Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-23 / 69. szám

Hogyan vásárolható Eaücás ? Most fizetnék... Hová Bett a nyereség ? Az állatni vállalatoknál dolgozó munkások lakás­építésükhöz, illetve lakásvá­sárlásukhoz vissza nem té­rítendő állami támogatást kapnak. Ennek mértéke egy­szobás lakás esetében 60, másfél szobásnál 70, kétszo­básnál 80, két és fél szobás lakásnál 90, három és en­nél több szobás lakásnál 100 ezer forint. További segítség, hogy a munkásoknak csak a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatással csök­kentett lakásépítési költség, illetve eladási ár tíz száza­lékát kell készpénzben kifi­zetniük. Ehhez a vállalat a építési költség (eladási ár) 20 százalékát adja. Az OTP a kedvezményekkel csökken­tett építési költség (eladási ár) hetven százalékáig nyújt­hat kölcsönt. A kölcsön ka­mata 1 százalék, törlesztési ideje 35 év, s a kölcsön ha­vi részlete — mint már em­lítettük — az első 5 évben húsz százalékkal mérséklő­dik. Az eddig elmondottak megvilágítására nézzünk meg egy számszerű példát. Tegyük fel, hogy a lakás építési költsége 400 ezer fo­rint Két gyermek után a szociálpolitikai kedvezmény 60 ezer forint, az állami tá­mogatás — 2 szobás lakást feltételezve — 80 ezer fo­rint. A kedvezményekkel csökkentett építési költség tehát 260 ezer forint, ami­A különféle vizsgálódások gyakorlatában rendkívül he­lyes módszer a „visszakér­dezés”, az, hogy a megálla­pításokat követően utóbb a javasolt vagy éppen előírt intézkedésekről, s az így el­ért eredményekről is tájé­koztatást kérnek. Ezt tette nemrégiben a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is a „GYÖNGY- SZÖV” Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkezet­nél, ahol — mint ismeretes — korábban, közérdekű be­jelentés alapján foglalkoz­tak munkatársai a gazdál­kodás, a vezetés egynémely kérdésével, megismerkedtek a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzetével. Érthető a megyei NEB ér­deklődése, hiszen az áfész- nél annak idején — 1977. ta­vaszán — alig több mint egy hónap alatt elvégzett hat vizsgálat alkalmával számos hibára, hiányosságra fény derült. A szövetkezetnél — mint lapunk korábbi számá­ból is ismeretes — meglehe­tősen pazarló gazdálkodást folytattak. Indokolatlan köl­tekezéssel tették fényűzővé az akkori elnök irodáját, az ésszerűség, célszerűség mel­lőzésével átalakították a Ké­kes Éttermet, bútorok árát csökkentették, vagy éppen a zöldség-gyümölcs felvásárlási árát emelték túlzott nagy­lelkűséggel, ha a helyzet úgy kívánta. A köz pénzén futott saját ügyben is a ma­gánkocsi, s személyes fo­gyasztást szolgáló csemege­vásárlásokat számoltak el elnöki reprezentáció címén, hogy csupán néhányra em­lékeztessük az olvasót. Nos, mindezek — termé­szetesen nem maradtak bün­tetlenül. Egyidejűleg azonban — ahogyan a népi ellenőrök utóvizsgálatából többi kö­zött — kiderül: még sok bői az előtörlesztés — tíz százalék — 26 ezer forint, a kötelező vállalati támogatás — 20 százalék — 52 ezer forint. A hiányzó hetven százalékot — példánk ese­tében ez 182 ezer forint — az OTP kölcsönzi. E kölcsön után évi 1 százalék kama­tot kell fizetni, a törlesztési idő 35 év. Az előzőekhez hasonló hi­telezési feltételek vonatkoz­nak a tanácsi értékesítésű lakásokra is. Az építési költ­ség és a rögzített eladási ár közötti kűionbözetet az ál­lam vissza nem térítendő ártámogatásként nyújtja a lakásvásárlók számára. Az előtörlesztés összege a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakáseladási ár tizenkét százaléka. Az OTP a lakás órának 88 százalé­káig nyújthat kölcsönt, mely­nek kamata évi 1 százalék, a törlesztési idő 35 év. A törlesztés havi részlete az első öt évben itt is húsz szá­zalékkal mérséklődik. Ha tehát a lakás — kedvezmé­nyekkel csökkentett — el­adási ára 300 ezer forint, s a szociálpolitikai kedvez­mény — két gyerekkei szá­molva — 60 ezer forint, a csökkentett eladási ár 240 ezer forint. A lakásvásárló előtörlesztésként ennek ti­zenkét százalékát — 29 ezer forint — fizeti be, a fenn­maradó 211 ezer1 forintra az OTP nyújt hitelt. más is történt. Szervezeti változtatásokra került sor, szövetkezeti szabályzatokat módosítottak, az előfordult .visszaélések, szabálytalansá­gok megismétlődésének el­kerülésére. Határozott prog­ram született a belső ellen­őrzés továbbfejlesztésére, a helyesebb, megbízhatóbb pénzkezelésre, a fokozottabb vagyonvédelemre. A SZÖ- VOSZ ajánlására területi szakmai ügyvezetőségeket szerveztek a hálózat megfe­lelő irányítására, szabályoz­ták a kistermelők áruinak felvásárlásával kapcsolatos bizonylati rendet. Józanabb, takarékosabb gazdálkodásra törekszenek a szövetkezet egész területén. Biztosították a gépjárművek hatékonyabb foglalkoztatá­sát, rendet teremtettek az áfész- és magángépkocsik szolgálati használata, illetve a közületi telefon igénybevé­telé körül. Bevezették a rep­rezentációs költségek elszá­molásának új rendjét. Kis- királyosdi helyett az üzemi és a szövetkezeti demokrá­cia sokoldalú fejlesztése ke­rült előtérbe s vált a min­dennapok gyakorlatává. Rendszeressé tették a — másutt is nem véletlenül szokássá vált — heti vezetői megbeszéléseket és a maga­sabb vezető állású dolgozók fogadóóráit. Az említett intézkedések, az előzőnél egységesebb és demokratikusabb vezetés kö­vetkezetes igyekezetével lé­nyegesen javult a pénzügyi és bizonylati fegyelem, a tu­lajdon védelme. Csökkent a gazdálkodás költségszintje, a szövetkezet a tervezettet meghaladó eredménnyel zár­ta már a tavalyi évet is. Nem utolsósorban pedig — mint a megyei NEB megál­lapította — érezhetően meg­változott, kedvezőbbé vált a munkahelyi légkör, az egész kollektíva fegyelmezettebben Némileg módosul a hely­zet a lakásépítő szövetkeze­tek esetében. Ha az építke­ző bérből, fizetésből él, il­letve szövetkezetnél rend­szeres munkát végző tag vagy nyugdíjas, a szociálpo­litikai kedvezménnyel csök­kentett építési költség 75 százalékig részesülhet OTP- hitelben. A kamat mértéke és a visszafizetés időtarta­ma az előzőekhez hasonlóan alakul. Ha az építtető vagy házastársa szabad foglalko­zású, vagy önálló, a szoci­álpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 70 százalékáig kaphat köl­csönt. Ebben az esetben a kamat mértéke évi két szá­zalék, a visszafizetés időtar­tama pedig legfeljebb 35 év. A lakásépítő szövetkezet keretében történő építkezé­seknél az építési költségbe a telekárnak a lakásra ju­tó hányada is beleszámít­ható. Az OTP-beruházás kereté­ben épülő telepszerű, több szintes lakások esetében az előbbiek annyiban módosul­nak, hogy a kölcsön után évi két százalékot kell fi­zetni. Amennyiben a mun­káltató is ad kölcsönt, akkor az előtörlesztés legalacso­nyabb mértéke 15 százalék lesz. Dr. Molnár József végzi feladatait, ami továb­bi sikerek biztosítéka. Helyes, hogy a tett intéz­kedések végrehajtását folya­matosan ellenőrzik is, s ál­talában azon vannak, hogy a jövőben semmilyen tekintet­ben ne érje szó ,,a ház ele­jét”. Ne ismétlődjenek .meg a múltbeli kellemetlen ta­pasztalatok, kínos esetek, mulasztások, vétségek. S ez: feltétlenül dicsére­tes! Mert utóvégre: javítani később is jobb — mint soha. Gy. Gy. A Mátravidéki Fémművek neve mellett a róla szóló tu­dósításokban szinte már ál­landó jelző volt, hogy „gyor­san fejlődő”, „korszerű”, „nagy nyereséggel gazdálko­dó”. Megszokták a siroki és füzesabonyi üzemek dolgozói, hogy munkahelyük nemcsak nagy, de jó vállalat is. Ezért is volt nagyon kelle­metlen a meglepetés. A más­fél milliárdos termelési ér­tékhez közelítő fémművek ezúttal nem tudta adni a minden évben megszokott vaskos részesedés-borítéko­kat. Nem maradt a kioszt­ható nyereségből. Minden összejött A fém csomagolóeszközö­ket, a vállalat gyártmányait a gyógyszeripartól az élelmi­szeriparig egyre több cég vá­sárolja, egyre nagyobb meny- nyiségben. Tubusok, aeroso- lok, dobozok üvegzáró kupa­kok; egyedül a fémműveké ez a profil az országban, s az elmúlt években már úgy tűnt, nem győzi utolérni az igényeket. Bővíteni kell, mégpedig gyorsan, saját erőt, exportfejlesztő hitelt, állami támogatást, mindent össze kell vonni, hiszen a jó termék külföldön is kapós, volna piaca nyugaton, kele­ten. Soha nem látott mérté­kű fejlesztő beruházások kezdődtek tavaly: a terv szerint több mint 350 millió értékben. Egy év alatt több mint az egész IV. ötéves tervben. Igen nagy terhek voltak tehát a vállalaton, amikor a vártnál gyorsabb ütemben megérkeztek a „külső” hatá­sok. Ötször változott például a dollár árfolyama, módo­sultak a szabályozók, na­gyobb szigorral, főleg több elvonással. Vagyis, ahogyan ez a népgazdaság céljai kö­zött szerepelt: ki kell gaz­dálkodni, takarékos, fegyel­mezett, jobban szervezett munkával. Persze ilyenkor minden összejön. A beruházásokon nem volt megfelelő teljesít­ményű kivitelező, „elcsú­szott” a 100 milliós aerosol- üzem, ai füzesabonyi lemez­nyomda. Már jó ideje ter­melniük kellene az új svájci tubusgépeknek is, de még becsomagolva várják, hogy a helyükre kerüljenek. Félévkor az eredeti 233 milliós nyereségtervet 202 millióra módosították, az ár­folyamváltozás és a szabályo­zók módosulása miatt. Nem­régiben küldték el a mérle­get a minisztériumi felügye­letnek. Ebben már a követ­kező szerepelt: a tervezett egymilliárd 404 milliós ter­melési érték helyett egy­milliárd 362 millió a teljesít­mény, a nyereség pedig 202 helyett 170 millió. Csak jobban iehet Az üzemi pártbizottság az elmúlt évi cselekvési prog­ram teljesítését értékelve kemény hangon szólt a terv- szerűség hiányairól, vagyis: a bajok külső okai mellett a belső hiányosságokkal fog­lalkozott inkább. — Nem vettük elég komolyan a szabályozóváltozás hatá­sait — mondja Sulyok Zol­tán, az üzemi pártbizottság titkára. — Nem volt elkép­zelés a tervek rugalmas vál­toztatására. Most az a fon­tos, hogy az eddigieknél sok­kal jobb legyen az elemző munka, hiszen eddig nem ér­tékeltük időben a külső ha­tásokat. Ráadásul, mint ki­derült, a termékek piaci megalapozottságával is baj volt, igen sok megrendelést lemondtak a megrendelőink. A beruházások késtek, kés­nek; nem tudunk mit tenni a kivitelezőkkel, de a terme­lésbe bekapcsolt új gépek sem hozták az eddig várt eredményt. — Ezek szigorúan a terme­léssel, gazdálkodással össze­függő tennivalók. A párt- szervezeteknek miként kell segíteniük, hogy az idei év jobb legyen? — A feladatok nagyon összefüggenek, s ilyenkor ne mondja senki, hogy „ez nem az én dolgom”... A vezetés összhangját megteremteni, szigorúan számon kérni, amit elhatároztunk, amiben meg­egyeztünk, ez most a fő dol­guk a pártszervezeteknek. Az idén csak jobban lehet dolgozni, ezt látni kell mindannyiunknak. Most ez a nyereség a kisebb dolog: a tervezett bérfejlesztést bizto­sítani, a szociálpolitikai ter­veket végrehajtani, csak jobb munka ellenében tud­juk.. A muka és a fegyelem A pártbizottság rendkívüli ülésének is a terv és a telje­sítés volt a témája. Részle­tes, alapos tájékoztatás a résztvevők előtt; a tanácsko­zás légköre nemcsak attól volt forró, hogy igen zsúfol­tan ültek egymás mellett' a bizottság tagjai... Molnár István vezérigazga­tó szólt az elmúlt év munká­járól, de inkább szaporodtak a sorok a jegyzetlapokon, amikor az volt a téma: mennyit és milyen áron kell termelni ahhoz, hogy a terve­zett béreket az idén is ad- , hassa a vállalat. Nem lesz könnyű munka: 192 milliós nyereség szerepel a tervben, legkevesebb ennyi kell ah­hoz, hogy legalább 4 száza­lék fölött növelhessék a bé­reket. Persze a túlságosan sötét­re festett kép sem lenne igaz. Az V. ötéves terv eddig eltelt éveiben mindig túltel­jesítették a célul tűzött nye­reséget. De a lendület most megtört. S ez rontja a han­gulatot. Mit mondanak a munká­sok? Szalóki János az üzem- fenntartásról : — A gépfelújítások igen sokba kerültek, de ha kisgé­pek, okos szerszámok segíte­nék a .munkánkat, akkor sokkal gyorsabban, jobb ja­vítást végezhetnénk. Török Józsefné a személy-* zeti osztályról: — A hatékonyabb munka valóban megköveteli, hogy átcsoportosítsuk a munka­erőt a kiszolgáló üzemekből. De mi lesz a „bújtatottak­kal”, azokkal, akiknek „va­lakijük” van? Az orvosi ta­nácsra .könnyebb munkán foglalkoztatottakat rakosgat­juk át helyettük? Oroszi László pártalapszer- vezeti titkár, a tmk csoport- vezetője: — A délutános, éjszakás műszakokban gyakrabban kellene széjjelnézni. A leg­több géphiba is ilyenkor adódik — mert nincs fegye­lem. Egy kis figyelemmel kiküszöbölhetnénk nagyon sok többletköltséget. A számok igazsága Remik Imre pénzügyi és számviteli osztályvezető szi­gorú tényeket, számokat dik­tál le. Az árváltozásokról, az árfolyamok eredménycsök­kentő hatásairól, a haté­konysági mutató romlásáról, — Következtetés? — Egy percig sem kell gondolni, hogy mentegetni akarom a valóban meglevő hiányosságokat, de nem olyan fekete azért minden, ahogyan hirtelenjében gon­dolhatnánk, és gondolják so­kan a vállalatnál is. Egyrészt az is tény, hogy év közben a részesedési alapokból kö­rülbelül annyit osztottunk ki különböző ösztönzőkre, juttatásokra, hogy az leg­alább hatnapi átlagos ré­szesedésnek felel meg. Rosz- szul jöttek össze a külső ha­tások is. Csak a dollár ár­folyamváltozása majdnem 11 millió forintot vett ki a „kasszából”. Ezzel együtt mérséklődött az állami visz- szatérítés, vagyis megcsapol­ták a nyereséget. — Üjra mondom: nem mentegetőzés ez, de az idei évet nem azzal a nyomasztó érzéssel kell végigcsinálni, hogy itt már elháríthatatlan bajok vannak. Elsősorban az a fontos, hogy mindezt a dolgozók is pontosan tudják, hogyan is állunk, mi a ten­nivalónk. Akik pedig az irányításban dolgoznak, le­gyenek egy véleményen. Mert az összhang hiánya okozza a legtöbb bajt. Ez az én következtetésem. Az ember hozzáadott értéke A következő beszélgető partner: Fónad Sándor munkaügyi osztályvezető. — A dolgozók évről évre viszonylag gyors bérfejlesz­tést szoktak meg, hiszen ed­digi terveinket is általában túlteljesítettük. Mit tudunk most tenni? Mert szerintem most már sokáig ne rágód­junk a tavalyi esztendőn, hanem igyekezzünk kilábalni a bajokból. Többféle variá­ciót dolgozott ki az osztá­lyunk. Ha a hozzáadott ér­tékmutatónk 13,3 százalék­kal nő, vagyis ilyen arány­ban lesz nagyobb a haté­konyságunk, akkor lehet 5 százalékos bérfejlesztés. A terveinkben kisebb számot írtunk le, ugyanakkor szigo­rúan megszabtuk a haté­konysági követelményeket. Tavaly ugyanis jócskán rom­lott ez az úgynevezett hoz- záaadott értékmutatónk. Sok a tartalékunk, több mint 100 ezer túlóránk volt, ezt 60 ezerre akarjuk csökkenteni. Jobban kell ösztönözniük a mozgóbéreknek is. Sorolhatnánk sokáig. Vagy­is: újra a gépek mellé kell visszatérnünk. Hiszen mint kiderült, az ember munkája által az anyag értékéhez hoz­záadott érték lett a döntő. S ez az érték megtalálható az emberekben, az ötven falu­ból bejáró munkásokban. Valóban írhatnánk egymás mellé okokat, következteté­seket, elemezhetnénk még oldalakon át. De mégis a legfontosabb , nemcsak köz- gazdasági értelemben: az ember által „hozzáadott” ér­ték. Fegyelem dolga ezt az értéket nem elpazarolni. Ve­zetői felelősség dolga ezt az értéket jól kamatoztatni. Hekeli Sándor MsmisMfä 1979. március 23-, péntek lavaszi-nyári ruhák Hatvanból A Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet szerző­dést kötött az NSZK-beli Bochne-céggel, s megrendelésére női divatruhákat készít. Az elmúlt évben több mint egy­millió forint hasznot hozott ez a szerződés a szövetkezet­nek. Az idén várhatóan tovább növekedik ez az összeg, mert a korábbi, évenként néhány ezer helyett ma már havonta 5—600 ruhát készítenek. A szövetkezet korábban kötött gyermekruhákat készített, most húsz asszony varrja, hímezi az apró mintás, kis galléros, bélelt tavaszi-nyári ruhákat. Képünkön a legújabb fazon minőségi ellenőrzé- _____ sét végzi Bengó Anna. ___ ( Fotó: Szabó Sándor) Rend a lelke mindennek Népi ellenőrök utóvizsgálata a GYÖNGYSZQV-áfésznál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents