Népújság, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

Számvetés a megtorpanás évéről Az Eger SE közgyűlésén Amint lapunkban már hirt adtunk róla, hétfőn a kora esti órákban fejeződött be az Eger Sportegyesület évzáró sportköri küldöttközgyűlése. A tudósítás előtt néhány jel­lemző adat. Az Eger SE-ben 1978-ban 1058-an sportoltak rendszeresen. A működéshez az egyesület 8 millió 619 ezer forintot használt fel. A piros-kékek egy nemzetközi szintű sportolóval rendelkeznek, 10 a felnőtt 1. osztályúak és 18 az ifjúsági aranyjelvényesek száma, összesen 60 vállalat, szövetkezet, intézmény segíti Heves megye legnagyobb sportegyesületének munkáját. Az országos sportegyesületi rangsorban a múlt évi eredményei alapján a 14. helyet foglalja el az Eger Sportegyesület. PÁNIKHANGULAT NÉLKÜL „Az 1978-as működés ér­tékelése — a sporteredmé­nyekben történt átmeneti visszaesések ellenére — po­zitív. Az Eger SE vezetői, szakemberei és sportolói tervszerűen és céltudatosan tevékenykedtek a párt- és az állami szervek által meg­határozott feladatok végre­hajtásában” Az Eger SE el­nökségének küldöttközgyű­lési beszámolójából ragad­tuk ki a fenti sorokat. En­nek megértését szolgálta Bé­kési József ügyvezető elnök szóbeli kiegészítése is. — Az átszervezést követő évben — 1977-ben — a ki­bontakozó aktivitás, a lelke­sedéssel párosuló bizonyítani akarás, a sporteredmények­ben is olyan sikereket hozott, amelyek szakmailag megala­pozatlanok voltak. Többek között ezért sem sikerült 1978-ban megismételni, vagy megerősíteni az 1977. évi igen kiváló eredményeket. *A szervezeti változásból fa­kadó előnyöket, jobb körül­ményeket az elmúlt rövid idő alatt nem tudtuk a szak­mai munka fejlesztésében kamatoztatni. Azt kell el­fogadni, hogy a tartalmi kérdésekben — gondolok itt az edzésmunka tervszerűsé­gére, korszerűsítésére, a pe­dagógiai nevelő tevékeny­ségre — nem lehet a szerve­zeti változásokhoz hasonló gyors, látványos sikereket felmutatni. Kötelességünk, megállapítani, hogy gond­jaink elsősorban a szakmai munka hiányosságaiból fa­kadnak. Az egyesület erejét, értékét igazolja, hogy a bekövetke­zett jelentős eredménycsök­kenés nem okozott pánik- hangulatot, nem rendítette meg vezetőik, szakembereik, sportolóik hitét abban, hogy a megkezdett munkát to­vábbra is céltudatosan foly­tassák. Mint elhangzott, az egyesület vezetése, a szak­osztályok kollektívái vállal­ták a felelősséget, a sikerte­lenséget a szakemberekkel együtt. Ez a kollektivitás azonban nem csökkentette, hanem fokozta az egyének felelősségét. Hogy mivel is kellett számot vetni? MÍNUSZ 101 PONT Az Eger SE-nél a verseny- sport eredményeiben a várt­nál nagyobb 'mértékű vissza­esés történt tavaly. Emiatt a 10. helyről a 14. helyre ke­rült az ESE az országos sportegyesületi eredménylis­tán. Az 1977. évi 375 pont helyett csupán 274-et szerez­tek sportolóink az országos bajnokságokon. A mínusz 101 pont mellé szorosan odakí­vánkozik, hogy négy élvo­nalbeli csapatunk — birkó­zás, kézilabda, tenisz, vízi­labda — kiesett az NB 1., illetve OB 1-ből. Az olim­piai pontok csökkenésében meghatározó volt az egyesü­let működését legdöntőbben érintő úszószakosztály ered­ményeinek romlása. Ez a helyzet részben a tényleges gondok és problémák követ­kezménye. A női teniszezők közül a legjobb három játé­kos átigazolt, a női kézilab­dázók NB I-ből való kiesése nem volt váratlan, de a csa­pat ott nyújtott szereplése OMríIsbm £179. március is., szerda mindenképp csalódást oko­zott. Vízilabdában több év mulasztásának a végállomá­saként értékelték az OB I-ből történt kiesést. A birkózók­nál — noha egyéni sportág­ról van szó — fájt a csapat- bajnokság I. osztályától való búcsúzás. LABDARÜGÄS, KOSÁRLABDA, RÖPLABDA A 13 szakosztály közül az elnökség a kosárlabda-, lab­darúgó- és röplabda-szakosz­tály eredményeiről az elége­dettség hangján fogalmazott. Hangsúlyozta a közgyűlési beszámoló, hogy az eredmé­nyes munka egyik fö táma­sza a társadalmi, gazdasági összefogás erejében rejlik. A négy közvetlen bázisválla­lat — Finomszerelvénygyár, dohánygyár, Volán 4. sz. Vállalat, Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát — vezetői, dolgozói, valamint az egyesület közötti kapcsolat egyre több vonatkozásban ki­épül és fokozatosan erősö­dik. A város, a megye több vállalata, szervezete — szá­muk már §léri a hatvanat — közvetve 'egyesületi bá­zisnak tekinthető. S ez is mutatja, hogy az Eger Sport­egyesület valóban élvezi az egész megye támogatását. A továbbiakban Agárdi István, a számvizsgáló bi­zottság ellenőrző tevékeny­ségének tapasztalatairól szár molt be. Többek között ar­ról szólt, hogy az egyesület pénzügyi helyzete stabil, jel­lemző az igények mind ma­gasabb szintű kielégítése. A bizottság hiányosságokat is feltárt a pénzügyi gazdálko­dásban, ezek megszüntetésé­re javaslatot tett és az elnök­ség intézkedett is. ŐSZINTE HANGVÉTEL A vitában többen kiegé­szítették a beszámolóban el­hangzottakat. Boros Zoltán az edzésmunka, a szakmai munka minőségének további javítását hangsúlyozta. A felkészítés és versenyeztetés helyesebb arányait kell ki­alakítani. Arra kell töreked­ni, hogy mind többen • sze­rezzenek magasabb minősí­tést az egyesület sportolói közül. Az új értékelési rend­szer alapján ugyanis ez lé­nyegesen nagyobb jelentős­séggel bír majd. Az ESE 1058 foglalkoztatott sportoló­ja közül jelenleg 220 a mi­nősített és csak 30 rendelke­zik magasabb minősítéssel. A hozzászólók többek kö­zött a sakk-, a birkózó-, a kézilabda- és a vízilabda­szakosztály múlt évi mun­káját, idei terveit boncolgat­ták. Fesztbaum Béla a bir­kózók képviseletében el­mondta, hogy ez a mindig saját erőkre támaszkodó, sa­ját nevelésű sportolókat fog­lalkoztató, értékes olimpiai pontokat szerző és szép eredményeket felmutató szakosztály közvetlenebb kapcsolat kialakítását igény­li az ESE vezetésétől. Elbert György, az OTSH főosztályvezetője követendő példaként említette a kül­döttközgyűlés őszinte hang­nemét, a szerényebb eredmé­nyek okainak elemzését. Azt, hogy a felszólalók a külső okok felsorakoztatása mel­lett nem hallgatták el saját munkájuk fogyatékosságait sem, s keresték a hiányos­ságok megszüntetésének út­ját. Az országos rangsorban elfoglalt 14. hely kötelezi is az egyesületet. Az országos sportvezetés a ma és a jövő magyar versenysportjának bázisaként tartja számon az Eger SE-t. Mind több nem­zetközi szintű versenyző ne­velését várják a sportkörtől, nem elsősorban a most kö­vetkező, hanem az 1984-es olimpiára, hiszen ehhez az alapokat már most meg kell teremteni a fiatalok kivá­lasztásával, felkészítésével. FELELŐSSÉG, TENNI AKARÄS Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára röviden visszatekintett az ESE el­múlt két évére, s megálla­pította, hogy az eredmények igazolták az egyesület létre­jöttének szükségességét. A bázisvállalatokhoz mind töb­ben csatlakoznak a városból és a megyéből, magukénak tekintve Heves megye legna­gyobb egyesületét. Erősödött a szakosztályokban a kötő­dés az egyesülethez, egyre inkább jellemző, hogy a saját nevelésű fiatalokra építenek, s javultak a kap­csolatok a megye többi sport­körével is. A felelősség, a tenni akarás, a szembenézés szándéka érződött a küldött- közgyűlésen, az a törekvés, hogy nekünk együttesen kell megkeresni a helyzet javítá­sának kulcsát. A megye, a város vezető szervei tovább­ra is a versenysport legjelen­tősebb színterének tekintik s ennek megfelelően támogat­ják az Eger SE-t. Edzőknek, vezetőknek, sportolóknak együttesen kell tevékenyked­niük azért, hogy a jövőben mind több, s mind nagyobb sikereknek örvendezhessünk. Békési József ügyvezető elnök foglalta össze a vitá­ban elhangzottakat, majd a küldöttközgyűlés egyhangú­lag elfogadta a beszámoló­kat és terveket. Az egyesü­let alapszabályának módosí­tására és a személyi válto­zásokra tett javaslatokat szintén egyhangúlag szavaz­ták meg a résztvevők. A sportkör elnöke elismerését kifejezve jutalmazta meg Tóth János úszót, aki befe­jezte aktív sportolói pálya­futását. Jutalmat adtak át az elmúlt évben az utánpót­lás-nevelésben végzett ki­emelkedő munkájáért Szé- mann Ágostonná (tenisz) Mirkóczki József (birkózás), Brandstädter Gábor (kézi­labda), Benkő János (labda­rúgás), Honfi László (torna), Tóth Ferenc (úszás) és Ba­ranyai György (vízilabda) edzőknek. Az idei tervek kapcsán megfogalmazódott, hogy fontos az egyesület két olimpiai reménységének, Fodor Ágnesnek és Nagy Józsefnek sikeres 1979-es versenyeztetése, felkészí­tése. Kiemelt feladat az utánpótlás-nevelés személyi, tárgyi és felszereltségi feltételeit fejleszteni■ A szakmai munka színvonalának növelését minél több minősített versenyző­ben szeretné lemérni az egyesület vezetése. A megalakuló tömegsport-bizottsággal céljuk a bázisvállalatok tömeg­sport-tevékenységének szakmai irányítása és segítése. Ter­mészetesen körvonalazódtak a szakosztályi célkitűzések is. Néhány ezek közül. Atlétika: legalább négy aranyjelvényes sportoló kinevelése. Birkózás: 3—4 1. osztályú versenyző, 5 aranyjelvényes ifjúsági. Kézilabda: az NB 1. B-ben az 1—5. hely valamelyikének megszerzése. Kosárlabda: benn­maradás az NB 11-ben. Labdarúgás: az 1978—79-es baj­nokságban az NB II. 1—3. helyéből valamelyik elérése. Tenisz: 4 ifjúsági aranyjelvényes sportoló. Űszás: növelni ’-ell az 1. osztályú sportolók számát. Vízilabda: az OB II megnyerése■ Vívás: 1 I. osztályú és 7 ifjúsági aranyjel­vényes sportoló. Budavári Sándor Virágh Tibin Mitől legyen erős a szakmunkástanuló ? Erre a kérdésre nehéz fe­lelni, ha az iskolában levő testnevelési órák számát nézzük. A heti egy-két óra bizony nem elegendő. Van, ahol nem elégszenek meg ennyivel. A hatvani Damja­nich János Ipari Szakmun­kásképző Intézet mintegy 800 tanulója a kötelező órák -mellett a szabad idejének nagy részét fordítja testne­velésre az itt tanító három szaktanár irányításával. A változatos, sokrétű foglalko­zások eredményét bizonyítja az innét kikerülő nem egy megyei és országos szinten is eredményes versenyző at­léta. Felvételeink ízelítőt nyújtanak az itt folyó sport­munkáról. A kőművestanulók játékos súlyzógyakorlatot végeznek, Benkő Ákos tanár irányításával A délutáni tömegsport-foglalkozáson az ácstanulók a Zagyva-parton a mezeifutó-ver­senyrc készülnek. (Szabó Sándor felvételei) Sipeki és Nagy J.. súlycsoportgyőztes Tizedik alkalommal ren­dezték meg Budapesten az egykori olimpiai bajnak, Szilvásy Miklós emlékére kiírt felnőtt kötöttfogású birkózóversenyt. A legjobb magyar versenyzők közül többen is külföldön verse­nyeztek, mint például az eg­ri Lakatos András, helyet­tük azonban szovjet, román, jugoszláv, olasz és svéd bir­kózók is szőnyegre léptek az emlékversenyen. Az igazoltan hiányzó La­katoson kívül indultak az egri birkózók is, mindazok, akik szóba jöhetnek egy nemzetközi versenyen. Az Eger SE birkózói közül Si­peki és Nagy J. érte el a legnagyobb sikert, akik súly­csoportjuk első helyezettje­ként fejezték be a kétnapos versenyt. Sipeki a 62 kg- bam diadalmaskodott, és ez­zel ismét bizonyította, hogv ebben a súlycsoportban is képes számottevő eredmény­re. Nagy József két harma­dik 'helyezés után lett cso­portgyőztes, mégpedig rivá­lisa, Rovnyai előtt, össze­csapásukon 4—2-4’e vezetett Nagy, mikor mindkettő­jüket leléptették. Nagy az­zal nyert végül, hogy a töb­biek ellen kevesebb hiba­pontot szerzett, mint Rov- nyaá. Az összetett pontver­senyben harmadik helyen végzett egriek edzője, Kún József azonban nemcsak a két éremszerzőt dicsérte. Is­mét jól birkóztak a többiek is. Szombathy és Rá ez a 68 kg-ban indult. Szomba­Erdekes ifjúsági labdarúgó­mérkőzés színhelye lesz csütör­tökön délután 14,30-kor az egri városi stadion. Országos Ifjúsá­gi Kupa labdarúgó-mérkőzésre kerül sor az Eger SE és a Fe­rencváros csapatai között. A tét a legjobb nyolc közé jutás. Az egri járási labdarúgó-baj­nokság T—IT. osztályának csa­pnod részére (közel 500 labda­rúgó) mezeifutó-versenyt reo­thy magabiztosain verseny­zett és az előkelő ötödik helyen végzett, Ráczcal meg­osztva a helyezést, akinek birkózásból ezúttal hiány­zott a tőle megszokott len­dület. Mint arról Kún Ist­ván vezető edzőtől értesül­tünk, a két eddig legered­ményesebb egri birkózó, Nagy J. és Lakatos a közeli napokban külföldön képvi­seli majd a miagyar színe­deztek Egerbaktán. Eredmények.' Felnőtt I. osztály: 1. Kovács Ede (Mikófalva) 2. Erki József (Párád), 3. Sárasi András (Mi­kófalva). Csapatban: 1. Mikófal­va, 2. Egerbakta, 3. Tarnalelesz. II. osztály: 1. Mikó György (Bélapátfalva), 2. Dobos Sán­dor (Nagyvisnyó), 3. Antal Fe­renc (Mátraballa). Csapatban: 1. Nagyvisnyó, 2. Mátraballa. 3. Bélapátfalva II. Ifjúsági: Kancz­séler István (Erdőkövesd). 2 Mikuska Béla (Párád), 3. Nagy András (Hevesaranyos). Csapat­ban: 1. Hevesaranyos 2. Eger- szólát, 3. Egerbakta. NB III-as férfi tekemérkőzési Egri VM—Ormosbánya • 7—1 (2393:2296). Ld.: Juhász 416, Sza­kács 409, ill. Gyurkó 407 fa. Csülörtökön, a körcsarnokban Gyermeksportnap két. (fesztbaum) Innen-onnan Március 15-én, délelőtt 10 órától az egri városi kör­csarnok küzdőterét a gye­rekek veszik birtokba. A mintegy háromórás programot a megyei sport- hivatal, a megyei tanács művelődésügyi osztálya kö­zösen rendezi az egri és a megyei ÁISB-vel. A részt­vevők: a megyeszékhely va­lamennyi általános iskolája képviselteti magát. Az alsó tagozatosaik számá­ra játékos váltóversenyek lesznek, az V—VIII. osztá­lyos fiú csapatok között al­kalmi kispályás teremlabda­rúgó-torna _ zajlik, a lányok pedig, szintén villámtoma keretében, kézilabdában mé­rik össze tudásukat. luiuenisz csapatbajnokság éri menyei: Szűcsi—Márkáz 5­Hort—Szűcsi 8—1, Selyp—Ecf 8—1, Selyp—Abasár 9—0, vi nek II.—Abasár 9—0, Petőfit nya H.—Galyatető II. 84—1, Pe fibánya II.—Domoszló 0—q y, Galyatető II. 5—4, Hort—Mi kaz 5—4. Selyp—visznek II. 7- Ecséd Abasár 9—-0, Selyp—Nai réde 9—0, Galyatető II.—r m oszló 9—0, Vécs—Domos: 8—1, Petőfibánya II.—Ve 8-1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents