Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
Járási útförőszemíe Heyesen Vetélkedő Magyarországról, a környezetvédelemről és az orosz nyelvből A körzeti iskola szakkörösei kiállítást rendeztek munkájú kból a seregszemle alkalmából. Képünkön: néhány szép munka az érdeklődés középpontjában. (Fotó: Szabó Sándor) Az idén másodszor került sor megújított formában az úttörők járási seregszemléjére Hevesen. A tudományos-technikai vetélkedőn 15 iskola csaknem 100 diákja társadalmi, természeti, technikai és orosz nyelvi ismereteiről adott számot hétfőn és kedden a körzeti általános iskolában megrendezett versenyen. A zsűriben, Budai Sándornak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének elnöklete mellett nemcsak pedagógusok vettek részt, hanem a témák területén jártas szakemberek is. A három-három fős csapatok Magyarország múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettek, illetve írtak írásbeli dolgozatot történelmi, földrajzi és művészetekben jártasságuk alapján a társadalomkutatók csoportjában. A pajtások legizgalmasabb feladatai közé tartozott a játékos idegenvezetés. A 12 benevezett csapat Tulipános ládák, ivócsanakok Vándorkiállítást indítanak külföldre Szegedről Vándorkiállítás anyagát állították össze a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött népművészeti tárgyakból. A 269 darabból álló gyűjtemény anyagának többsége a múlt században, illetve az 1900-as évek elején készült. A vándorkiállítás rövidesen külföldi útra indul. Elsőnek a szófiai érdeklődők ismerkedhetnek meg a dél-alföldi emberek egykori díszes használati eszközeivel, majd Prágában és az NDK fővárosában, Berlinben is bemutatják a Szegedről útnak indított vándorkiállítást. Egyebek között parasztbútorok, tulipános ládák, faragott lócák, díszes ágyneművel megrakott ágyak, faragott juhászkampók, ivócsanakok, gyékényből és szalmából font tárgyak, fazekasmunkák — vásárhelyi, szentesi és szegedi cserépedények — valamint régi női és férfiviseletek szerepelnek a kiállítás anyagában. Kápolnai muzsikusok Egy éve alakult a helyi általános iskola úttörőcsapatának kezdeményezésére te1379. február 28., szerda (Fotó: Szabó Sándor) hetségcs cigány tanulókból a „Rajkó”-zenekar. Fennállásuk óta nem egy helyi és környékbeli rendezvényen szereztek osztatlan sikert a felnőtt közönség körében is. Képünkön Báder Péter, a zenekar vezetője — szólóprímás — irányításával új darabot próbálnak. legjobbjának itt a hevesi 5- ös számú és 1-es számú iskola bizonyult. Idén először mérhették össze tudásukat a természet iránt érdeklődő gyermekek. A téma a környezetvédelem volt. Az itt vetélkedőknek kémiából, biológiából, fizikából, és matematikából kellett jeleskedniük. A győztesek — hét csapatot megelőzve a kisköreiek és a hevesi körzeti általános iskolások. Az orosz nyelvi versenyre a járásban öt csapat tagjai mertek vállalkozni. Pedig a részt vevő 15 pajtásnak olyan szép feladat is jutott, mint egy orosz népi játék bemutatása. A legügyesebbek a hevesi 1-es számú, illetve a körzeti iskola pajtásai voltak. Kedden a technikai vetélkedőről a hevesi 1-es számú és a helyi körzeti iskolák csapatai jutottak az előbb felsoroltakkal a megyei döntőbe, amelyre márciusban kerül sor. A hétfői egész napos izgalmakat a program végén Csikós Tibor ifivezető segített feloldani franciaországi élménybeszámolójával, amelyet dal- és játéktanítással is egybekötött. B hangszóró mellett Bródy Sándor „A dada” című drámájában a századforduló szociális problémái, a megkövesedő falusi hagyomány és a modem élet ellentmondásai, az üzleties- ség és az anyai szeretet hangja szólal meg. Erzsé- bet-történeteiben már a 90- es évek végén ráirányította a figyelmet erre a kegyetlen és könyörtelen életre, a cselédsor megaláztatásaira, az úri szövevényre, a gazdagok és szegények világának kettősségére. A novellák megírása idején Bró- dyban felizzottak hevesi emlékei, a népmesék és balladák motívumkiincse, a falusi szegénység és szűk látókör korlátái. Mindez továbbélt A dadában és a Vígszínház 1902-es előadásában. Nem valószínű, hogy szociális lelki ismeretet ébreszthető szavai visszhangra is találtak akkor a polgárosodó nagyváros leggazdagabb negyedében és színházlátogató közönségében, mégis ő volt az, aki Ady és Móricz előtt kimondta ennek az önmaga nézésében elmerült társadalomnak jelenét és jövőjét. A kérdés, elviseli-e' a rádió és a hallgató :a csaknem nyolcvan évvel ezelőtt írt drámának hitelességét, akkor, amikor a korviszonyok merőben különböznek a századforduló emberének életvitelétől és szemléletétől? A rádióváltozat rendezője, Siklós Olga írta: „Minden mondata mögött egy történelmileg lezárt, de emberileg átélhető korszak lüktet. Minden helyzete,' szereplője történelmileg túlhaladott, de egyéni-emberi értelemben még fájó, izzó. Minden figurája a múlt ködébe vész, de a sírás még bennünk, tovább, értük”. Ezt a múlt-játékot kitűnően oldotta meg rendező és a szereplők. És még valamit. A dada Bródy kis remekműve és a remekművek igazán hallgatva válnak tiszta és maradéktalan élménnyé, mert szépségüket, igazságukat, arányaikat, nyelvüket nem zavarja a látvány. Itt minden, a kimondott szó szikár, ünneptelen testére épül. Bródy nem a bűnös nagyváros és romlatlan falu mélységeit írta meg, hanem emléket állít az anyaságnak, a legősibb sejtnek, az anya és gyermekviszonynak. Bolygó Kis Erzsébet még nem Tóth Flóra, csak áldozat, prédája a gazdagok kapzsiságának. A gondjaira bízott csecsemőt ugyanolyan szeretettel veszi körül, mintha sajátja volna. Hallgassuk csak! „Né, hogy les a kis silbak, épp mint a Kalári, a te kis menyasszonyod. Tudod-e, hogy kis menyasszonyod van neked? Ide fektessem melléd a kis Kalárít? Jó volna? A legénynek az kell, a lánnyal beszélgetni setéiben. Elmennél-e hozzá, ülnél az ágy kávájára setéiben? Aludjál kis rongyos, gyémántos, rubintos, szivemnek egyetlen szerelme, aludjál”. És Klárihoz: „...megyek rád kenyeret keresni, cukros kenyeret, mákos kalácsot, cukrom, csíkom, mákom, kenyerem ...” Hitében Péter megrázó szavai sem tudják megingatni: „Tudod- e, hol vagy? A bűn tanyáján vagy. A szeretőd szeretőjénél vagy. Fehér galamb, szoptatod a farkasok köly- két, erőt adsz, véredet adod, hogy majd a véredet szívják”. Ezt a tragédiába torkolló utat látta meg Kútvölgyi Erzsébet tóét es eM p4öaB»= tokban. (az irigyekről és gyűlöliködőkről szóló népdal), hogy aztán végigjárja a meglopott élet állomásait. (Varsányi Irén és Márkus Emília szerepe) Életre keltett egy olyan asszonytípust,1 akinek szépségével csak romlatlansága és ártatlansága nagyobb. A halkan dúdolt' népdaltól hosszú az út a pesti cselédkvártélyon felhangzó átokig. Péter, a kazánkovács mondja: „Menjetek, menjetek a magatok útján, ti! Pusztulás vagyon a ti fajtátokon és a bűnnek mérge a ti erkölcseitekben. Ti vagytok az elbízott gazdagok, nyomorult, nyavalyás, szegény, vak és mezítelen vagytok. Menjetek békén!" A nagy magyar balladák legsajátosabb megoldása. A dráma feszített íve csak a kvártély-jelenetben lazul fel. Ebben a magyar Éjjeli menedékhelyben a részeges rendőr erőszaktevése jelenthetné Erzsébet kiszolgáltatottságát, de a túljátszott szerep ezúttal sem kedvezett a végkifej lés felé haladó tragédiának. A bemutató egyébként jó példája volt annak, hogy a színpadra írt művek nehezebb feladat elé állítják a rendezőt; mint novella- vagy regényadaptációk, de annak is, hogy értő rendező kezébem jobban hangzanak szaval, mint színfalak között. Igaz, ebben a változatban döntő szerepet játszott Kútvölgyi Erzsébet sokoldalú tehetsége és játéka. Ebergényi Tibor ' Kőszegiek koncertje Egerben A hagyományok reneszánsza Az ősztől tavaszig tartó dzsesszkoncert-sorozat —, amelyet a Műsorrendező Iroda és a Megyei Művelődési Központ szervez közösen — legkiemelkedőbb hangversenyét hallgathatták e műfaj rajongói szombaton, Egerben. A mostani vendég a Kőszegi Rythm Band volt. A neves muzsikusokból álló együttes kiforrott, magas színvonalú előadással bizonyította, hogy nemcsak a dzsessz-rockkal lehet sikert •i v\ Mister MacAreck üzletei TÖiíF Jerzy; ». *. s 'f • • (Fordította: Bába Mihály) 45. — Kérni kell az ügyész engedélyét — jegyezte meg a főkapitány. — Nem sürgős. Sem ma, sem-vasárnap nem éred utol a főügyészt. A kihallgatás jegyzőkönyvét majd átküld- jük neki. — Helyes. Hadd szokjon hozzá a csirkefogó a francia börtönhöz. Hétfőn a Crédit Lyonnais banktól igazolást kell kérni, hogy a csekk fedezet nélküli. — Hétfőn semmit nem tudunk meg. A bankok ünnepe. Csak