Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

Politikai vitakörök szocialista brigádoknak Az Eger—Mátra vidéki Jorgazdasági Kombinát há­rom egri pártalapszervezete minden hónapban politikai vitakört rendez szocialista brigádok részére. Az össze­jöveteleket, melyeken töb­bek között az állami díjas Kossuth, a szakma kiváló brigádja címet kiérdemelt Gárdonyi Géza, valamint az arany fokozattal kitüntetett Dobó István szocialista bri­gádok vesznek részt — a Vasút úti borpalackozóban, az árnyékszalai pinceváros­ban és a kombinát központ­jában tartják. A vitakörök igen látogatottak, a résztve­vők foglalkoznak a KGST jelentőségével, az ázsiai— afrikai felszabadító mozgal­makkal. Megvitatják a le­szerelés kérdését és az ex­port-import helyzetét is. A viták során eddig már ki­derült, hogy a fizikai és az alkalmazotti dolgozók odafi­gyelnek nemcsak hazánk, hanem az egész világ politi­kai eseményeire. Lukács András Eger (gaz Vehet ■ez*?* Világraszóló eredményen a szülészetben... Tavaly aug. 5-én írtunk egy ún. „lombikbébi” szüle­téséről. A N agy-Britanniá* bán levő OLDHAM váro­sában hozták világra csá­szármetszéssel azt a kislányt, aki egy addig meddő anyu­ka gyermeke lett az orvos- tudomány jóvoltából... (A város nevét akkor bohóká- san Old-ham = öreg son­kának fordítottuk az oldboy — öregfiú mintájára...) Azó­ta persze Nagy Britanniá­ban is sokat fejlődött a tu­domány. Most január 14-én egy nagyváros, GLASGOW kórházában nem császár- metszéssel, hanem a hagyo­mányos szülési módszerrel hoztak világra egy kisfiút, aki ugyancsak „lombikbébi" jelzéssel jelentkezett. Az oldhami kislány és a glas- gowi kisfiú abban hasonlí­tanak, hogy mindketten az orvostudomány fejlődésének, — a petesejt laboratóriumi megtermékenyítésének és az anyába való sikeres visz- szahelyezésének, — köszön­hetik életüket. De abban különböznek egymástól, hogy a kisfiút, a glasgowit, már nem kellett császármet­széssel kisegíteni erre a mi külső világunkra, hanem az arra rendeltetett útvonalon is meg tudott születni... Ezt pedig annak köszönhetjük, hogy Nagy Britanniában si­került a születési súlyt az átlagosnak a 92.5 %-órol csökkenteni! Mert azt olvastuk I. 16-án a Szolnok megyei Néplap­ban (8. old.) és a Népszavá­ban is (utolsó old ), hogy a most megszületett baba ,.egy 260 grammos kisfiú”. Biztos hír, mert két lapunk is (tán több is) így közli... Ha pe­dig ez így van. akkor az át­lag 8500 gr születési súlyt sikerült 92.5 %-kai csökken­teni. hiszen a 260 gr a 3500 gr-nak csak hét és fél szá­zaléka!! Tudjuk, hogy van az átlagosnál kisebb és na­gyobb siily is. de azért a glasgowi kollégák óriási eredményt értek el ezzel a pici születési súllyal... Remélem, tovább nem csök­kentik, mert félő. hogy a macska-baba súly embernél nem lesz életképes... (DR. SZEMES—VARGA) Energiatakarékosság — de ne így! Bővítik az óvodai férőhelyet Ecséden Manaság sokat lehet hal­lani az energiatakarékosság­ról. Van is egy olyan ügyes kapcsolóóra, amely lehetővé teszi, hogy a vízmelegítő tar­tályok fűtőberendezése csak éjjel üzemeljen. Ez gazdasá­gos a fogyasztónak, mivel olcsóbban jut a meleg víz­hez, de hasznos a népgazda­ságnak is, mert segíti az egyenletes energiaclosztást, egyszóval megtakarítás. A múlt év őszén vásárol­tam egy 125 literes meleg­víz-tárolót, és egy órát hoz­zá. Az örömöm azonban nem sokáig tartott, ugyanis az ÉMASZ szakemberei csak a vízmelegítőt kötötték be, a vele járó órát nem. Arra hi­vatkoztak, hogy nekik csak olyan órát lehet bekötni, amit ők hoznak, de sajnos jelenleg olyan nincs a válla­latnál, várjak soromra. így az órát — szerencsémre — az üzlet visszavette tőlem. Most már három hónapja így üzemel a víztároló fűtőbe­rendezése, amely hátrányos számomra, mivel csak győz­zem kifizetni a villanyszám­lát, de hátrányos a népgaz­daságnak is, mert jóval több energiát fagyaszt a kelleté­nél. Választ szeretnék kapni arra a kérdésemre, hogy miért van szükség ilyen sza­bályra, ha az ÉMÁSZ nem tudja ellátni a lakosságot a» említett órával. És miért árusítják akkor még a mai napig is a szaküzletekben, ha az nem felel meg? Ilanari László Makiár Az ecsédi községi tanács az idén gondot' fordít az óvodai férőhelyek bővítésé­re. A terveknek megfelelően még ebben az évben átala­kítják a volt pártházat öt­ven férőhelyes óvodává. A tanács azért jutott erre az elhatározásra, mivel már az elmúlt évben is negyven kisgyermek óvodai felvételi kérelmét kellett elutasítani, hogy az iskola napközi ott- A jelenleg 120 apróságot be­fogadó óvodát pedig a szak­emberek véleménye szerin! (Tudósítónktól): Jó ütemben halad a téli gépjavítás a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet­ben. A tagok közül a nők nagy része a dohánycsomó- zást végzi. Kinn a határban már bővíteni nem lehet. Itt kell megemlíteni továbbá, hogy az iskola napközi ott­honának konyháját még eb­ben az esztendőben ötvenről 300 adagosra alakítják át. Ez a konyha látja majd el napi élelemmel az óvodák, az iskola, az öregek napközi otthonának lakóit. Az ecsé­di tanács a felújítási mun­kával, a tervezéssel és a ki­vitelezéssel az Abasári Köz­ségi Tanács Költségvetési Üzemét bízta meg. Nagy Piroska Ecséd műtrágyaszórás adja most a legfőbb munkát, bár az eső­zés akadályozza ezt. Ami az idei terveket ille­ti: fejlesztik a juhászatot, főleg a hízóbárány-értékesí­tést növelik. Marsalkó János Gépjavítás Kiskörén Nyugdíjasok találkozója Hevesen A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet veze­tősége a klubteremben nyug­díjas-találkozót rendezett. Az elnökasszony kedves beveze­tőt mondott, majd ismertet­te á háziipar eredményeit, a jövő feladatait. Ezután aján­dékokat osztottak szét. az idős emberek között, majd az ifjúkommunisták versek­kel, tánccal tették emlékeze­tessé ezt a délutánt: Ez úton szeretnénk megköszön­ni a háziipar vezetőségének a hangulatos találkozót. Mihics János Heves llt a pormentes szemétszállításhoz... Levelek között tallózva Á gyalogjárókról i.. akik azért nem mindig angyalok. Ám ez esetben nem a piros lámpánál tü­relmetlenül átszaladókról, a közutat sétatérnek nézőkről lesz szó, akik fniatt időn­ként égnek áll a gépkocsi- vezetők haja. Azokról a gyalogosokról lesz szó, — éppen a beküldött levelek alapján — akik, hógy úgy mondjuk, felettébb kedve­lik az egyenes utat. Még akkor is, ha az az egyenes kissé eltér a kikövezettől. Vegyük az egri buszmegál­lót. Képtelen módon igye­keznek egyesek megközelí­teni. Elindulnak például a bútoráruház elől, egyenest, toronyiránt. Átmásznak a padokon, keresztül csörtet­nek a bokrokon, nem aka­dály a korlát sem. Aztán kibukkannak az éppen ér­kező busz elé. De visszafe­lé is ugyanez az út vezet sokaknak, amikor elhagyják a buszmegállót. És ne gon­dolják, hogy gyerekekről van szó. Tiszteletre méltó korú, ősz hajú nénikék, bá- csikák is sorozatban választ­ják ezt az utat. Mindez per­sze nem csupán Egerben lé­tezik. Folyik a „nemes vita” Gyöngyösön is, ott például a váltógyári megállóhoz építtetett ki a tanács egy járdát, azonban a járókelők véletlenül sem arra járnak, > hanem egy keskeny ösvé­nyen, ahol járdát épp a közlekedés biztonságának hiánya miatt nem építettek. Mert ott járni veszélyes is! De hát járnak, figyelmen kívül hagyva a balesetve­szélyt. Mint ahogy járnak keresztül-kasul az egri nép­kerten, noha ott igazán a gyalogosok által kitaposott ösvényekhez igazították az utak egy részét. És rásétál­nak utat rövidítendő, az emlékmű pázsitjára, s ki tudja felsorolni még a ti­losba járók helyeit. Még azt sem mondhatja az ember, hogy mindez a kényelemszeretet szülemé­nye. Mert igazán nem lehet kényelmesebb keresztül mászni árkoft, bokron, kor­láton, mint a néhány lépés­sel hosszabb kövezett, kivi- ' lágított utakon járni. Gyakran mondjuk, a gép­kocsibalesetek nagy részé­nek okozója az, hogy még nincs közlekedési kultúránk, így igaz ez, de ne korlátoz­zuk csak az autósokra. A gyalogosoknak is lenne még mit tanulniok. Ezt bizonyít­ják a renitens gyalogosok­ról szóló levelek is. — d, — A közelmúltban levelet kaptunk az egri mélyépítő és városgondozási üzemtől, hogy februártól minden la­kó köteles szémetes kukát vásárolni a pormentes sze­métszállítás érdekében. Mi a Bocskai utcában lakunk, ahol sem járda, sem pedig járható út nincs. Amikor eső esik, bokáig érő sárban kell közlekedni, ilyen idő­ben a kisgyermekeket nem lehet a városba vinni, mivel a nagy sárban elakadnak a babakocsik. A 20. számú ház előtt pedig leszakadt az út­test már több mint egy éve, és az esőzéstől egyre beljebb szakadozik. Már életveszé­lyes a közlekedés ezen szakaszon. Ügy gondolom, hogy először az út leszakadt részét kellene kijavítani, és közlekedésre alkalmassá tenni, hogy a „pormentes” autó is be tudjon jönni az összegyűjtött szemétért. Na­gyon egyetértek azzal a gon­dolattal, hogy környezetünk tiszta, rendezett legyen, de úgy gondolom, hogy az előbb felsoroltak még fontosabbak lennének. Majd ha ezek a feltételek meglesznek, köve­telhetjük csak a pormentes szemétszállításhoz szüksé­ges kukát. Tári Sándorné Eger Van-e a belvíz ellen eredményes védekezés? Lenne! Egy negyedszázada — fog­lalkozásomból kifolyólag — foglalkozom mind az időjá­rás, mind a vízjárás kérdé­seivel. Ezen idő alatt, tava­szi áradás idején a belvízzel elöntött területek nagysága nem csökken. Sőt! Az 1978- as belvízi kártételek elgon- dolkodóvá tettek. Megfogal­maztam mind a belvízi, mind az árvízi veszedelem elhárításához az általam eredményesnek hitt eljárás módozatait. Javaslatomat nem hivatalosan megnézték, nem tartották elfogadásra méltónak. íme újra itt az árvíz a nyakunkon. Százezer holdak víz alatt. Elsőnek a belvíz megakadályozására irányuló elképzelésemet teszem köz­zé — esetleges véleményal­kotás céljából. A tavaszi hóolvadáskor jelentkező esőzés, de olykor a zöldár idején is meggyű­lik a baj a belvízzel. Az év­ről évre megjelenő közle­mények, tapasztalatok arra mutatnak, hogy a belvíz kártétele nemhogy csökken­ne, de emelkedő tendenciát mutat. Az is köztudott, hogy ellene eddig nem találtak védelmet. Mi okozza a vissza-vissza- térő belvizet? Egy terepasz­talon a kísérlet is elvégez­hető, de az egyszerű elkép­zelés is meggyőző. Egy te­repasztalra helyezzünk haj­lékony, műanyag lepedőt. Alakítsunk azon gyűrődése­ket (dombokát, völgyeket), öntsünk rá egy-két liter vi­zet. A víz a mélyebb, úgy­nevezett völgyekben foglal majd helyet. A felgyűrt részletek kiemelkednek a vízből. Módosítsuk a felté­teleket. A terepasztal aljá­ra úgy fektessük le a linó­leumot, hogy azon semmi gyűrődés ne pssék. Simít­suk ki. Itt már egy deciliter víz is elegendő ahhoz, hogy a folyadék az egész felüle­tet ellepje. Milyen egyszerű­en hangzik e két kísérlet. Egy morfológus vagy az Alföld térképével foglalkozó szakember is igazolhatja a változást. A Tisza s a mel­lékfolyói szabályozása előtt, még inkább a Sárrét vizé­nek a levezetését megelőzően a Tisza, a Körösök, a Zagy­va, a Tprna régi ágai, holt medrei, kanyarulatai belvi­zes időben szépen kirajzo­lódtak. De nagyobb térszint nem lepett be a víz. Bizo­nyára a Vízügyi Igazgatósá­gon találhatók régi és új lé­gi felvételek. Tessék idő­rendben levetíteni, nagy lesz a különbség. Ma már csak egyegy domb emelkedik ki árvíz idején. Miért? A szabályozás következté­ben a régi medrek, lapá­lyok szárazra kerültek. Mű­velés alá fogták azokat. A talaj megmunkálásakor az eke, a borona évről évre egyengette a felszínt, de eb­ben segített a szél és a víz eróziója is. A felszín kisi­mult. Az egyenetlenségek eltűnésének arányában sok­kal kevesebb csapadék is elegéndő a belvíz térületi növekedéséhez. Az egyedüli kis költségű megoldásul a következő kí­nálkozna: a régi vízjárato- katj morotvákat a termé­szetes belvíztárolókat erede­ti alakjukban már vissza hozni nem lehet. De azt az állapotot meg lehetne köze­líteni. Ebből a célból igen hasznosak a régi morotvá­kat eláruló felvételek vagy térképek. A rétegvonalak ma is elárulják a régi folyás­viszonyokat, morotvatavakat. Mi lenne a teendő? A betöltött vízfolyásokat, régi ereket medreket fel kell újítani. Árkoló gépekkel ez ma már könnyen megy. A régi vízfolyások nyomán egy-kettő, esetleg négy mé­ter széles árkokról kell gon­doskodni aszerint, milyen ott a szükséglet. Sőt a na­gyobb régi lapályok helyén mesterséges medence is lé­tesítendő. Ebből a medencé­ből vezetne ki egy lefolyó, esetleg zsilippel ellátva a vízgyűjtő'patak, vagy folyó felé. Ezen árok egy-két mé­ternél ne legyen mélyebb, nehogy szárazság idején a talajvíz leszivárgását meg­gyorsítsa. Az így kimélyített medencék halastavakul is szolgálhatnak. $z sem baj, ha a széleiken sás, nád, fűz­fabokor ver tanyát. így va­lamit visszahoznánk a ter­mészetes állapotból, vala­mit anélkül, hogy a veszé­lyes helyzetet újra felidéz­nénk. Tovább menve — a medencék szárazság idején öntözővizet adnahak, ugyan­akkor szabályoznák a talaj­víz szintjét is. Dr. Zétényi Endre KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.29 Amikor én még... 10.05 Beetho- ven-szonáta. 11.02 Dalok hőseinkről. 11.18 Ókori ka­landozások. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva... 12.45 Britten-kórusművek. 13.00 Mindenki szórakozik. 14.00 önigazolók. 14.10 Haydn: G-dúr szimfónia. 14.30 A takarmánygazdálkodás tar­talékai. 15.05 Űj zenei új­ság. 16.00 168 óra. 17.30 Sportkrónika. 18.00 Verdi- áriák. 18.15 Hol volt hol nem volt... 18.40 Magyar- ország—Románia jégko­rongmérkőzés. 18.50 Rádió­színház. 19.32 Örökzöld dal­lamok. 20.30 Cigánydalok. 21.04 Sanzonpódium. 22.15 Együtt vagy külön. 23.03 Barokk muzsika. PETŐFI 8.20 Holdújév idején... 8.38 Barátság sláger- expressz. 9.10 Negyedóra háromnegyed ütemben. 9.25. Válaszolunk hallgató­inknak. 9.40 Szabad szom­bat. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosok a mikrofon előtt. 14.40 A három Latabár. 14.58 Népdalcsokor. 15.45 Hilperick, a nagy zsivány (mesejáték). 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra! 19.10 Egy rádiós naplójá­ból. 20.00 Harminc perc alatt a Föld körül. 20.38 Szaszuni Dávid. 21.28 Ba­rangolás régi hanglemezek között. 21.45 Régi magyar muzsika. 22.10 Rodgers ze­nés játékaiból. 23.10 Slá­germúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek- időjárásjelen­tés — Emberek, utak, jár­művek. .. — Eger belváro­sának közlekedési helyzete — Hogyan közlekedjünk hegyi utakon? — Hogyan indítsuk autónkat hideg időben? — Tallózás az Autó-motor legújabb szá­mában... Riporter: Imreh József — 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika — Ze­nés hétvége — Közben: Napjaink kérdései — Wirth Lajos jegyzete — Hírösz- szefoglaló, lap_ és műsor­előzetes. .. TEJ 8.00 Tévétoma. 8.10 Kame­ra. 8.40 Fizika 79. 9.20 Vi­lágnézet. 9.55 Mindenki közlekedik... 10.10 Kojak (amerikai filmsorozat). 11.00 Mikrobák és emberek (angol filmsorozat). 13.55 Klasszikusok a képernyőn. 14.55 Belgrádi fiúk. 15.45 „Sohase félj!...” 16.25 .,Hogy nálam különb le­gyen...” 17.10 Századunk lírája. 17.30 ..Érettségi la. lálkozó". 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Té­vétonna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gusztáv állást keres. 20.05 Amerikai komédia (tévéjáték). 21.25 Műkor­csolya Európa.bajnokság. Kb. 22.30 Tv-híradó 3. ?. MŰSOR 17.25 Most mulasd meg! 17.55 A király meztelen. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Csaj­kovszkij: V. szimfónia. 20.50 Rajzfilmek. 21.05 Tv- híradó 2. 21.25 Homburg hercege (színmű). 1Ä© 1979. február 3., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents