekkel — Szadat még­sem áll meg a spanyol fő­városban, egyes értesülések szerint biztonsági okokból. A kurdok betartják a megállapodást Átmeneti siker koronázta Taleghani ajatollah és az iráni kormányküldöttség Szanandadzsban a kurd val­lási és törzsi vezetőkkel folytatott tárgyalásait. A te- heráni rádió péntek reggeli híradásában beszámolt ar­ról, hogy a tartomány fő­városában és más városai­ban a súlyos összecsapások és tüntetések után helyreállt a nyugalom. A Khomdnit képviselő ajatollah ígéretet tett arra, hogy a hatóságok behatóan megvizsgálják a kurdok „kulturális és adminisztra­tív” autonómiára irányuló követeléseit és teljesítik a „jogos” követeléseket. Érte­sülések szerint a nagygyűlé­sen részt vevő kurdok egye­bek között kérték a tarto­mányban állomásozó közpon­ti hadsereg kivonását is. A rádió bejelentette, hogy a tárgyalásokon létrejött megállapodás értelmében szabadon engedik a harcok során foglyul ejtett kurdo- kat; ennek fejében a kurd fegyveresek beszüntetik a laktanyák, elleni támadáso­kat. 1913. március 24., szombat 60 éve történt A magyar Vörös Hadsereg megalakulása A Tanácsköztársaság a polgári demokratikus re­zsimtől dezorganlzált, alig több mint félszázezres, erő­sen baloldali színezetű had­sereget örökölt — volna. Március 21-e után ugyanis a katonák szétszéledtek és az ellenforradalmi székely had­osztályon kívül, amely az erdélyi fronton állomásozott, alig maradt intakt egység. Újra kellett kezdeni a had­seregszervezést, s beindítani az elkerülhetetlen átszerve­zést. Nagy feladatok álltak te­hát a katonai vezetés előtt. Hamarosan, már március 24-én elfogadta a Kormány­zótanács a Vörös Hadsereg felállításáról Intézkedő ren­deletét. E szerint a proletá- riátus magyarországi osz­tályhadseregét „a szervezett munkásságból toborzott és a jelenleg fegyverben álló proletár katonákból” kell létrehozni. Önkéntes alapon, fizetéssel, lakáspénzzel, csa­ládi pótlékkal — vagyis az átlagos munkás-életszínvo­nal fenntartásával. A ren­delet a Vörös Hadsereg kö­telességévé tette a külső és a belső ellenség ellen, a proletárdiktatúra védelmé­ért, a világproletárság fel­szabadításáért való harcot. Felhívott a forradalmi fe­gyelem betartására és a tisz­tek mellé (helyesebben alá) politikai biztosokat rendelt. Egyúttal az üzemekben munkás tartalék zászlóaljak felállításáról is intézkedett. A forradalmi fegyelem megszilárdítása érdekében a Kormányzótanács később feloszlatta a különleges kö­rülmények között nehezen működtethető katonatanácso­kat. Ennek a helyes intéz­kedésnek a hatását azonban csökkentette, hogy az egye­sült párt szervezetei a had­seregben nem épültek ki. Hasonlóképpen egyelőre nem volt megvalósítható az al­sóbb parancsnokok válasz­tása és a proletár parancs­nokok túlsúlyának elérése sem. így a tisztikar maradt a magyar Vörös Hadsereg legérzékenyebb pontja, an­nak ellenére, hogy a har­cokban részt vevő aktív tisztek eleinte kivárási ál­láspontra helyezkedtek és tényleges ellenforradalmi te­vékenységet túlnyomó több­ségük nem folytatott. A pro­letárdiktatúrával persze nem rokonszenveztek, de kötötte őket a vállalt fegyelem. A csapattisztek között még volt jó néhány szocialista, kommunista (Seidler Ernő, Zay Dezső, Szántó Zoltán, Rab Ákos és mások, a for­radalmakban érlelődöttek, főleg tartalékosok). A ve­zérkar azonban nem nélkü­lözhette a jó képességű, ki­zárólag nemzeti okokból csatlakozott tiszteket, akik a nyugdíjazott tábornokok és ezredesek helyébe léptek. Ezek között a tisztek között több későbbi horthysta vé- zérezredes, vezérkari főnök és magyar királyi minisz­Márcíus Í4: A Vörös Hadsereg megalakulása. Szamuely Tibor beszél egy toborzógyűlésen. terelnök szolgált vörös karszalaggal a gödöllői fő­hadiszálláson. A hadsereg értékei közé tartozott, hogy a tényleges katonai vezető, a vezérkari főnök Stromfeld Aurél sze­mélyében kitűnő és elis­mert katonatiszt volt, de elődje, illetve utódja, Tom- bor Jenő és Julier Ferenc is szakmailag jogosan élvezték a tisztek bizalmát. Így so­káig az sem okozott különö­sebb problémát a hazafias, honvédő okokból eleinte lo­jális tisztikarban, hogy a mindenkori főparancsnok po­litikai vezető volt. A toborzás lelkes hangu­latban Indult meg huszon­ötödikén. A cél, ahogy Po­gány népbiztos megfogal­mazta, a kétszázezres lét­szám elérése volt. A lelke­sedés ellenére — külföldről internacionalisták, a meg­szállt területekről munkások és ' szegényparasztok jöttek át jelentkezni a Vörös Had­seregbe — a -kezdeti léndü- let később alább maradt. Április 16-ra a román tá­madásig körülbelül ugyan­akkorára sikerült a létszá­mot feltornászni, mintamek­kora a polgári demokratikus népköztársaság idején volt. Az optimálisnak tartott két­százezer főt pedig az északi hadjárat csúcspontjára sike­rült biztosítani. Ennek több oka is volt: részint a tobor­zási rendszer, amelyet ké­sőbb is csak ellentmondáso­san próbáltak felváltani va­lamifajta erélytelen sorozás­sal, részint az ellenforrada­lom szabotázsa. A fő ok azonban a háborús vérvesz­teség, az antimilitarista han­gulat, az Öt éve folyó har­cok okozta végletes kime­rültség volt. Mégis ez a Vörös Hadsereg nehézsége­ken és száz halálon át száz­harminchárom napig védte a proletárdiktatúrát, a ma­gyar nemzeti érdekeket, élesztette a nemzetközi for­radalom tüzét és ért el a magyar hadtörténelemben is kimagasló katonai sikereket a dicsőséges északi hadjá­ratban. D. M. Röviden HAGA: ^ A holland rendőrség felté­telezése szerint ír szélsősége­sek, valószínűleg az Ír Köz- társasági Hadsereg ideiglenes szárnyának terroristái gyil­kolták meg csütörtökön reg­gel Nagy-Britannia hágai nagykövetét, Sir Richard Adam Sykest és alkalma­zottját. A holland hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek a gyilkosok kézre kerítésére. A rendőrség huszonöt nyomo­zójának munkáját a brit rendőrség is támogatja. BONN: A szenzációs, de 'nem túl megbízható értesüléseiről is­mert nyugatnémet Bild Zei­tung pénteki számában azt állítja, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter az év közepén — egészségügyi állapotára való tekintettel — lemond tisztségéről. A lap szerint Genscher visszalépne alkancellári posztjáról is, és csak a Szabaddemokrata Párt elnöki tisztét tartaná meg. NYUG AT-BERLIN: A Nyugat-Berlint meg­szálló három nagyhatalom katonai parancsnoksága a városban tapasztalható újná-* ci jelenségek miatt rendele­tileg betiltotta, hogy a szél­sőjobboldali NPD április 16-ig —■ a szervezet által meghirdetett időpontig — pártértekezletet vagy gyűlé­seket tartson a városban. MOSZKVA: „A nagy cél felé” címmel Moszkvában megjelent Alek- szej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának. a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének beszé­deit és cikkeit tartalmazó gyűjtemény. A Pravda pén­teki számában ismertetést közöl a könyvről. A kétkötetes könyv az 1939—1978 közötti időszakot öleli fel és bemutatja e négy évtized szovjet történelmé­nek legfontosabb szakaszait ABU DHABI: Űj földgázlelőhelyet fe­deztek fel a Perzsa-öbölben, Abu Dhabi partjai mentén. A lelőhely — szakemberek véleménye szerint — a leg­nagyobbak egyike a világon. NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön este ellen- szavazat nélkül — az Egye­sült Államok, Nagy-Britan­nia és Norvégia tartózkodá­sa mellett — határozatban ítélte el Izraelnek a meg­szállt arab területeken foly­tatott településpolitikáját, és úgy döntött, hogy háromta­gú vizsgáló bizottságot küld a helyszínre. A határozat egyértelműen kimondja: a megszállt területeken Izrael­nek nincs joga településeket hozni létre. A szavazást követően Iz­rael ENSZ-képviselője azon­nal bejelentette: országa el­utasítja a határozatot, és nem fogja megengedni a bizott­ságnak, hogy a megszállt te­rületekre látogasson. PORTO MARGHERA: Húrom munkás vesztette életét, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek egy robbanás következtében Por­to Marghera olasz város pet­rolkémiai üzemében. A bal­eset okát még nem sikerült kideríteni. Az eset után a dolgozók sztrájkba léptek, tiltakozásul a nem kielégítő munkavédelmi viszonyok miatt. FÜZESABONYI ÁFÉSZ PÄLYÄZATOT HIRDET: HENTES ÉS MÉSZÁROS! MUNKAKOR AZONNALI BETÖLTÉSÉRE. Szakmai képesítés, erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: ÁFÉSZ Kereskedelmi Főosztály, FÜZESABONY, Rákóczi u. 4. sz. Tel.: 122.

Next

/
Thumbnails
Contents