Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁR*«, EGYESÜLJETEK! MWjsäa Té!en — tavaszra AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 27. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. február 2., péntek A Magyar Nemzeti Bank 1979. éves feladatairól s munkájáról tartott tegnap sajtótájékoztatót Budapesten Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Bevezetőjében egyebek mellett hangsúlyozta: 1979. évben a bank a népgazda­sági tervvel összhangban a nemzeti jövedelem, s a belső felhasználás közötti feszült­ségek mérséklését, külkeres­kedelmünk egyensúlyának javítását tartja fő feladatá­nak. Ezért elsősorban a gaz­daságos termékszerkezet ki­alakítását, a jövedelmezőbb termékek termelését részesí­ti előnyben. Elmondotta a továbbiak­ban, hogy az 1979-es eszten­dő népgazdaságunk, így a bank számára is sok tekin­tetben nehezebb lesz a ko­rábbiaknál. A különböző pénzügyi megszorítások, a gazdasági szabályozók módo­sításának — a vállalati nye­reségadó 40 százalékra, a kö­telező tartalékolás 25 száza­lékra való emelése, a telje­sítmény növekedés nélküli bérfejlesztés lehetőségének felfüggesztése, a leggazdaság- talanabb termékek termelé­sének és kivitelének korlá­tozása, illetve megszünteté­se, a vállalati készletképzc- dés erőteljesebb korlátozása, stb. — hatására várható, hogy egyes vállalatok, szö­vetkezetek nehezebb pénz­ügyi helyzetbe kerülnek, mert nem tudnak gyorsan Elutazott a Bolgár Állami Tervbizottság elnöke Csütörtökön elutazott ha­zánkból Kiről Zarev, a Bol­gár Népköztársaság minisz­terelnök-helyettese, az álla­mi tervbizottság elnöke, aki Huszár Istvánnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal el­nökének meghívására tar­tózkodott hazánkban. Tár­gyalásokat folytatott a gaz­dasági együttműködés idő­szerű kérdéseiről és tovább­fejlesztésének 1981—85. kö­zötti főbb irányairól. alkalmazkodni az új feltéte­lekhez. A bank támogatására természetesen a következő evekben is számíthatnak — megfelelő garancia mellett — a vállalatok, azokban az esetekben viszont, amikor az érintett munkahelyek nem képesek belátható időn be­lül az új körülményekhez alkalmazkodni, a bankszer­vek büntetni fognak, és sor kerül a gazdaságtalanul dol­gozó üzemek szanálására is. Szigorítják továbbá a for­góeszköz-hitelezés gyakorla­tát is. A hitelnyújtáskor megköveteli a bank, hogy a korábbi években felhalmozó­dó készleteket felszámolják a hitelt kérő üzemek, és ilyen módon kisebb eszköznöve­kedéssel oldják meg terme­lési feladataikat. A már jóváhagyott hitel- politikai irányelvek szerint — hangsúlyozta a további­akban Tímár Mátyás —1979- ben a beruházási hitelfolyó­sítás felső határa 26 milli­árd forint lesz. Ebből 11 mil­liárd forintot a minden pia­con értékesíthető áruk ter­melésének fejlesztésére le­het, illetve kell fordítani, 12 milliárd forint jut az ágaza­tok struktúra javító fejleszté­seinek finanszírozására, há- rommilliárd forint pedig egyéb célokra kerül felhasz­nálásra. Az exportfejlesztő hitelek­kel kapcsolatosan elmondot­ta a bank elnöke, hogy a kormány hozzájárult a 45 milliárd forintos hitelkeret­nek — 1980-ig — 6—10 mil­liárd forinttal való feleme­léséhez. A bank elsősorban olyan fejlesztésekhez nyújt az említett keretből támoga­tást, amelyet legkésőbb 1980. végéig üzembe helyeznek és ezek 1981-től már exportál­nak is. Ezek a feltételek azt jelentik, hogy elsősorban a kisebb és a közepes nagysá­gú gazdálkodó egységektől várják a kezdeményezéseket, a fejlesztéseket. Az export- hirtelek egyik lényeges és új feltétele, hogy a vállalati be­fektetés a tiszta devizabevé­telből a korábbi öt év helyett három év alatt megtérüljön. Természetesen nem zárja ki a bank az olyan hitelnyújtás lehetőségét sem, amelynél a fejlesztés áthúzódik a VI. ötéves terv időszakára, ezek­nek azonban hatékonyan kell elősegíteniük a VI. ötéves tervre való felkészülést. Szólt arról is a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a magyar bankszervek 1979- ben is folytatják a külföldi hitelek felvételét. Ennek so­rán ismét igénybevesszük a Szovjetunió részéről rendel­kezésre álló közép- és hosz- szúlejáratú hiteleket, de él­ni akarunk a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál fennálló hitellehe­tőségekkel is. Végezetül az idegenforga­lommal kapcsolatos deviza- gazdálkodásról szólt Tímár Mátyás. A tervezett változá­sokról, módosításokról szin­tén a sajtó útján tájékoztat­ja majd a bank és a Pénz­ügyminisztérium a lakossá­got Koós József Folytatódott Gödöllőn a tudományos ülésszak A mezőgazdaság gépesíté­séről rendezett együttes ülés­sel folytatódott csütörtökön Gödöllőn, a mezőgazdasági tudományos napok üléssza­ka. A délelőtti bevezető elő­adáson dr. Heiczman János kohó- 'és gépipari miniszter- helyettes foglalta össze a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás elmúlt évi eredményeit. Elmondta, hogy a VI. ötéves tervidő­szakban mintegy 104 mil­liárd forintot fordít a tárca az agronómia és az élelmi­szeripar gépeinek fejleszté­sére, gyártására, s az elkép­Ma reggel újra megpróbálják a zsanai gázkitörés elfojtását Csütörtökön még ered­ménytelenül küzdöttek az óriási erővel magasba törő . lángokkal a zsanai gázkitö­rés elfojtásával megbízott tűzoltók és speciális kép­zettségű kitörésvédelmi cso­portok. Mindegyik kísérletet a több irányból is táplált oldallángok hiúsították meg: ezek újra és újra berobban­tották a fővezeték függőle­ges lángoszlopát. Az utóbbit ugyanis egy-egy rövid időre sikerült eloltani. Napközben újabb intézkedések történ­tek azzal a céllal, hogy meg­oldják az úgynevezett kút­akna megközelítését. Árok­ásó gép bevezetésével és ter­mészetes vízfüggöny védel­me mellett 100 méter hosz- szú folyosót képeztek ki er­re a célra. Ez se hozta meg a várt eredményt, ezért a munka irányítói úgy döntöt­tek, hogy péntek reggelre halasztják el az újabb el- fojtási kísérletet. A csütör­tökről péntekre virradó éj­jel a tűzoltók új állásokat építenek ki a turboreaktív generátoroknak, hogy új helyzetből ostromolhassák intergázzal kevert víz- és légsugarakkal a langtengert. zelések szerint a gépek mint­egy 40—45 százaléka kerül majd a hazai mezőgazdasági üzemekbe. Külön hangsú­lyozta a tárcák közötti együttműködés jelentőségét, s azt a kapcsolatot, mely a KGST-országokhoz fűzi a KGM vállalatait. Ennek ér­telmében például több zöld­ségtermesztésben használatos gép fejlesztésére szakoso­dott hazánk. Ezt követően dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora tartott előadást a kertészeti rendszerekről, majd további hozzászólók egészítették ki a bevető elő­adásokat. Délután kezdték meg munkájukat a különbö­ző szekciók, melynek kere­tében hét témakör több mint nyolcvan előadását hallgat­hatták meg a szakemberek. Ma, a tudományos ülésszak utolsó napján további szek­cióülésekre és konzultációk­ra kerül sor. • A mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet gépmű­helyében az őszi betakarításkor erősen igénybevett gépek karbantartásán és javításán javában dolgoznak a szakem­berek. Az MTZ-traktor legjobb ismerői Horváth József é3 László István javítás közben. Az új T—150-es nagy teljesítményű szovjet traktor a tsz gépparkjai tavaly óta gazdagítja. A kiváló erógep karban­tartásával Berta Gabor foglalkozik. (Fotó: Perl Márton) Ifjúsági parlamentek ifjúsági kérdések Tanácskozott a KISZ Heves megyei Bizottsága Köpf Lászlónénak, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kárának vezetésével csütörtö­kön ülés tartott Egerben a megyei bizottság. A résztvevők elsőként azt a jelentést hallgatták meg, amelyet Mlinkó László, a Népfrontülés Egerben Csütörtökön délelőtt Fiald Tivadar né vezetésével tartot­ta ülését Egerben a Haza­fias Népfront Heves megyei elnöksége. A testület meg tárgyalta és elfogadta az el­nökség mellett tevékenykedő munkabizottságok 1979. évi programját, majd Páti Jenő megyei népfronttitkár adott tájékoztatást a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1979. január 5-i üléséről. A rendezvényen részt vett és felszólalt Besenyei Jánosné, a megyei pártbizottság mun­katársa is, megyei KISZ-bizottság titká­ra terjesztett elő a közel­múltban lezajlott ifjúsági parlamentekről, a fiatalok által felvetett kérdésekről. A megyei tapasztalatok megvitatása után a bizottság tagjai elfogadták a beszámo­lót, majd a megyei úttörő­vezetői konferencia vitaindí­tó jelentéséről számolt be Ferencz Éva megyei úttörő­elnök. Az ülés további ré­szében kitüntetések adomá­nyozásáról döntöttek a KISZ megyei bizottságának tagjai, majd egyeb ügyekről tár­gyaltak. A megyei KISZ-bizottság ülésén részt vett Péli Bélá- né, a megyei tanacs, illetve Molnár Jánós, az SZMT if­júsági titkára is. í_g A jövőnek szolgál... A nemes hagyomány im­már jócskán nagykorú, 22 éves múltra tekint vissza. Több mint két évtizede ugyanis, hogy februárban először rendezték meg a me­zőgazdasági szakkönyvek és folyóiratok hónapját. Az ak­kori rendezők célja az ag- rárértelmiség, a falusi la­kosság . szakképzettségének és általános műveltségének fo­kozása volt. Tulajdonképpen figyelemfelkeltés a szak- irodalom iránt! Azóta a gépek, a modern eszközök mellett a szak­könyvek, a folyóiratokban megjelent cikkek és tanul­mányok is nélkülözhetetlen elemei lettek a termelésnek. „Az új és nagyobb felada­tok további igényeket tá­masztanak, ezért az ismere­teket gyarapítani kell. Az élőmunka csökkenésével párhuzamosan növekszik a gépesítés, a kemizálás, a szakértelem és a műveltség szerepe... A szakemberkép­zés és továbbképzés igazod­jék jobban a nagyobb üze­mi méretek, az iparszerű termelés, a szakosodás kö­vetelményeihez, és erősítse a közgazdasági szemléletet...” Az említett idézetek mind­azoknak iránymutatók, akik részt vesznek a mezőgazda- sági könyvek, szaklapok, fo­lyóiratok és dokumentumok kiadásában, terjesztésében és propagálásában. Az idei könyvhónap, amelynek or­szágos megnyitójára ma dél­előtt Kalocsán kerül sor, 42 új szakkönyvet kínál, csak­nem 600 ezer példányban. Néhány évvel ezelőtt a me­zőgazdasági könyvhónap csaknem kizárólag a Mező- gazdasági Könyvkiadó „bel- ügye” volt. Ez a szemlélet örvendetesen megváltozott, ■ és hogy közüggyé vált, mi sem bizonyítja jobban: az idei könyvhónapon az Aka­démiai, a Közgazdasági és Jogi, a Magvető, a Medici­na, a Műszaki, a Statisztikai és a Tankönyvkiadó is csat­lakozott a kiadványokhoz. Mezőgazdasági szakkönyv­kiadásunk tehát kiszélese­dett. Szükség is volt erre, hiszen parasztságunknak egy nemzedéken belül kellett leszoknia a kaszáról, a ka­páról, az ökör- és lófogatról, hogy helyette Diesel-trak­torral, kombájnokkal és nagy teljesítményű munkagépek­kel dolgozzék. A bordói le­vet és a mészkénlét nagy hatású növényvédő szerek váltották fel. Az új techni­kát tehát el kellett és el kell sajátítani, hogy versenyké­pesek legyünk a világpia­con. Ehhez pedig nélkülöz­hetetlenek a szakkönyvek, amelyek az újabb technikai, technológiai, termelési és . gazdasági eredményeket is­mertetik. Mert a falun élők­nek olyan szaktudásra volt és van szükségük, melyek felhasználásával mezőgaz­daságunk gyorsabban rea­gálhat a világpiac változá­saira. A jó szakkönyv és folyó­irat tehát a fegyver a minél kedvezőbb stratégia és tak­tika kialakításához. Segít el­igazodni a világ dolgaiban, új -területeket tár fel előt­tünk, mélyebben érthetjük meg környezetünket, a vi­lág eseményeit és benne ön­magunkat is. Bizonyos, hogy az idei könyvhónap to­vább növeli a mezőgazdasá­gi könyvbarátok táborát, és soknak jelent maid se­gítséget munkájához, a pi­henésben pedig felüdülést. Mentusz Károly Amikor segít és amikor büntet a bank Hitelek, támogatások a gazdaságosság javítására Tímár Mátyás sajtótájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents