Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

KEDD ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Bhutto g bitó árnyékában NEMCSAK MAGÁBAN PAKISZTÁNBAN, de világszerte nagy figyelemmel fogadták a hírt: a leg­felsőbb bíróság megerősítette a közel egy esztendeje halálra ítélt Zulfikar Ali Bhutto volt kormányfő ha­lálos ítéletét. Az előzmények közismertek. Bhutto Ázsia egyik legismertebb politikusa, aki az Indiától elszenvedett emlékezetes vereség után sokat tett a területileg alaposan összezsugorodott állam életének megindítá­sáért. Ráadásul reformokkal is kísérletezett, amelyek kiváltották a visszahúzó erők koncentrált ellenállá­sát. Megalakult a kilenc ellenzéki párt Bhutto- ellenes tömörülése, az úgynevezett nemzeti szövetség. Bár a miniszterelnök néppártja nagy vereséget mért erre a szövetségre a választásokon, annak veze­tői azt állították, hogy Bhutto csalással és erőszakkal szerezte diadalát. Az ezzel kapcsolatos kötélhúzást használta fel a korábbi vezérkari főnök, Ziaul Hak tábornok és az általa vezetett főtiszti kar, hogy átve­gye a hatalmat. Azóta Hak többször is választásokat ígért — legutóbb 1979. késő tavaszára is —, de ezeket az ígéreteket a fejlemények fényében nehéz komolyan venni. Mint ahogy az exkormányfő ellen felhozott vádat sem. Nem az a döntő, valóban vétkes-e Bhutto egy politikai ellenfele, Kasuri képviselő apjának ha­lálában, hanem az, miért ragaszkodik a katonai kabi­net a volt miniszterelnök elítéléséhez. A térség — nem utolsósorban Afganisztán — fejleményei miatt Rawalpindiben — és bizonyos kül- > földi körökben — attól tartanak, hogy Bhutto fel- z mentése „egy pakisztáni felfordulás” nagyobb kocká- | zatával fenyegetne, mint elítélése. AZ ÍTÉLET MEGERŐSÍTÉSE egyébként még mindig nem az utolsó szó. Bhutto mégegyszer felleb­bezhet. A bitó árnyékában folytatott hatalmi játszma folytatódik. Harmat Endre Szovjet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások folynak Moszkvában. Képünkön: a Gro- miko (balra a második), illetve Wojtaszek (vele szemben) vezette tárgyalóküldöttség. (Népújság telefotó — TASESZ—MTI—KS) Á hatalomátvétel megfordíthatatlan Kambodzsában TSmegsirakal találtak Phnom Penh melleit — Kambodzsa vezetése minden erőfeszítését az or­szág élelmiszergondjának enyhítésére,' a gazdaság át­szervezésére összpontosítja — jelentette ki Heng Sam- rin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke, aki a volt királyi palotában fogadta a nemzetközi sajtó képviselőit, köztük az MTI tudósítóját. Egy hónappal a főváros felszabadulása után egyre világosabban rajzolódnak ki a Pol Pot-rezsim által örö­kül hagyott csődtömeg mé­retei. Heng Samrin maga úgy fogalmazott, hogy a je­lenlegi bonyolult szakaszban halmozottan, együtt jelent­keznek az Egyesült Államok fél évtizedes háborújának, illetve Pol Pót országosá­nak következményei, s hoz­záfűzte: most azt kell elér­nünk a legsürgősebben, hogy elegendő élelmiszert, gyógy­szert és közszükségleti cik­ket , biztosítsunk a lakossá­gunknak. Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva a kor­mányfő kifejtette: a kínai vezetés és Pol Pót még nem hagytak fel a Kambodzsával szembeni zavarkeltéssel, vál­tozatlanul azokat az utakat, módokat keresik, hogy mi­ként támaszthatnak nehéz­Az ENSZ 33. ülésszakán Á biztonságosabb és igazságosabb emberi környezet kialakításáért Mintegy 130 időszerű nem­zetközi kérdés megvitatásá­val. kétszáz határozat elfo­gadásával a napokban véget ért az ENSZ 33. közgyűlése, bár néhány nyitott kérdés miatt még nem zárták be az ülésszakot. A világszervezet munkájáról, a napirendre tűzött legfontosabb világpo­litikai kérdésekről Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának adott nyilatko­zatot. — A közgyűlés 33., rendes évi ülésszakán kívül a világ- szervezet három rendkívüli ülésszakot is tartott. Az élen a leszerelési ülésszakkal, ezek a fórumok is jól érzé­keltették. hogy az ENSZ te­vékenysége — mintegy mér­legét adva a biztonságosabb, és igazságosabb emberi kör­nyezet kialakításáért tett erőfeszítéseiknek — lényegé­ben helyesen tükrözi a nem­zetközi helyzet megoldásra váró kérdéseit. A 33. ülés­szakot a viták mellett is a konstruktív légkör jellemez­te. A tagállamok többsége az enyhülést minősítette a nem­zetközi légkör fő meghatá­rozó tényezőjének, számos kormány képviselője sürgette az enyhülés elmélyítését, katonai területre történő ki- terjesztését. A Magyar Nép- köztársaság álláspontját a közgyűlésen is egyértelműen megfogalmaztuk: a tartós béke. a szilárd biztonság érdekében munkálkodunk a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett éléséért, a nem­zetközi együttműködés bőví­téséért, a fegyverkezési haj­sza megakadályozásáért. A világszervezet tagálla­mainak képviselői több mint 40. a leszereléssel kapcsolatos határozatot fogadtak el. Az összetett témán belül a kor­mányok képviselői elsőbbsé­dNmisög 1979. február 7., szerda get biztosítottak a nukleáris leszerelésnek. Először szere­pelt a közgyűlés napirend­jén a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok­nak nyújtandó garanciák kérdésében beterjesztett szovjet egyezménytervezet. Ugyancsak a Szovjetunió kezdeményezte a nukleáris fegyverek gyártásának be­szüntetését, a készletek lép­csőzetes megsemmisítését, végeredményben tehát a nukleáris leszerelés komplex megtárgyalását. Az indítvá­nyokat a közgyűlés szava­zattöbbséggel fogadta el. A határozatok most a kibőví­tett genfi leszerelési bizott­ság elé kerültek, s Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK és a Szovjetunió munkaokmányban javasolta: valamennyi, nukleáris arze­nállal rendelkező hatalom, illetve néhány, nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország részvételével kezdjék meg a tárgyalásokat. — Általában elégedetten nyugtázhattuk, hogy a tag- lamok egyre aktívabban kapcsolódnak be a leszere­lési kérdések vitájába. A N ATO-országok képviselői passzív, a tényleges leszere­lést mellékvágányokra terelő taktikájukkal azonban saj­nos hátráltatták a vita ered­ményes lezárását, s halogató manővereikhez jó társat ta­láltak a kínai küldöttségben. — Közösségünk országai­nak hosszú távú, következe­tes politikája is tükröződött abban, hogy a tagállamok döntő szerepet tulajdonítot­tak az enyhülés jövője szem­pontjából a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulásá­nak, a SALT—II. egyez­ménnyel kapcsolatos tárgya­lások sikeres befejezésének. Ugyancsak az enyhülés je­gyében támogatták Európa országai a különböző társa­dalmi berendezkedésű álla­mok együttműködésének ki- szélesítését. a meglévő fe­szültség, bizalmatlanság to­vábbi csökkentését. A szocia­lista országok sürgették a helsinki elvek következetes betartását, és szorgalmazták a záróokmány végrehajtásá­val foglalkozó madridi euró­pai biztonsági és együttmű­ködési találkozó gondos elő­készítését. Egyesek — a té­mával már foglalkozó. ENSZ- szervek mellé főbiztosi poszt létrehozását erőltették, az úgynevezett emberi jogok gondozására, ezzel igyekez­tek megzavarni az ülésszak légkörét. Az indítvány mö­gött meghúzódó szándékok — mindenekelőtt a szocia­lista országok belügyeibe történő beavatkozás valami­féle intézményesítése — nyil­vánvalóak voltak. A tagálla­mok állásfoglalása miatt a manőver szerzői — kényte­len-kelletlen — visszavonták javaslatukat. — A közgyűlés nagy fi­gyelmet szentel békét és biz­tonságot veszélyeztető, az államok békés együttműkö­désének kibontakozását fé­kező nemzetközi válsággócok kérdéseinek. A Közel-Kelet­tel kapcsolatban az ülésszak ismét leszögezte: a konflik­tusok igazságos és tartós rendezése elérhetetlen az iz­raeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről tör­ténő kivonása, a palasztinai arab nép törvényes jogainak elismerése nélkül. Az elhangzott nyilatkoza­tok többsége tükrözte a kor­mányoknak azt a felismeré­sét is, hogy a Camp David-i megállapodások bonyolították a helyzetet, s emellett egyér­telmű eltávolodást jelentenek a világszervezet által kimun­kált közel-keleti rendezési elvektől. A Namíbia és Zimbabwe függetlenségét gátló ténye­zőknek az ülésszak kiemelt figyelmet szentelt, s ennek tudható be, hogy munkáját még mindig nem tekintik le­zártnak. A tagállamok döntő többsége elítélte a pretoriai és a salisbury fajüldöző rendszerek úgynevezett békés meggyőzésére irányuló po­litikát. — A gyarmati rendszer széthullása után minden füg­getlenné vált országban köz­ponti feladattá. objektív, . szükségszerűségei vált a gaz­dasági kérdések megoldása. Érthetően ezek az államok olyan változásokat' akarnak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok rendszerében is, amelyek hozzájárulnak gond­jaik száműzéséhez, a gyor­sabb fejlődéshez. Ezzel ösz- szefüggésben a szocialista or­szágok hangsúlyozták, hogy az egyes államok gazdasági felemelkedéséhez és a gaz­dasági kapcsolatok fejlődé­séhez egyaránt a szilárd ala­pokon nyugvó nemzetközi béke és biztonság teremt kedvező feltételeket. A következő évtizedre szó­ló nemzetközi stratégia ki­alakítására és a fejlődés szá­mos fontos kérdéskörére az idén és 1980-ban kiemelkedő jelentőségű konferenciákat rendez a világszervezet, il­letve az ENSZ néhány sza­kosított szervezete. — Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vett küldött­ségünk — pártunk és kor­mányunk állásfoglalásainak megfelelően — a béke és biztonság, az enyhülés meg­szilárdítására irányuló kez­deményezések felkarolását, a tényleges leszerelést elő­segítő indítványok támoga­tását tartotta fő feladatának. Delegációnk szorosan együtt­működött a többi szocialista országgal, az el nem kötele­zett mozgalom haladó tagjai­val és az adott kérdésben konstruktív álláspontot kép­viselő tőkés államokkal. Delegációnk tagjai felszólal­tak, javaslatokat nyújtottak be a közgyűlés hét fő bi­zottságának ülésein. Társ­szerzői, illetve kezdeménye­zői voltunk számos köz­gyűlési határozatnak. Októ­berben hazánk töltötte be az európai szocialista országok csoportelnöki tisztét. Ebben a tisztségében Hollai Imre nagykövet többször is felszó­lalt az ülésszak munkája so­rán, számos fontos kérdés vitájában. A közgyűlés fórumát dip­lomáciánk természetesen fel­használta kétoldalú kapcso­latainak ápolására és fej­lesztésére is — mondotta be­fejezésül Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. ségeket az új Phnom Penh-i rendszernek. Heng Samrin azonban kategorikusan ki­zárta Pol Pót által irányí­tandó ellenforradalmi fordu­lat, főleg nyugati források által fogalmazott lehetősé­gét. A kormányfő egyúttal megerősítette, hogy a Phnom Penh-i vezetésnek nem a kínai néppel, hanem a pe­kingi hatóságokkal van el­lentéte. Tömegsírokat fedeztek fel a kambodzsai Kompong Cham tartományban, mint­egy 100 km-rel Phnom Penhtől északkeletre — je­lentette a kambodzsai hír- ügynökség. A tömegsírokban a Pol Pót rezsim által meg­gyilkoltak holttesteinek ez­reit találták. ■ / Mintegy 30 tömegsírra bukkantak a népi forradal­mi erők a ,Sre Seam nevű kis falu kaucsukültetvénye- in, egy körülbelül három hektár kiterjedésű területen. A mészárlás túlélői többek között elmondták, hogy a Pol Pót rezsim csapatai víz­zel töltött bombatölcsérekbe gyermekeket fojtottak bele. TOKIÓ Játékpuskával és késsel fölfegyverkezve egy 15 éve3 japán fiú egymillió jent (5000 dollár) rabolt egy vi­déki bankból. Csakhamar letartóztatták, mert csupán a reggeli tanórákról lógott el, és amikor visszasietett a gimnáziumba, örömmel szá­molt be osztálytársainak a zsákmányról. A rendőrök kérdésére ezt válaszolta: „Nem érdekel az iskola. A bankrablás a legjobb mód­szer, hogy az embert kidob-; ják.” MADRID Öt nap elteltével felvették a munkát a madridi központ ti zöldség- és gyümölcs-* piac dolgozói, miután elfo­gadták, hogy bérüket csak 18,3 százalékkal emeljék. A1 biztosító társaságok dolgo­zói viszont meghatározatlan időre országos sztrájkba lép­tek, miután megszakadtak á munkáltatókkal kezdett bér- tárgyalásaik. BILBAO Négy álarcos fiatal ben­zinespalackokkal próbálta felgyújtani a Citroen és a Renault francia autógyárak bilbaói irodáját és több ab­lakot betört. A Citroen he­lyiségeiben kisebb tűz ke-» letkezett. Francia személyek: és irodák már többször vol-J tak támadás célpontjai Baszkföldön azóta, hogy a francia hatóságok a múlt héten letartóztattak Francia- országban tartózkodó baszk terroristákat, és többet kö­zülük átadtak a spanyol har tóságoknak. BONN Kedden Bonnba érkezei í David Aaron, Carter ame­rikai elnök helyettes nem­zetbiztonsági tanácsadója. A' délelőtt folyamán megkezd­te tárgyalásait a nyugatné­met külügyminisztériumban, ahová ez alkalommal a had­ügyminisztérium biztonság- politikai szakértőit is be­kérették. Hivatalos közlés szerint Brzezinski helyettese tájékoztatta vendéglátóit Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes egye­sült államokbeli látogatá­sáról, és „más kérdéseket”, is érint. Űjabb kínai provokáció Vietnam ellen A hanoi lapok jelentése szerint vasárnap reggel több ezer kínai katona közelítet­te meg a Lang Són tarto­mányban fekvő Cau Lau falunál a 33-as vietnami ha­tárőrposztot. A kínai egysé­gek elfoglaltak több magas­latot is, 200 kínai katona ágyúktól és géppuskáktól tá­mogatva 200 méternyire be­hatolt vietnami területre. A kínai egységek fákat vágtak ki és kerítéseket emeltek vietnami területen, majd a vietnami figyelmeztetés után visszavonultak kínai terü­letre. (MTI) Teng Tokióban Szigorú biztonsági intéz­kedések közepette fogadták Tokióban Teng Hsziao ping kínai miniszterelnök-helyet­test, aki egyesült államok­beli útjáról hazatérőben Ked­den háromnapos nemhivata­los látogatásra érkezett a japán fővárosba. Teng Hsziao-ping meghű­lésre és fáradtságra hivat­kozva mint azt a japán kül­ügyminisztérium közölte — lemondta tokiói látogatásá­nak keddre tervezett prog­ramját, Szonoda Szunao kül­ügyminiszterrel tervezett megbeszélését és részvételét a tiszteletére rendezendő fogadáson. Japán külügyi személyiségek szerint a meg­beszélések várható fő té­mái: Tengnek az Egyesült Államokban tett utazása, a koreai kérdés, az indok'uü helyzet és nem utolsó sor­ban Kínának a Szovjetunió»; hoz fűződő viszonya. Folytatódj! a Letelierper A Washingtonban folyó Letelier-per 18. napján be­fejeződött a tanúk kihallga­tása. Az Orlandó Letelier, a chilei Népi Egység kormá- mányának volt külügymi­nisztere ellen 1976-ban elkö­vetett pokolgépes merényle­tet valójában Pinochet tá­bornok és a chilei titkosszol­gálat, a DINA szervezte. A tanúvallomásokból ki­tűnt, az USA és a Pinochet junta megállapodott abban, hogy az amerikaiak szigorú titokként kezelik értesülései­ket a Letelier ellen elköve­tett merényletről és más chilei antifasiszták ellen ter­vezett DINA terrorakci >1. Sajtóvélemények szerint, az egyezséget 1978. április 7-én Santiagóban írták alá. A vád tanúi elmondták, hogy a Letelier elleni me­rényletben részt vett és a vádlottak padjára került ku­bai dísszidensek akciókat terveztek az amerikai kikö­tőkben horgonyzó szovjet kereskedelmi hajók felrob­bantására, sőt, egy fegyver- kede.skedővel már meg is ál­lapodtak 160 gépfegyver, több kiló robbanóanyag és 200 kézigránát vásárlásáról. i

Next

/
Thumbnails
Contents