Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

iftÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄftÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄftÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: A különbéke ára Az egyiptom—izraeli különbéke, Carter hatnapos] közel-keleti közvetítése és a még mindig titokban tar­tott tervezetnek az izraeli kabinet által történt jóvá-' hagyása után, minden eddiginél közelebb került a < megvalósuláshoz. Igaz, az izraeli parlamentnek is ál- ] dását kell adnia az amerikai bábáskodás mellett lét-] rehozott alkura. A knesszet azonban aligha fogja] megvétózni a béketervet, amelynek szinte minden < pontja Izraelnek kedvez. Bár a békeszerződés Carter kairói és jeruzsáletni < ingázása során módosított fejezetei nem ismeretesek,] egyes lépésekből következtetni lehet rá: Szadat elnök] feláldozta az egyiptomi és a palesztinai nép érdekeit] a kétes értékű egyezmény oltárán. Erre lehet kövét- < keztetni egyebek között az egyiptomi hadügyminisz-] térium legújabb diplomáciai offenzívájából, amellyel] már jó előre magyarázni, egyszersmind mentegetni < próbálja a Szadat által tett legújabb engedményeket. A kairói hivatalos nyilatkozat egyebek között azt < állítja, hogy a gázai-övezetben és a jordán folyó nyu- < gáti partján megvalósítandó autonómia kérdését ősz-] szekapcsolták a szerződés egészével, s az okmányok; ratifikációs eljárása után amerikai—egyiptomi—izra-1 éli tanácskozás kezdődik az említett területek önkor- < mányzatának megvalósításáról. A tárgyalásokat egy! éven belül befejezik, s azután választásokat tartanak, ] amelynek befejezése után megválasztják a helyi ön- kormányzati tanácsokat, választásokat tartanak és fel- < oszlatják az izraeli katonai és polgári közigaza tás - szerveit. Ezt ígéri tehát Kairó. Ezzel szemben a jól tájéko- ! zott washingtoni CBS tv-állomás hírmagyarázója] szerint a palesztínaiakat minden jel szerint kisemmi- < zik, az Egyesült Államok pedig példátlan katonai sze- ( rephez jut az egyiptomi—izraeli különbéke révén. A ] CBS szerint szó sincs arról, hogy felszámolnák a ti­zenkét éves megszállás alatt Ciszjordániában a nem- 1 zetközi jog megsértésével létesített izraeli települése- < két. Mi több, aligha kerül majd sor a Kairó által rek- ] lámozott helyhatósági választásra. Megfigyelők tudni ] vélik, hogy Izrael ehhez csak abban az esetben járul' hozzá, ha abban Jordánia is közreműködik. Más szó- < val az izraeli kormány hallani sem akar a palesztinai < nép nemzeti jogainak érvényesítéséről. Amerikai fór- ] rások szerint a gazai-övezetet illetően is olyan titkos] megállapodás született, amely lehetővé teszi, hogy to-« vábbra is ott maradjon egy hatezer főnyi izraeli ka- < tonai egység. Ezekkel a tényekkel függ össze a megszállt terüle- ] tek lakosságának napok óta tartó tiltakozó megmoz- ] dulása, Jasszer Arafatnak az arab népekhez és kor- < mányokhoz intézett felhívása: hiúsítsák meg az arab < népek rovására kötött szégyenletes különbékét, hajt- ] sák végre a múlt év novemberi bagdadi csúcskonfe-] rencia határozatait, vezessenek be gazdasági bojkottot; Egyiptom ellen. Szadatnak számolnia kell vele, hogy az arab nép < számára megalázó különbéke ellenállást vált ki. A ] történtek után még az úgynevezett mérsékelt orszá- ] gok is politikájuk felülvizsgálatára kényszerülnek, ez; pedig Egyiptom elszigeteléséhez vezethet. A különbé­kéért tehát az egyiptomi népnek is súlyos árat kell! fizetni. Kanyó András Kuvait VARSÓ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB Politikai Bizott­ságának csütörtöki ülésén Edward Gierek első titkár számolt be moszkvai látoga­tásáról és a Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB-főtit­kárával folytatott megbeszé­léseiről. A megbeszélések is­mételten megerősítették a két ország teljes egységét az enyhülés, a béke és a lesze­relés kérdéseiben, állást fog­laltak amellett, hogy szembe kell szegülni az agresszió és feszültségkeltés próbálkozá­saival. becs Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és a fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 197. plenáris ülését. A tanácsko­záson felszólalt Lubomir So- pov nagykövet, a bolgár kül­döttség vezetője. Sopov nagy­követ beszédében egyebek között rámutatott arra, hogy a bécsi tárgyalásokon a haladást nagymértékben hátráltatja az a körülmény, hogy a nyugati országok ed­dig nem adtak konstruktív választ a négy szocialista or­szág tavaly június 8-án be­nyújtott kompromisszumos javaslatára. MOSZKVA Csütörtökön megkezdte a Progressz 5. teherűrhajó ki­rakodását a Szaljut 6. űrál­lomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Prjumin. Ezt a mun­kát az űrhajósok nem tekin­tik a legkönnyébb feladat­nak: súlytalanul ugyanis szinte nehezebb elvégezni a rakodást, mind a földi kö­rülmények között, holott az űrállomáson a tehernek sincs súlya, t VAT1KANVÁROS Vatikánvárosban csütörtö­kön nemzetközi sajtóértekez­leten nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa első en- ciklikáját. Az iratot Rober­to Tucci, a vatikáni rádió igazgatója ismertette. A kö­zel százoldalas enciklikában II. János Pál — elődjeihez hasonlóan — a nagy kor­kérdésekben, általános prob­lémákban fejti ki álláspont­ját. A pápa — II. vatikáni zsinat szellemében — han­goztatja, hogy az egyház semmilyen körülmények kö­zött nem olvadhat össze vagy azonosulhat politikai szervezetekkel, nem kapcso­lódhat egyetlen politikai rendszerhez sem, a pápa tá­mogatásáról biztosítja azt a harcot, amely az ENSZ kere­tében folyik az emberi jo­gokért. A délibáb realitásai Vagy öt éve, hogy az Arab (Perzsa)-öböl északi végén 17 ezer négyzetkilo­méteren elterülő s alig több, mint egymillió lakosú ország azóta elhunyt uralkodója, Sejk Szabah Al-Szalem Al- Szabah emír e sorok írójá­nak a kuvaiti életszínvonal­ra vonatkozó kérdésére így válaszolt: „Ha akarnánk, minden állampolgárunkat születése pillanatától kezdve — lemondva bármi ellen­szolgáltatásáról — tisztessé­ges életjáradékban részesít­hetnénk, a munkát pedig a külföldiekkel végeztethetnénk el. De hát, nem ez a célunk, hanem állampolgáraink ak­tív részvétele a hazánk fel­virágoztatásáért folyó mun­kában. .. ” Nem túlzott a néhai ural­kodó, ha figyelembe vesszük, hogy a világon alig egy-két ország mondhat magáénak akkora egy főre jutó nem­zeti jövedelmet, mint Ku­vait, ahol az tavaly 11,3 ezer dollárt tett ki. Ez még akkor is szép summa, ha — tekintettel a tőkés társadal­mi viszonyokra — tudjuk, hogy nem minden állampol­ezmwsw 1979. március- fS.; péntek gár egyformán részesül a „nemzeti kalácsból”. Nem olyan régi keletű ez a jólét, mert a jórészt si­vatagos területű Kuvait év­századokon keresztül a világ szegényei közé tartozott. A fordulat 1938-ban kezdődött, amikor kőolajra bukkantak a homok alatt. Az először lassan, majd egyre erőtelje­sebben áramló „folyékony arany” juttatta be Kuvaitot a „gazdagok klubjába”. A kis ország kőolaj-nagyhata­lommá, a világ negyedik exportőrjévé vált évi csak­nem 100 millió tonnás ter­melésével. Telt ebből az uralkodó réteg luxusigényei­nek kielégítésére, s a jócs­kán elmaradott ország gaz­dasági-infrastrukturális ar­culatának a megváltoztatá­sára, valamint a lakosság életkörülményeinek és szo­ciális ellátottság látványos megjavítására. Elhamarkodott lenne eb­ből azt a következtetést le­vonni, hogy Kuvait tejjel- mézzel folyó Kánaán. A ked­vezmények elsősorban a ku­vaiti állampolgárokat illetik meg, s csak jóval kisebb mértékben a lakosságnak immár 58 százalékát alkotó vendégmunkásokat: a palesz­tin arabokat, a jordánokat, a jemenieket, pakisztániakat és az indiaiakat. A fejlett tőkés országokból importált infláció tavaly 12 százaléknyi volt. Miután két éve feloszlatták a parlamen­tet, a hatalom még jobban összpontosult az uralkodó Szabah-család kezében. Az alapvetően konzervatív és Nyugat-barát orientációjú Kuvait ugyanakkor az el nem kötelezettek mozgalmá­nak tagja, szolidáris az arab népek igazságos harcával és síkraszáll a közel-keleti vál­ság átfogó rendezése mellett. Ez utóbbi a politikai alapja a szocialista országokhoz — köztük hazánkhoz — fűződő korrekt kapcsolatainak. El­mondhatjuk, hogy ezek ma­gyar viszonylatban jók és fo­lyamatosan fejlődnek. Külö­nösen gazdasági téren látvá­nyosan, mert 1974 óta a magyar—kuvaiti kereskede­lem ötszörösére növekedett s megközelítette az évi 50 millió dollárt. Ennek 98 szá­zaléka a magyar export, amelyet felerészben élelmi- szeripari cikkek alkothak. Gépiparunknak is jelentős piaca van Kuvaitban, ahol jó hírük van a magyar ter­mékeknek, külkereskedel­münk pedig megbecsüli ben­ne a nem hiteligényes s minden szempontból megbíz­ható partnert. így hát az együttműködés bővítése, amely Lázár György minisz­Hz agresszoroknak távozniuk kell egész Vietnam terüSetéről Zalai István, az MTI tudó­sítója jelenti: „A kínai hatóságok kísér­letet tesznek arra, hogy Vi­etnamot kárhoztassák abban az esetben, ha az általuk in­dított agressziós háború ha- marason nem fejeződik be” — így értékelte a Nhan Dán csütörtöki kommentárjában azokat a kijelentéseket, ame­lyeket az Üj-Zélandon tar­tózkodó kínai miniszterel­nök-helyettes tett. Ezek sze­rint „Kína ismét tárgyalá­sokat javasol Vietnamnak, s minden attól függ, vajon Vietnam kinyilvánítja-e jó­akarót vagy sem” továbbá „Kína nem akar háborút, s egyetlen talpalatnyi földet sem más országoktól”. A Vietnami KP lapja kom­mentárjában rámutat a kí­nai tettek és kijelentések között levő ellentmondásra, arra, hogy kína egyfelől megtámadta Vietnamot, másfelől pedig békevágyróí beszél. A Nhan Dán felhív­ja a figyelmet rá, hogy „bi­zonyos körzetekben a kínai agresszorok önkényesen előbbre tolják vietnami te­rületre a határjelzéseket. Ez a tény is bizonyítja, hogy a történelmi határvonal megváltoztatására töreked­nek”. A vietnami hírközlő szer­vek csütörtöki beszámolói egyébként csak bizonyos körzetekből jelentettek ki­sebb harcokat. Ismeretessé vált az is, hogy a kínai csa­patok kiürítették Lao Cait, Hoang Lien Són tartomány székhelyét, amely az agresz- szió egyik első célpontja volt. A város közvetlenül a határ mentén fekszik. Ugyanakkor a jelentésekből az is kitűnik, hogy bizonyos határmenti vietnami terüle­teken változatlanul jelen vannak az agressziós csapa­tok. New York, Hanoi, Ha Van Lau, a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-nagykövete szerdák) megismételte kormánya ka­tegorikus követelését; hogy a kínai hódítóknak „feltét­lenül és haladéktalanul ki kell vonulniuk” Vietnam egész területéről. „A kínai vezetők azt hiszik, saját maguk dönthetik el, hogy hol húzódik a kínai—viet­nami határ” — jelentette ki a diplomata az ENSZ New Yörk-i székházában újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban. „Ezt sohasem fogjuk megengedni. Az agresszió ál­dozataként jogunk van az önvédelemre és fegyveres erőink kötelességüknek te­kintik hazánk szuverenitásá­nak és területi épségének megvédését. Az agresszorok­nak távozniuk kell Vietnam egész területéről” — A pekingi vezetők ag­ressziójának fő célja az volt, hogy „meggyengítsék Viet­namot, majd annektálják, és egész Indokínában és a dél­kelet-ázsiai térségben utat nyissanak terjeszkedő és egyeduralmi-nagyhatalmi tö­rekvéseik megvalósulásá­nak”. Ezt Van Tien Dung vietnami vezérkari főnök je­lentette ki a Nhan Dán cí­mű hanoi lapnak adott nyi­latkozatában. Egy hét múlva aláírják az egyiptomi—izraeli békeszerződést Az egyiptomi kormány csütörtöki rendkívüli kabi­netülésén egyhangúlag jóvá­hagyta az izraeli—egyipto­mi küilönbéke-szerződés ter­vezetét. Minthogy a 360 tagú egyip­tomi nemzetgyűlésben a Szadatot támogató csoport több, mint 300 mandátum­mal rendelkezik, az ok­mány parlamenti jóváhagyá­sára is számítani lehet. Musztafa Khalil miniszter- elnök csütörtökön bejelentet­te: amennyiben újabb aka­dályok nem merülnek fel, úgy Szadat elnök március 22-én vagy 23-án Washing­tonba utazik a békeszerző­dés aláírására. Tel-Avivban a Maariv cí­mű napilap hozta nyilvános­ságra, hogy Menahem Begin izraeli miniszterelnök jövő csütörtökön, hét miniszteré­nek kíséretében szintén Washingtonba repül, hogy megkösse a békét Egyiptom­mal. Az izraeli televízió hírt adott arról, hogy az izraeli kormány a jövő hét elején kabinetülésen vitatja meg a mindeddig megoldatlan kér­dést: a Gaza-övezet és Ciszjordánia autonómiájára vonatkozó tervet. A főváros, Kuvait utcaképe, háttérben a telekommuni­kációs központ terelnek küszöbönálló ku­vaiti látógatásánák célja — kölcsönös érdek. Fálfi Viktor . Szadat elnök a csütörtö­ki kormányülés után sajtó- tájékoztatót tartott, s ezen megerősítette a washingto­ni utazására vonatkozó be­jelentést. Elismerően nyilat­kozott Carter elnöknek „a békeszerződés előkészítésében kifejtett erőfeszítéseiről”. TEL-AVIV, KAIRO, Csütörtökön ismét heves tüntetésekre került sor a ké­szülő egyiptomi—izraeli bé­keszerződés ellen a Jordán folyó megszállt nyugati part­ján különböző városaiban. A Jeruzsálemtől 40 kilo­ANKARA Irán és Pakisztán utón Törökország is kilép a CEN- TO-ból; ezzel gyakorlatilag felbomlott ez a brit és ame- . rikaá vezetéssel 1955-ben létrejött katonai szövetség. A török nemzetbizottsági tanács csütörtöki ülésén ja­vasolta a kormánynak azt, hogy mivel Irán és Pakisz­tán kilépésével a CENTÖ gyakorlatilag elvesztette a térségben betöltött szerepét, Törökország is lépjen ki a központi szerződés szerveze­téből. A török kormány elfogad­ta a nemzetbiztonsági tanács javaslatát és Bülent Ecevit Bazargan iráni miniszter- elnök szerda esti rádió- és televízióbeszéde nagy port kavart teheráni újságírói körökben. Sokan kiemelték, hogy a kormányfő ezúttal el­ső ízben intézett ilyen éles bírálatot Khomeini, valamint a gyorsított eljárásokat lebo­nyolító kivégzéseket elrende­lő iszlám forradalmi’ bírósá­gok ellen. A miniszterelnök ismét elkeseredett hangon szólt a kormány munkáját gátló nehézségekről, és ezek leküzdése céljából mielőbbi egységre szólított fel. Bazargan beszéde adta meg a csütörtöki teheráni lapok alaphangját is. A Teherán Journal például az etnikai kisebbségek problémáját vet­te elemzés alá, s a kisebbsé­geket — a miniszterelnökhöz hasonlóan — követeléseik mérséklésére és türelemre”, a kormány ezzel szemben gyors intézkedésre szólította fel. .. méterre délre fekvő Halhul- bán az izraeli katonák a fő­leg diákokból álló tüntető tömegbe lőttek, s megölték egy arab fiatalembert és egy iskolás lányt. A tüntető arab fiatalok, — akik azért ellenzik a Carter elnök kezdeményezte béke^ szerződés megkötését, mert nem látják benne a palesz­tin kérdés megoldásának biz­tosítékát — hasonló tiltako­zó akciókat rendeztek Jeru­zsálem arabok lakta keleti részében, Hebronban, Betle­hemben, Jerikóban és Ra- mallahban. utána sajtóértekezleten kije­lentette, amit a török kül­ügyminisztérium is hangoz­tatott egy nyilatkozatban: a CENTO gyakorlatilag elve­szítette minden funkcióját. A brit kormány az esemé­nyekkel kapcsolatban csütör­tökön kijelentette, hogy „to­vábbra is figyelemmel kísé­ri az érintett térség orszá­gainak területi épségét, bé­kéjét és szabadságát”, esetleg veszélyeztető fejle­ményeket”. A külügymi­nisztérium közleménye hoz­záteszi: „a szóban forgó álla­mok dolga eldönteni ezután, hogyan tudják legmegfele­lőbben szavatolni saját biz­tonságukat”. A Teheran Journal egy másik kommentárjában az­zal a veszéllyel foglalkozik, amely Izrael részéről fenye­geti Iránt. A lap arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy Tel- Aviv az országot most „má­sodik Libanonná” akarja változtatni. A forradalomra leselkedő veszélyekre figyelmeztetett csütörtökön nyilvánosságra hozott beszédében maga Khomeini ajatollah is. A vallási vezető úgy vélekedett: „külfödi érdekek és olajparaziták” még nem ad­ták fel a reményt, hogy visz- szaállítsák uralmukat Irán­ban. A külföldi érdekek lé- té.eményesei: az imperialis­ták, akik most, hogy elvesz*- tették Iránt „még veszélye­sebbek”. Végezetül a vallási vezető most sem mulasztotta él, hogy meggyőzze a közvélé- ményt: a köztársaságok kö­zül az egyetlen elfogadhátó, az iszlám köztársaság. Törökország is kilép a CENTO-ból Nagy port kavart Bazargan beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents