Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

NDK Kuba Bulgária Halászok egykor és ma Nem csupán a képzelet szülötte a Kubát annyira kedvelő íróóriás, Heming­way ^,öreg halásza”. Nem is olyan régen, húszegynéhány évvel ezelőtt a javarészt írástudatlan, tanulatlan ku­bai halászok kicsiny bárkái­kon még olyan egyszerű esz­közökkel halászgattak, mint a vesszővarsa, a kötél, a ho­rog. Hajócskáik közül a na­gyobbak is mindössze 9—12 méter hosszúak voltak. Há­romezer ilyen vagy ennél kisebbb halászbárkán 12—13 ezer halász nehéz munkával kereste kenyerét. Ma a halászat komoly ipari jelleget öltött. A flot­tában tömörült halászhajók manapság hűtőberendezéssel ellátott, korszerű vízi jár­müvek. Számuk megközelíti a százat. Az ebben a terv­időszakban (1976—1980) to­vább bővülő kubai halász- flottában újabb négy — egyenként hattonás — kor­szerű technológiával fel­szerelt hajó állt munkába. A francia és spanyol gyárt­mányú halászhajók mellett a hazai készítésűek száma is növekszik a flottában. A kubai hajógyárakban az el­múlt évben csaknem más­fél ezer kisebb hajót készí­tettek, az ország halászatá­nak a céljaira. A halászflotta személyze­tét három főiskolán képezik ki: gépészek, navigátorok, hajóstisztek mellett speciális szakmákra is felkészítik a hallgatókat. Itt oktatják a hűtőhajók gépészeit, a mo­dern hűtő-fagyasztó eljárá­sok technológiájának avatott ismerőit. A várnai hajógyár Világszerte keresettek a várnai Georgi Dimitrov Hajógyár termékei. A ma 70 éves, világhíres gyárat 1908-ban alapí­tották egy hétfős hajóépítő kisüzem utódaként. Ma már több mint 2000 fős kollektívájával az elért munkaeredmé­nyek alapján a bolgár szocialista nagyipar egyik legjelen­tősebb gyára. Harminc- és ötvenezer tonnás teherszállító tengeri hajói szovjet, svéd, lengyel• norvég, román zászlók alatt szelik a habokat, s rangos helyet biztosítanak a világ többi hasonló gyára között. (Fotó — Matusz Károly felvétele) HÁZI ŰZNÉZŐ BEN Lengyelország Katowice holnapja Lengyelország „Ipari szíve” a katowicei vajdaság. Az alig 6600 négyzetkilométeres területen (az ország terüle­tének 2,1 százalékán) több mint 3,5 millió ember él — a Lengyel Népköztársaság minden tizedik állampolgá­ra. Körülbelül 650 nagyüzem van itt, amely az ország ipari termelésének mintegy hatodrészét állítja elő. A katowicei vajdaság szállítja az országban bányászott kő­szén 98 százalékát. Innen származik a kohászati ipar termelésének 46 százaléka, ezen belül az országban bá­nyászott és feldolgozott cink és ón egész mennyisége, itt bonyolódik le a lengyel vas­utak áruszállításainak több mint egyharmada. A legutóbbi években jó néhány új objektum jelent meg 9 körzet gazdasági tér­képén. Közöttük van a szovjet segítséggel' épített „Katowice” óriási kohóipari kombinát, amely 1978-ban négymillió tonna acélt gyár­tott, az évente 200 ezer gép­kocsit készítő kisautógyár, több modern berendezésű nagy bánya, villamos erő­müvek, úi tudományos-ku­tató központok. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt VII. kongresszusa által kijelölt feladatoknak megfelelően, 1974-ben kidol­A szerbiai Brusz környéki, főleg hegyi falvakban már tavaly november derekán megjelentek a farkasok, mégpedig falkában. A Ko- paonik hegység vidékén az ilyesmi nem fordult elő és a farkasok garázdálkodása 1979. február 3., szombat gozták a katowicei vajdaság társadalmi-gazdasági fej­lesztésének programját. Nemrég pedig a vajdasági pártszervezet megvizsgálta és elfogadta az 1990-ig szó­ló távlati programot. Ebben az egyik központi hely a lakásépítésé. Több mint 1 millió új lakást szán­dékoznak építeni. Csupán a jelenlegi ötéves terv idősza­kában 220 ezer lakás- és 35 ezer családiház-avatást ün­nepeltek. A katowicei vajdaság hol­napjának programjában nagy figyelmet szentelnek a környezet védelmére. A fő gond a környezetszennyezés káros következményeinek el­hárítása. Többek között ar­ról is sző van, hogy a váro­si távfűtésű központok rend­szere minimális kéntartal­mú fűtőanyagot használjon, és hogy a környezet számá­ra nem veszélytelen üzemek — például a „Katowice” kombinát körül védőöveze­tet létesítsenek. A zajszint csökkentésére a zöldövezeteket, amelyeknek fő láncszeme a 250 kilomé­teres gyűrűjével az ipari körzetet körülfogó védő er­dősáv, tovább bővítik. Bővül a különböző szint­beli kereszteződésekkel ellá­tott, modern gyorsforgalmi utak hálózata. Már ma ilye­ezen a vidéken úgyszólván ismeretlen volt. Éppen ezért valóságos pánik tört ki, el­sősorban az állattenyésztők között. A farkasok Batotá, Rav- niste és Livadje faluban ed­dig mintegy 70 juhot pusztí­tottak el. A hegynek a falvak felé eső részét vastagon borítja be a hó és ez megnehezíti a vérengzők ellen szervezett hajtógadászatot.- .. nek kötik össze Katowicét a 300 kilométerre levő Varsó­val, és vezetnek a csehszlo­vák határhoz. Ezt a körzetet Wroclawval és Krakkóval is új főútvonalak ‘ kötik majd össze. A legnehezebb, legköltsé­gesebb és ugyanakkor ha­laszthatatlan feladat a köz­műrendszer átépítése. Kidol­gozás alatt áll a sziléziai körzeti vasútvonal terve, körforgalmi út építését is tervezik. Szovjetunió ft Esarcatscafi építkezései A Szovjetunió külkereske­delmi kapcsolataiban a KGST-partnerek aránya sza­kadatlanul növekszik. 1979- ben a múlt évi 59 százalék­kal szemben eléri a 61 szá­zalékot. A KGST tevékeny­ségének központi kérdése az együttműködés három hosz- szú távú célprogramjának megvalósítása és újak ki­dolgozása. Ebben az irány­ban munkálkodik majd a Szovjetunió és valamennyi KGST partnere 1979-ben. A lényeg a termelés szakosítá­sa és kooperálása a legfon­tosabb gazdasági ágakban. A KGST-országok továbbra is közösen munkálkodnak egyes szovjet iparágak ter­melési kapacitásának fej­lesztésén, amelyeknek ter­mékeiből jelentős mértékben fejleszthető majd a testvér- országok gazdasága. Az öt­éves tervidőszak harmadik évében, mint fontos KGST- létesítményt, üzembe he­lyezték a Szövetség gázve­zetéket, a 750 kilovoltos Vinnyica—Albertirsa elekt­romos távvezetéket, a szov­jet—bolgár tengeri kompjá­ratot, a szovjet—román ví­zi erőmüvet a Prut folyón, valamint az „Erdenet” szov­jet-mongol kombinál első Jugoszlávia Farkasfalkák garázdálkodása Kik azok a szór bök? Az NDK-ban egyetlen nemzetiség él: a szorb, más néven a vend. Ez a nyugati szláv népcsoport évszázado­kon át — de különösen a fasizmus éveiben — kegyet­len elnyomást szenvedett. Ma 100 ezer szorb nemzeti­ségű lakost tartanak számon az NDK területén: Cottbus és Drezda megyében. A szorbokról az első írá­sos emlék 632-ből való. Nyelvüket évszázadokon át következetesen ki akarták irtani, a szorbok azonban keményen ellenálltak: meg­őrizték anyanyelvűket, sőt a XVI—XVII. századra kifej­lesztették az írott — alsó és felsőszorbnyelvet is. A XVIII. században pedig már kialakult a szorb irodalom. A szorbok függetlenségi harcai sorra kudarcba ful­ladtak, s teljes „kiirtásukat” csak a fasizmus szétzúzása, a felszabadulás akadályozta meg. A szorb és a német lakosság vállvetve küzdött a földreform megvalósításáért, az ipari termelés megindí­tásáért. Az NDK első törvé­nyei között szerepelnek azok a jogszabályok, amelyek en­nek a nemzetiségnek a jo­gait törvényerőre emelik. Az azóta eltelt időszak az írott betű gyakorlati valóra vál­tását bizonyítja. A népképviseleti szervek­ben sok ezer szorb tevé­kenykedik. Az NDK Népi Kamarájának öt, a kétnem­zetiségű megyéknek 34, a szorbok lakta járásoknak 134 képviselője van. A vá­rosi és községi államhatalmi szervekben több mint 1600 a szorb nemzetiségű tiszt­ségviselők száma. A kétnyelvű területeken a több mint félszáz tízosz­tályos iskolában szorb tago­zat működik. Két szorb nyel­vű főiskolán kívül az NDK valamennyi főiskolája, egye-, teme — s a külföldi főis­kolák is — nyitva állnak a nemzetiségi fiatalok előtt. Szorb alsótagozatos tanáro­kat, óvónőket a szorb taní­tóképző képesít, a szorb is­kolák szaktanárait pedig a lipcsei Kari Marx Egyete­men képezik. Nyelvi hagyományaik ápolása mellett mód nyílik á szorb kulturális élet gaz­dagítására, hagyományainak megóvására is. A szorbok a művészeti szövetségek meg­becsült tagjai, száz népmű­vészeti csoportjuk, kulturá­lis , együttesük, népszínhá­zuk, múzeumuk, szorbiszti- kai és néprajzi kutatóinté­zetük működik. A Domovi- na Kiadó nyolc szorb nyel­vű újságot és folyóiratot ad ki. Csehszlovákia Épül a második atomerőmű A nyugat-szlovákiai Jas- lovské Bohunicében elké­szültek Csehszlovákia máso­dik atomerőműve első blokkjának szerelésével. Itt a VVER-440 típusú szovjet reaktor két, egyenként 220 megawattos gázturboagre- gát üzemeléséhez szükséges hőenergiát biztosít. Az atomerőművi rendszer ezzel az eddigi 150-ről 590 mega­wattos teljesítményre emel­kedik Csehszlovákiában. Mivel a hazai kőszénlelő­helyek az évszázad végére előreláthatólag a jelenlegi­nél jóval kevesebb szenet adnak, a kőolaj- és földgáz- importnak pedig megvannak a maga korlátái és a vízi energia hasznosítása sem oldja meg a modern ipar- fejlesztés ilyen irányú prob­lémáit, Csehszlovákiában az energiapotenciálnak olyan növelésére törekszenek, amely az atomerőművek ré­vén válik lehetővé. Ezt in­dokolja az is, hogy az or­szág rendelkezik uránnal, ez a fűtőanyag tehát hazai for­rásból nyerhető, ha neme­sítését a' Szovjetunióban végzik is. Csehszlovák kutatók — szovjet kollégáikkal együtt — természetesen urán fel- használásával üzemelő atom­reaktor terveit készítették el. Szovjet kutatók ugyan­akkor közönséges vizes reaktorokat terveztek, sőt már a gyakorlatban is ki­próbálták azokat. Ezekben tüzelőanyagként enyhén dú­sított uránércet használnak és közönséges , vizet alkal­maznak, ami egyrészt mode­rátorként hat, másrészt a reaktorból történő hőátvitel céljait szolgálja. Csehszlovákiában elhatá­rozták, hogy ezt az ún. vi­zes reaktort alkalmazzák a további atomerőművek épí­tésénél. Szovjet—csehszlovák egyezmény alapján ilyen reaktorral kezdték építeni 1973 áprilisában a Jaslovské Bohunice-i atomerőmüvet, a A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság ipara az elmúlt évtizedekben dinami­kusan fejlődött. Az 1977. évi ipari termelés 196-szorosa az 1946. évinek. Az egykor elmaradott or­szág iparának alapjait vi­szonylag rövid idő, 14 év alatt sikerült lerakni. Je­lenleg az ország gép- és gé- piberendezés-szü kségleté- nek döntő többségét saját termeléséből biztosítja. . A textilipar 600 millió mé­ter anyagot készít évente, másodikat az országban. Ä most megépült első blokk mellé még egyet építenek, amelynek a szerelési mun­káival jól haladnak. Ugyan­itt kezdték meg a harmadik atomerőmű építését, amely 2x440 MW-os teljesítményű lesz. Néhány év múlva e há­rom atomerőmű együttesen 1910 megawattos teljesít­ményt ér el és ezzel Cseh­szlovákia legnagyobb ener­giaközpontja lesz. További atomerőmű épül Brno kö­zelében, és kijelöltek már újabbak helyét, Mochovcé-' ben és Malovicében. ami fedezi a belső szükség­letet. Megfelelő a lakosság ellátása a legfontosabb köz­szükségleti cikkekkel, élel­miszerekkel is. A második hétéves terv­időszakban — 1978—1984 között — 56—60 milliárd ki­lowattóra elektromos ára­mot, 70—80 millió tonna sze­net, 7,4—8 millió tonna acélt, egymillió tonna lemet, 5 millió tonna súlyú gépet, 5 millió tonna műtrágyát, 12— 13 millió tonna cementet fognak termelni az ország üzemeiben. KNDK Iparosodó gazdasági éle! részlegét. 1979-ben folyta­tódnak a hasonló integrá­ciós nagyberuházások. Az első közöttük a Szövetség gázvezeték teljes befejezése. Megkezdi próbaüzemelését az uszty-ilimszki faipari és cellulózkombinát, felépül az azbesztüzem a kijembaji ércdúsító kombinátban. Ezek a barátság építkezései. A Szovjetunói más álla­mokhoz hasonlóan, igyekszik kiaknázni a nemzetközi munkamegosztás előnyeit. 1979-ben tovább is intenzí­ven fejleszti kapcsolatait a Nyugattal. Hiszen a bizalom politikai légkörének megte­remtése és az üzleti együtt­működés kiszélesítése két, egymásra kedvezően ható folyamat. A gyakorlat szerint a hosszú távú együttműködés új formái a hagyományos ke­reskedelem keretein túl — igen hatékonyak. Gondolunk itt a kompenzációs megálla­podásokra, a különböző ipa­ri kooperációkra, a közös tudományos kutatásokra. Ebben az évben a tőkés országok kompenzációs ala­pon vegyipari berendezése­ket és anyagokat, színesfém- ipari berendezéseket szállí­tanak a Szovjetuniónak. Moszkva ezért különféle nyersanyagokkal fizet. Az optimális munkameg­osztás érdekében a Szovjet­unió célul tűzte ki, hogy nö­velje a - gépek es berendezé­sek exportjának arányát. így például az 1979-es szovjet- finn áruszállítási jegyző­könyv szerint növekszik, a szovjet berendezések finn importja. Olga Trofimova Gázvezeték építése a Kárpátokban

Next

/
Thumbnails
Contents