Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

•■■•■■■■■■■■■■■»«■■■•■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■«■■■■■■«■■■■««»•■■■■■■■■■■■••Ml ■ ■ ■ • Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: i : : : : Kellemetlen vendég Pekingből NÉHÁNY NEM TÜL NAGY HORDEREJŰ EGYEZMÉNY aláírásával befejeződtek Washington­ban Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes és Carter amerikai elnök tárgyalásai. Bár sok rendez­ni való kérdés van a két ország között, a felek csu­pán ismert álláspontjaikat rögzítették és csak abban értettek egyet, hogy további párbeszédre van szükség a nézetkülönbségek áthidalása céljából. A kínai ven­dég azonban — az amerikai kormányzat nem kis bosszúságára — gátlástalan módon propagandacé­lokra is felhasználta látogatását. A diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon Teng Hsziao-ping Washingtonban harmadik országok elleni uszításokra, illetve fenyegetésekre ragadtatta el ma­gát: egy nem hivatalos fogadáson „világuralmi tervek­kel és háborús előkészületekkel” vádolta a Szovjet­uniót. A The New York Times vezető publicistája, James Reston szerint az amerikai kormányt külön felháborította az, hogy Teng támogatásáról biztosí­totta a tervbe vett új SALT-szerződés amerikai ellen­zőit. A kínai vezető ugyanis elismerően nyilatkozott arról a 130 nyugállományú amerikai tábornokról, akik nemrég nyilvánosan állást foglaltak a kormány által szorgalmazott SALT-szerződéssel szemben. Teng látogatása elsősorban propagandajellegű esemény volt, amely Carternek nem sokat hozott a konyhára — foglalta össze a véleményét az amerikai publicista. A szovjetellenes kirohanások mellett Teng attól ■ sem riadt vissza, hogy megfenyegesse Vietnamot. Kína fokozza fegyveres provokációit déli szomszédja határán, és Teng arra az újságírói kérdésre, hogy szándékszik-e országa katonai akciót indítani Viet­nam ellen, azt válaszolta: Peking ném mondhat le erről a lehetőségről. Nem vette tehát figyelembe amerikai házigazdái felhívásait sem: Kína tartózkod­jék ilyen lépésektől. ÜGY LÁtSZIK, nem vette figyelembe a kínai vezető egy Vietnam elleni kalandorlépés következ­ményeit, hiszen a szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés veszély esetén kölcsönös segítségnyújtást is kilátásba helyez a két ország kö­zött. Ezért, ha a kardcsörtetéstől nem is, de Peking alighanem mégiscsak tartózkodni fog attól, hogy éljen a Teng által említett katonai akció lehe­tőségével Pálfi Viktor BVT-iilss Bernnben Új béke- offenzíva nyitánya — A Béke-vllágtanáes február 2—5-i rendkívüli ülése a nemzetközi béke* mozgalom igen fontos ese­ménye. Az üléssorozat na­pirendjén szerepelnek mind­azok a kérdések, amelyek ma a békéért vívott világ­méretű küzdelem középpont­jában állnak. A magyar de­legáció ennek tudatában nagy felelősséggel vesz részt az ülésszak munkájában, s arra törekszik, hogy közre­működésével, javaslataival elősegítse gazdag és haté­kony akcióprogram kidolgo­zását 1979-re — jelentette ki Berlinben Sebestyén Nán- dómé, az Országos Béketa­nács elnöke, a Béke-világ- tanács elnökségének tagja, a berlini ülésen résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője. A tanácskozáson 10 tagú ma­gyar delegáció . vesz részt, többek között Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, a BVT el­nökségének tagja, és dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a BVT tagja, az Országos Béketanács elnök­ségének tagjai. Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke nemzet­közi sajtókonferencián hang­súlyozta, hogy a BVT most kezdődő berlini rendkívüli ülése igen nagy fontossággal bír, mivel korunk legége­tőbb kérdéseivel és feszült­ségét okozó problémákkal, a világ különböző válsággóca­in kialakult helyzet elemzé­sével foglalkozik. A BVT olyan kezdeményezésekre tö­rekszik, amelyek felkeltik a világ figyelmét és a legszé­lesebb tömegeket ösztönöz­nek cselekvésre. Arra törek­szünk, hogy a berlini ülés­szak új békeoffenzíva nyitá­nya legyen”. Csütörtökre az ülésszak mintegy száz országból való 500 résztvevőjének zöme már Berlinbe érkezett. (MTI) A khmer mosoly ELTŰNT A KHMER MO­SOLY — ezt a címet adta egy svájci lap cikkének, amely a kambodzsai válto­zásokról szólt. Ugyanitt egy fényképfelvételen bájos, mandulaszemű lányok ősi táncot járnak. Az ő mo­solyuk, az ő táncuk tűnt el. Hadd tegyem hozzá, hogy a cikk és a kép úgy négy esztendővel ezelőtt je­lent meg, az indokínai há­ború befejezése idején, ami­kor Kambodzsában az úgy­nevezett vörös khmerek ke­rültek hatalomra. Azok, aki­ket most nemrég kergettek el. Mindez azért érdekes, mert ugyanez a nyugati saj­tó és politikai világ most súlyos szemrehányásokat tesz Vietnamnak a legfris­sebb változásokért és egyál­talán nem törődik azzal, hogy talán éppen most tér vissza a khmerek mosolya. Kettős a nyugatiak lelke ebben az ügyben; voltakép­pen nagy zavarban vannak. Tudják, újságjaik meg is ír­ták, hogy az Utóbbi három évtized legbarbárabb rend­szere dőlt meg Kambodzsá­ban, az emberi jogok sárba tiprásának uralma. Ugyan­akkor vérzik a szivük, mert valóban népi kormány ke­rült hatalomra e délkelet- ázsiai országban. A tragikus színjáték, a nyugatiak hangulatváltozá­sainak folyamata akkor bontakozik ki teljességében előttünk, ha négv esztendő­vel visszapergetjük az idő kerekét és emlékeztetünk Kambodzsa sorsának három fordulójára. Még folyt a viet­nami háború, amikor ebben az ®Mmsöj} 1979. február 2., péntek országban egy bizonyos Lón Nol vezette Amerika-barát kormány volt hatalmon. En­nek védelmére az Egyesült Államok még katonaságot is küldött, de végül általános indokínai veresége követ­keztében ki kellett vonulnia és — 1975-öt írtak — Phnom Penhbe bevonultak vörös khmerek. Lényegében azok, akiket ma Pol Pót— leng Sary csoport néven emlegetnek. Az Egyesült Ál­lamok tengerészeti erői utó­játékként még elsüllyesztet­ték Pol Poték két hadibár­káját, a nyugati lapok pedig ettől kezdve hosszú tudósí­tásokat közöltek az új rendszer viselt dolgairól: Phnom Penh esztelen ki­ürítéséről, kísértetvárossá változtatásáról, családok szétszakításáról, véres meg­torlásokról. Nyugodt lélek­kel írt erről a nyugati saj­tó, abban a hiszemben, hogy valamilyen „kommunista rendszert” marasztal el. KÖZBEN AZONBAN vál­tozni kezdett a helyzet. A „vörös khmer” egyértelműen a kínaiak mellé állt, Kína függeléke lett. Mindezek mellett Peking az utóbbi egy-két esztendőben látvá­nyos külpolitikai fordulatot hajtott végre: teljes nyitást a Nyugat felé. Leglátványo­sabb jele ennek az Egyesült Államok és a Kínai Népköz- társaság diplomáciai kap­csolatainak felvétele volt, de előtte is, utána is új és új szálakkal fűzte, illetve fűzi magát Kína ahhoz az ame­rikai imperializmushoz, ame­lyet nem is olyan régen ..papírtigrisnek” nevezett, s élesen bírálta a Szovjet­uniót, amiért az a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése jegyétmn szerződése­ket köt a Nyugattal. Amióta Peking szakított a Szovjetunióval, a nyugatiak reménykedve néznek feléje, az utóbbi időkben azonban különösen megerősödtek e remények. Vannak olyan körök, elsősorban a NATO- ban, amelyek a lehető leg­gyorsabban korszerűsíteni akarják a kínai hadsereget, hogy az „megfelelő” ellen­súlyt képezzen a Szovjet­unió hátában. Ennek a mai helyzetnek a fényében szem­léli a Nyugat az új kam­bodzsai kormányzatot. Igaz, e hétmilliós országban vég­bement változások nem za­varják Kínával kapcsolatos terveiket, de tény, hogy most már nem „egy kom­munista rezsimnek” tekin­tik Pol Potékat, hanem tá­vol-keleti stratégiájuk ré­szének. Az új Kambodzsa viszont Laosszal és Viet­nammal együtt olyan hár­mast alkot, amely nemcsak szocialista célokat tűz ki maga elé, hanem a kínai „elkerülhetetlen háború” szólammal szemben — „a háború okvetlenül elkerü­lendő” jelszó híve. S ez va­lóban azonos a szovjet el­gondolásokkal. REMÉLHETŐ, hogy most majd visszatér a khmerek mosolya és a sokat szenve­dett Indokínában nekiláthat­nak tömérdek gondjuk meg­oldásának. Számítani kell azonban arra is, hogy Kína nem nyugszik bele a vere­ségbe; segíteni, ösztönözni fogja a gerillaharcra vagy egyéb rendzavar tevékeny­ségre a Pol Pot-csoportnak azokat a maradványait, akiket most — meglepő for­dulattal — egyes kormányé/: és újságok „demokratikus­nak” és „elűzöttnek” nevez­nek. Tatár Imre Fellegyvtrezik a lakosságot Khomeini Teheránban Khomeini ajatollah visszatért Iránba. Képünkön: a siita vallási vezető hívei gyűrűjében a tehcránt repülőtéren. ■ (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Ruhollah Khomeini ajatol- lah, siita vallási vezető csü­törtökön, röviddel Teherán­ba való hazaérkezése után bejelentette: soha nem fogja megengedni a sah visszaté­rését és a nemzet támogatá­sával új kormányt nevez ki. A több milliósra becsült lelkes tömeg örömújjongása közepette hazaérkezett Kho­meini a teheráni Beheste Zahra temetőben mondta el negyvenperces, a sah rend­szerét élesen bíráló beszédét. Az ajatollah részletesen ecsetelte a sah által életre hívott rendszer törvénytelen voltát. Megkérdőjelezte ma­gának a dinasztiának a tör­vényességét is, majd illegá­lisnak bélyegezte a parla­mentet csakúgy, mint a kor­mányt, amelyet a sah neve­zett ki. Mint mondta, a sah rezsimje tönkretette az iráni embert, lerombolta az iráni kultúrát, gazdaságot. A csá­szári rendszer által elfoga­dott 1906-os alkotmányt is elvetette, mert azt „szuro­nyokkal kényszerítették ki”. A rendszer politikáját bírál­va elítélte a külföldi fegyve­rek tömeges vásárlását, s azt, hogy imperialista hatalmak­nak adott katonai támasz­pontokat az ország terüle­tén. Ezek után az ellenzék ve­zéralakja a hadsereghez for­dult és felszólította, hogy csatlakozzék a nemzethez, ne fordítsa fegyvereit az ország fial ellen. „Szabad, büszke, szilárd hadsereget akarunk” — mondta. A párizs—teheráni repülő- útón figyelemre méltó nyi­latkozatot tett Szadegh Ghotzadeh, az ajatollah egyik tanácsadója, akinek egyéb­ként nagy esélyt adnak, hogy a Khomeini által létrehozan­dó kormány tagja lesz. Egye­bek között közölte, hogy két- három nap múlva kikiáltják a forradalmi kormányt és megismételte, hogy Khomei­ni nem hajlandó párbeszédet folytatni Sapur Baktiar mi­niszterelnökkel, míg az le nem mond. Elmondta továb­bá, hogy megkezdődött a fegyverek szétosztása a pol­gári lakosság körében, de hozzátette: felfegy vérzettek egyelőre nem kaptak uta­sítást fegyvereik hasz­naikor bekövetkezhet. Az nálatára, ez azonban bár­iráni sah Teheránból való távozása előtt ál­lítólag arról tárgyalt tanács­adóival, hogyan uszítsák egymásra a hadsereget és a lakosságot, hogy polgárhá­ború révén visszatérhessen a hatalomba. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára táviratban üdvözölte Bendzsedid Sadllt, az Algé­riai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártja főtitká­rává történt megválasztása alkalmából. (MTI) Po’Etikai konzultációk Rómában Rómában elkezdődtek a politikai konzultációk a kormányválság megoldásá­ról. Sandro Pertini köztársa- gi elnök először Saragat es Leone volt elnöknek a vé­leményét kérte ki, majd Fanfanit és Ingraót, a sze­nátus és a képviselőház el­nökét fogadta. Délután a kisebb pártok vezetőivel folytatta tanácskozásait. Pénteken délelőtt a nagyobb F«litikai erők vezetőivel konzultált, köztük Zacca- gninival, a kereszténydemok­raták és Berllnguerrel, a kommunisták főtitkárával. I Sarlós—Arafat találkozó Szerdán hivatalos megbe­szélésre került sor Sárlós István, a Hazafias Népfront küldöttségének vezetője és I Jasszer Arafat, a Palesztinái j Felszabadítási Szervezet VB elnöke között. A szívélyes és baráti légkörű tárgyalá­son áttekintették a nemzet- ! közi helyzet legfontosabb kérdéseit és megerősítették készségüket a HNF és a PFSZ együttműködésének és kölcsönös szolidaritásának további fejlesztésére és erő­sítésére. G’erek szófiai látogatása Szófiában befejeződött a lengyel párt- és kormány- küldöttség látogatása. A kül­döttség Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának vezetésével a BKP Központi Bizottságának, a Bolgár Ál­lamtanácsnak és Miniszter- tanácsnak a meghívására két napig tartózkodott hiva­talos, baráti látogatáson Bulgáriában. Gyorslista az 1979. január 31-én megtartott január havi lottójutalomsorsolásról, melyen heti szelvények vettek részt. a Táskarádió (2000 Ft.) b Lada 1200 tip. személygépko­csira utalvány c Vásárlási ut. (30 000 Ft) d Színes tv I. (28 ooo Ft) e Színes tv III. (22 300 Ft) t Zenesarok ut. (20 000 Ft) g Otthon lakberendezési ut. (15 000 Ft) b Ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980 évi olimpiai játékok országát (M 000 Ft) 1 Televízió I. (10 000 Ft) J Televízió II. 0000 Ft) k Hűtőgép I. (9000 Ft) 1 Hűtőgép II. (7000 Ft) m Vásárlási ut. (7000 Ft) n Vásárlási ut. (5000 Ft) o Vásárlási ut. (3000 Ft) p Vásárlási ut. (9000 F't) r Vásárlási ut. (10 000 Ft) A nyertes szelvényeket 1979. február 25-ig kell a toló-lottó 5 288 636 h 5 626 505 m 5 937 559 o 65 005 641 d 5 293 999 o 5 631 868 r 5 942 922 r 65 016 367 r 5 315 451 k 5 637 231 k 5 948 285 o 65 037 819 h 5 320 814 k 5 647 957 o 5 953 648 j 65 043 182 m 5 342 266 r 5 653 320 r 5 959 011 r 65 048 545 h 5 352 992 n 5 658 683 f 5 969 737 r 65 059 271 i 5 358 355 m 5 664 046 d 5 980 463 p 65 064 634 i 5 363 718 m 5 712 313 n 5 985 826 p 65 086 086 p 5 369 081 p 5 717 676 p 5 991 189 o 65 102 175 p 5 374 444 r 5 728 402 r 44 690 597 m 65 107 538 r 5 379 807 r 5 749 854 k 44 915 843 n 65 112 901 m 5 383 170 r 5 755 217 n 44 931 932 1 65 118 264 o 5 390 533 h 5 792 758 p 55 668 658 o 65 123 627 m 5 395 896 o 5 803 484 k 55 674 021 h 65 128 990 r 5 417 348 r 5 814 210 r 55 690 110 j 65134 353 r 5 433 437 e 5 819 573 r 55 605 473 r 65 145 079 k 5 444 163 r 5 830 299 h 55 926 082 c 65 150 079 k 5 460 252 r 5 835 662 i 64 555 149 r 65150 442 r 5 470 978 c 5 841 025 k 64 560 512 r 65 155 805 r 5 492 430 n 5 846 388 m 64 603 416 m 65 182 620 o 5 503156 o 5 851 751 p 64 608 779 m 65 204 072 k 5 513 882 p 5 857 114 p 64 619 505 o 65 209 435 p 5 519 245 r 5 862 477 m 64 624 868 p 65 252 339 k 5 524 608 p 5 873 203 r 64 635 594 r 65 263 065 m 5 546 060 j 5 878 566 o 64 646 320 r 65 268 428 n 5 556 786 r 5 889 292 1 • 64 651 683 n 65 279 154 n 5 562 149 o 5 578 238 p 5 583 601 r 5 900 018 o 5 905 381 r 5 921 470 r 64 657 046 r 64 662 4Ó9 r 64 673 135 p 65 284 517 m 65 289 880 o 5 610 416 1 5 926 833 i 64 989 552 1 65 284 517 m 5 621 142 u 5 932196 o 63 000278 r 63 289 880 o kirendeltségek, az OTP-flókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Gyorslistánk a Miskolc körze­tében vásárolt nyerles szelvények számait tartalmazza. 65 295 243 p 65 311 332 j 65 316 695 r 65 343 510 m 65 354 236 j 65 359 599 n 65 370 325 p 65 375 688 p 65 413 229 p 65 418 592 c 65 429 318 r 65 434 681 m 65 440 044 n 65 445 407 r 65 450 770 h 65 456 133 h 65 461 496 o 65 466 859 p 65 477 585 r 65 482 948 r 65 488 311 r 65 493 674 r 65 504 400 r 65 515 125 r 65 520 489 g 65 541 941 r 65 568 756 n 65 834 845 r 65 390 208 m 65 597 571 r

Next

/
Thumbnails
Contents