Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

Vár a könyvtár, hív a vár... Tájak, korok, múzeumok — Könyv és ifjúság—Barátaink életéből — Művészet és fiatalok Áprilisban, a KISZ kö­vetkező mozgalmi évének nyitányával új ifjúsági ak­ció kezdődik Művelt ifjúsá­gért, korszerű műveltségért jelszóval. Az ifjúkommu- nisták új akciója nem he­lyettesíti a már hagyományos ifjúsági művelődési progra­mokat, hanem kiegészíti, gazdagítja azokat. A jövő hónapban induló, s az elkö­vetkezendő évekre szóló ak­ció céljáról, rendszeréről kértünk tájékoztatást Köpf Lászlómétól, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárától. — A Művelt ifjúságért, kor­szerű műveltségért jelszó je­gyében meghirdetett új akció célja, hogy az egész évet át­fogó művelődési feladatokat jelöljön meg a KlSZ-alap- szervezetek, a KlSZ-fiatalok számára, hogy jelentős se­gítséget adjon az alapszerve­zetek művelődő közösséggé válásához, vonzóvá tegye a közösségi művelődést — mondta bevezetőben Köpf Lászlóné. — Az új akció meghirdetése előtt bizonyos ellentmondás volt a KISZ művelődésre serkentő mun­kájában, ugyanis a KISZ-ta- goknak kötelességük, Ijogy műveljék magukat, ám ehhez nem biztosítottunk szerve­zett keretet. A KISZ-nek csupán egy-két ilyen jellegű akciója volt, mint például az, hogy ne legyen olyan KISZ-tag,. aki nem végezte el a nyolc általánost. A fia­talok ezért főként az ifjúsá­gi mozgalmon kívüli rendez­vényeken, más kereteken be­lül művelődtek, jártak mozi­ba, könyvtárba, múzeumba. Ebből következett aztán az. hogy a KlSZ'tagok az utób­bi időben kevésbé tudtak megfelelő, a korszerű műve­lődéssel kapcsolatos egyéni vállalásokat tenni, s az alap­szervezetek sem bízták meg ilyen feladatokkal az ifjú­kommunistákat. Az új mozgalmi évben le­hetőség nyílik ezek pótlására, mert a most meghirdetett akció korszerű követelmény- rendszerre épül. Hasonlóra, mint az azóta szép eredmé­nyeket hozó Edzett ifjúsá­gért mozgalom. Az átfogó, több évig tartó programso­rozat lehetővé teszi, hogy minden KISZ-fiatal részt ve­gyen az akcióban, mert pél­dául áthidalható a művelt­ségi szintből adódó különbség amely miatt eddig nagyon sok gondunk volt. Most mindenki a kedve, érdeklődési köre, tehetsége szerint, s a helyi lehetőségeket kihasználva ve­het részt a közösségi művelő­désben. — Milyen kulturális, mű­velődési területeket fog át az akció? — Négy, a KISZ politikai munkája szempontjából fon­tos területre épül az akció. Az első a Hazai tájakon ne­vet viseli, s a honismereti mozgalom kiszélesítése, ha­zánk múltjának, szocialista jelenének, lakó- és munka­helyünk, iskolánk, szűkebb közösségünk hagyományai­nak, fejlődésének megisme­rését, bemutatását segíti elő. Egyebek között bekapcsolód­hatnak a fiatalok a Tájak, korok, múzeumok mozga­lomba,, a helytörténeti kuta­tómunkába, részt vehetnek a népfront honismereti pá­lyázatain. A másik aikcióforma neve: Könyv és ifjúság. Célja, hogy népszerűsítse és kiter­jessze az ifjúsági olvasómoz­galmat, erősítse a könyvtá­rak és az alapszervezetek kö­zötti kapcsolatot, a könyv barátaivá nevelje a fiatalo­kat. Ebben az akcióban if­júsági könyvnapokra kerül sor november 1—5 között: könyvárusítás, irodalmi mű­sorok, író-olvasó találkozók, rádiós vetélkedők szerepel­nek az eseménysorozat prog­ramjában. Egyéni olviasópá- lyázatot is meghirdetnek majd, s a legjobb tíz pálya­munkát értékes könyvjutal­makkal díjazzák 1980 máju­sában. — A Művelt ifjúságért ak­ció harmadik területe a Barátaink nevet viseli. Mi ennek a célja? — A szocialista országok if­júsága közötti barátság és megbecsülés erősítése, a test­véri országok kultúrájának, életének megismerése, művé­szetének bemutatása. Az alapszervezetek ezen a terü­leten bekapcsolódhatnak ab­ba a mozgalomba, amelynek során egy-egy szocialista or­szágot kell alaposan megis­merniük, és kiállításokon, ze­nei-irodalmi műsorokon be­mutatniuk. Fontos része le­het ennek az akciónak a testvérmegyék, -vállalatok, -iskolák közötti kapcsolatok bővítése, szélesítése levelezés, tapasztalatcsere-látogatás út­ján. Ha nem is minden terü­leten, de részben kapcsolódik ehhez az akciósorozathoz a negyedik, amelyik a Művé­szet és ifjúság nevet viseli. Ennek az a célja, hogy az alkotó tehetséggel rendelkező fiatalok munkáit bemutassuk, művészetkedvelő fiatalokat neveljünk, hogy mind több ifjúkommunistát hecsálogas-. sunk a tárlatokra, a hang­versenytermekbe, s bevon­juk az ifjúsági mozgalomba a fiatal művészeket. Az ak­ció keretében hirdetik meg azt a pályázatot, amelyen irodalmi, képző- és iparmű­vészeti alkotásokkal, zene­művekkel, filmekkel vehet­nek részt a fiatalok. Az ér­deklődők részletes tájékozta­tást kapnak a KlSZ-bizott- sáigokon, annyit azonban már most elmondhatunk, hogy a pályázat 1980 feb­ruárjában zárul, az ered­ményhirdetésre pedig április­ban kerül sor. — Említette, hogy április­ban kezdődik az akciósoro­zat. Hol tart jelenleg az elő­készítő munka? — Ezekben a hetekben építjük ki a kapcsolatokat a társszervekkel és intézmé­nyekkel, mint például a könyvtárakkal, a múzeumok­kal, s most kerül sor az egyes közelebbi programok tervezésére, egyeztetésére. A manókban vemdégeink lesz­nek a csuvas komszomolns- táik képviselői, a nyáron pe­dig a bolgár testvérszerveze­tünk vezetői látogatnak a megvébe, így a Barátaink akció részleteit is meg tud­juk beszélni velük. Mindez biztosítéka annak, hogy az elképzeléseinknek megtel élő­én valósítsuk meg a Művelt ifjúságért akció valamennyi programját, tervezett ese­ménysorozatát — mondta befejezésül Köpf Lászlóné. Szilvás István Csillag a borítékban Mosvai Kinga, Kincs Henriette és Hanner István a szak­kör vezetőjével a „szobamúzeumban” Egy francia rendszámú gépkocsi járta a község út­jait a múlt nyáron. Utasa a nagyszülők régi házát fény­képezte, kutatott qz emlékek után. Az általános iskola hely- történeti szakkörének tagjai és a vezetője, felfigyeltek erre, s a kérdezősködés után megtalálták a Tanácsköztár­saság helybeli direktóriumá­nak volt elnökét. Lukács Im­re 90 éves és Franciaország­ban, egy Párizs melletti kis­városban lakik. Az ő unoká­ja látogatott el tavaly Fel- debrőre. A szorgos kis diákok és az idős ember között meg­indult a levelezés, hiszen meglehetősen ritka dolog, hogy az akkori vezetők kö­zül valaki is éljen még. A gyerekek érdeklődtek az 1919-es forradalom esemé­nyeiről, a veterán élményei­ről, s a legutóbbi borítékba egy kis ötágú csillagot is tettek, hogy ezzel is emlé­keztessenek a tanácshatalom 60. évfordulójára. „A jelen önérzetét, a jö­vendő reménységét a múltak emléke adja meg, épp azért egy nemzet, amelynek van jövendője, megbecsüli múlt­ját...” — olvasható e Kos- suth-idézet a szakkör napló­jának mottójaként. Az iskolában éppen nagy­szünet van. A kiscsoport tagjainak egy része azonban nem szaladt ki az udvarra, hanem az igazgatói irodába igyekszik. Egy magnófelvé­telt hallgatnak vissza. A ké­szülék hangszórójából egy hajdani vöröskatona vissza­emlékezései hallatszanak. A riportot a gyerekek készítet­ték a veteránnal, aki a fa­luban lakik. — Megtaláltuk a volt vö­röskatona kitüntetését is, s ezt is beillesztjük abba a ki­állításba, mellyel a 60. év­fordulóra készülődünk — mondja a szakkör vezetője, Kincs József né helyettes is­kolaigazgató. — Tizenkét ta­gú kis csapatunk ellátogat még a község idős mester­embereihez is. Összegyűjtjük & kihalófélben levő szakmák szavait, s a tárgyi emléke­ket. Ez a falu elsősorban a dohány- és szőlőtermelésben jeleskedett, így elsősorban ez foglalkoztat bennünket. Másfél évtizede alakult a csoport. Azóta sok kisdiák kedvelte meg a „búvárko­dást”. Vannak olyanok, akik a nyolc általános elvégzése után sem vesztik el érdeklő­désüket a történelem, a ré­gészet, vagy a néprajz iránt. Néhányan volt tanítványaim közül, akik most középisko­lások, nyaranta segédmun­kásként dolgoznak az al­templom feltárásánál, vagy az avar sírok ásatásánál. A szakkör a múlt évben második helyezést ért 'el az országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázaton. Az iskolával szemközti ta­nácsháza szolgálati lakásá­ban zsúfolódnak a régi szer­számok, használati tárgyak, fegyverek, ruhák, köcsögök, rokkák. — Egy héten két délutánt itt töltünk — mondja a kis Pál Zsuzsa. — Rendezget­jük az anyagot, megtisztít­juk a kosztól, a portól az értékes emlékeket. A szobákban minden meg­található, amit a gyerekek szorgos munkával gyűjtöt­tek. — Régóta foglalkoztat ben­nünket egy helytörténeti múzeum létrehozása, de ez több akadályba is ütközik — tájékoztat a szakikörveze­tő. Nincs rá megfelelő he­lyiség, no és pénz se. Így hát a szerzemények nagy részét itt tároljuk, a többit az iskolában, noha sokan kíváncsiak lennének a fel­kutatott tárgyakra. Igaz ugyan, hogy a történelemok­tatásban fel tudnak használ­ni egy-két tárgyat, meg tud­ják mutatni a tanulóknak az avar kori leleteket, a cse­répedényeket, de a nagykö­zönség nem tekintheti meg ezeket. Idővel talán ez az óhaj is teijesiíL h tiássfú Ifjúkommunisták társadalmi munkán kaptak pénzt: ilyen például a parkosítás, községekben a közterület szépítése és a hul­ladékgyűjtés. Ebben az ak­cióban, amelyet a KISZ az úttörőkkel együtt végzett, az 1978—79-es mozgalmi évben eddig 1761 tonna fém-, 142 tonna papír-, és 17,9 tonna hasznos textilhulladékot gyűjtöttek. A következő mozgalmi év terveiben szerepel a paksi atomerőmű építkezéséhez a toborzás, főleg szakmunkás ■ és műszaki fiatalok segítsé­gét várják. A gyöngyösi já­rási KISZ-bizottság a par­lagföldek feltörését, művel- hetővé tételét vállalta. Áp­rilisban a gyermek szolida­ritási alapra fizetik be a kommunista műszakok be­vételét. A KISZ és az úttö­rőmozgalom közös társadal­mi munkái szintén a gyer­mekévi programhoz kapcso­lódnak. Hevesen a zöldség­program megvalósításán dol­goznak majd a fiatalok. 1979 nyarán 2000 Heves me­gyei KISZ-tag vesz részt az ország különböző területén az építőtáborok munkájában, rajtuk kívül még 500 szak­munkástanuló és dolgozó se­gédkezik majd Bélapátfal­ván. Ki volt Anonymus? Szakmunkástanulók és a történelem A napokban rendezték meg Egerben a szak­munkástanulók történel­mi országos tanulmá­nyi versenyét. A rajthoz a megyék és a főváros legjobbjai álltak, s a huszonnyolc ifjú közül a három első helyezett ré­szesült értékes jutalom­ban. Az újságíró — tudósító­ként — arra volt kíván­csi, hogy ezek az ifjak mit hoztak tarsolyuk­ban, mennyire ismerik a história alapvető össze­függéseit? A teszteket ma már lega­lább annyian dicsérik, mint amennyien szidják. Tulaj­donképpen mindkét félnek igaza van valamilyen vonat­kozásban. Egy azonban tény: ha a kérdéseket alaposan megfontolják, ha a válaszo­kat változatos formában várják, akkor valószerű eredmények születnek, vagyis a tájékozottság átfogób­ban és gyorsabban feltérké­pezhető mint más módsze­rekkel. FIN-eseménynaptár A forradalmi ifjúsági na­pok kiemelt megyei rendez­vényei március 22—31. kö­zött: Március 22.: Világ Ifjúsá­ga — sajtóankét Gyöngyö­sön — Magyar Ifjúság-nap a Thorez-bányaüzem és Ga- garin Hőerőmű Vállalat KISZ-bizottságán. — Ifjúsági Magazin — an­két az egri Dobó István Gimnáziumban és az Alpári Gyula Közgazdasági Szakkö­zépiskolában. Március 23.: — Gyermek- és úttörő-sajtónap Egerben. Március 24.: — „Közélet és klub” címmel vetélkedők Pétervásárán az egri járás­ban működő irodalmi szín­padok, csoportok részvéte­lével. Non-stop pol-beat mű­sor az egri főiskola előtti téren­— Komplex ifjúsági nap az egri városi körcsarnok­ban. Március 25.: — Mozgó Vi­lág-ankét az egri főiskolán. — A Belépés nemcsak tornacipőben című rádió­műsor felvétele az egri vá­rosi körcsarnokban. Március 31.: — Pétervá- sárán az Elődeink útján ak­ció keretében ifjúsági nagy­gyűlés, fáklyás felvonulás, harci túra a 39-es dandár északi hadjáratának útvona­lán. Nos, az Országos Pedagó­giai Intézet munkatársait el­ismerés illeti, hiszen a fel­adatokat igényesen állítot­ták össz’e: nemcsak tárgyi tudást követelnek, hanem lényeglátást is. Aki az első közé óhajtott kerülni, annak tudnia kellett, hogy ki volt Pheidiász, Hérodotosz, Taci­tus, Vergilius. Újabb ponto­kat szerezhetett, ha műveik címét is felsorolta. Bizonyít­hatta, hogy ismeri a közép­kori műveltség egyházi jel­legét, a szentek élete köré fonódott legendákat, az első magyar történetírói alkotá­sokat, a gesztákat. Megmu­tathatta: különbséget tesz a bandériális és a zsoldos had­seregek között. Megfogal­mazhatta: mit jelent az ere­deti tőkefelhalmozás, mit tanított Kepler, elkülönít­hette az utópikus és a tudo­mányos szocializmust, ma­gyarázhatta a Kommunista Kiáltványt, megfogalmazhat­ta a hazai kapitalista fejlő­dés első félreérthetetlen je­leit. Értékelhette a reform- mozgalom célját Kossuth és Széchenyi programja alap­ján, elemezhetett egy Marx- idézetet, s kommentálhatta Várnai Zseni egyik versso­rát. @ Ez bizony erőpróba volt a javából! Annál is inkább, mert első és második osz­tályban mindössze heti egy órát — ez végzetesen kevés — foglalkoztak ezzel a tárgy- gyal. Az első három helyezett azonban másképp vélekedik, nem feledkezve meg a ma­gyarázatról sem. Az első díjas egri Holló Ervin mondja: — Már általános iskolá­ban megszerettem a törté­nelmet. Nem az iskola be­folyásolt, csak így formáló­dott érdeklődésem. Talán az ilyen témájú regények hatá­sára. Ezért nem elégedtem meg az .anyaggal, a tanköny­veikkel, hanem más munká­kat is olvastam. Ezért ment könnyen a válaszadás. Hasonlóan fogalmaz a má­sodik hely birtokosa, a za­laegerszegi Havas Ernő. — Így indultam én is, a kezdeti - érdeklődés olyan szenvedéllyé erősödött mint másoknál a futballrajongás. Ezért sokkal többet jegyez­tem meg, mint amennyire az órákon szükség volt. A harmadik a nyírbátori Styevka János lett, aki tár­saihoz hasonló szorgalom­mal készült fel. — Sokat jelentett taná­rom segítsége, hiszen az ösz- szefüggésekre hívta fel fi­gyelmemet, arra oktatott, hogy felfedezzem a jelensé­gek mögötti mozgatórugó­kat. .. o Ott voltam a szóbelin, vé­gighallgattam a feleleteket. A szigorú zsűrizés után nyolc gyerek jutott ide. Egymás után következtek, s vala­mennyiüknek egyetemes és magyar történeti vonatko­zásban kellett kommentálni­uk az alábbi versidézetet: „Vörösbe fordult itthon a világ.” Mindannyian pontos ada­tok regimentjét sorakoztat­ták fel az emberirtó első vi­lágháborúról, az őszirózsás forradalomról és a Tanács- köztársaságról. Ráadásul mindössze öt perc állott rendelkezésükre, azaz meg­mutathatták : mennyire tud­nak tömöríteni, hogyan ros­tálják ki a kevésbé fontosat. Néhányuk számára ez ko­moly akadály volt, s elvesz­tek az események dzsunge­lében, a legügyesebbek vi­szont ügyesen emelték ki a hangsúlyos motívumokat. A nyírbátori fiú talpra­esettsége tetszett legjobban: ő valóban a költeményhez kötődve, okosan, meglepően értelmesen magyarázott. Az különösképp megör­vendeztetett, hogy a többség szabatosan, magyarosan tol­mácsolta mondanivalóját. Dóra György, az Oktatási Minisztérium munkatársa, a közismereti versengések szervezője ugyancsak elége­dett. — A huszonnyolc ifjú a „krémből” toborzódott, így hát ők méltán jeleskedtek. Ez megnyugtató, mert azt jelzi, hogy a nevelők gon­dolnak a tehetségekre, s azokkal külön is foglalkoz­nak. Ezért nem kallódhat­nak el. Az első három he­lyezett elvégzi a szakmun­kások szakközépiskoláját, vagy különbözetivel folytat­ja — levelező úton — gim­náziumi tanulmányait. Utá­na megpróbálkoznak a főis­kolával, valószínűleg fel is veszik őket. Ez pedagógus­érdem a javából, s erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt jutalmazzuk. Ez az országos versenysorozat emellett azért is számottevő, mert az iskolai selejtező és a me­gyei elődöntők ezreket moz­gatnak meg. Ennyien veszik a fáradságot, hogy elmélyed­jenek egy-egy tárgy anya­gában. Szerintem ez az iga­zi -nyereség, hiszen diákok serege gyarapítja ismereteit] s az így szerzett többletet a mindennapi életben sokol­dalúan kamatoztathatja mindenki. (pécsi) Az ország 29 ezer iskolai és munkahelyi KlSZ-alap- szervezetében ezekben a he­tekben értékelik a tavalyi munkát, s a dolgozói alap­szervezetekben a napokban sor kerül a második tag­gyűlésre is, ekkor öntik vég­leges formába a további terveket, elképzeléseiket tár­sadalmi munkaakcióikról. Heves megyében az elmúlt évben két nagyobb szabású KISZ-es társadalmi munka­kezdeményezés született. Áp­rilis 22—23-án a V1T jegyé­ben tartottak kommunista műszakot, amelyek bevételé­ből nagyobb összeget aján­lottak fel a VIT-alapra. A szervezést a KISZ kezde­ményezte, de az ifjúsági mozgalomban nem dolgozó fiatalok, s a szocialista bri­gádok is szép számmal vet­tek részt az akcióban, öt­venegyezer fiatal 400 ezer forintot fizetett be a VIT- alapra, A kommunista mű­szakok másik célja a lakás- építési alap bővítése, óvo­dák, bölcsődék építéséhez történő hozzájárulás volt. A tanuló fiatalok olyan társadalmi munkát végez­tek, melynek értékéért nem

Next

/
Thumbnails
Contents