Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Zárszámadások közben A költségek növekedtek .1AVÄBAN FOLYNAK megyénk termelőszövetke­zeteiben a zárszámadó köz­gyűlések. Ezekben a napok­ban tényekkel, számokkal, adatokkal, egyszóval a szá­mok szemüvegén keresztül vizsgálják most a termelő- szövetkezetekben az elmúlt esztendő gazdasági mérlegét. Tulajdonképpen csak most állt össze végérvényesen a kép, hogy tavaly milyen mi­nőségű, milyen hatékonysá­gú munka folyt megyénk mezőgazdasági nagyüzemei­ben. Nagyon fontos ez az esztendőről esztendőre meg­ismétlődő, egyre komolyab­bá váló elemzési folyamat. Természetes, hogy a köz­gyűlések résztvevőit elsősor­ban az érdekli, hogy mennyi a kiosztható nyereség, de az érdeklődés középpontjában ma már ott áH nemcsak a termelőszövetkezeti vezető­ket, hanem a tagokat is fog­lalkoztató kérdés: miért? Az idei zárszámodásokon megyénk 54 termelőszövetke­zete arról adhat számot, hogy összességében eredmé­nyes volt az elmúlt esztendő. Mezőgazdasági nagyüze­meink előbbre léptek, ter­melésük hozzájárult a lakos­ság mennyiségileg és minő­ségileg rftagasabb szinten való ellátásához. Élelmiszer- ipari termékeink jelentős ré­sze az éleződő világpiaci ver­senyben is megállta a helyt. A kedvező összkép mellett azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy 8—10 ter­melőszövetkezetben mérleg­hiányról tájékoztat majd a vezetőségi beszámoló. Az el­múlt esztendők képéhez hoz­zátartozik, hogy termelőszö­vetkezeteinkben alacsonyabb volt a nyereség szintje, mint egy esztendővel ezelőtt. A termelés bővülése 1978-ban mintegy három-négy százalé­kos volt. Ez a termelésnöve­kedés azonban mintegy 12— 14 százalékos költségszint- emelkedés mellett követke­zett be, s ez már eleve vá­laszt ad arra, hogy miért alacsonyabbak a szövetkezeti nyereségek. Általánosságban a szövetkezeti bruttó jövede­lem körülbelül 15—20 szá­zalékkal lesz levesebb az előző évi szinthez viszonyít­va. AZ ELEMZÉSEKNEK azonban nem szabad meg­állniuk ott, hogy a termelés 3—4 százalékos növelése és a költségszint 12—14 száza­lékos emelkedése közti kü­lönbségnek könyveljék el csupán az alacsonyabb jöve­delmezőséget. Bár a költség- szint-növekedés többletét ja­varészt a mezőgazdasági ter­melésben felhasznált anya­gok áremelkedése tette ki, s nem volt kevés a tavalyi rendkívüli időjárásból adó­dóan a betakarítási és szárí­tási költségek megugrása is, de minden gazdaságnak ku­tatni, keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol éssze­rűen és indokoltan lehet visszaszorítani a ráfordítá­sokat. Beható elemzést, indula­toktól , mentes vizsgálódó munkát követel, hogy a me- zöszemerei Rimamente Ter­melőszövetkezet tízmilliót meghaladó mérleghiánya mi­lyen okok láncolatának a következménye. A bélapátfalvi közös gaz­daság, amely több gyenge termelőszövetkezetből egye­sült, még mindig magán vi­seli a kezdeti nehézségek je­gyeit, s érdemes lenne ala­posan fontolóra venni, hogy a régóta meglevő gondokra mi hozná meg a végleges és megnyugtató megoldást. Előbbre kell lépniük a káli, a domoszlöi, a kiskörei és a nagyfügedi gazdaságoknak is. TERMÉSZETESEN az idei esztendő zárszámadásainak mérsékeltebb eredményeibe objektív körülmények is be­lejátszanak. Így például a szőlős termelőszövetkezetek most érzik meg igazán a két esztendővel ezelőtti jeges nyár és ősz hatását, amely nem csupán egy esztendőre szóló negatívumot jelentett. A zárszámadások mérlegét majd egy jó hónap múlva lehet igazán megvonni. Az azonban már az eddigi köz­gyűlésekből is kiderült, hogy az idén a termelőszövetke­zeti gazdálkodás kulcskérdé­sévé a költségekkel, a költ- ségszintteí való helyes bá­násmód válik. Sz. A. Újító postások Egriek az első helyen Egy hivatalban, ahol min­den munkafolyamatra előre kidolgozott rendszabályok érvényesek, a kívülállónak nehéz elképzelni, hogy^ is újíthatnak ott a dolgozók. A hivatalnok egyébként _ sem arról ismert, hogy újító lel- külete van. A posta nevéhez is kap­csolódik ez a szó: hivatal. De a munkája szolgáltatás és ennek kell meghatároznia szemléletét. így már jobban érthető, ha jelentőséget tu­lajdonítanak annak, hogy - a dolgozók újító kedvükkel bizonyítják, szívesen végzik a munkájukat. A Miskolci Postaigazgató­ságon a napokban tartották meg az újítók tanácskozását, értékűvé az üzemek, posta- hivai dók újítási versenyé­nek eredményét, Legutóbb 1966-L in tartottak hasonló célú tanácskozást s az azóta eltelt idő eredményei a He­ves megyeieket dicsérik: a postahivatalok versenyében az egri 1-es számú megyei hivatal évek óta a legjobb, a Heves megyei Távközlési Üzem pedig a harmadik he­lyen végzett az üzemek ver­senyében. Az ötvenéves megyei hi­vatalról kifejező címmel írt a postások szaklapja: „öt­ször korszerűsítették, még­sem korszerű.A szerző Kállay Lajos, a hivatal ve­zetője, aki egyébként maga is azok közé tartozik, akik a legtöbb újítást adják be rendszeresen. Az ugrássze­rűen növekvő posta gondjai­val sokat foglalkoznak az itt dolgozók, s az újítási ver­senyben elért első helyük bizonyítja, hogy igyekeznek is színvonalasabbá tenni a szolgáltatást, javítani a mu nkakörülményeiket. Mit lehet itt újítani? Ap­ró ésszerűsítésekkel lehet so­kat változtatni a munka mi­nőségén, gyorsaságán, még­ha ezek a kívülállónak ész­revétlenek is: a leveleket például már a felvételnél osztályozzák, állványok, ko­sarak veszik körül a felve­vőket. Üjszerű táblák köny- nyítik meg az ügyfélnek a tájékozódást. Gyorsabb így a kiszolgálás, kevesebb a sorbanáljás. Megszervezték, hogy az Egerben feladott küldeményeket már aznap feldolgozzák, külön egység- csomagot küldenek a levél­osztályozó automatának, hogy az „ő” munkáját is könnyítsék. Gyvwítani, ésszerűsíteni, könnyíteni a «unkát; ezt paar nem HTáfe ek> a sza­bályzatok. A brigádok önte­vékenysége határozza meg, mennyire érzik köteleségük- nek. A Béke, a Tyereskova szocialista brigádok járnak élen az újításokban, és sok újító ötlettel jelentkezett már Ludvig Flórián, Sárkány Zsigmond a kézbesítők kö­zül. A szocialista brigádve­zetők, a bizalmiak számára időnként megbeszéléseket tartanak, ahol ötleteket ad­nak egymásnak az újítások­hoz, könnyítve ezzel saját munkájukat is, a posta dol­gozói. De a szakmai fejlő­désben is sokat jelent, ha valaki nemcsak „hivatal­nok” akar lenni a munkahe­lyén. A Heves megyei Távközlé­si Üzem más kategóriában versenyez, itt több a műsza­ki feladat, az újszerű tech­nikai megoldások lehetősé­ge. Az üzem harmadik he­lyéért az újítási verseny­ben Boda Sándor művezető és Pál János, a hatvani köz­ponti üzemegység vezetője tett a legtöbbet, elsősorban a technikai fejlesztésben ki­dolgozott sok ötletével. Elismerés, jutalom? Az újítások nagy része eszmei díjazásban részesül, hasznát nem forintban lehet mér­ni elsősorban. Azzal azon­ban az újítók miskolci ta­nácskozása is foglalkozott, hogy a jövőben időben, gyorsabban döntsenek az újítások sorsáról, mert a gyors értekelés, az a tény, hogy komolyan veszik eze­ket a kezdeményezéseket, nagyobb kedvet ad a mun­kához is. Az egész igazgató­ságot számba véve csökkent az újítások száma, igaz vi­szont, hogy a benyújtott ja­vaslatok értéke növekedett. A megvalósítást gyakran hátrál­tatja azonban az anyaghiány, vagy a kivitelezői kapacitás hiánya. Az újítóknak több segítséget kell adni javasla­taik kidolgozásához is. Mindenütt fontos, nagy je­lentőségű, ha alkotó módon végzik munkájukat a dolgo­zók. A postahivatalban ép­pen úgy, mint az üzemek­ben. E sajátos szakmában is fontos, hogy jobban megbe­csüljék az újító kedvű, lel­kesen munkálkodó postáso­kat. (hekeli) KGST kooperációban Az Április 4. Gépipari Mü­vek Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárában atomerő- művi, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, űzemanylag-szállitó tartályo­kat és hőcserélőket gyárta­nak. A képen: KGST-koo­perációban a Szovjetunió ré­szére készül az atomcrömü- vi bepárló készülék. (MTI fotó — Cser István felvétele — KS) Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Hogyan taicarelcoskocBunlc az energiőual? Hogyan gazdálkodunk az energiával? Milyen eredmé­nyeket értek el a mezőgaz­dasági üzemek az energia­takarékosság terén, s melyek a még ma is meglevő hiá­nyosságok? A közelmúltban az Egri Járási-Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság kereste több szövetkezetben és állami gazdaságban erre a választ. Mint 'megállapították, évente mintegy 6,4. százalékkal nő­nek az energiára fordított kiadások, de az üzemek mé­reteitől, felszereltségétől függően jelentősek az elté­rések. Tarnaleleszen például a gazdaság 77-ben alig több mint egymillió forintot for­dított energiahordozókra, míg ugyanezért abban az évben az Egri Csillagok Termelőszövetkezet több mint négyszer annyit fize­tett. Legnagyobbrészt a mező- gazdasági üzemek folyékony energiahordozókat — ben­zint, gázolajat, fűtőolajat — hasznainak fel, villamos energiára az összköltségek 16 százalékát, a fára, szénre és egyéb fűtőanyagra pedig 12 százalékot költenek. A NEB vizsgálata megállapí­totta azt is, hogy jó néhány üzemben még nem dolgoz­tak ki pontos üzemanyag- normákat a különböző erő­gépekre, s így — egyéb rosz- szul értelmezett előírások mellett — az üzemanyag­felhasználás elemzésekor nem kaptak kellőképp pon­tos adatokat az energetiku­sok. Ezekben a gazdaságok­ban nem is tudtak olyan érdekeltségi rendszert kiala­kítani, amely üzemanyag­takarékosságra ösztönözte volna a gépjárművezetőket, kezelőket. A NEB ajánlása nyomán Egerben, Szilvásváradon, Andornaktályán és Egerszó- láton gyorsan intézkedett a termelőszövetkezet vezetője, hogy ne csak az üzemanyag- normákat dolgozzák ki, ha­nem a jövőben rendszeresen műszerekkel ellenőrizzék is a különböző erőgépek fo­gyasztását. Akik kimutatha­tóan takarékosan bánnak a benzinnel, gázolajjal, azok­nak megfelelő prémiumot fizetnek; akik viszont gé­pükkel a kelleténél több üzemanyagot használnak fel, jelentős kártérítést kötelesek fizetni a gazdaságnak. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy az új villa- mosenergia-árak mellett, ha takarékoskodni akarnak a szövetkezetek, akkor az ed­diginél lényegesen nagyobb hozzáértésre, figyelemre van szükség. Szilvásváradon épp ezért az állami gazdaság in­tézkedett, hogy nagy telje­sítményű elektromos gépeit csúcsidőszakon kívül üze­melteti. Tarnaleleszen pedig az egész villamosenergia- gazdálkodást szakemberek bevonásával vizsgálják felül, s ezek alapján teszik majd meg a szükséges intézkedé­seket. A népi ellenőrzés vizs­gálata nyomán egyébként a többi gazdaságban is külön­böző utasítások, elnöki elő­írások szabályozzák a jövő­ben a takarékosabb, éssze­rűbb energiagazdálkodást. Tavaszvátás téli gondokkal a Tisza mentén (Tudósítónktól) A szeszélyes tél, a válto- zékony időjárás a poroszlói és a sarudi termelőszövet­kezetekben egyaránt megnö­velte a vezetők és a tagság gondjait, tennivalóit. Po­roszlón március 31-ig két­ezer köbméter fát kellett volna még kitermelni a Ti­sza árteréből, de a kétszeri árhullám, a sáros, fagyott, járhatatlan utak mindezt le­hetetlenné tették. A kiter­melt 500 köbméternyi fa­anyagot is elvitte az utóbbi áradás. Gondokat okozott a hi­deg a szövetkezet halászai­nak, mivel a lékek alá ra­kott varsák befagytak, a gyakori vízmozgás pedig el­vitte a halakat. Jelenleg a belvíz jelenti a legfőbb gon­dot. A búza és a lucerna vetésterületének 25—30 szá­zalékán kisebb-nagyobb víz­Beszómo ó taggyűlésről jelentjük Türelmetlen orvosok Mi lehet egy olyan beszá­moló taggyűlés központi kér­dése, ahol egészségügyi dol­gozók néznek szembe egy év munkájával, egészségügyi teendőket ellátó párttagok mérik fel, mit fejlődtek egy esztendő alatt? A kérdésre nem kell keresgélni a vá­laszt. Mindenki egyetértett azzal a megállapítással, hogy az orvosnak, az ápolónak, a kórházi műszaki személyzet­nek csak egyetlen feladata lehet: az ember szolgálata. Ennek megfelelően a mérce is csak az lehet, hogy ezt a szolgálatot ki, milyen módon, milyen lelkiisméretességgel látta el. Innen pedig még lépni sem kellett addig, hogy az etika területére eljussa­nak. És máris felerősödtek a vélemények, a fogalmazás egyre feszesebbé vált, fűtött tebbé lett a hozzászólás. — Eddig inkább a meg­győzés eszközét használtuk, most már elő kell vennünk a számonkérés módozatait is. A gyöngyösi kórház párt­alapszervezetének tagjai ugyancsak helyeselték ezt a radikálisabb hangot. Attól azonban óvtak mindenkit, hogy az orvosi etika kérdé­seit csak' a hálapénz fogal­mára szűkítse le. Mindenekelőtt a betegellá­tás fontosságát hangsúlyoz­ták, amiről úgy szóltak, hogy annak minősége ellen senki­nek sem lehet lényeges kifo­gása. A gondot a személyes kapcsolatok lazasága adja. Hogyan vélekednek egymás­ról az orvosok, az egészség- ügyi dolgozók egymás, há­ta mögött? És ennek kö­vetkeztében hogyan rontják egymás, tehát mindannyiuk. tehát az egész intézmény hírnevét, hogyan rendítik meg a betegeknek az orvo­sok iránt érzett bizalmát? Ez így azonban mindenek­előtt az etikai bizottságra tartozik és nem az alap­szervezetnek kell intézked­nie az etikai ügyekben. A párt \&tjm megüs aaerí.. fog­lalkoztak hangsúlyosabban ezzel a kérdéssel, mert lel­kiismeretük követeli meg, hogy minden visszásság el­len szót emeljenek. A köz­életi tisztaság ügye így lesz a pártalapszervezet ügye is. Ennek az ügynek a rende­zését nélkülük el sem lehet képzelni. Hangoztatták is: a párttagok példamutatása mi­csoda erőt jelent. De meny­nyire visszatetsző, ha éppen a párttagok magatartását kell a személyes kapcsolatok bírálata során emlegetni. A taggyűlésen ' tapasztalt, ilyen tartalmú türelmetlen­ség egyben azt is jelezte, hogy a határozottabb fellé­pés bázisát maguk a pártta­gok adják. Látszólag nem egészen ide való, mégis kapcsolódó fel­adat a pártépítés kérdése. Egy év alatt egy párttagot vettek fel az alapszervezet­be. Nyilvánvaló, a fiatalok­kal való felfrissítés csak elő­nyére lehet annak az alap­gos életkora eléggé magas. A teendő világos: aki arra alkalmas, arra megérett, fel kell venni az alapszervezet­be. Nem lehet valamiféle rosszul értelmezett elvi in­dokolással a fiatal orvosok és más egészségügyi dolgo­zók párttaggá nevelését visszafogni. Most nem soroltuk fel azokat a területeket, ame­lyeken ä pártalapszervezet eredményesen tevékenyke­dett, ahogy a vezetőség be­számolójában említett több­féle hiányosságot sem han­goztattuk. A legtöbbet emlí­tett témákat jeleztük csak, hogy ízelítőt adjunk a gyön­gyösi kórház kommunistái­nak tanácskozását jellemző légkörről. Ennek a taggyűlésnek a számvetésen túl volt még egv feladata, Az eddigi párt- titkár, dr. Pontér László fő­orvos lemondott tisztségéről. A több mint tíz éven át végzett tevékenységet az alapszervezet pozitív módon értékelte, és arra kérte, lel­kesedését, tennivágyását a jövőben is kamatoztassa. A lemondott titkár helyé­be titkos szavazással Mikóla András főápolót választotta meg a párttagság. foltok jelentek meg a janu­ár végi olvadások folyamán. A szövetkezet tagjai most szerszámmal a kézben a víz­levezető árkokat, . csatorná­kat tisztítják, egyengetik a víz lefolyásának útját. A sarudiak négy szivattyút ál­lítottak munkába a belvizek levezetésére. Mindkét termelőszövetke­zet eredményes evet zárt, és az idei tervek is elkészültek már. A tervek szerint Saru­don új kombájnok és az ál­lattenyésztés belső kiszolgá­lására való gépek, szállító- eszközök beszerzését terve­zik. Több mint egymillió fo­rintot fordítanak a szakosí­tott növendéküsző-telep be­fejezésére. Növelik a gazda­ságoknak bizonyuló napra­forgó- és fénymag vetéste­rületét. Sarudon és Poroszlón egy­aránt jól haladnak a téli gépjavítások. Kijavítva, fel­újítva várják a tavaszt a talajművelő gépek, vetőgé­pek. Poroszlón a bábolnai típusú szárító és az MA 100- as TGSZ típusú takarmány­szárító nagyjavítását is most végzik. A téli munkák közé tar­tozik a gabona és a lucerna vetésének fej trágyázása. Po­roszlón több mint ezer hek­táron végezték már el ezt a fontos munkát. Sarudon a szövetkezet nö­vénytermesztő szakmunká­sai a 26 hektáros almáskert­ben végzik a gyümölcsfák metszését. Többen hagyma tisztításával foglalkoznak, mivel a szövetkezet, által termelt 20 vagon hagymát, készítik elő tartósításra, to­vábbi feldolgozásra. A tavaszvárás közös jele, hogy mindkét termelőszövet­kezet. megrendelte a tavaszi vetések vetőmagjait. Folya­matosan történik a tavaszi árpa, a cukorrépa, a kuko­rica, a lucerna vetőmagja­inak és a műtrágya szállítása, s ezzel együtt természetesén a felkészülés a tavaszra. Császár István 1979. fe4»m*r 7„ szerda f

Next

/
Thumbnails
Contents