kedden — jegyezte meg a rendőrfőnök. — Nem baj. Legfeljebb egy nappal tovább ül a kismadár a mi kalitkánkban. Annál inkább fog vágyakez- ni az Ambassador szállodába. Gyorsan el kell intézni azt is, hogy a két kereskedő jutalmat kapjon a madárka leleplezéséért. Hétfőn a két rendőr ’smét a főkapitány elé hurcolta MaéAreeket. A szép öltöny tönkrement, sötét foltok éktelenkedtek rajta: a vémyo- mok. Szeme bedagadt az ütésektől, szája felrepedt, megdagadt. — Na, mi van, csirkefogó? — üdvözölte a főkapitány, — Van kedved vallani? — Tiltakozom, hogy egy amerikai állampolgárral szemben így viselkednek — válaszolt mister MacAreck. — Ez megint a magáét fújja. Biztosan jól érezted magad odalent. Vissza akarsz menni? Beszélj, amíg jó kedvem van. — Megtagadok minden választ, amíg nem beszélhetek az Egyesült Államok konzuljával és az ügyvédemmel, Jean Charbonneau-val. — No, nézzétek csak! Jogtanácsosa van. Utoljára kérdezem, MacAreck, bevallód az autólopást? — Megtagadok minden választ, amíg nem beszélhetek az Egyesült Államok konzuljával és a jogtanácsosommal — ismételte a letartóztatott. — Sajnálom — mondta a kapitány. — De magadra vess, magad akartad. — A rendőrökhöz fordult: Vigyétek a pincébe, Jean, Antoine és Michel külön foglalkozzanak vele. Verjék ki a fejéből, hogy a konzullal és a jogtanácsosával akar beszélni. MacArecket visszavitték a pincébe. — Mi legyen ezzel az amerikai szélhámossal? — kérdezte másnap a rendőrfőnök. — Átadjuk az ügyésznek? Már harmadik napja ül nálunk. — Ki kell hallgatni, be kell szerezni a banktól az igazolást, hogy nincsen fedezete a csekkjének és átszállítani az ügyészségre — mondta a főkapitániy. A rendőrfőnök néhány perc múlva, telefonált a bankba. A legnagyobb meglepetésére megtudta, hogy mister MacArecknek félmillió frankja van a bankbar», de ha úgy rendelkezik, akkor utasítására több milliót is kifizetnek. Tudtak arról is, hogy Ferrarit és villát akar vásárolni. A rendőrfőnökök egymásra hárították a felelősséget.. — Te voltál az, aki megparancsolta, hogy vegyék kezelésbe. Véres az arca, bedagadt a szeme, most aztán mit tegyünk vele? Aztán a két kereskedőt vádolták. akiket azonnal be is hívattak, hogy bocsánatot kérjenek a letartóztatottól. — Bocsánatot kell nekünk is kérni, hogy ne jelentsen fel minket. Beszélni kell vele — mondta á kapitány. Kopogtak az ajtón. Megjelent a két kereskedő. • — Tiszteletünk, rendőrfőnök úr — mondt az egyik. (Folytatjuk) elérni.. Kőszegi Imre, Babos Gyula, Másik János, Dankó Péter és Tornóczky Ferenc modern dzsesszt játszik. Itt- ott még fellelhető zenéjükben ugyan a hetvenes évek nagy rock-hatása, ám alapvetőbb náluk a visszakanya- rodás a swinghez, a bibup- hoz és egy keveset a blueshoz. Vagyis a dzsessz tiszta forrásaihoz. Már a hangszerek összeállítása is kihívás egy kissé, hiszen a három gitár, zongora, dob a beat hőskorszakának ezernyi zenekarára emlékeztet. Kőszegiék azonban vállalják ezt, és bemutatják, hogy miféle dallamokot, hangokat lehet ezekből az instrumentumokból előcsalogatni. Az egri közönség előtt is sikere volt a zenekarnak, Egy-egy szóló vagy rögtönzés után mindig felcsattant a taps a zsúfolt nézőtéren. A majd háromszáz hallgató a koncert végén még ráadást is kicsikart a zenészektől. A több mint kétórás hangverseny után az együttes vezetőjével, Kőszegi Imrével beszélgettünk. — Mióta muzsikálnak igy együtt? — Majd egy éve kezdtük meg a közös koncertezést. Babos Gyula, aki régebben játszott velünk, most ismét nálunk gitározik. Dszessz- klubokban, egyetemeken, művelődési házakban adunk műsorokat. Most nemrégen érkeztünk meg egy jó hónapok nyugat-európai turnéról. Jártunk az NSZK-ban, Franciaországban és Svájcban. Több mint hétezer kilométer van mögöttünk, s a körút után ez az egri az első fellépésünk itthon. " — Terveik? — Felkértek minket egy tízrészes rajzfilmsorozat zenei anyagának az elkészítésére. A címe ez: Vezetni tudni kell. Ez olyasféle film lesz, mint a dr. Agy. Négy em- zódhoz már kész a muzsika, a közeljövőben be is fejezzük az egészet. Nemrégen vettek . fel velünk egy órás tévéműsort, ezt március nyolcadikán vetítik le, s ami a legnagyobb örömünkre szolgál, akkorra már üzletekbe kerül nagylemezünk is. A címe: Éjszaka a stú. dióban, Józsa Péter
