Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

f Erika — „visszafiatalodik'' '^^^^JíiyVVVvWVWWVVVVVWSA/VVVWv^AAAAAA^ Generációk egymás mellett Egy nagyvállalat üzemében igen sürgős, s ezért na­gyon jól fizető munkán dolgoztak. A munkások, persze ' túlórával, olyan magas százalékokat érhettek el, hogy a teljesítmény egy részét a rendelkezések miatt ki sem fi­zették. De mert a munka határideje szorított, céljutal­mat adtak a ki nem fizethető százalékokért. Ezt azon­ban már nem a teljesítmény szerint osztották el. Az idő­sebbek többet, a fiatalok lényegesen kevesebbet kaptak. Felületes ítélettel gyorsan kimondható: íme a nem- ’ zedéki ellentét kialakulásának mintapéldája. Holott itt sem a célok, sem az érdekek nem tértek el egymástól, \ nem vette el senki a másik elől a munkát, volt bőven, . csupán a végrehajtás értékelésébe csúszott hiba. A fel- [ színen azért alakult ki a generációk közti feszültség. Persze idősebbek és fiatalabbak között mindig is 1 voltak és lesznek ellentétek mindaddig, amíg a munkát ] bérrel honorálják, s a munka szerinti elosztást akadá­lyozzák az objektív mérés mai fogyatékosságai. Lassan [ már elcsépelt a mondás: addig kellene sokat keresni,, amíg az ember fiatal. Miért ez az óhaj ? Mert az ifjú ' korban kialakuló igények rendszerint nagyobbak, mint az előző nemzedéké, hiszen a fejlettebb viszonyokból in- < dúlnak ki. ‘ Ám az ellentmondások nemcsak anyagi természetűek.' A társadalmi elismertség ma még gyakran státusokhoz ‘ kötődik. A korosabb generáció tagja általában a tanács- ‘ elnök, az szb-titkár, a gyárigazgató, a miniszter, a mű- < vezető. Az életkor más esetekben hatalmat teremt. Idő- j sebb a főbérlő, a többet kereső munkás, a sarat ránk , fröccskölő autós, az oktató pedagógus, a tilalmakat sza- j bó szülő... < Az életben való tájékozódáshoz, érvényesüléshez el-« engedhetetlenül fontos a tapasztalat. Az ember a világ- ] gal való kapcsolatait ugyanúgy építi, mint önmagát. Fok- < ról fokra, ám minél több kudarc éri e viszony alakítása ; közben, annál türelmetlenebbé válik a környezetével, a . külvilággal szemben. A kudarcok már a pályaválasztásnál elkezdődhetnek. | A 13—14 éves kor miatt erős az idősebbek (szülők, pe- ^ dagógusok) befolyása. Ezek gyakran pusztán remények- < re épülnek. A lehetőségek, főleg vidéken, határt szabnak J a fantáziának. Minél kisebb községben él, nő fel valaki, , a keretek annál szűkösebbek. Az általános iskolai neve- ; lésben sem túl széles a pályaválasztást segítő hatások , köre. A helytelen választásból származó kudarc szembe- álíthat az idősebb nemzedékei. A munkahelyi beilleszkedés sem mindig könnyű, az < üzemekben bevezetett patronáló rendszer alig-alig mű-' ködik. Miért? Mert az idősebbeknek juttatott anyagiak . még nem elégséges indítékok az emberi kapcsolat kiala- kításához. S kire haragudjon a fiatal, ha nem az idő- , sebbre, amíg azt látja, hogy a béremelés, a jutalomelosz- tás, sőt a munkák jövedelmezőségéneir megválasztása az | életkor szerint történik. A nemzedéki ellentétről szólva mégis azt kell mon- < dánunk, hogy az ellentmondások nem szükségszerűek, ' mindig is konkrét okokat kell a jelenségek mögött keres- , nünk. Az említett gyárban például az ifjúsági parlament j után a felelős vezető közbelépett, s rendeződött a dolog., A pályaválasztás korlátái még hosszú ideig feloldhatat- < lanok, csakhogy jó részük lelkiismeretesebb munkával, ] neveléssel, tudatos látókör társítással enyhíthető. Rege Sándor Lehet, furcsán hang­zik, ettől függetlenül Farkas Erika úgy döntött, hogy visszafiatalodik. Egyébként még nem érettségizett, de e néhány év alatt elég sok mindent megtanult a moz­galomból, ami arra ösztönöz­te, hogy érdemes és jó a fiatalokkal, a kicsikkel fog­lalkozni. Az egri Alpári Gyu­la Közgazdasági Szakközép- iskola harmadéves tanulója, aki beszélgetésünk előtt egy nappal mondott le KISZ- titkári funkciójáról. Ilyen­kor már érthető, hiszen ké­szülni kell az érettségire, a továbbtanulásra. — A felsőtárkányi kis­lány, hogy így mondjuk, azonnal beleszeretett az út­törőmozgalomba. Miért? — Erre a válasz egysze­rű, mert a gyerekekkel sok­kal izgalmasabb, sokkal ér­dekesebb foglalkozni, mint esetleg — elnézést — a kor- osztályombeliekkel. Hálásak, szeretnek játszani, s vala­hány játék, annyi lehetőség a fejlődésre, a tudatformá­lásra. Felsőtárkányban elő­ször a kisdobosokkal, aztán az úttörőkkel foglalkoztam. Nem tudnám megmondani, melyik „korosztály” volt a legszimpatikusabb. Az azon­ban biztos, hogy nem szíve­sen szakadtam el tőlük, ami­kor bejöttem Egerbe a szakközépiskolába. Ez a bejövetel nem volt akármilyen, mert Far­kas Erika mint kiváló úttörő azonnal zöld utat kapott a KISZ-be. Nem sok­kal később már megválasz­tották alapszevezeti titkár­nak, s ez tulajdonképpen <1* . ............. H ( Fotó: Perl Márton) elég nehéz és felelősségteljes beosztásnak bizonyult, mivel a tanintézetben az úgyneve­zett vertikális mozgalmi munka nyert létjogosultsá­got, s ez azt jelentette, hogy az elsősöktől a negyedikese­kig az alapszervezet minden tagjának bizalmát élveznie kellett. — És sikerült? — Ügy érzem, igen, és nemcsak azért, mert megvá­lasztottak, s emiatt már egy KISZ-titkár „jogerősen” min­denkinek a barátja, hanem azért is,- mert a vezetősé­günkben minden korosztály képviselve volt. Hozzá te­szem még, hogy a tanáraink — különösen Sas Margit ne­velési igazgatóhelyettes — igen sok segítséget adtak. Segítséget? Nemcsak: ötlete­ket is. így sikerült például elérnünk, hogy a „hatékony­ság, minőség” címmel meg­hirdetett mozgalom, amely nálunk a tanulmányi kérdé­sekre vonatkozik, igen érde­kes eredményeket produkált. Arra gondoltunk, hogy egy ilyen versenyben vegyenek részt nemcsak a kiváló ta­nulók, hanem mindenki, aki versenyezni óhajt, s az is, aki esetleg abból a bizonyos tantárgyból nem áll valami jól. A verseny során kide­rült, hogy éppen a „tét” miatt a gyengébb tanulók nagyszerű előmenetelt tanú­sítottak. Tegyem azt hozzá, hogy emiatt alapszerveze­tünk a legjobbnak bizo­nyult. .. ? Az alapszervezetben meg­történt a vezetőségválasztó taggyűlés. Erika lemondott, nem KISZ-titkár. Helyette újabb fiatalt választottak meg. így diktálja a gimná­ziumi élet. — Tehát megöregedtél? — Egy pillanatig sem, sőt visszafiatalodtam. Említet­tem a beszélgetés elején, hogy a legkisebbekkel, a kisdobosokkal és az úttörők­kel foglalkozom a legszíve­sebben. Most is ezt csiná­lom. Tagja maradtam a szakközépiskola KlSZ-bizott- ságának és a magam számá­ra ezt a feladatot vállaltam. Nagyon szívesen csinálom és szeretném még sokáig. Hogy mit hoz az élet? A közigaz­gatástól a pénzintézetekig sokféle munkakör vár rám, de egy biztos, hogy amíg le­het, a gyerekekkel foglalko­zom majd, s akiknek én is hálás vagyok. K. G. ipítötaborí előzetes Sike Sándor, az egri Ho Sá Mtoh Tanárképző Főiskola KISZ-bizottságának titkára a határidőnapló bejegyzése­it nézegeti, a napi és a he­ti teendőit rendezi. Éppen a nyári építőtáborok előkészí­téséről szóló jelentés fekszik előtte. — Az idén lese 14 éve an­nak, — mondotta —, hogy főiskolánkon megszerveztük az első tábort. Az országos építőtóbori mozgalomból „ki­nőttünk”, céljait, a megfogal­mazott irányelveket azonban mindig szem előtt tartjuk. Átlagosan 10—15 hazai és külföldi intézménnyel szer­vezzük meg közösen a nyári munkákat. —• Ügy tudom, hogy tavaly rekord született... — Az egri nemzetközi Pa- cajev építőtábor nemcsak szervezettségével, a résztve­vők fegyelmével, hanem (Fotó: Szabó Sándor) Fiatalok törzshelye lesz? Egerben a város legfiatalabb és legnagyobb lakótelepén, a Cseboks’zári-lakótelepen az itt élő fiatalok leendő kedvenc törzshelye, a Szamovár presszó. Mint a neve is mutatja, főleg orosz teakülönlegességeivel, grúz teakeverékeivel várja vendégeit■ A negyven férőhelyes presszó a régi gyógyszertár átalakításával csaknem félmillió forintba került, s az egri áfész üzemelteti. _______ K iemelt , ifjúsági rendezvények Országszerte — így me­gyénkben is — megkezdőd­tek a forradalmi ifjúsági napok. Itt a mároius 14— 21 között lezajló rendez­vénysorozat néhány kiemelt megyei, járási, városi prog­ramjára hívjuk fel a fi­gyelmet. 14-én kezdődnek Gyön­gyösön a megyei diáknapok, Egerben pedig tavaszi futó­nap lesz a dolgozó fiata­lok részvételével. 15-én megyeszerte ünnepélyes meg­emlékezésekre, nagygyűlé­sekre kerül sor, Kápolnán komplex ifjúsági napot tartanak az 1848-as szabad­ságharc és polgári demok­ratikus forradalom évfordu­lóján. 18-án Hatvanban ta- tanácskoznak a megyei Ifjú Gárda-parancsnokok, míg Bélapátfalván Kolacskov- szky-emléktúrát indítanak. 19-én Hevesen rendezik meg az Üttörő Gárda ünnepélyes egységülését a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. és a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából 20— 21-én zajlanak a megyeszék­helyeken a tudományos-rtech- nikai úttörőszemle megyei fíjrdulói. Március 21-én Hatvanban a megyéd sajtóhét premierje­ként kiállítás nyílik a KIMSZ történetéből­számadatokkal is megdöntöt­te az eddigi főiskolai re­kordot, mert 400 hallgató 28 ezer munkaórát dolgozott. — Ez szép eredmény. Es mi várható az idén? — Pontos számadatokat még nem tudok mondani. A nyári munkák szervezését már egy jó hónapja meg­kezdtük. Felvesszük a kap­csolatot a hazai és a kül­földi intézményekkel, meg­kötjük a szerződéseket. Az idén is dolgoznak majd ná­lunk szovjet, lengyel, német, szlovák és bolgár egyetemis­ták, főiskolások. Egyre bő­vül a kör és nő az igény. — Ezek szerint a főisko­lások szívesen jelentkeznek táborba. — Ez akár kérdés volt, akár nem ,.. nem ilyen egy­szerű. Minden a jó szerve­zéstől és a meggyőző propa­gandától függ. Persze nem jelszavakkal, hanem konkrét tényekkel operálunk. Ha például egy „veterán” tábo­rozó tart beszámolót, akkor jobban sikerül érzíékeltet- nün/k hogy a táborozás — élmény. Az alkalmilag, „hi­vatalból” megszervezett cso­portokat a közös munka és a színvonalas programok kovácsolják igazi közössé­gekké; diszkó, kirándulások, politikai viták, sportdélutá­nok, játékos vetélkedők, ér­dekes előadások, tájékozta­tók, találkozók, külföldi es­tek teszik változatossá a szabad idő programját. Kül­földi vendégeink egyhetes kirándulást is tesznek az országban. Természetesen a legfontosabb az, hogy hall­gatóink a népgazdaság szem­pontjából hasznos munkát végeznek, s jó leckét kap­nak a munkára nevelésből. — Kik irányítják ezt a munkát? — Hat-hét KISZ-vezető vagy aktivista készíti elő a tábort. Amíg a tervek meg­valósulnak, addig még né- hányan bekapcsolódnak: a hazad és külföldi intézmé­nyekkel együtt, egyidőben szervezünk. Tavaly példá­ul — az Állami Ifjúsági Bi­zottsággal történt egyezte­tés után — a Heves me­gyei Tanácsa Építőipari Vál­lalattal és az egri/városi tanács Mélyépítő -és Város- gondozási Üzemével kötöt­tünk szerződést, s ez az idén csupán annyiban mó­dosul, hogy ez utóbbi he­lyett az Eger—Mátra vidé­ki Borgazdasága Kombinát­tal kötöttünk szerződést. — Jó időt. jó munkát kí­vánunk a nyári táborozás­hoz! S. A. fWSAAAAAAAAAAAAAA^AVWVAAAAAAíWAAAAAAAAAA/VAAAAAAÁÁAAAWWW Nyelvöltő Felnőtt gyerekek — Mivel magyarázható, hogy azelőtt az volt a szo­kás, hogy a gyerekek segítették öreg szüleiket, most pe­dig fordítva: a szülők segítik felpőtt gyermekeiket? — adtam fel a kérdést néhány velem egyivású ismerő­sömnek. íme a válaszok: — Igen, a szüleim segítenek. Es ez annál is megle­pőbb, mivel én magam nem segítem a gyerekeimet. Hogy ebben az esetben ki segít nekik? Az én szüleim. — Az én szüleim saját maguk ludasak ebben a do­logban. Amikor kicsi voltam, olyan életszínvonalat biz­tosítottak számomra, amelyet én most a saját fizetésem­ből nem tudok tartani. Ilyenformán most megfizetnek a nevelésben elkövetett hibáikért. — Ki mondta magának, hogy régen a gyerekek se­gítették a szüleiket? Ezek csupán a mi szüléink meséi azokról az időkről, amikor ők voltak gyerekek. Hiszen én is mondom a gyerekeimnek, hogy segítem a nagy­anyjukat és nagyapjukat. Igaz, ők már nem hisznek nekem. — Gondolkozzék csak egy kicsit: van-e jogunk el­utasítani ezt a segítséget? Ha lemondunk róla, szüléink megszokásból más rokonokat kezdenek támogatni, vagy ami még rosszabb — vadidegeneket. Az utolsó interjúalany pedig így válaszolt: — Negyven rubel havonta — ezt nevezi maga segít­ségnek?! German Drobíz (Zahemszky László fordítása) ^^/vaa/naaaa/saAaAaaaaaa/vn^^aaaaaíVSaa/v/vvvvvvvnaaaa/naaa^aaaa^aaa^ KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Mozart-felvéte- lek. 9.53., Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50 Monteverdi • felvételeiből- 11.20 Operet­tek. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.10 „A sóhajokból égi háború lett...” 15.10 Jascha Heifetz hegedül. 15.28 MR 10-14. 16.05 Kör- kapcsolás bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. 16.28 Kritikusok fóruma- 16.38 Pergolesi-concerto. 17.07 Hol a tartalék? 17.32 Nem­zetiség és népzene. 17.55 Operettdalok. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondo­lat. 20.00 Népi zene. 20.43 Bellini: Norma (kétfelv. opera). 23.23 Gertler End­re hegedül, Diane Ander­sen zongorázik. PETŐFI 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 Nóták. 10.00 Ze- nedélelőtt. 11.30 A Szabó csalód. 12.00 Nóták. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 La­kások, emberek. 13.30 Szí­nes szőttes- 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki, iskolája. 16.33 Ütközben! 16.35 Egészségünkért! 16.40 Operettkettősök. 17.00 Népdalok. 17.33 Ötödik se­besség. 18.33 Barátság slá- gerexpressz. 19.07 Baran­golás régi hanglemezek kö­zött. 19-25 Kiszárad-e Lu­saka? 19.45 A beat kedve­lőinek. 20.33 Híres alma materek. 21.23 Zenei szer­kesztők és rendezők mű­helyében. 22.25 Zenés já­tékokból. 23.15 Tánczene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Gyári belépő. Im­portmegtakarító termékek- Szerkesztőriporter: Tolnai Attila — 17.15 A borsod- sziráki népdalkor énekel. 17.20 Tíz perc mezőgazda­ság ___ Szerkesztőriporter: B orsodi Gyula — 18.30 Slá­gerpanoptikum — Sport — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.15 Máté Pé­ter énekel — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TQ 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 10.20 Az Onedin család (angol tévéfilmsoro­zat). 11.10 Delta■ 11.30 Ba­ráti országok táncdalai. 14.45 Iskolatévé (ism.). 16.30 Az enigma megfejtése (dok.-film). 16.45 Körséta Greizben. 17.05 Postafiók 250. 17.20 Egészségünkért. 17.30 A Balaton. 17-55 A holló nyomában. 18.25 La­pok, Petőfi Sándor napló­jából. 18.45 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jo­gi esetek. 20.40 Amerikai cigaretta (Tévéfilm). 21.50 Műkorcsolya VB. Kb■ 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 Unser Bildschirm — Nas Erkan (A mi képer­nyőnk). 19.30 Tv-híradó. 20.00 A marseille-i fiú (olasz tévéfilmsorozat). 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Bach-hangverseny. Mmüswfö 1979. március 14., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents